A legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint Németországban a felnőtt lakosok kétharmada, Magyarországon 17 százaléka akarja beoltatni magát a koronavírus fertőzés ellen. És ennek nem azaz oka, hogy a magyar emberek között ennyivel több az oltástagadó, a konteo- vagy laposföld-hívő. Hanem teljesen nyilvánvalóan az a botrányos hazudozás, félretájékoztatás és elhallgatás, ahogyan a magyar kormány kommunikál a járványról és az oltásról. És még csak abban sem vagyok biztos, hogy minden esetben tudatos döntésről lenne szó. Úgy tűnik, hogy az esetek egy részében a döntéshozók körében uralkodó káosz és kommunikációs csőd áll a hazugságok és egymásnak ellentmondó állítások hátterében.
Csak néhányat idézzünk fel az elmúlt hetek terméséből.
Orbán Viktor péntek reggeli igehirdetése során közli, hogy mindenki szabadon választhat, hogy melyik oltást kívánja beadatni magát. Majd néhány nap múlva a „nemzet Cilikéje” határozottan kijelenti, hogy nem lehet választani az oltások között, mindenki azt kapja, ami éppen jut neki. Pedig még laikusként is nyilvánvaló, hogy mindkét állítás teljesen abszurd. Hiszen az is képtelenség lenne, ha mindenki maga választhat, de az is, hogy azt döfnek beléd, amit akarnak.
Ugyancsak Orbán Viktor jelentette be, hogy Magyarországon 13.000 oltóhelyet létesítenek, ami már első hallásra is hihetetlennek tűnt, legalább annyira, mint az, hogy a valóságban mindössze 25 oltóhely lesz az egész országban. Ez azt jelenti, hogyha mondjuk a felnőtt lakosság fele akarja beoltatni magát, akkor egy-egy oltóhelyre 160.000 ezer ember jut. Ha egy oltóhelyen egyszerre három ember „oltakozhat” (már a szótól kiver a veríték), akkor egy orvosnak 53 ezer embert kell beoltania, ráadásul kétszer! Ha pedig tovább osztunk és szorzunk, akkor az derül ki, hogy nálunk a következő ötéves terv keretében valósulhat meg a lakosság „átoltakozása”.
Karácsony előtt a miniszterelnök arról beszélt, hogy december végéig 35 ezer oltás érkezik az országba. Néhány nappal ezután a „nemzet Cilikéje” 10 ezer oltást említett, majd Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján 5.500-ra olvadt az érkező vakcinák száma.
A legutóbbi pénteki rádiós ájtatosságon Orbán hetykén kijelentette, hogy a lakosságot egyetlen hétvége alatt át tudja oltani az egészségügy. Ehhez képest az elmúlt hétvégén összesen alig kétezer egészségügyi dolgozót sikerült beoltani. Ráadásul – teljesen érthetetlen módon – az érkező 10 ezer oltás felét eltették azért, hogy a már beoltott egészségügyisek második oltását ebből bonyolítsák. Ahelyett, hogy most, első körben minél többeket oltanának, a második kört pedig majd a januárban érkező szállítmányból biztosítanák.
És hogy a bizonytalanságot tovább fokozzák, folyamatosan itt lebegtetik a fejünk felett az orosz vakcina rémét. Az orosz vakcinával szemben pedig még az orosz orvosok körében is olyan nagy a bizalmatlanság, hogy csak 52 százalékuk adatná be magának, családtagjainak és barátainak pedig mindössze 20 százalékuk. És ez – Szíjjártó Péter pimasz és pökhendi állításával szemben - nem az orosz vakcinagyártás iránti általános bizalmatlanságból, hanem a mostani oltóanyag hiányos dokumentációjából és a kísérleti szakasz harmadik fázisának bizonytalan eredményeiből fakad. Miféle érv az orosz vakcina mellett, hogy a magyar lakosságot az elmúlt 50 évben rendszeresen orosz oltóanyaggal oltották? Azon túl, hogy ez tényszerűen sem felel meg az igazságnak, itt és most egy konkrét oltásról van szó, és az ezzel kapcsolatos kérdőjeleknek semmi közük ahhoz, hogy korábban, más fertőzések ellen kit, hogyan és mivel oltottak be.
Miközben külföldön élő ismerőseim java része már most tudja, hogy nagyjából mire számíthat, az oltási terv szerint mikor kerül sorra, nálunk – ha létezik egyáltalán – semmit nem lehet tudni erről. Ha abból indulok ki, hogy az oltóanyag biztonságos szállítását végző céget – a vállalat vezetője szerint – néhány nappal az oltás megérkezése előtt kérték fel a szállításra, akkor nem tűnik megalapozatlannak a feltételezés, hogy pillanatnyilag fogalmuk sincs az ”oltakozás” ütemezéséről.
Mindezek ismeretében nincs semmi meglepő abban, hogy az emberek döntő része tájékozatlan és bizalmatlan az oltással kapcsolatban, és kapaszkodók híján hitelt ad az ál- és rémhíreknek.
A totális titkolódzás nemcsak az oltással, hanem minden, a járvánnyal kapcsolatos információra vonatkozik. Olyan elemi ismeretekhez nem juthatnak hozzá a szakemberek sem, hogy egy-egy kórházban hány és milyen állapotú beteget ápolnak és naponta hányan halnak meg ugyanott, vagy hogy megyénként hogyan alakul a fertőzések száma. Okkal feltételezhetjük: azért nem osztják meg a nyilvánossággal ezeket az információkat, mert így könnyen ellenőrizhetővé válnának a hivatalosan közölt számok, amelyek valószínűleg köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
Legalábbis erre mutatnak az Európai Statisztikai Hivatal frissen közzétett adatai, amelyek szerint volt olyan megye Magyarországon – Győr-Sopron - , ahol az elmúlt hónapokban 80 százalékkal többen haltak meg, mint az előző évek azonos időszakában. Ez pedig nem magyarázható mással, mint a covid-fertőzéssel, illetve az emiatt az összeomlás szélére került egészségügyi ellátás zavaraival.
Éppen tegnap derült ki, hogy Oroszországban háromszor annyian haltak meg covidban, mint amennyit a hivatalos statisztikákban közöltek. Miért pont ebben járna a magyar kormány egészen más úton, mint orosz barátaik? Azt pedig tudjuk, hogy aki egyszer rászokik a hazudozásra, annak egy idő után ez lesz a normál működési módja és egyre mélyebben gabalyodik bele a saját hazugságaiba.
Személyes beszámolókból értesülhetünk a kórházakban kialakult drámai állapotokról. Az intenzív osztályokon uralkodó krónikus szakemberhiányról, arról hogy egy nővérnek akár 50-60 beteget kell ellátnia. Naponta szembesülhetünk azzal is, hogy hogyan nyerészkednek a kormány csókosai a járványon. A részben használhatatlan és teljesen felesleges lélegeztetőgépek túlárazása után ezek beszerelésén és karbantartásán, és a maszkok és az ezeket előállító gépsorok beszerzésén is.
A kormány már az elmúlt években kemény harcot hirdetett a karácsonyi jótékonysági ételosztások ellen. Az egy tál meleg ételért kígyózó sorok ugyanis mindennél beszédesebben mutatták meg Magyarország másik arcát, a nélkülöző százezrek karácsonyát.
Gondolom ebben az évben örömmel nyugtázták, hogy a gyülekezési korlátozások miatt most ezen a két napon sem kapnak főtt ételt a rászorulók. De a segélyszervezetek beszámolóiból kiderül, hogy ezen a karácsonyon megsokszorozódott a segítségre szorulók száma. Volt olyan 12 éves kislány, aki a segélycsomag osztás alatt ájult el az éhségtől. Sokan voltak, akik tavaly még saját otthonukban főzték a karácsonyi ebédet, de ma már otthonuk sincs. Mert a kilakoltatások, a lakás-árverések zavartalanul folynak. Egyetlen kormány sincs Európában, amely ilyen szenvtelenül, cinikusan, gonoszan asszisztált ebben az évben ahhoz, hogy emberek, családok mennek tönkre, kerülnek az utcára a járvány miatt. Egyetlen ország sincs az EU tagállamai között, ahol az éhező családok, a nyomorgó nyugdíjasok, a munkájukat elvesztők lényegében semmiféle támogatást nem kaptak.
És úgy sejtem, hogy Orbán Viktor büszke arra, hogy ő az egyedüli, akinek a kormánya úgy fogja átvészelni ezt a járványt, hogy egyetlen plusz fillérrel nem segítette a rászorulókat. Kitartott az egész Unióban egyedülállóan rövid ideig folyósított munkanélküli segély mellett. Nem emelte a gyalázatosan alacsony családi pótlékot és semmiféle támogatást nem juttatott azoknak, akik a járvány miatt elvesztették munkájukat és megélhetésüket.
Közben a kormány a legesztelenebb beruházásokra költ százmilliárdokat. Az Izraeltől megvásárolt rakétaelhárító kupola ugyanolyan hagymázas őrület, mint a teljesen értelmetlen és ízléstelen presztízs építkezések sora, a háborús bűnös Horthy Miklós étkező vagonjának restaurálása vagy a most 17 milliárdért vásárolt katonai szállítógép.
A kormányközeli oligarchák pedig dörzsölik a markukat és várják, hogy a tönkrement szálloda- és vendéglátóipari vállalkozásokat fillérekért felvásárolják. Mint a hiénák! Azért nem segít a kormány, hogy a haverok rávethessék magukat a koncra. A kormányfő felesége, Lévai Anikó pedig égre emelt tekintettel mesél arról, hogy élete hivatása a jótékonykodás, a rászorulók segítése, az elesettek támogatása. Talán ha váltana erről a problémáról egy-két szót a férjével…
Tudom, hogy rendkívül bonyolult feladat a politikai és a büntetőjogi felelősség szétszálazása. De meg vagyok győződve arról, hogy amikor a magyar nép háromszor egymásután hatalomra jutatta ezt a bűnbandát, akkor nem az ország kifosztására, a kormány oligarcháinak mások nyomorán való meggazdagodására, a szakadék szélén tántorgók szakadékba rugdosására és az Európától való távolodásra adott felhatalmazást.
Azt gondolom, hogy mindazért, amit az Orbán-kormány a járvány idején tett az országgal, büntetőjogi felelősséggel tartozik. Bízom benne, hogy egyszer még számot kell adniuk mindarról, ami ebben a rémes évben Magyarországon történt.
--------------------------------------------------------------------------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése