Egyetlen kérdés érdekelné az embereket:

A tehetséges ifjú Orbán

Leggazdagabb 100; Kis ország, kis foci ..... és egy világnemzet

Kis ország, kis vagyonok

Tíz évvel ezelőtt még csak 1614 milliárd forint volt a 100 leggazdagabb vagyona, most ez már 4633 milliárd forint.

Az idei 100-as listára 5 új név került került fel, az újoncok közül Tiborcz István mindjárt a 32. helyet foglalta el 35 milliárd forintos vagyonával, ő a lista legfiatalabb-ja is a maga 33 évével....

kb. 3000. Mármint milliárd. Érdekes szám!  Valahonnan ismerős lehet ez a szám. 

Csak neeeeeem???   Jaaa, dehogynem!!! 

Egy vigasztal, hogy a mondás szerint:   "voltam gazdag ember temetésén, ott sem volt a halottaskocsi mögé kötve utánfutó"

Kis ország, kis foci:

https://index.hu/sport/futball/2019/05/09/kubatov_gabor_ftc_ferencvaros_videoton_vidi_petrjak/

a Ferencváros múlt ősz óta tárgyalt a játékossal, illetve a Sahtarral a játékos megvételéről. 1,2 millió euróban állapodtak meg az egyesülettel, erre a Vidi ráígért, az NS azt írja, másfélmillió euróért hozták el a 25 éves szélsőt.....Kubatov azt is elárulta, havi 25 ezer eurós fizetést ajánlottak Petrjaknak Ki az a Petrják, aki milliós összeget kért?ami prémiumokkal kicsit több is lehetett volna. Az NS szerint Fehérváron állítólag 40 ezret is megkaphat.

Kis ország, "világnemzet"                       /egy magyar  idegbeteg cigány szemével/

Az MTI által közölt leirat alapján Orbán erdélyi előadása végén már arról értekezett, hogy a magyarok világnemzetet építenek,  

ami azt a törekvést jelenti, hogy a világ minden sarkában találunk magyarokat, és ezeket a „nemzetrészeket” kéne összekapcsolni a bizonyos világnemzetté. Ennek érdekében a vegyes területeken is ellensúlyozni kell az asszimilációs nyomást, „elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a magyarnak születetteket a vegyes területeken is”.

És ha már itt tartott, akkor meg is válaszolta a kérdést: szerinte mi, magyarok „egyedi fajta vagyunk”, van egy senki máséval össze nem keverhető, sajátos kulturális gyökérzetünk, történelmünk, nyelvünk.

Orbán lehetősége

1000 éves magyar történelemben soha egy királynak, soha egy vezetőnek, miniszterelnöknek nem volt olyan jó dolga és mázlija, mint Orbánnak. Az ország független, nincs megszállás alatt, sőt a nyugati szövetségi rendszer tagja. Béke van, biztonság, szabad önrendelkezés.

És a lényeg: Magyarország az elmúlt években megkapta az "új Marshall" segélyt az EU-tól. 

Sőt még többet is: a másfélszeresét. Ez borzalmasan sok pénz. Ekkora pénz-zivatar az országra soha a történelmünkben még nem esett. 

Az, hogy olaj- és gázfüggő országként még a világpiaci olaj- és gázár is összeomlott, már csak hab a tortán.

Megvolt mindene Orbánnak: stabil politikai pozíciója, hatalma, függetlensége, és rengeteg pénze.

Itt volt az a rengeteg pénz. Mint a mesében, ajándékba kaptuk. CSAK az Ő döntésén múlott, hogy csinál itt egy ékkövet, egy kis minta országot.....  Nem így döntött!

Még a melót sem neki kellett volna elvégeznie, hanem kiadja szakértőknek, beosztottaknak, csak az utasítást kellett volna kiadnia aztán egész nap szotyizhatott volna a tv előtt, vagy a stadionban focit bámulva. 

De nem, neki véréből adódóan, a lopás, a gyűlöletkeltés, a hideg polgárháború, a rombolás, Kína és Putyin kellett....

Beteg

Populista, idegbeteg

A magyar történelem legnagyobb esélyét játszotta el. Ezer évben egy ilyen esély van.

2 millió euro a szíriai keresztényeknek, + az olimpia megrendezésének margójára

A hír:  Egymillió euróval támogatja a kormány a szír ortodox egyházat és ugyanennyivel a szír katolikus egyházat - jelentette be szerdán Balog Zoltán.

"Az olimpiára elköltött sok-sok milliárd mellett ismét 2 millió eurót húztak ki a zsebünkből, mondja kórházi dolgozó ismerősöm. Folytatja: megint eszembe jutott, amikor az idős, öntudatlan, magatehetetlen emberekre a kórházban (Nyírő) nem tudtunk rakni pelenkát, MERT NEM VOLT RÁ PÉNZ... Se kesztyűre. Most eszembe jutott egy másik korábbi sztori... Azt mondja nekem a Bajcsy Kórház / Gizella osztályán a főnővér, hogy ne cseréljek két beteg tisztába tétele közt kesztyűt. Kiadta ukázba, ennyi. Fertőtlenítsük a kesztyűt, kézmosó-fertőtlenítővel. No ennek fussunk neki még egyszer... Mikor könyékig szaros vagyok (már bocs), egy beteg pelenkázása után, mennyire jön le az egy egyszerű higiénés kézfertőtlenítővel? Szerintetek?? A dolog ott kezdődik, hogy visszatérjünk a szakmai alapokhoz, hogy a fertőtlenítőszereknek több csoportjuk van, így van bőr, eszköz, felület-fertőtlenítő. Tilos más célra használni ezeket, ezek speciálisan ezen célokra vannak kifejlesztve. A kézfertőtlenítőben, amit ott kaptunk, ráadásul CSAK fertőtlenítő volt (ami NEM felületre, tehát nem kesztyűre való), azaz mechanikus lemosó anyag (szappan-féleség magyarul) NEM. Már bocs, de fertőtlenítem a szart a kesztyűmön?

Kedves Fidesz-szimpatizáns, bárki is légy. Mikor bejössz hozzánk a kórházakba, vagy egy közeli szeretted, és hozzád, vagy hozzáérünk, kérlek gondolkodj el, biztos stadionokra, vagy kidobott kétmillió euróra van-e szükséged... ...

 Csináljunk együtt egy olyan kormányt, ami működik, nem dob ki pénzeket önkényesen, és nem pártpolitikai-ideológiai alapú, hanem gyakorlatias. Ennyi pénzem van, ennyi a kiadásom, így kell beosztani... 

KÉSŐBB pedig, ha már tényleg megy a szekér, építhetünk együtt, te meg én, akár stadiont, vagy szír keresztény vagy ortodox akármilyen templomot is. De könyörgöm, ha bejössz a kórházainkba, ITT ÉS MOST, jó az esély arra, hogy sokkal betegebben fogsz hazamenni! 

Ha idős is, vagy, akkor pedig tepsiben... Ébresztő emberek!!!!!!

 

A halálbüntetésről szakmailag és számokban is röviden........

Rendben, miniszterelnök úr, tartsuk napirenden a halálbüntetésről szóló vitát!
(bár ezzel az Európai Unióban nem szerzünk most sem jó pontokat és ha Magyarország visszaállítaná a halálbüntetést, akkor eljárás indulhatna ellene, amely szankciókhoz vezethet, például ahhoz, hogy felfüggesztik az ország szavazati jogát az Európai Tanácsban)

 Lássuk először, hogyan is öljön az állam!

Kényszerítsen orvosokat vagy más egészségügyben kiképzett szakembereket, hogy esküjükkel ellentétesen egy élet elvételében segédkezzenek? Vagy hagyjuk laikusokra, eltalálják-e a méregkoktéllal a delikvensek vénáját? Miután a kivégzésre használt gyógyszereket erre a célra már nem adják el a gyártók, kísérletezzen Magyarország is állatokon használt nyugtatószerekkel? Esetleg kövessük az amerikaiak példáját, és használjunk gázkamrát, villamosszéket? Vagy vannak az országban emberek, akik a rend pártján állva hajlandók embertársukat agyonlőni? Esetleg térjünk vissza az akasztáshoz, amelynek horrorját a Terror Házában videóról mesélik el minden látogatónak?

És, miniszterelnök úr, ki nézze végig az állami gyilkosságot?

Beengedjük az áldozatok hozzátartozóit a kivégzésre? Az elítélthez közel állókat? És ki kér bocsánatot, ha téved az igazságszolgáltatásunk? Nem oly lehetetlen: az elmúlt évtizedek legnagyobb emberáldozatát hozó fegyveres rablásában egy olyan embert ítéltek el, akinek semmi köze nem volt a mészárláshoz.

A halálbüntetésről szóló vita során nézzük majd meg a statisztikákat is! A 2013-as adatok alapján az Egyesült Államok azon területén, ahol van még halálbüntetés, 4,4 gyilkosság jutott 100 ezer főre, és 3,4 volt az emberölések száma ott, ahol „csak” életfogytiglan vár az el követőkre. Ebben az évben Magyarországon ez az arány 1,5 volt.

Miniszterelnök úr, várjuk végre az érveket.
(hacsak nem a későbbi politikai ellenfelekkel való ilyetén leszámolásra gondolna, de az már teljes diktatúra lenne)

Kell már a maradék nyugdíjpénz is.... Hogy ro.....tok meg!

Mindegyik vezetőnk köztörvényes bűnöző, (vagy tud és hallgat a bűncselekményekről, de akkor meg bűnrészes) ezentúl az összes tüntetésre elmegyek és lázítok az interneten és mindenhol, hiszen a blogom is félig-meddig ezért született meg 3 bejegyzéssel :  2011. február 1., kedden. 

Varga Mihálynak a félszázezer magán-nyugdíjpénztári tag kétszázmilliárd forintnyi vagyonára fáj a foga. Más ésszerű magyarázata nincs annak az általa beterjesztett törvénymódosító javaslatnak, amellyel megfojtaná a maradék négy magánkasszát, és rátenné a kezét a tagság vagyonára.

Ahogy azt elődje, Matolcsy György tette 2011-ben 3000 milliárd forint „kommunizálásával”. Akkor is, most is országgyűlési választások után, a kétharmad védernyője alatt történt az einstand. Az ötlet megszületésénél bábáskodó Naszvadi György államtitkár akkor tartotta a PM utolsó nyilvános sajtótájékoztatóját. Még kérdezni is lehetett. A most hetvenéves proaktív államtitkár a nyugdíjkérdések iránt érzéketlen volt: a költségvetésnek kell a pénz – érvelt.

A pénz, mint tudjuk, elfüstölt. Annyira profi módon sikerült csökkenteni vele az államadósságot, hogy az GDP-arányosan 80-ról 85 százalékra nőtt. A varázslót, aki mindezt elintézte, a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezte ki Orbán Viktor. Szerencsére most sok vizet nem zavar. Miután lezárta a kamatcsökkentő ciklust, beiratkozott az egyetemre, hogy tudást szerezzen, s hivatali óráit azzal töltse, hogy a maga magasztalására tankönyvet írjon Az unortodoxia kiskátéja munkacímen.

Amit majd az MNB devizatartalékán szerzett – amúgy a népet megillető – árfolyamnyereségből létrehozott tanintézményekben fognak okítani szerencsétleneknek – luxuskörülmények között. Nem járunk messze a valóságtól, ha abból indulunk ki, hogy a 3000 milliárdos jövőlenyúlás unikum volt a honi demokráciában. A reálhozamként visszadobott morzsa pedig kegyúri osztalék a Magyarország Zrt. történetében.

Amit persze szintúgy megköszönhetünk Orbánnak, aki most fejedelmi egyes számban nyilatkoztatja ki (visszaadok, visszaadunk ezermilliárdot a devizahiteleseknek”), mi is a jó a magyarnak. De a közelmúlt tüntetései igazolták, hogy már nem mindenki bólogat úgy, mint Mészáros Lőrinc friss felcsúti kolbászkirály mangalicatelepének lakói. Ők is, mi is érezzük a böllér szagát. Nekik és közülünk is sokaknak nem lesz se nyugtunk, se normális nyugdíjunk.

Selmeczi Gabriella volt nyugdíjvédelmi megbízottnak pedig innen is üzenjük, tanulmányozza át alaposan azt a jogerős ítéletet, amely szerint a magánnyugdíjpénztárak nem tőzsdézték el a tagok befizetéseit. De Varga Mihály se aludjon nyugodtan, a magánkasszák kinyírásával éppen most tuszkol egy olyan csontvázat abba a bizonyos szekrénybe, amelyet ha egyszer számon kérői kinyitnak, mamutnagyságú torzó elől kell majd elugraniuk.

Az Orbán-kormány csontvázügyi miniszterének szavatossági (hitelességi) ideje is lejár. S hogy kár-e érte? Nézzük meg az egyéni nyugdíjszámlánkat, és döntsük el. Hogy ilyen még ma sincs, pedig szentül megígérték, hogy lesz? Van jövőnk, csak a nyugdíjpénzt lopták ki belőle? Emlékezzünk, Orbán Viktor választási programként azt ígérte: folytatjuk. Már látjuk.

Szóval, ezért megyek el a tüntetésekre és buzdítok is erre mindenkit és teszek szóvá minden mutyit és milliárdos lenyúlást:

Emil Gustav Friedrich Martin Niemöller:

Német	Fordítás
Als die Nazis die Kommunisten holten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Kommunist.	Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista.
Als sie die Gewerkschafter holten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Gewerkschafter.	Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag.
Als sie die Sozialisten einsperrten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Sozialist.	Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista.
Als sie die Juden einsperrten, habe ich geschwiegen, ich war ja kein Jude.	Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó.
Als sie mich holten, gab es keinen mehr, der protestieren konnte.	Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna.

Internetadó és ötletek

Ezek tényleg maguktól ilyen inkompetens idióták?
Vagy csak a többi botrányról terelik el a közbeszédet???
HVG mémgyártás képei itt!
És még egy felújított mém a netről.....

Szeva Viktorom!

Most olvasom, hogy kötelezően be akarjátok vezetni az internet adót.
Hatalmas ötlet!!!!
Figyelj! Ha gondolod, lenne még ötletem!

Mert ugye manapság minden autóban van rádió! Mi következik ebből? ARTISJUS! Ennyi, bazdmeg! Ha a kocsiban zenét hallgat, fizessen jogdíjat a köcsög! Hát nehogy már! Majd ingyen hallgatja, nem?!
Aztán, arra is gondoltam, hogy mi lenne, ha bevezetnétek a kötelező átfényezést! Narancssárgára, ofkórsz! Ebből is lehetne kaszálni! Nem? Szerintem fasza ötlet! Sőt! Ha előtte még felemelnétek a festékek adóját 60%-ra,az még nagyobb kasza!
Ezt figyeld:TANKOLÁSI DÍJ! Minden tankolásnál 300.-Ft (Elég? Lehet több!) kötelezően fizetendő,úgy mint a telefonnál a kapcsolási díj! Mi kifogás lehetne ellene?? Nem adó! Vagy igen? NEM!
Na és ugye, ha valakinek utasa van?? Személyszállítási hozzájárulás!!!
Vagy kötelezővé lehetne tenni a tetőcsomagtartót is! És lehetne egy olyat, hogy aki felrak a tetőcsomagtartóra egy fidesz transzparenst, az kedvezményt kap! Amilyen fillérbaszó népek ezek, minden kocsin lesz transzparens! Ezzel a választási kampány milliárdjait is megspóroljátok, azt is el lehet lopni! Yee!
Aztán még gondoltam olyanra is,hogy kötelező BKV bérlet! A vidékieknek is ám! Mert ne mondja nekem egy vidéki se, hogy nem járt még Pesten!? Akutyaúristenit! Hát már a kifogást keresi!!
És hát sajnos egy adót is javasolnék, de meg lehetne azzal magyarázni,hogy jó-jó, adó, de ez az egy csak!! És ez az adó tudod mi lenne, Vitya? Istenem, ha kimondom, a gazdasági muniszternek keresztbe fog folyni a könnye ettől a hazafias ötlettől,és a bánattól,hogy nem ő találta ki! Na? Van ötleted? Nincs? Szabad a gazda?
JÁRDAADÓ baszdmeg!!! Mekkora ötlet, mááár?!! J Á R D A A D Ó ! Hát mutass egy embert, aki nem használja a járdát!? Ugyehogyugye! Faszom! Ez alól nincs kifogás! És ehhez lehetne kapcsolni egy kötelezően kiváltandó - persze borsos áron - kártyát,amit mindenkinek kötelezően kellene hordania,és ha a rendőrök(vagy egy külön erre a célra felállított járdaőrség!)meglátják,hogy valaki nem fizette be a járdaadót, de mégis járdázik, annak teljes vagyonelkobzás!!!
Lesz itt rend!
Na, Vitya! Most mennem kell, de ha kérdés van, hívjatok nyugodtan! Ha kicsit iszom, még komolyabb ötleteim lesznek! Bár, ahogy elnézem, ti is valami pszichotróp anyagot nyomtok! Viki-Viki! Nagy huncutok vagytok ám..
Ölellek és kívánok sok erőt és kitartást!
P.S.: Édesanyádat üdvözlöm! Sokat gondolok rá mostanában!

"Orbán leszopta Putyint" avagy "Orbán minden módon kedvében jár Putyinnak" Jak Orban zrobił dobrze Putinowi

"Orbán minden módon kedvében jár Putyinnak" - a nemzeti hírügynökségnél így fordították Jacek Krawiec szavait, ami ma bejárta az egész sajtót. Szopásról inkább nincs szó.
 

Végül az MTI-nél is felébredtek hétfő estére, csináltak is egy szemlét a lengyel Wprost hetilap cikkéről. A lap ugyanis nyilvánosságra hozott titokban készült hangfelvételeket, mely szerint a lengyel elit nagyon rossz véleménnyel van a magyar-orosz viszonyról és Orbán Viktorról is. Jacek Krawiec, az Orlen vezére február 9-én a lengyel kormányszóvivővel, Paweł Graś-sal folytatott beszélgetése alkalmával állítólag úgy fogalmazott,

 hogy „Orbán leszopta Putyint”. Krawiec azt is mondta: „baszd meg, Putyin felcsapott farokkal” sétál örömében.
Az MTI nagyon óvatos, "Orbánról és Hernádiról is szó van a Wprost közléseiben" című hírében ezt így interpretálja: "Krawiec obszcén kifejezéseket használva azt mondja, hogy Orbán minden módon kedvében jár Putyinnak". "A kormányfő az oroszokkal építteti meg a két újabb magyar atomreaktort, 10 milliárd euró hitelt vesz fel az oroszoktól, és természetesen "megcsinálja" a Déli Áramlat gázvezetéket is, annak ellenére, hogy az Európai Unió ezzel nem ért egyet - tette hozzá" - folytatódik a hír.


A Gépnarancs a lengyel hetilap hétfőn megjelent botrányszámának szemlézését nem is kezdhetett volna mellbevágóbban, minthogy idézi a lengyel állami olajtársaság vezérét, Jacek Krawiecet. Az Orlen vezére február 9-én a lengyel kormányszóvivővel, Paweł Graś-sal folytatott beszélgetése alkalmával állítólag úgy fogalmazott, hogy „Orbán leszopta Putyint”.
Krawiec azt is mondta: „baszd meg, Putyin felcsapott farokkal” sétál örömében. A lengyel gazdasági vezető eztán megemlíti, hogy a magyarok orosz atomerőművet építenek, és ehhez 10 milliárd eurós orosz hitelt vesznek igénybe.
A lengyel-magyar barátság megbomlásának jele volt korábban, hogy Lengyelország korábban hivatalosan is rosszallását fejezte ki a magyar álláspont miatt az ukrán-orosz konfliktusban. De rossz visszhangja volt Orbán beiktatási beszédének is, melyben a magyar kormányfő területi autonómiát és kettős állampolgárságot követelt a kárpátaljai magyaroknak.
"Hernadi azt mondta..."
A Wprost hétfőn nyilvánosságra kerülő felvételein Orbán mellett mások is (köztük a britek, a franciák és az amerikaiak is) megkapták a magukét. De Krawiec magyar kollégájáról, a Molt vezető Hernádi Zsoltról is pikáns dolgokat mondott, A Wrpost cikkének ez a része máris megejelent a Kapitalizmus blogon. Idézzük Mitrovits Miklós fordítását:
Jacek Krawiec (a PKN Orlen igazgatója: "Na figyelj, mondok nektek még egy ügyet. Kurva életbe, hogy különbözünk mi a magyaroktól. Elmentem ezzel Hernádihoz ("Hernadiego"), mert ő nem hagyhatja el Budapestet, kérdezem tőle: és te, hány évet kapsz? És ő így ...mosolyogva, lazán mondja: Figyelj, a jogászaim találtak valamit, hogy ebben a témában az ügyet bármelyik EU-s országban folytatják le, és az ítélet felmentő lesz, akkor az minden EU-s országnak el kell ismernie, és utazhatok Európába. Én mondom: Magyarországon lesz a per? Ő mondja: Persze. Én mondom, de tudod, hogy ez eltart két, három évig. Ő mondja: nem, áprilisban lesz ítélet. És ül mellette a jogi ügyek igazgatója, egy ilyen nagyon önelégült vendég. Ábel. És ő nevetve mondja: Ábel, mondd meg Jaceknek, ki fog engem vádolni ebben a perben Magyarországon? És Ábel mondja: a feleségem. El tudjátok képzelni ezt a helyzetet? A feleség az ügyész, az ítélet felmentő, minden elintézve. El tudjátok ezt képzelni nálunk?
Zdzisław Gawlik: Lehet, de mi nem tudjuk.
Włodzimierz Karpiński: Erről álmodik Kaczynski. Ilyen a belpolitikai helyzet."
Az első nyilvánosságra került felvételeken a Lengyel Nemzeti Bank elnöke és a belügyminiszter hallható, akik arról beszéltek, hogy a központi bank kész támogatást nyújtani a kormánynak a választások előtt, ha cserében eltávolítják a pénzügyminisztert.
A lehallgatásokkal kapcsolatban ugyanakkor az is nyilvánossá vált, hogy több, különböző helyszínen folytatott beszélgetést is lehallgattak – egyelőre nem tudni kik és milyen célból.

Viktor itt a vége

Valaki lefordítaná ezt a videót Влади́мир Влади́мирович Пу́тин nak?  PAKS2  ?



YOUTUBE

DÖBBENET
REMÉLJÜK VIKTOR   ITT   A   VÉGE .....

Igen tisztelt Miniszterelnök Úr! Levél Orbán Viktornak!

Bár egyesek rugóznak ezen a megszólításon (egy bizonyos levél kapcsán), szerintem semmi baj nincs vele. Hiszen az "Igen Tisztelt" nem Önnek, hanem az Ön által betöltött hivatalnak szól.
Tudom, mostanában sok támadás éri.
De Ön harcol, mint egy Pannon Rozsomák a szittya pusztában.
Derékig turulszarban, lobogó szemöldökkel, vihartól tépett mellszőrzettel fordul szembe a méltatlan ellenséggel.
Mit fordul? Forog! Mert körkörösen támadnak a gazok!
Nincs egyedül a harcában, megannyi professzorok, szellemiek és honvédők, csapat és hímtagok, aggok és régen holtak, trafikosok, új földesurak és sok egyéb alakulatok küzdenek Önnel együtt. Ha kell, a Század végéig, vagy még tovább.

Értünk harcolnak. A mi javainkért. Konkrétan.
Ezért aztán lenne egy tiszteletteljes kérésem.
Amikor utoljára nálam jártak, véletlenül zsebre tetszettek tenni ezt-azt.
Nem rossz szándékból, tudom én.
Szórakozottságból.
Mert Önök jól szórakoznak.
Viszont -szintén véletlenül- itt is hagytak több dolgot, amire meg nekem nincs szükségem. Cserét ajánlok.
Kérném vissza a következő értékeimet:
Köztársaság.
Demokrácia.
Alkotmány.
Jog és lehetőség a munkához, tanuláshoz, emberhez méltó élethez.
Lelkiismereti és vallásszabadság.
Társadalmi szolidaritás.
A sajtó szabadsága, függetlensége.
A jogalkotás függetlensége.
Az igazságszolgáltatás függetlensége.
Az Alkotmánybíróság függetlensége.
A Jegybank függetlensége.
A szakszervezetek függetlensége.
A Parlament eredeti funkciója.
A mindenkori Köztársasági Elnök becsülete.

Múlt.
Jelen.
Jövő.

Vannak egyéb eltűnt értékek, bár azok más jellegűek. Biztosan véletlenül valamelyik harcostársa szorgos honvédéstől izzadt, Igen Tisztelt tenyeréhez tapadt.
Magánnyugdíj.
12 állami gazdaság.
Trafikok.
Állami földbérletek.
Hirdetési felületek.
Újságok.
Televíziók.
Rádiók.
Színházak.
Múzeumok.
Filmgyártás.
Cafeteria piac.
Nyelvoktatás.
Tankönyv piac.
Uniós pénzek.
Beruházások.

Néhány dolog itt maradt. Gondolom, az Önök Igen Tisztelt zsebéből potyoghatott ki honvédés közben.
Vissza szeretném adni, mert nekem nincs rájuk szükségem.

Magas ÁFA.
Egekbe szökő deviza árfolyam.
Különféle apróbb, nagyobb hadseregek.
Tandíj.
Létbizonytalanság.
Évi 30-40 ezer bezárt vállalkozás.
Ellátatlan emberek tömegei.
Éhezés.
Nyomor.
Munkanélküliség.
Közmunkások serege.
Félelem.
Azerbajdzsánok.
Kínaiak.
Oroszok.
Önkormányzatok adóssága.
Stadionok.
Közgép.
Mindenféle jogcímen bevezetett sarcok tucatjai.
Saját képükre formált Választási Törvény.
Alaptörvény.
Hazugságok.
Torzítások.
Hagymázas álmok.
Szobrok.
Terek.

Paks II. Ezt nem tudom, kérem-e? Beszéljük meg!

Kérem vissza továbbá a gyerekeimet, barátaimat, akik külföldre kényszerültek.
Olyan félmillióan vannak.
Tévesen tetszik tudni, nem inasnak mentek, hogy aztán visszahozzák a tudást.

Remélem, nem hozom kellemetlen helyzetbe a kérésemmel.

Ha mégis, az sem baj. Legalább nem leszek egyedül a rossz érzéseimmel.
Ha sikerül a cserét lebonyolítanunk, nem feszegetem a söralátét méretű adóbevallás ügyét.

Maradok tiszteletlen:
                               Egy választópolgár.

Súlyos elvonások!! El a kezekkel az iskoláktól! Éhező gyermekek!

Rendkívül súlyos megvonások Több mint 42 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak idén az állami egyetemek és főiskolák. Az idei pénzosztás legnagyobb vesztesei a tudományegyetemek. A legtöbbet az Eötvös Loránd Tudományegyetem veszíti, amely a tavalyi 19,4 milliárd helyett idén már csak 14,5 milliárd forintból gazdálkodhat. A Pécsi Tudományegyetemtől 5,4 milliárdot „vonnak” el, így a költségvetése 10,7 milliárdra apad. A Debreceni Egyetem büdzséje 14,5 milliárdos, ez 4,8 milliárddal kevesebb, mint egy éve. A Szegedi Tudományegyetemnek pedig a tavalyi 16,6 milliárd után csak 12,4 milliárd jut a központi költségvetésből. A Budapesti Corvinustól 2,3 milliárdot vonnak el a 2012-es évhez képest, a Budapesti Gazdasági Főiskola 1,1 milliárdot, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig 2,4 milliárdot veszít.

 A híradások szerint 1,3 milliárd dollárt (nagyjából 280 milliárd forintot) költött tavaly Észak-Korea arra a rakétaprogramra, amelynek egyetlen eredménye egy műhold világűrbe juttatása volt. A kommunista diktatúrának – némi hadászati megfontolású aggodalom mellett – az egész világ megvetését sikerült kivívnia a költséges rakétakísérlettel. Tavaly ugyanis a rendkívüli időjárás miatt a termés jelentős része megsemmisült, a lakosság éhezik, mégis nagyjából 4-5 évre elegendő kukorica árát lőtték fel az űrbe. Magyarországon egyelőre talán nincs tömeges éhezés, de az Eurostat adatai alapján a lakosság 22 százaléka súlyos szegénységben él. Minden negyedik gyerek komoly nélkülözések között nő fel.

És hogy-hogy jön ide ez???!?

 A sportcélú társasági adókedvezményekre 25, a Terrorelhárítási Központ fenntartására 13,4, a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójára 10,2, a debreceni Nagyerdei labdarúgó-stadion rekonstrukciójára 9,2, a Ludovika Campus felépítésére 2,7, a Magyar Művészeti Akadémia támogatására 2,45, az Országgyűlési Őrség felállítása 2,1, a kormányzati kommunikációval kapcsolatos kiadásokra 1,7, nemzeti konzultációkra 1,6, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet megalapítására 1,3 milliárdot biztosít az idei büdzsé – ez nagyjából 70 milliárd. Újabb jóval több, mint 70 milliárdot tüntetnek el értelmetlenül „a közmédia működtetésére” (ennyivel kerül többe a közszolgálati csatornák, az MTI és a felügyeleti szervek létezése annál, amennyit 2009-ben – lényegesen magasabb újságírólétszám és gazdagabb műsorkínálat mellett – az említett szektorra fordítottak). Az új ferencvárosi stadionra 18,5, a Puskás Ferenc stadion körüli bontásokra és építésekre 80 milliárdot szánnak. A jól sikerült, több kormányzatra elegendő korrupciógyanút termelő Gripen-beszerzés után most – a hírek szerint egy olyan cégtől, amelynek a neve Európa legnagyobb hadiipari vesztegetési ügye kapcsán forgott sokat a médiában – harci helikoptereket terveznek beszerezni, az első becslések szerint 100 milliárd forint körüli összegért. E kalkulációban nincsenek benne a kormány képviselőin kívül minden érintett által vitatott paksi bővítés előkészületeinek, vagy a gáztárolók állami felvásárlásának bizonytalan értelmű ráfordításai, de már így is bőven 300 milliárd forintnál járunk – azaz jócskán az ázsiai latorállam rakétakísérleteinek költségszintje felett.

Minden mindennel összefügg, a számok mutatják, hogy egy kis rongyrázás és erődemonstráció a nemzeti ügyek kormányának is megér néhány százmilliárdot. Mi nem űrprogramra, hanem sikerrakéta-reptetésre költünk milliárdokat, de az eredmény ugyanaz: halványuló dicsfény az egyik, korgó gyomrok a másik oldalon.

Hááát, én még tüntetnék egy darabig......

Radó Péter oktatáskutató a Facebookon így kommentálta a kormányszóvivő bejelentését: "Csak hogy jól értjük-e: (1) a részösztöndíjas kalap megszüntetésével és a képzési normatíva csekély kipótlásával feltornásszák az állam által finanszírozott helyek számát 55 ezerre, (2) a fenntartói, kutatási és hallgatói juttatások kalapok (az állami finanszírozás kétharmada) továbbra is keményen szűkülnek, tehát az egyetemek egy része továbbra is marad a bedőlés szélén, (3) a röghöz kötés marad, (4) a ponthatárokkal továbbra is ki lehet szorítani hallgatókat bizonyos képzési területekről, (5) koncepció továbbra sincs, (6) a közoktatás "átalakítása" továbbra is a felsőoktatásba belépők durva 'előszűrését' szolgálja. Háááát, én még tüntetnék egy darabig...."

Nem lesz IMF-megállapodás

Mellár: Nem lesz IMF-megállapodás Jobboldali nagyágyú: életveszélyeset lépnek Orbánék Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára szerint a kormány semmiképp nem akar megállapodni az IMF-fel, csak annyit akarnak elérni, hogy a tárgyalások eltartsanak március elejéig. Ekkor lejár Simor András MNB elnök mandátuma, a helyére pedig betesznek egy olyan figurát, aki szabad kezet enged majd a jegybanki devizatartalékokhoz. A magát jobboldali közgazdászként aposztrofáló közgazdász elmondta, hogy az IMF-megállapodás sokkal olcsóbb lenne, viszont akkor a kormány többé nem húzhatna elő további unortodox ötleteketet. Jelenleg ugyanis hét százalékot fizetünk a piacon a kötvényeinkre, az IMF-hitel pedig hozzávetőleg a fele, 3-4 százalék lenne, mondta a Menedzsment Fórumnak adott interjújában. Szerinte azonban a kormány mindenképp el akarja kerülni a megállapodást a Valutaalappal, mert egyáltalán nem hiányzik nekik az, hogy független szakértők negyedévente felmérjék az ország helyzetét, és korlátozzák őket a gazdaságpolitikai terveikben. "Ezt mindenképpen el akarja kerülni a kormány, ha túl közel kerül az egyezség, akkor mondanak egy-két olyan dolgot, amivel elijesztik a tárgyalófelet, ha viszont úgy látják, hogy a forint éppen gyengül, akkor sokkal békülékenyebb hangot ütnek meg" - tartja a Pécsi Tudományegyetem tanára. Az egész komédia csak arra jó, hogy ha újra jelentősen negatívabbra fordulna az európai gazdasági helyzet, akkor végső esetben gyorsan meg tudjanak állapodni. Amikor pedig jövő március elején lejár Simor András MNB-elnök mandátuma, akkor gyorsan vezetőt váltanak a jegybank élén, ami után az "életveszélyes megoldást" választhatják, "megnyílhat az út a devizatartalékok felé, így azt gondolják, hogy az egész ciklust kihúzhatják 2014-ig." Mellár szerint problémás, hogy a kormány "elodázza azt, hogy szembenézzen a gazdaságpolitikai hibákkal, egy új gazdaságpolitikát indítson el, ami a növekedést tudja elhozni." Mellár Tamás azt is elmondta, hogy szerinte 70-80 százalék eséllyel olyan forgatókönyv fog megvalósulni, amiben a kormány a "saját bankrendszerének új bankjaival kínál majd olyan megoldást a devizaadósoknak, hogy ezek a pénzintézetek a devizatartalékot felhasználva forintra váltják a devizaadósságot." Ezzel inflációt is gerjesztenének, ami csökkentené a forintadósságot, ráadásul ezek az állami bankok vezető pozícióba kerülnének a hitelezésben.

„Félázsiai származékoknál, mint mi, csak így megy”

„Félázsiai származékoknál, mint mi, csak így megy” Konzultáció - Demján Sándor keményen kritizált, Orbán Viktor magyarázkodott Nyílt színen, a miniszterelnök jelenlétében bírálta Demján Sándor a kormány gazdaságpolitikáját a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tegnapi elnökségi ülésén. A szervezet elnöke közel egy órán át magyarázta, szerinte milyen hibákat követett el a kormányzat. Közben megjegyezte: Miniszterelnök úr, ami itt van, az nem unortodox gazdaságpolitika, mert az ott kezdődne, hogy beruházások vannak. Félretájékoztatottnak nevezte a kormányfőt, akivel elhitetik, hogy az elmúlt időszakban kifizetett uniós pénzek a jelenlegi kormánynak köszönhetők, holott valójában az előzőhöz köthetők. Helyeselte, hogy megkezdődtek a tárgyalások az IMF-fel, amelynek szerinte hálásnak kellene lennünk, hiszen 2008-ban megmentette az országot az államcsődtől. – Kell az új hitel, hogy be lehessen indítani a termelőberuházásokat – jelentette ki. Orbán Viktor jól bírta a kemény kritikát, legfeljebb annyiban viselkedett másképp a szokásosnál – amikor szinte mozdulatlanul hallgatja az előadót –, hogy izgett-mozgott, feltűnően gyakran dugta össze a fejét Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral, illetve annyira figyelte Demján előadását, hogy teljes testével felé fordult. Szóhoz jutva azt mondta, volt az alkalomra írt beszéde, de azt már nincs értelme felolvasni, mert „változott a táncrend”. A kritikát megköszönte, s hozzátette, azért is fogadja el, mert Demján javaslatokat is megfogalmazott. Ilyen volt egy beruházási alap felállítása, amely évi 300-500 mil liárd forintot tudna forgatni, illetve egy szolidaritási kötvény bevezetése, ami annál is inkább tetszett Orbánnak, hogy szerinte a lakosság az államkötvényeket is szívesen vásárolja. A VOSZ elnöke egyébként abból a megállapodásból indult ki, amelyet még 2010 tavaszán Orbán Viktorral mint pártelnökkel kötöttek. Akkor ígéretet kaptak 10 év alatt egymillió, főként termelő új munkahelyre, arra, hogy négy éven belül a régiós átlagra vagy az alá csökken a vállalkozások adóterhelése. Elhangzott az is, hogy a közbeszerzési és uniós pályázatokon a magyar tulajdonú cégek kerülnek előnybe, s a kormány segíti a kisebb vállalkozások piacra jutását. Demján szerint ezekből vajmi kevés valósult meg. Orbán Viktor szokatlanul önkritikus hangulatban volt, amikor azt magyarázta, hogy mi miért nem sikerült eddig. Például azért, mert a kormánynak nincs magyar pénzre támaszkodó fejlesztéspolitikája. Az összes megvalósuló fejlesztés 90 százaléka uniós pénz és a hozzá rendelt önerő. A kritikát, hogy az állam nem segíti a cégek piacra jutását, elfogadta, s az állami intézményrendszer tohonyaságának tudta be. Egyetértett azzal is, hogy a közmunka nem a legjobb eszköz a munkahelyteremtésre, de mint mondta, így lehet kihozni az embereket a dologtalan világból. – Az IMF a kormány számára nem érzelmi kérdés – mondta Orbán. Vashideg logika, higgadtság, csigavér kell a tárgyalásokhoz. Az jó, hogy nem voltak itt az elmúlt 1,5 évben, mert ha itt lettek volna, akkor nem lennének különadók és nyugdíjrendszer-átalakítás, amelyekből komoly összeg folyt be a költségvetésbe. Így most csak a tranzakciós adóban kell megegyeznünk – tette hozzá. Demján megjegyzésére, hogy össze kell fognia a nemzetnek a kilábaláshoz, azt válaszolta: 2/3-nál nagyobb összefogást nem tudok elképzelni. Az összefogás nem szándék kérdése, hanem az erőé. „Az ilyen félázsiai származékoknál, mint mi, csak így megy” – jelentette ki. Orbán szerint a találkozó legizgalmasabb kérdése, és amin gondolkozni érdemes, hogy mi lesz Magyarország helye Európán belül, ahol épp az 1990-es évek rendszerváltozásaihoz hasonló átrendeződés zajlik, a Nyugat hanyatlik, ellenben Közép-Európának esélye van a felemelkedésre. Orbán úgy véli, a siker új gazdaságpolitikát kíván, s reméli, „a jóisten megsegít minket, és nem kell a demokrácia helyett új rendszert bevezetnünk”.......................................

A korlátaink

Ha volt valakinek eddig kétsége az orbáni demokrácia lényegét illetően, akkor most minden bizonytalanságát eloszlathatja a miniszterelnök legújabb javaslata. Szeptemberi ülésszakán ugyanis arról dönthet az Országgyűlés – s van-e valakinek kétsége, hogyan fog dönteni? –, hogy bevezetik az előzetes feliratkozást a 2014-es parlamenti voksolásra. Magyarországon eddig az állam állította össze a választói névjegyzéket – így a kormányfő –, ezt most megfordítják. Aki a választásokon részt akar venni, annak jó előre fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillanatától kezdve minden információt, ajánlási lehetőséget megkap. Aki nem iratkozik fel, az kívül marad, őt nem fogják „zargatni” választási akciókkal, nem kap szórólapot vagy kopogtatócédulát. Az előzetes választási lista több mint megcsúfolása, tagadása a polgári parlamenti tömegdemokráciának. Az ugyanis arról szól, hogy minden választásra jogosult polgárnak alkotmányban rögzített, az egész közösség által elismert alapjoga, hogy időről időre titkosan véleményt mondhasson a szavazóurnáknál: kit szeretne látni a következő ciklusban a közhatalomban. Ezt a jogot csak bíróság veheti el tőle. Szabadságában áll az is, hogy döntését az utolsó pillanatig halogassa, mint ahogyan az is, hogy akár a szavazófülke ajtajában úgy döntsön: nem szavaz, s távollétével fejezi ki véleményét a politikai elitről. A pártoknak ebben a rendszerben az a feladatuk, hogy programjaikkal meggyőzzék a polgárt, őt képviselik, érdemes őket hatalomra juttatni, mert másoknál jobban fogják képviselni a közösség érdekeit. A politikai váltógazdálkodást pedig nem azért találták ki, mert az „úgy helyes”, hanem mert a polgári demokráciák története bebizonyította, kormányon minden politikai erő kifullad egyszer, nemritkán romlottá válik, s új közszereplők kellenek ahhoz, hogy új válaszokat adhassanak. Vagy egyszerűen csak meg kell szabadulni a régiektől. A mostani javaslat nem más, mint korlátozó cenzus, amely a nyolcmillió jogosult kezéből egy mindig minden párt körül megtalálható elszánt kisebbség kezébe adja a döntés jogát, s törvényessé teszi e kisebbség diktatúráját a távol maradó többség felett. Megfosztja a bizonytalanokat, a sokáig hallgatókat attól a lehetőségtől, hogy az utolsó pillanatban elszánva magukat protesztszavazóként a kormány bármely ellenfelét erősítsék. A kormányfő pontosan látja, hogy sikertelen kormányzásával már nem tudja „békésen” megszólítani a „némákat”, önkritikára nem lát okot, nem mellesleg pedig készen kapja kézhez a határon túlról levélben szavazó magyarok névjegyzékét is. A hatalom már nem biztos abban, hogy az általa keresztülerőltetett új választási rendszer ismét beülteti a bársonyszékbe, még nagyobb biztonságot akar, hogy elvetélt kormányzását bármi áron, bármily nagy ellenszenv közepette is folytathassa.

Gazdasági csoportharcok a kormány közelében

A kormányátalakítás lehetséges forgatókönyvei
Egyensúlyi zavarok

Publikálva 2011.12.15. /Szerkesztett/ Másodközlés


Múlt heti, váratlannak tetsző lemondásával Fellegi Tamás fejlesztési miniszter elébe ment egy hónapok óta érlelődő nagypolitikai döntésnek. Bár Orbán Viktor igyekszik megúszni, Fellegi távozásával elkerülhetetlenné válhat a kormányzati struktúra személycserékkel járó átrendezése. A kormányfőnek számos, a nyilvánosságban ritkábban vizsgált szempontot is mérlegelnie kell.

Egyre több jel utal arra, hogy Orbán Viktor elvesztette uralmát a gyorsnaszád felett: miközben végleg összedőlt a 2012-es költségvetés, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a múlt héten benyújtotta lemondását, és lapzártánkig a kormányfőnek sem Európa, sem a magyar közvélemény felé nem sikerült egyértelmű üzenetet megfogalmaznia arról, vajon mi az álláspontja Merkel és Sarkozy új Európa-víziójáról. Mindeközben küszöbön áll az IMF-fel folytatandó tárgyalássorozat, amely - feltéve, hogy megegyezéssel zárul - minden valószínűség szerint totálisan lenullázza a Matolcsy-féle gazdaságpolitikát.


Szolnoki háló

A fő gazdasági érdekcsoport megkérdőjelezhetetlen vezetője továbbra is Simicska Lajos, aki cégbirodalmát az egyaránt a budapesti Radóc utca 8. szám alatt székelő B-Reklám Kft. és Mahir Zrt. igazgatásán keresztül irányítja. Ami viszont a gazdasági befolyás közvetlen érvényre juttatását illeti, abban Simicska már inkább "csak" stratégiai döntéshozóként vesz részt. Az operatív munka döntő részét évek óta Nyerges Zsolt irányítja. A szolnoki születésű Nyerges vezeti a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt.-t, ő az Infocenter Zrt. első embere, és másfél éve ő vezeti a Fideszhez közeli építőcéget, a Közgép Zrt.-t is. Az egykori közgépes vezetők nemcsak a minisztériumokba, de más állami tulajdonú cégek - köztük az MVM - vezetésébe is beszivárogtak. Bártfai Márton korábban a Közgép tulajdonában lévő Budai Malomipari Kft.-t vezette, ma már ő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő birtokában lévő Concordia Közraktár Zrt. első embere, míg az egykor éveken át szintén a Közgép alkalmazásában lévő Gopcsa Péter a Nyerges Zsolt üzlettársa, Baji Csaba vezette MVM-hez tartozó Országos Villamos-távvezeték Zrt. vezérigazgatója lett.

Több kormányzati informátorunk is jelezte: Nyerges az elmúlt évben mind egyértelműbben törekedett arra, hogy önálló hatalmi tényezőként jelenjen meg. A Figyelő tavalyi Nyerges Zsolt-portréja szerint "Ökrös Imre, Nyerges Zsolt barátja is magyarázhatja Nyerges kiváló jobboldali kapcsolatait. Az amúgy debreceni származású Ökrös élettársa ugyanis Lévai Gizella, Lévai Anikónak - Orbán Viktor feleségének - a testvére, azaz Orbán Viktor sógornője." A Narancs két szolnoki forrásból is úgy értesült: Orbán az utolsó pillanatban, Nyerges személyes kérésére állíttatta le a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal vezetői posztjára kiírt jelölési folyamatot, hogy Nyerges ismerősét, Lengyel Györgyit juttathassa pozícióba. Ennél is jelentősebb fegyvertény, hogy tavaly szeptemberben a miniszterelnök Nyerges közeli ismerősét, Sélleiné Márki Máriát nevezte ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójává, aki korábban a Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet főigazgatója volt. Forrásaink szerint a miniszterelnök tavaly szintén a Nyerges vezette szolnoki üzleti kör nyomására nevezte ki hat évre a Magyar Energia Hivatal vezetőjének Horváth Pétert, aki volt már elnöke is a szolnoki Fidesz-szervezetnek.

Mint utaltunk rá, Nyergesnek nemcsak a fejlesztési minisztériumon belül van jelentős politikai befolyása. A vidékfejlesztési tárcánál ugyan pozíciót nem visel, személyzeti politikájának kialakításában viszont főszerepet játszott és játszik ma is Nyerges Zsolt öccse, Nyerges Attila állatorvos. (Aki azóta a megválasztott diploma nélküli fejlesztési miniszter főtanácsadója lett.......)
A VM-et Fazekas Sándor vezeti, aki - a minisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárához, Búsi Lajoshoz hasonlóan - tavalyig bezárólag a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke volt; mindketten régről ismerik Nyerges Zsoltot. A Nyerges család befolyásától vélhetően nem független, hogy a tárca költségvetési gazdálkodási főosztályát Petykó Zoltán lánya, Petykó Adrienn vezeti. Petykó Zoltán a kormányváltás előtt három éven át vezette a Közgép felügyelőbizottságát, tavaly óta pedig ő az uniós források koordinálásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség első embere.


"Önálló" indítványok

Szeptember elején, a Habony Árpád szerepét körüljáró cikkünkben még azt írtuk, hogy Rogán és Lázár együtt összesen 67 önálló képviselői indítványt készített elő és nyújtott be. Ez a szám azóta 81-re emelkedett. Szintén utaltunk rá, hogy ezek közül számos terv a kormány politikai akaratát tükrözte, de több közülük kimondottan a gazdasági háttéremberek szája íze szerint íródott. Arról tehát nincs szó, hogy Orbán ne tudná érvényesíteni akaratát Rogánon vagy Lázáron keresztül. Előbbi nyújtotta be például az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények, illetve az "otthonvédelemmel" összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítványokat. Lázár nevéhez kapcsolódik a közszférában munkát vállalók kétmillió forint feletti végkielégítését 98 százalékos különadóval sújtó visszamenőleges hatályú törvény. Több módosítás azonban egyértelműen a gazdasági hátország érdekeit szolgálta, ezek benyújtásában eddig főként Rogán volt aktív. Az ő nevéhez fűződik többek között a kiemelt cégek csődjéről és felszámolásáról, illetve a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény mellett az a tavaly októberi - Cser-Palkovics Andrással közös - indítvány is, mely a Közszolgálati Közalapítvány, az MTV, a Magyar Rádió, a Duna Tv és az MTI vagyonát az akkor frissen életre hívott Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) birtokába utalta át. Utóbbi teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az összevont, évi 64-65 milliárd forintos költségvetés a nyilvánosság számára követhetetlenné váljon, s az elkülönített forrás jelentős hányadát külső gyártó cégek megbízásaira költhessék. Ismert az is, hogy Rogán és Lázár közösen nyújtotta be azt az ágazati különadókról szóló indítványt, amely hatálya alól több, a Fidesz hátországához tartozó cég - köztük például a CBA - is mentesült.



Orbánnak további fejfájást okozhat, hogy kormányát sem tudja kedve szerint átalakítani. A miniszterelnökhöz közel álló forrásunk megerősítette: a fejlesztési miniszter helyére már "hónapok óta, mindeddig mégis eredménytelenül zajlik a casting". (Közben megtalálták Németh Lászlóné Zsuzsikát, Simicska beosztottját, aki Tisztelt Bíróság! felszólalással kezdte parlameni bizottsági meghallgatását.......)
Az elhúzódó egyeztetések fő oka volt, hogy Orbán eddig nem talált olyan jelöltet, aki lojális maradna mind a politikai, mind a Fidesz első számú gazdasági háttérembere, Simicska Lajos által irányított "alternatív" gazdasági hatalomhoz, s egyúttal képes lenne hatékonyan ellátni egy ilyen komplex miniszteri feladatkört. Fellegi tárca nélküli miniszteri kinevezése csupán technikai jelentőséggel bír: az IMF-tárgyalásokat folytató magyar küldöttséget ugyanis miniszteri szintű kormánytagnak kell vezetnie. Matolcsy erre az ismert körülmények miatt nem lehet alkalmas, más miniszter pedig egyszerűen nem rendelkezik a megfelelő háttértudással egy ilyen tárgyalássorozat lebonyolításához. Fellegi lemondása ettől függetlenül véglegesnek tekinthető, s emiatt a napokban Orbán további, egyre sürgetőbb egyeztetésre kényszerül a párt legfontosabb pénzügyi háttérembereivel.

Egy működő modell

"A kormány fontos pozícióinak leosztása alapvetően két emberen áll: Orbán Viktoron és Simicska Lajoson. Szándékaik, érdekeik azonban egyre kevésbé találkoznak. Beosztásából adódóan a személyzeti politika egyedül a miniszterelnök kompetenciája, és a kormányfő - mivel mozgástere megőrzése végett fontos szempont, hogy ne engedjen át minden befolyásos pozíciót a fő gazdasági érdekcsoportnak - a lapokat nemcsak a kinevezésre ácsingózó káderek elől igyekszik az utolsó pillanatig titkolni, de azok elől is, akikkel szemben maga is szabadságharcra van kárhoztatva. Ebben a küzdelemben a személyzeti politika Orbán legfőbb ütőkártyája" - fogalmazott a Narancsnak a politikai, illetve a gazdasági kormányzás fő szereplői között otthonosan mozgó informátor. Ezzel a megfigyeléssel kormányzati forrásunk is egyetértett: aligha lehetne pontosabban körülírni azokat a kölcsönös függőségi viszonyokat, amik átszövik a jelen politikai kurzus legfelső szintjét.

Az már a miniszterelnök belső, informális kommunikációs politikájának az eredménye, hogy noha lapunk több, Orbán bizalmasaként ismert fideszes képviselővel, kormánytaggal (több államtitkárral és miniszterrel) is beszélt, az esetleges kormányátalakítási tervekről még a kormányfővel hetente többször konzultáló forrásaink sem tudtak bizonyosat mondani. A kormányzati struktúra - a miniszterelnök hatalomtechnikai szempontjából - eddig ideálisan működött: Orbán minden fronton képes volt érvényesíteni akaratát, s fenntartani az egyensúlyt a saját és a gazdasági érdekcsoportok autonómiája között. A kormányfő ezért alapvetően a jelenleg működő szerkezet - és személyi állomány - megmaradásában érdekelt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) döntő részt Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekkörének befolyása alatt áll és vív - időről időre megújuló - harcot a Pintér Sándor (és üzleti partnerei által) vezetett Belügyminisztériummal (BM). (Az érdekcsoport és a VM kapcsolatáról lásd Szolnoki háló című keretes írásunkat.) E konfliktus legújabb fejezetének november végén lehettünk tanúi, amikor ismertté vált, hogy a BM egy váratlan - a hvg.hu információi szerint Orbán támogatását élvező - törvénymódosításnak köszönhetően felügyelete alá vonta a VM fennhatóságához tartozó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat, a vízüggyel kapcsolatos törvény- és rendeletalkotás jogaival együtt. (A döntés ellen minden mértékadó szakmai szervezet tiltakozott, de ez Pintéréket kevéssé zavarta: a manőverrel a BM - a vidékfejlesztési tárca rovására - több tízmilliárdos pluszforráshoz jutott.)

Eközben a miniszterelnökre nem csupán a közvélemény, de a hátország felől is egyre nő a nyomás, hogy menessze Matolcsy Györgyöt. Orbán gazdaságpolitikai autonómiáját eddig egyedül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) garantálta; a Pintér vezette BM-en kívül ugyanis ez az egyetlen olyan, jelentős források elosztása felett diszponáló minisztérium, amelyre a Simicska-Nyerges vezette érdekcsoport eddig nem volt képes nyomást gyakorolni - az NGM állományában máig nem találni senkit az érdekcsoport emberei közül. Ennek köszönhető, hogy a kormányfő - ameddig csak teheti - a posztján fogja tartani Matolcsyt. Egy kormányzati forrásunk találó hasonlata szerint "Matolcsy nem egy Raszputyin; nem arról van szó, hogy Orbán követné a hóbortos ötleteit. Épp ellenkezőleg: a miniszter erősíti meg a kormányfő fantáziálását azzal, hogy az ő politikai és társadalmi világképéhez igazítja gazdaságpolitikai elképzeléseit". Ám hiába szilárd Matolcsy helye Orbán alatt, ettől még nem lett népszerűbb a frakcióban. Fideszes képviselő forrásaink szerint ebben semmi újdonság nincs: a frakcióüléseken a nemzetgazdasági miniszter már szeptember óta "állandó közröhej tárgya".

Fel az NFM-re!

A legfőbb politikai hatalom - Orbán Viktor - és a korábban a "Fidesz gazdasági holdudvaraként" ismert pénzügyi hátország viszonya az elmúlt másfél év alatt kiegyensúlyozott volt, de ez most megbillenni látszik. Fellegi távozásával az a minisztérium veszíti el vezetőjét, amely idáig az "alternatív" gazdasági kormányzás centrumaként működött. A lemondását múlt héten benyújtó fejlesztési miniszter belső, informális beszélgetések során eddig sem tagadta, hogy ezer szállal kötődik az első számú gazdasági érdekszférához. A Narancs is számos alkalommal dokumentálta már, hogy Fellegi - közvetlenül miniszterré választása előtt - Nyerges Zsoltnak és Stumpf Istvánnak adta át a jobboldali médiaportfólió jelentős részét birtokló Infocenter.hu Zrt. tulajdonosi jogainak 52 százalékát. (Alkotmánybíróvá választását követően Stumpf megvált üzletrészétől.) Ezen túl is számos jel bizonyítja, hogy az NFM születése óta az érdekcsoport befolyása alatt áll. E befolyás gyakorlásában kezdettől meghatározó Hegmanné Nemes Sára, a minisztérium - korábban a PPP-szerződésekért felelős, újabban a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló - államtitkára, aki Nyerges közeli ismerőséhez, Gajdos Róberthez, a Költségvetési Tanács elnökéhez hasonlóan az új közbeszerzési törvény kialakításában is főszerepet játszott. (A törvény az 50 millió forintot meghaladó valamennyi közbeszerzés érvényességét a fejlesztési miniszter aláírásához köti.) Nyergeshez hasonlóan Hegmanné is Szolnokon született, ahol 2006-tól a tavalyi államtitkárrá kinevezéséig a Nyergest régóta ismerő Szalay Ferenc fideszes polgármester alpolgármestereként ténykedett. A tárca közlekedési ügyekért felelős helyettes államtitkára, Schváb Zoltán korábban a Nyerges vezette Közgép Zrt. igazgatóságának volt tagja, és szintén személyesen kötődik az érdekcsoporthoz Molnár Ágnes, az NFM fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára is. A szolnokiak hatékony együttműködését jól példázza, hogy a Közgép Zrt. az elmúlt másfél év alatt legkevesebb 200 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzési projekteket egyedül vagy más cégekkel közös konzorcium tagjaként. (A Közgép Zrt. közbeszerzési hatékonyságáról következő számunkban, illetve rövidesen a Narancs online kiadásában olvashatnak.) Az NFM kiemelt szerepét mutatja továbbá, hogy tavaly az NGM összes, külgazdasági kapcsolatokat érintő jogköre a fejlesztési minisztériumhoz került. Az NFM-et irányító gazdasági csoport arra épített, hogy Fellegi keleti kapcsolatai révén jelentős kínai tőke érkezhet az országba, a Közgép pedig újabb jelentős nagyberuházások megvalósításában kaphat szerepet. Egy nyári nyilatkozatában Fellegi maga is utalt rá, hogy ily módon tervezné megfinanszíroztatni az összes budapesti pályaudvar rekonstrukcióját és a ferihegyi gyorsvasút kiépítését is. A Fellegivel szembeni elégedetlenség elsődleges oka, hogy az NGM-től átvett jogkörök gyakorlásakor a fejlesztési miniszter sem a gazdasági, sem a politikai hatalomnak nem volt képes megfelelni.

Voltak súrlódások más területeken is. Lapunk is részletesen beszámolt arról, hogy a fejlesztési miniszter az augusztus végi átnevezése előtt Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt.-ként ismert Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) fennhatósága alatt tervezte konszolidálni az összes állami tulajdonban lévő optikai hálózatot, és egy állami holding berkein belül egységesíteni a közigazgatási informatikát (erről bővebben lásd: Fellegi kedvenc cége mindent visz - Gerincproblémák, Magyar Narancs, 2011. május 5.). A Narancs értesülései szerint azonban Nyergesék és Fellegi viszonya megromlott, miután Fellegi nem támogatta előbbiek azon elképzelését, hogy a hálózati konszolidációt a NISZ helyett a Magyar Villamosművek Zrt. hajtsa végre a Nyerges egyik fő bizalmi embereként ismert Baji Csaba irányítása alatt. (Baji szintén szolnoki, és kapcsolata Nyergessel üzleti jellegű is: éveken keresztül vezette a Nyerges tulajdonában lévő E-OS Energiakereskedő Zrt.-t, amely épp tavaly decemberben lett a Közgépé.) A legfrissebb - néhány hete Koszorús László egyéni képviselői indítványaként benyújtott - kapcsolódó törvény tervezete szerint a projekt megvalósításához így is az MVM adja majd a szabad optikai hálózati kapacitást, ám (a hírek szerint Nyergesék szándékával ellentétben) a szolgáltató funkciók továbbra is a NISZ-nél maradnak. Informátoraink szerint az érdekcsoporttal való konfliktus miatt volt kénytelen távozni a Lázár Jánossal összekülönböző Bencsik János, a tárca energetikai ügyekért felelos államtitkára és Olajos Péter klímaügyekért felelős államtitkár is.

A Nyergesékkel való összezördüléssel párhuzamosan Fellegi Orbánnál is rossz pontokat szerzett: a kormányfő nemcsak a kínai és az orosz kapcsolatfelvétel sikertelensége miatt fejezte ki elégedetlenségét, hanem a Magyar Posta Zrt. strukturális átalakításának elmaradása, a MÁV adósságállományának sikertelen konszolidációja és a Malév szintén sikertelen értékesítése miatt is (a légitársaságot kínai befektetőknek remélték eladni).

Erősödő kriptaszag

A miniszterelnöknek nem csupán a Fellegi utódlása miatti informális egyeztetés jelenthet gondot. Orbán az elmúlt másfél év alatt számos kormányzati ember "exkluzív bizalmát" volt kénytelen feladni: közvetlen környezetéből is mind többen ágyazódtak be a gazdasági érdekszférába. Ma már nem csak az érdekcsoport számára fontos egyéni képviselői indítványok benyújtásában jeleskedő Rogán Antal-Lázár János kettős kötődik szorosan Simicska köreihez. (Az indítványok jelentőségéről lásd Önálló indítványok című keretes írásunkat.) Magas beosztású kormányzati forrásunk is megerősítette, hogy egyre több államtitkár áll "személyes összeköttetésben" velük, s még a miniszterelnök személyes szóvivője, Szijjártó Péter is folytat "meglehetősen kriptaszagú" megbeszéléseket Simicska Radóc utcai irodájában. A kabineten belüli informális viszonyokat jól ismerő forrásunk szerint "Orbán mindent megtesz, hogy távol tartsa a Simicska-Nyerges duótól legfőbb bizalmasát, kommunikációs tanácsadóját, a személyes üzleti ügyeiben is megkerülhetetlen szerepet játszó Habony Árpádot".

A kormányfő "függetlenedési" törekvéseire utal az is, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vezető pozíciójának lehetséges elvállalása miatt Orbán már ősz közepén irodájába rendelte Lázár János Fidesz-frakcióvezetőt. A parlament folyosóin hónapok óta tényként kezelik - és értesülésünket két egymástól független kormányzati forrásunk is megerősítette -, hogy a közeljövőben a politikai szerepvállalásból kiábrándult Réthelyi Miklós miniszter maga kezdeményezi hivatalából történő felmentését. (Orbán - jól bevált személyzeti politikai stratégiája szellemében - aligha ígérte biztosra a bársonyszéket Lázárnak, ámbár a frakcióvezető biztosnak tűnik a dolgában, és "már az irodáját is kinézte a Szalay utcában".) Lázár kormányba emelésével Orbán gyengítené Simicskáék közvetlen befolyását a parlamenti törvénykezésre, ráadásul Lázárnak - miniszteri kinevezése esetén - hódmezővásárhelyi polgármesteri címétől is meg kellene válnia, feladva így hátországát és politikai autonómiáját. Orbán hezitálását magyarázhatja, hogy a Lázár felügyelte frakciófegyelemre - amennyiben ez alatt az igen gombok megfelelő pillanatban történő nyomogatását értjük - eddig nem lehetett panasz, erős kezű frakcióvezetőre pedig a közeljövőben mindennél nagyobb szüksége lesz.

Az elmúlt hónapok kormánybeli torzsalkodásának egyik lehetséges áldozata lehet Navracsics Tibor is, akit az egyre inkább önjáró és Habony támogatását is élvező Rogán Antal-Lázár János duó szeretne kimozdítani helyéről. Ennek az elmúlt hónapokban látható jelei voltak. Szeptemberben - máig tisztázatlan okból - Navracsics felmentette hivatalából kabinetfőnökét, Lánczi Tamást, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkárát, aki nem sokkal később a Habony irányítása alatt működő Századvég Gazdaságkutatónál kapott pozíciót. (A Századvég éléről távozó Giró-Szász András kormányszóvivő lett, és le kellett mondania saját alapítású cégéről, a Strategopolis Kft.-ről, melyet azóta Habony új üzlettársai, a Századvég Gazdaságkutatóban egyaránt tulajdonos Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Várkonyi Gáspár Dénes vezetnek.) Egyes informátoraink Navracsics hatalmának gyengítésére tett kísérletként értelmezik Gál András Leventének, a KIM közigazgatási államtitkárának elmozdítását is, aki immár közigazgatásért felelős kormánybiztosként dolgozik. Ezzel a közigazgatási, önkormányzati és igazságszolgáltatási reform összehangolása és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapítása körüli teendők jelentős része a KIM hatókörén kívülre került.

Navracsics az elmúlt másfél évben a kormány leginkább elszigetelt szereplője lett, ám azzal, hogy nem érdekelt az üzleti érdekszférák területfelosztási küzdelmeiben, a többi kormányzati szervtől független egységet volt képes kialakítani a KIM-ből. Orbán a saját szempontjai szerint aligha mérlegelné elmozdítását. Sőt, Orbán és Navracsics egy éve még meglehetősen hűvös viszonya sokat javult az elmúlt hónapokban, minden hetet személyes egyeztetéssel kezdenek. A közigazgatási miniszter jövője ugyanazon múlik, mint Matolcsy György helyben maradása és az új fejlesztési miniszter kiléte. Az egyre sűrűbben gyűrűző politikai válsággal a kormányfő mozgástere már a kabineten belül is csökken, és kérdés, meddig és milyen erővel képes érvényre juttatni akaratát.

Káderkeltető

Petykó Zoltán, a Közgép felügyelőbizottságának elnöke az uniós pályázatokat felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője.

Schváb Zoltán volt építési igazgató a Fellegi Tamás által irányított Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, a GYSEV vasúttársaság igazgatóságába is bekerült.

Dávid Ilona pénzügyi igazgatóként dolgozott együtt a Közgép-vezér Németh Miklóssal a Dunaferrnél, ma a GYSEV elnök-vezérigazgatója.

Bártfai Mártont, a Közgép-érdekeltségű Budai Malomipari Kft. ügyvezetőjét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az állami tulajdonú Concordia Közraktár Zrt. élére nevezte ki.

Gopcsa Péter évtizedeken át a Közgépnél dolgozott, a Magyar Villamos Művekhez tartozó Országos Villamos-távvezeték Zrt. vezérigazgatója lett.

Lesznek még nagy pozícióharcok a koncért, a milliárdokért, a hatalomért!

szerző Rényi Pál Dániel
publikálva 2011/50. (12. 15.)

Tiszta Argentína! Vagy Izland? Vagy csak szimpla magyar csőd?

Nem kívánok magunknak hasonlókat, mint ami Argentínában volt, mert a 80-as évek második felét csak egy-két éve tudták igazán kiheverni. Jelenleg az argentin gazdaság – szerintem – növekedési pályán van, ez több mint 25 évükbe került! (Meg egy óriási ország, sok természeti tartalékkal, erőforrással.) Az akkori „műsort” mindenki megsínylette az országban, az infláció az egekben volt, a munkanélküliség hatalmas, s az argentin pesónak nem volt értéke (csak a „zöldhasú” számított!).

Mi szerencsére még nem értük el azt a „szintet”, azonban én nem vagyok derűlátó. Orbánék eddig sem hallgattak senkire, ma már az országnak nincs sok lehetősége a nemsokára esedékes adósságtörlesztés megkezdésére:

1. Számomra az látszik ma, hogy az IMF-fel, az EU-val nem tudnak/akarnak megállapodni, tehát külső kölcsönlehetőség nincs, nem hiszem, hogy a jelenlegi körülmények között akadna jelentős külföldi befektető, aki hozzánk hozná a pénzét.

2. Bankokra nem lehet számítani, ilyen nagyságrendben egyébként sem.

3. Marad a nyugdíjalap, ebből lehetne lenyúlniuk a nyugdíjak általános csökkentésével.

4. MNB tartalékai.

5. Köztisztviselők fizetéscsökkentése (nem jelentős összeg, és a képviselő hölgyek és urak is „beleesnének”).

6. Csőd és/vagy honfitársaink itthoni betétállományai, ez jelentős összeg, (bár az eurohitelek törlesztésében nem segít) lenyúlása viszonylag könnyen megoldható (ld. magánnyugdíjpénztárak).

Természetesen fentieknél a politikai kockázatokat nem vettem számításba, nem érintettem a hatalom kérdését és a reagálást.

Fentiek alapján reális veszélyt látok arra, hogy a kormányzó pártok a 6. pontot léptessék életbe (már csak azért is, mert saját embereiket előzetesen figyelmeztetve bizonyos tömegbázist még magukénak tudhatnak).

Ehhez kapcsolódik a következő két cikk:


A magyar miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz lehetőség, pusztán annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget - véli a MarketWatchon megjelent elemzés szerzője, Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója aki szerint ezen az úton könnyen követőkre találhat Orbán Viktor.

Magyarország, akárcsak Görögország olyan kicsi, félperifériás ország, amelyről az átlagos pénzpiaci befektetők azt gondolhatják, hogy életük során nem sokat fognak foglalkozni vele. Lakossága kissé tízmillió alatt van, GDP-je kevesebb, mint 200 milliárd dollár - az Apple piaci kapitalizációjának nagyjából fele -, ezért normál esetben aligha érdekli a befektetőket - kezdi elemzését Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója a MarketWatchon megjelent írásában.
Mindennek ellenére Magyarország a következő pénzügyi vihar középpontjába kerülhet - állítja Lynn, aki nemrégen publikálta The Long Depression: The Slump of 2008-2031 (A hosszú depresszió: A 2008-2031-es pangás) című könyvét. Az ország a csőd szélére került. Az tekintélyelvű, populista miniszterelnök, Orbán Viktor visszautasítja, hogy belemenjen az IMF-fel folytatott játékba.
Magyarország önmagában nem számít
A kötvényhozamok az egekben, a hitelpiac kiszáradt, így Magyarország lehet az első nagyobb ország, amely akár a következő hetekben fizetésképtelené válhat. Ez jelentős, bénító hatású veszteséghullámot indíthat Európa, sőt akár a világ bankrendszerében.
Magyarország azonban önmagában nem számít - se nem nagy, se nem gazdag eléggé ehhez. Ízelítőt adhat azonban arról, ami előttünk áll. A piacok egyre több megszorítást akarnak a kormányoktól, ám a politikusok visszavághatnak, elutasíthatják ezt. Magyarországot számos további ország követhet a csődbe, újabb fájdalmat okozva a piacoknak.
Az IMF takarítsa el a szemetet
Mostanra teljesen világossá vált, mit akarnak a piacok. Miután kipukkadt az elmúlt évtized magán- és állami eladósodásból finanszírozott növekedési buborék, azt várják, hogy jöjjön az IMF, és takarítsa el a szemetet. Így a befektetők pénzüknél maradhatnak, az utca embere viszont kemény megszorításokra számíthat.
A magyaroknak azonban más elképzelésük van erről. Orbán kormányfő nem akar az IMF szabályai szerint játszani, a tárgyalások újra és újra megszakadnak. Legújabban a jegybanktörvény a konfliktus tárgya, ám valójában a megszorítások elvetéséről van szó. Úgy tűnik, a végeredmény az lesz, hogy az ország alárendelődik a tekintélyelvű jobboldalnak, és a parttalan alkudozás végén csődbe megy.
Orbán egy kellemetlen ember, de...
Orbán meglehetősen kellemetlen ember, potenciálisan egy újabb Vlagyimir Putyin, ezért nehéz szimpatizálni vele, ám az IMF terápiái nem hoztak gyógyulás más országok esetén. A görög gazdaság továbbra is több mint ötszázalékos ütemben zsugorodik, és semmi jele a kilábalásnak. Írország visszacsúszott a recesszióba - ha ez az ára az IMF támogatásának és a kötvénypiacok megnyugtatásának, akkor nem csoda, hogy sok magyar köszöni, nem kér ebből.
A lázadás 2012 folyamán tovaterjedhet, a politikusok szembe fordulhatnak a megszorítások politikájával és a piacok követeléseivel. Aligha képzelhető el Görögországban, hogy tartósan fenntartható a 30-as éveket idéző recesszió, hiába ültet az EU technokratákat a vezetői posztokra. Ugyanez igaz Spanyolországra és Olaszországra.
Izlandnak bejött a csőd
Mindenki tudja, miért kell helyreállítani a kötvénypiacok bizalmát, miért kell a hitelezőket kifizetni. Azért, mert el kell kerülni a bankok összeomlását, mivel magukkal rántanák az egész gazdaságot. Ez azonban a Lynn szent nem igaz.
Gazdag ember csődje, szegény ember csődje
A válság előtt, 2007-ben Izland a világ hetedik legtermelékenyebb országa volt (GDP/lakosság mutatója 54,9 ezer dollár volt), illetve a világ ötödik legtermelékenyebb országa a GDP vásárlóerején számolva (40,1 ezer dollárral) - derül ki a Wikipedia adataiból. Az ország három legnagyobb bankjának együttes adóssága 2008. őszi bedőlésük előtt nagyjából az akkori 19 milliárd dollár körüli GDP hatszorosa volt. Az állam természetesen nem vállalhatta ennek visszafizetését. A jobboldali kormány belebukott a válságkezelésbe, a visszaesés nyomán az ország lakosságának több mint fél százaléka egyszerűen Norvégiába menekült. 2005-ben 293-an költöztek át, míg 2009-ben 1625-en.

Izland lakossága 318 ezer, Magyarországé 9,979 millió. A szigetország becsült 2010-es GDP-je 11,8 milliárd dollár, egy főre vetítve 36 620 dollár, Magyarország 2011-es GDP-je 196,2 milliárd dollár lehet, egy főre vetítve 19 600 ezer dollár.
Izland csődbe ment, és gazdasága most ismét növekedési pályán van. Jobban teljesít, mint sok ország, amely adósságai visszafizetésével küszködik. Mindez olyan politikusok megjelenéséhez vezethet, akik a tartozások egy részének leírását követelik. Ennek a folyamatnak Európa lesz a középpontja, de megjelenhet a színen az USA is, amely valószínűleg szintén megengedhetetlenül nagy adósságot halmozott fel, valamint a hasonló helyzetben lévő Japán.
Sokáig fog fájni
A hitelbuborék hátrahagyott szemetének eltakarítása sokáig fog tartani, és sok fájdalommal fog járni mindenkinek. A piacok úgy gondolják, hogy az egyszerű embereknek kellene lenyelniük a békát, a bankokat és a kötvénytulajdonosokat meg kell kímélni a veszteségektől.
Magyarország példája azonban azt mutatja, hogy ez utóbbi nem mindig lehetséges. Orbán miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz opció, egyszerűen annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget. Nem valószínű, hogy ő az utolsó politikus, aki erre a következtetésre jut...
Mindenki fizetni fog, kérdés: ki, mennyit
Az elmúlt évtizedben nyújtott hitelek nagy részét nem fogják visszafizetni. A befektetőknek veszteségeket, a gazdaságnak megszorításokat kell vállalniuk. Egyik vagy másik fél egyoldalú áldozatvállalása középtávon nem elfogadható a vesztes félnek.
Magyarország lehet az első ország, amely rámutat ennek az érvelésnek az igazságára. Ugyanakkor bizonyára nem lesz az utolsó - véli Matthew Lynn.

Kibicnek semmi sem drága, többek szerint Orbán Viktor időhúzással arra játszik, hogy csődbe kormányozza az országot, amit ő személy szerint kevésbé talál rossznak, mint a hitelfelvételt, a Nemzetközi Valutaalap tanácsainak a betartását.

A valóságban azonban az államcsőd nagyon rossz lenne, sokkal rosszabb, mint az IMF-re és az Európai Unióra hallgatni, hiába próbálják ennek az ellenkezőjét elhitetni. OVi-ék mégsem hajlandók a külföldi szakértőkkel tárgyalni, inkább hazardíroznak. Az ország pedig a fizetésképtelenség határán áll, külföldi és magyar szakértők szerint is mi lehetünk a következő hetek újabb áldozata.

A magyar kormány tudatosan játszik az államcsődre - állítja Szelényi Iván, az amerikai Yale Egyetem professzora, aki szerint a Matolcsy-Orbán duónak jól átgondolt és következetes, egyben igencsak kockázatos a stratégiája. Mint a HVG-ben fogalmazott, nem irracionális őrültek kapkodása az első 18 hónap politikája, hanem konzekvens, bár feltehetőleg csak a legszűkebb belső kör által ismert "mestertervet" követ a kormányzat.

Csak örülhetünk annak, ha igaznak bizonyulnak a professzor tézisei - mondták a lapunk által megkérdezett szakértők -, hiszen amit az Orbán-kormány elhatároz, az nem szokott bejönni. Az államcsődről pedig sok mindent el lehet mondani, de azt semmiképpen sem, hogy a magánemberek vagy a vállalkozások jól járnának vele. A lakosság 30-35 százaléka jelenleg is a szegénységi küszöb alatt él - írta az egyik blogger, hozzátéve: ha bekövetkezne a Szelényi professzor által vizionált esemény, akkor ez a kör megduplázódhat.

"Az ország olcsón felvásárolható lesz, na ki által? Nem, kedves polgártársaim, nem a külföldi, hanem a belföldi fideszes karvalytőke által. Az állampolgárok mozgását és szabadságát a bevezetendő szükségállapot korlátozni fogja, a jobban élők életszínvonala is zuhanni fog, az argentin és az 1981-es lengyel úgynevezett menedzselt államcsőd eredményeképpen az életszínvonal a korábbi 25 százalékára zuhant. Nem lesz kaja, üzemanyag, viszont lenne devizazárlat és importkorlátozás, az energiakorlátozás miatt fűtés és áramszolgáltatási kiesések várhatóak. A megtakarítások értéküket vesztik. Ezt nem akarhatja senki. Ha mégis, az hazaárulás."

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke el is zárkózott az elől, hogy az államcsőd következményeiről beszélgessünk, mert - mint mondta -, nem szabad riogatni, a társadalom éppen eléggé pánikban van. Így is, úgy is tudja mindenki, hogy ha államcsőd lesz, akkor az azt jelenti, hogy nagy bajban leszünk. Az elkövetkező tíz évben elképesztően romlanak az ország fejlődési perspektívái, a gyerekeink és a nagymamák helyzete durván rosszabbodik. Meg vagyok győződve egyébként - mondta Vértes András -, hogy Magyarországot nem fenyegeti államcsőd, mert azt kormányváltás előzi meg. Szerinte kizárt, hogy egy politikai erő szándékosan államcsődbe vigyen egy országot. Az a probléma, hogy totális bizalomhiány van, jogbizonytalanság és kiszámíthatatlanság. A kormány fő bűne nem is az, hogy a gazdaságot szétzilálta, hanem az, hogy elhitette a világgal: ez az ország bármelyik pillanatban meg tudja változtatni a jogrendet, ilyen helyre pedig egy árva fillért nem visznek be a tőkések. A hazai és a külföldi, a kicsi, a közepes a nagy befektető egyaránt menekül az ehhez hasonló körülmények elől. Magyarország magának okozta a bajokat, de ezt lehet korrigálni, annak ellenére, hogy az elmúlt 18 hónap alatt durván romlott a helyzet, összegezte véleményét Vértes András.

Ugyanakkor Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója tegnap azt írta: a kötvényhozamok az egekben, a hitelpiac kiszáradt, így Magyarország lehet az első nagyobb ország, amely akár a következő hetekben fizetésképtelené válhat. A Market Watchon megjelent elemzésében leszögezte: Magyarország a következő pénzügyi vihar középpontjába kerülhet. Az ország a csőd szélére került. A tekintélyelvű, populista miniszterelnök, Orbán Viktor visszautasítja, hogy belemenjen a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködésbe. Mindazonáltal szerinte is a fizetésképtelenségi helyzet előidézésére játszik a magyar miniszterelnök, aki szerint ez nem is olyan rossz lehetőség. Orbán meglehetősen kellemetlen ember - írta -, potenciálisan egy újabb Vlagyimir Putyin, ezért nehéz szimpatizálni vele. Úgy tűnik, a végeredmény az lesz, hogy az ország alárendelődik a tekintélyelvű jobboldalnak, és a parttalan alkudozás végén csődbe megy.

Kutasi Gábor, a Corvinus Egyetem adjunktusa sokat mondó statisztikával támasztotta alá a magyar államadósság-kockázat (CDS) mértékét. Míg nálunk 700 bázispont feletti a kockázati felár, addig Csehországban körülbelül 150 bázispont, Lengyelországban 280, Romániában 450. A német államadóssághoz képest több mint 7 százalékkal magasabb kamatot fizet Magyarország az államkötvényeire, ennyivel rizikósabbnak tartják a befektetők.

Az államcsőd veszélye fenyeget az MSZP szerint is, olyan helyzetbe kormányozta a szocialisták szerint Orbán Viktor az országot. Svájcban szintén a magyar fizetésképtelenségről beszélnek. A UBS bank szerint az év meglepetése egy euróövezeten kívüli ország csődje lesz, ezek között Magyarországot, Pakisztánt, Ukrajnát és Horvátországot említették az 5 éves CDS-felárak alapján állítják. Az a meglátásuk, hogy Magyarország kifejezetten aggasztó helyzetben van magas GDP-arányos államadóssága és gyenge növekedési kilátásai miatt. Emellett hazánknak a legmagasabb a külső adósságrátája a feltörekvő országok között. A Nomura elemzőház szintén riasztó magyar válság kialakulásáról ír kommentárjaiban.

Utolsó pillanatban rántotta el a kormányt a Fidesz

December elején még úgy tűnt, hogy a Fidesz hajlandó lesz az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bizonyos feltételekkel járó segítségét elfogadni az ország finanszírozásának biztosítására. Később kiderült, hogy csak félszívvel akarhatták az EU/IMF megállapodást, hiszen az EU határozott tiltakozása ellenére a parlament elfogadta a jegybanki függetlenséget nyirbáló és az egykulcsos szja-t kétharmados törvénybe iktató törvényeket az év utolsó napján. Ez jelentősen megkeményítette az EU és az IMF álláspontját, a magyar küldöttség egy jó ideig zárt kapukat döngetett az év elején - így összegezték álláspontját tegnap az ING Investment Managament.szakértői.

Magyarország számára az IMF megállapodás továbbra is kulcsfontosságú. Ameddig az európai adósságválság helyzete nem javul, az ország nem lesz képes a piaci finanszírozást fenntartani. Az IMF jelenléte stabilabb, kiszámíthatóbb környezetet teremthet a magyar gazdaságpolitikában, és kikényszerítheti a tervezett, de nem végrehajtott reformokat, ami hozzájárulhat az ország 2012-es jobb megítéléséhez.

A kormány látványos visszavonulót fújt, bár a tapasztalatok alapján soha nem lehet tudni, hogy mikor következik be egy újabb 180 fokos fordulat. Az IMF/EU feltételek kemények lesznek, és túlmehetnek a szokásos gazdasági kérdéseken, ami presztízsveszteséget okozhat a kormánynak és ez elhúzhatja a megállapodás megkötését. A kormány költségvetési tartalékai a nyugdíjpénzből egyelőre még tetemesek, ezért nem sürgető a totális fegyverletétel.

A forint a kormány tárgyalási szándékának hírére közel 10 forintot erősödött 315 forintig, és tegnap is 312 forint alatt zárt. Továbbra is a kötvénypiac jelenti a leggyengébb láncszemet, a forint fundamentálisan erős. A fizetési mérleg egyenlege pozitív, az EU forrásokat továbbra is kapja az ország, a tartalékok szintje kivételesen magas. A jegybankkal történő kormányzati egyeztetés eredménye is lehetett, hogy a jegybank intervenciókkal is támogatja a forintot. Ennek most már van racionalitása is, tekintve, hogy a forintgyengülés méregfogát - a csődhelyzetet - a kormány az IMF megállapodással végképp kihúzhatja. A forint középtávú erősödése mellett szól az is, hogy a jegybank várhatóan tovább emeli majd az alapkamatot, amennyiben tovább gyengül a hazai fizetőeszköz. A kötvénypiacon már más a helyzet, az IMF megállapodás ellenére a kormány törekedni látszik a piaci finanszírozás fenntartására.

Az Állam-adósság Kezelő Központ kötvénykínálata jelentős lesz, ha a piaci kereslet megfelelően alakul. Bár a forintos hozamok jelentősen estek, a 11 százalékról már a 9,5 százalékos szintre, az eurós kötvények hozama még mindig bőven 10 százalék felett jár.

Összefoglalva az ING Investment Managament szakértői úgy vélik, hogy az IMF/EU megállapodás hazánk számára szükségszerű és elkerülhetetlen lesz. Az oda vezető út rögös lehet, de amennyiben a kormány tartja magát ahhoz a kijelentéséhez, hogy gyors és feltétel nélküli megállapodást szeretne a hitelezőkkel - és a szakemberek úgy gondolják, hogy a jelen helyzetben nincsen más választása -, akkor várhatóan sem a forint, sem a magyar csődkockázati felár nem fog jelentősebben a múlt heti csúcsok fölé emelkedni. A kormányfő múlt pénteki, a bankbetétek biztonságát hangsúlyozó kijelentésétől függetlenül sem gondoljuk, hogy a bankbetéteket vagy egyéb megtakarításokat veszély fenyegetné.

Az IMF/EU hitel-megállapodás eleve szükségtelenné tenne egy ilyen drasztikus lépést, de a politikai költségei is olyan magasak lennének egy ilyen intézkedésnek, amit talán valószínűtlennek tarthatunk.

Itt tartunk!! Döbbenetes karikatúra Orbánról a Le Monde-ban; Címlap a BBC-n

Döbbenetes karikatúra Orbánról a Le Monde-ban

A mai Le Monde számában megjelent grafika Orbán Viktort náci stílusú egyenruhában ábrázolja. A figura karján karszalag látható, rajta egy-egy betűvel. A hétszeresen ismételt alak karszalagjának betűi egymás mellé rakva Magyarország nevét adják ki franciául.

Orbán Viktor feje felett magyar zászlót lenget a szél, amelyet egy szintén náci egyenruha-szerűségbe öltözött figura tart, és a zászlón a Magyar Köztársaság felirat látható, amelyen a Köztársaság szó át van húzva pirossal.

A grafika jobb felső sarkában egy kéktollú, EU-s csillagokat a hátán viselő strucc a homokba dugja a fejét. A strucc a tőle jobbra lévő kisebb madártól azt kérdezi, hogy "Szavazzunk Le Pen-re?" mire a válasz: " Ne, a magyarokra!" A strucc erre azt feleli: "Megijesztettél! "

A kép a hírneves grafikus Plantu műve, aki a Le Monde-ban először publikált magyar témájú grafikát.



Címlapra kerültünk a BBC-nél

http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-16387117

Vezető anyagként szerepel a brit közszolgálati csatorna, a BBC internetes oldalán a hétfő esti, az Operaház előtti demonstrációról szóló beszámoló.

A lap a tudósításában egy kommentár nélküli videót is közöl a tüntetésről, amelyről azt írja, több tízezren tüntettek az új alkotmány ellen egy nappal annak életbelépése után.

A BBC idézi az AFP hírügynökségnek nyilatkozó Szanyi Tibor MSZP-s képviselőt, aki azt mondta, "Orbán és szolgái Magyarországot egy ígéretes helyből Európa legsötétebb pontjává változtatták".

Az összefoglaló felidézi, melyek az alaptörvénynek és az elfogadott sarkalatos törvényeknek azon főbb pontjai, amelyeket kifogásolnak: a BBC szerint ilyen a nemzet szellemi egységét deklaráló preambulum, amely feszültség forrása lehet, az olyan társadalmi kérdések alkotmányban való rendezése, mint a magzatok védelme a fogantatástól, a férfi és nő közötti házasság, és az életfogytiglani börtönbüntetés meghatározása, valamint az új választási rendszer, amely a kritikusok szerint a Fidesznek kedvez.

A megmozdulásról szóló hírek mindegyike kiemeli, hogy hétfő este Budapesten több tízezres tömeg gyűlt össze a Magyar Állami Operaház előtt, ahol a magyar kormány és a Fideszhez közeli közéleti személyiségek az új magyar alkotmányt ünnepelték. A BBC vezető – és kedd reggel kilenc körül a legolvasottabb – anyaga emlékeztet, hogy a kétharmados többséggel áprilisban elfogadott alaptörvény felszámolja a fékeknek és az ellensúlyoknak azt a rendszerét, amely a kommunizmus 1989-es bukása után került be az alkotmányba. Magyarországot az EU és az Egyesült Államok is az alaptörvény visszavonására kérte fel, hatályba lépése pedig kétségessé teszi, hogy megszületik a megállapodás az IMF-fel és az unióval az ország pénzügyi támogatásáról – írja a brit közszolgálati médium, amelynek tudósítója, Nick Thorpe felidézi, eddig a kormány minden gazdaságélénkítési kísérlete kudarcba fulladt. A hétfői demonstráción az ellenzék egyik szónoka, Kónya Péter a Titanichoz hasonlította a kormányt, amelyet az ellenzék jéghegyként süllyeszt el – írja kommentárjában Thorpe.

Szintén budapesti riportjában az amerikai New York Times megjegyzi, hogy az új, „többségi” alkotmány korábban nem látott egységbe tömörítette az ellenzéki pártokat és a civil szervezeteket, miután az elmúlt egy év során önállóan többször is tüntettek. Elégedetlen magyarok ezrei özönlöttek az Andrássy útra, miközben a Fidesz az Operaházban extravagáns gálával ünnepelte az új alkotmány hatályba lépését. Az amerikai napilap egy Kollár Tamás nevű férfit megszólaltatva – „még a köztársaságot is elvették tőlünk” – emlékeztet, hogy Magyar Köztársaság helyett a hivatalos országnév immár Magyarország. A szélsőjobboldali Jobbik jelezte, hogy nem vesz részt ezen a tüntetésen, de párhuzamos megmozdulásra szólította fel híveit, amely a New York Times szerint a 2006-os zavargásokat kísérő félelmeket ébresztett fel.

A Szabad Európa Rádió – amelynek a magyar demokratikus intézményrendszer leépülése miatt valószínűleg újraindul a magyar nyelvű adása – hírügynökségekre támaszkodó jelentésében arról ír, hogy a magyar kormány intézkedései növelték a befolyást a igazságszolgáltatás, a jegybank, az egyházak és a média felett is, a Fidesz támogatottsága pedig „20 százalék alá esett” a múlt hónapban. (A Reuters ennek kapcsán keddi riportjában arra hívja fel a figyelmet, hogy az ellenzék nem tudta a maga javára fordítani a helyzetet, és mivel a választók 54 százaléka nem tudja, melyik pártra szavazzon, az alulról induló kezdeményezéseké lehet a jövő.)


Az Irish Times budapesti tudósítója, Daniel McLaughlin írásában megemlíti, hogy az egyik szervező szerint százezer ember gyűlt össze hétfőn az Opera előtt az alkotmány elleni tiltakozásra, az új alaptörvény pedig a korábbi belga miniszterelnök, Guy Verhofstadt szerint „egy tekintélyelvű politikai rendszer trójai falova, amely az egypárti uralmat akarja állandósítani.” José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a jegybanktörvény, levelében Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pedig általában a demokratikus intézményrendszer miatt fejezte ki aggodalmait a közelmúltban – idézi fel az Irish Times.

Az AP az ellenzéki demonstráció szónokai közül első helyen Majtényi Lászlót idézi, aki szerint „ma este az Opera a képmutatás, az utca pedig az alkotmányos elvek hazája.” A tüntetők gyakorta a „Bóvli! Bóvli!” jelszót skandálták, utalva Magyarország hitelintézetek általi leminősítésére – írja az amerikai hírügynökség, külön kitérve arra, hogy olyan egykori ellenzéki személyiségek, mint Demszky Gábor, Haraszti Miklós vagy Konrád György egy nemrég kelt levélben azt írták, a kommunizmus bukása, az 1989-es rendszerváltás óta nem volt példa ekkora hatalomkoncentrációra Kelet-Európában, amivel Magyarország alkotmányos rendszere „kritikus helyzetbe” került.

102 019 magán-nyugdíjpénztári tag

Most már bevallhatom: papírom van arról, hogy a spekulációt támogatom a jóságos állambácsival szemben, a globális tőke szekerét tolom. Bár én inkább úgy mondanám, hogy az öngondoskodásban hiszek a tipikus magyar Pató Pál-gondolkodással szemben.

Nem sokat számoltam, nem kalkuláltam, csak döntöttem. 

Azt is ki merem jelenteni, hogy nem volt bennem semmiféle forradalmi hevület, amikor besétáltam a nyugdíjfolyósító irodájába leadni a nyilatkozatot. Nem öltöztem díszmagyarba, és nem akartam utána a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalni a Nemzeti dalt, vagy felolvasni a 12 pontot. Sőt, elégtételt sem éreztem, hogy Orbán Viktor orra alá dörgölhetem a megkapott nyilatkozatot.

Pedig olyan szépen kérték azt a pár százezer forintomat. Szinte térdre borultak előttem könnyes szemmel, hogy a hazának szüksége van erre a pénzre, de én irigy voltam. Azért az árulkodó, hogy még a kisebbik ellenzéki párt is, mely alapvetően támogatja a magánnyugdíjpénztárak államosítását, úgy nyilatkozott, hogy a kivitelezést aggályosnak találja. Ők, akik néhány hónapja még minden jogi aggály nélkül sóval hintették volna be a kereskedelmi tévék általuk lerombolt székházának helyét.

Még egy dolog játszott közre a döntésemben: hiszek abban, hogy van még olyan bíróság a világon, melynek lesz bátorsága ítéletet mondani az elfogadott törvény felett. Legyen az akár Budapesten a Donáti utcában, akár Strasbourgban. Ha pedig ez megtörténik, akkor azért igényt tartanék valamilyen ellátásra azért a havi 24 százalékért cserébe. Vagy ajánlok egy alkut: szeretnék rendelkezni arról a 24 százalékról is, és onnantól kezdve tényleg semmilyen kapcsolatot nem akarok az állami szolidaritási rendszerrel.

Előfordulhat, hogy a miniszterelnök makacssága egész hátralévő életemben üldözni fog. Hiszen Orbán Viktor olyan ember, hogy ha valamit megmond, akkor annak úgy kell lennie. Márpedig megmondta, hogy Magyarországon nem lesz magánnyugdíjpénztári rendszer.

Viszont ha már itt tartunk, akkor idézzünk fel még egy elhíresült mondatot az elmúlt hónapokból: "Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból)" - mondta a Dow Jones hírügynökségnek Orbán Viktor. Márpedig jelenleg a 2000 milliárd forintnyi nyugdíjkiadásból 500 milliárdot az államkassza fedez. Ez pedig két dolgot jelenthet: vagy 25 százalékkal kevesebb nyugdíjasnak kell lennie, vagy ugyanannyi embernek 25 százalékkal kevesebb nyugdíjat kell adni. Remélem, a következetesség majd ezen a téren is jelentkezik a miniszterelnöknél és nem esik a szelektív memória hibájába.

Mindezek ellenére könnyen lehet, hogy ráfázom. Kicsit sarkítva kijelenthetem, hogy hetven évesen majd vagy koktélt szürcsölgetek Havannában, vagy a kukákat túrom a Havannán. Nagyon nem mindegy. De utóbbi esetben is mondhatom majd azt, hogy csak az én döntésemen múlt, a saját kezemben volt a sorsom, és nem befolyásolta a négyévente forduló politikai széljárás. Ezért pedig már megérte.