Rendőrállam

A magyar bűnüldözőket nem zavarja – sőt, egyáltalán nem is érdekli –, hogy Matolcsy György MNB-elnök éppen jóval több mint 200 milliárd forintnyi közpénzt tapsol el közgazdasági ezotériára és a bankár-életszínvonal növelésére, mindenféle törvényi felhatalmazás nélkül.

Nem érdekli őket az sem, hogy milyen körülmények között vadászgatott fácánra egy állami vadászterületen Lázár János az európai nagyburzsoázia jeleseivel (ellenben azonnal lecsaptak arra az újságíróra, aki megírta, hogy az említett eseményen és korábban jó néhány Fidesz-rendezvényen is feltűnő színész-celeb magas véralkoholszinttel ralizott egy mélygarázsban).

Magasról tesznek rá, hogy mostantól az októberi választásokig a kormányzat – helyettes államtitkárokig bezárólag – munkaidőben, állami autóval és sofőrrel kampányhaknikra pazarolja a drága adópénzen megfizetett szellemi képességeit, ahelyett, hogy a köz érdekében próbálna meg dolgozni (úgy, ahogy arra fölesküdött).

Teljesen normálisnak tartják, hogy a hűtlen kezelés fenti nyilvánvaló eseteinek vizsgálata helyett a szintén az adónkból élő rendőrség és vádhatóság azokat a civil szervezeteket molesztálja hónapok óta, amelyeknek a működésével kapcsolatban – azon túl, hogy a kormány szerint kilógnak a nemzeti együttműködésből – semmilyen komolyan vehető kifogás nem merült fel. (A hetente változó gyanúokokat, amelyek sora az LMP-közeliségtől mára a zugbankolásig evolvált, egyre bajosabb komolyan venni.)

Nehéz szabadulni az érzéstől, hogy a kormány politikai fegyverként használja a rendőrséget, a legfőbb bűn, vagyis a kormányzati politika (vélt) opponálásának megtorlására. Még nehezebb napirendre térni afölött, hogy ezt éppen azok művelik, akik többek között azzal az ígérettel jutottak hatalomra: „soha nem történhet meg többé, hogy politikai parancsra a magyar rendőrség békés, törvénytisztelő emberekre támadjon”.

Amikor az NNI-t és a Készenléti Rendőrséget hétfő reggel ráküldték az Ökotársra, vajon eszébe jutott valakinek (mondjuk éppen Lázár Jánosnak, akinek a neve alatt a fenti gondolat a Fidesz választási programjába bekerült), mit is gondoltak ők ellenzékben az állami erőszak és a civilek viszonyáról? És nem zavarja őket az az egyre nyilvánvalóbb tény sem, hogy a politikavezérelt rendőri fellépés rendre azokkal szemben a legkeményebb, akik a közvagyont és a közhatalmat magánosító rendszer ellenzékének mutatkoznak ideológiáktól és pártszínektől függetlenül?

„A közrend és a közbiztonság alapja: senki sem állhat a törvények fölött. A magyar emberek elveszítették bizalmukat saját államukban, saját kormányukban, mert úgy érzik, vannak, akik következmények nélkül, a törvényeken felül vagy a törvényeken kívül helyezhetik magukat. Az új kormány legfontosabb feladata lesz a társadalmi bizalom helyreállítása” – írta (ugyancsak) a jelenlegi „kormányfőminiszter” az idézett programban. A Norvég Alap és a civilek folyamatos zaklatásának fényében a legkevesebb, amit elmondhatunk: Lázár úr, ez sem sikerült.

Szülői intelmek, tanácsok gyermekeknek!

Drága gyermekeim:

1. Nem vagy egyenlő a munkáddal, vagy azzal az összeggel, ami a bankszámládon van. Egyetlen tárgy sem birtokolhat téged.

2. Találd meg azt a dolgot, amiben örömödet leled, és csináld teljes szívvel. Legyen szenvedélyed, legyen hobbid, és ki fogod ötleni, hogyan kereshetsz pénzt vele.

3. Szeresd a fájdalmat. De még jobb, ha megtanulod kizárni a bánatot, a félelmet és a szeretet elutasítását az életedből.

4. A hosszú kapcsolat titka: kommunikáció és tisztelet.

5. Vágy, szerelem, és önzetlenség - kulcsszavak a boldogsághoz.

6. Soha ne hasonlítsd magad másokhoz. Egyedi vagy, és különlegességeddel hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb legyen a világ.

7. Vigyázz az egészségedre: a fizikai, a lelki és a spirituális egészségedre.

8. Ne panaszkodj, inkább döntsd el, hogy mit viselsz el, és mit nem.

9. Válaszd külön a család, a barátok és a munka világát.

10. A kis örömök segítenek át a legnagyobb nehézségeken.

11. Minden nap írj egy listát azokról a dolgokról, amikért aznap hálás voltál.

12. Fogadd el, hogy néha hibázol, mert ez tökéletesen rendben van. Ha elestél, kelj fel, és menj tovább.

13. Legyenek elérhetetlennek tűnő álmaid - meglátod, milyen örömöt fog okozni, ha valóra válnak.

14. Mindig játssz tiszta lapokkal.

15. Rendszeresen keresd a szüleidet - személyesen, telefonon, akárhogy. Ők neveltek fel téged, szükségük van rád.

16. Tudd, hogy milyen értékekkel rendelkezel, és soha ne engedd, hogy megszégyenítsen bárki.

17. Nem kell mindent ma megoldanod: holnap egy új nap lesz.

18. Figyelj önmagadra: lélegezz lassan, nagyokat, és gondolkozz.

19. Hallgass a belső hangodra.

20. Kockáztass!

21. Segíts másoknak és érdeklődj irántuk. Mindig emlékezni fognak arra, hogyan viselkedtél velük.

22. Mondj nemet, ha úgy érzed. Ne szégyelld a visszautasítást!

23. Ne stresszelj a döntéseid miatt - nem tartanak örökké.

24. Értékeld a barátokat, óvd az irántad érzett szeretetüket, hogy örökké ott legyetek egymásnak.

25. Tökéletlenségedben vagy a legtökéletesebb.

26. Tanuld meg kezelni a bókokat: mondd ki őszintén, hogy köszönöm!

27. Merj sérülékenynek lenni. Ez a bátorság legnagyobb próbája.

28. Soha nem vagy egyedül.

29. Bocsáss meg. Először magadnak, aztán másoknak. Mindannyian ugyanabban a hajóban evezünk.

30. A hozzáállásod már maga egy választás.

31. Nevess sokat!

32. A csoda mindig a komfortzónádon kívül történik.

33. Kezd el szeretni önmagad: minél idősebb leszel, annál nehezebb lesz.

34. Ne törődj azzal, mit gondolnak rólad mások - hidd el, ritkábban teszik, mint ahogy azt képzeled.

35. Kövesd a megérzéseid.

36. A boldogság benned kezdődik. Ne várd senkitől, hogy boldoggá tegyen.

37. Teremtsd meg az anyagi biztonságot magadnak, spórolj, hiszen a kölcsön egyáltalán nem jó.

38. Az élet nem verseny. Állj meg, és csodálj meg egy rózsát, hallgass meg egy kismadarat. Komolyan.

39. Amikor túlterhelt vagy, mindig gondolj arra: fog ez engem érdekelni öt év múlva is?

40. Mindig minden változik, de a változás jó. Fogadd el.