Mi változik az új alaptörvénnyel?

Mi változik az új alaptörvénnyel?

Államadósság-korlátot állapít meg az új alaptörvény közpénzügyi fejezete. A Költségvetési Tanács alkotmányos intézmény lesz.  Az új alaptörvény hatálybalépése után konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól, ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd.
Újdonság, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja. Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól.
A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lesz, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya az új alkotmány január 1-jei hatálybalépésével. Az eddigi néggyel szemben a jövőben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa.
A TASZ szerint:

1. Az új alkotmány a kormány alkotmánya lesz. Az alkotmányról szóló vitában a demokratikus ellenzéki pártok nem vettek részt. A kormány összesen 9 napot szánt a parlamenti vitára, amelyet önmagával és a Jobbikkal folytatott.
2. Magyarország új alkotmánya a társadalom bevonása nélkül készült. A 12 pontból álló kérdőív postázása után két héttel már a Parlament előtt volt az új alkotmány tervezete, ezért a visszaküldött válaszokat nyilvánvalóan nem vehették figyelembe a szöveg véglegesítésénél.
3. Az új alkotmány szükségességét nem indokolta meg a kormány. A jelenlegi alkotmányos berendezkedés 1989–90-ben került kialakításra, az alkotmány csak címében őrizte meg az 1949-es évszámot. Az 1989-es alkotmány volt az, amely alapján létrejött az alapjogokat elismerő, tiszteletben tartó és védő, hatalommegosztáson alapuló harmadik magyar köztársaság.
4. Az új alkotmány átalakítja a választásokon való részvétel szabályait, így a külföldön élő magyarok is részt vehetnek a választásokon. Ez azt jelenti, hogy olyan emberek is szavazni fognak, akik e politikai döntés következményeit nem viselik, mert nem itt laknak.
5. Az új alkotmány konzervatív-keresztény értékrendet állít mintának. Az új alkotmány kirekeszti azokat, akik másképp gondolkoznak. A konzervatív-keresztény világkép az alapjogok értelmezésénél is szerepet játszhat.
6. Az új alkotmány másodosztályú polgárokként kezeli a nem heteroszexuális embereket. Az új alkotmány nem tartalmazza a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés tilalmát, és kizárja, hogy a jövőben házasságot köthessenek az azonos neműek.
7. Az emberi jogok védelmi szintje lényegesen csökken. Az új alkotmány megnyitja a lehetőséget az abortusz szigorítása vagy akár teljes tiltása előtt. Számos szociális jog csupán államcélként szerepel az új alkotmányban.
8. Az emberi jogok kikényszeríthetősége csökken. Az Alkotmánybíróság hatásköre szűkül. Megszűnik az eddigi lehetőség, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
9. Az új alkotmány nem biztosítja megfelelően a bíróságok függetlenségét.
10. Az ombudsmani rendszer átalakul: megszűnik a kisebbségi biztos, a jövő nemzedéke biztos és az adatvédelmi biztos önálló intézménye is.
11. A kormánytöbbség hosszú időre bebetonozhatja saját politikai elképzeléseit azzal, hogy az adó- és nyugdíjszabályokat a 2/3-os törvények közé sorolja. A következő kormány munkáját nehezíti meg, hogy a költségvetés elfogadását az állami vezetők által delegált Költségvetési Tanácstól teszi függővé

Látszat-kormány, látszatintézkedések...

Moszkvát meg majd elfújja a Széll (Kálmán)

Az akadémia elnöke javasolt, a kerületi elöljáró emlékeztetett, a budapesti főpolgármester előterjesztett, a Jobbik és az LMP támogatott, az MSZP pótcselekvésnek minősített. A fővárosi közgyűlés meg döntött: május 5-tõl Széchenyi István nevét viseli az Akadémia előtti Roosevelt tér.

A felszólamlók nem Roosevelt – „az Egyesült Államok és az egész demokratikus világ erkölcsi és politikai iránytűje” – ellen, hanem Széchenyi – „a legnagyobb magyar” – mellett érveltek. Minden szavuk igaz volt, minden mondatuk ürességtől kongott.
Hát ez eldöntetett: az átnevezési buzgalom elsöpörte Rooseveltet, hamarosan elsöpri Moszkvát, mint teret, amely ismét a nevére veszi Széll Kálmánt. Már csak azért is, hogy mielőbb materializálva lássunk már valamit a kormány országépítő-gyarapító álmaiból.
A városvezetés bölcsességét dicséri viszont, hogy Elvis Presleynek még várnia kell. A nemzeti konzultáció sikereként a budapestiek többsége a Margit híd budai hídfőjére gondolt, ám a főpolgármester tanult a nagypolitikából, és véleménye az Üllői út-Ferenc körút kereszteződése mellé szilárdult. Amíg az 56-os emlékezők nem emlékeztették 56-ra, így ott Corvin negyed lesz, és a rock and roll királya mégis a Margit hídhoz költözhet.

Már azt hinnénk, ennyi, kezdenénk megnyugodni, mert már ez is több a soknál, ám akkor megtudjuk: a Városháza hírzárlatot rendelt el az ügyben. Nem készült még el ugyanis a teljes, minden átnevezést tartalmazó csomag. Nem sokáig pihenhetünk: július 1-jén jön a következő forduló, addig a csődközeli BKV felkészül a megállóhelyek tábláinak cseréjére.
Hogy is énekeltük réges-régen?
"A-a múltat végképp eltörölni..."
Ez jött ismét elő, ismét hibásan. Nem lehet eltörölni, nem lehet történelmi eseményeket meg nem történtté tenni, bármennyire is szeretné a mostani rezsim. Nem kell minden faluba Lenin-szobor, de egy-két emlékhelyet nem ártott volna/nem ártana megőrizni, okulásul.
Budapest is anyagi csődben van, de ne legyünk szájtátiak: értelmes ember mindig minden helyzetben felveszi a cselekvés fonalát.
Ugyan mitől teljesen logikus és ésszerű lépés átnevezni azt, amit végre megszoktunk, és ami egy csomó embernek, intézmények okoz fölösleges, időtrabló (és drága!)okmánycserét?
Először csak a megszorítás szót töröltük a szótárból..., utána a repülőteret, majd az utcaneveket kereszteljük át..., hamarosan jöhet az újbeszél legújabb vívmánya: az éhezést diétára, a feketét fehérre...stb fogjuk átkeresztelni. (Ja, az államfőt álamfőre, az állomást álomásra...stb). Miért is ne? A 2/3-ad mindenre felhatalmazást adott..., a memória pedig köztudottan rekonstruktív. Orwell forgolódik a sírjában...