Tiszta Argentína! Vagy Izland? Vagy csak szimpla magyar csőd?

Nem kívánok magunknak hasonlókat, mint ami Argentínában volt, mert a 80-as évek második felét csak egy-két éve tudták igazán kiheverni. Jelenleg az argentin gazdaság – szerintem – növekedési pályán van, ez több mint 25 évükbe került! (Meg egy óriási ország, sok természeti tartalékkal, erőforrással.) Az akkori „műsort” mindenki megsínylette az országban, az infláció az egekben volt, a munkanélküliség hatalmas, s az argentin pesónak nem volt értéke (csak a „zöldhasú” számított!).

Mi szerencsére még nem értük el azt a „szintet”, azonban én nem vagyok derűlátó. Orbánék eddig sem hallgattak senkire, ma már az országnak nincs sok lehetősége a nemsokára esedékes adósságtörlesztés megkezdésére:

1. Számomra az látszik ma, hogy az IMF-fel, az EU-val nem tudnak/akarnak megállapodni, tehát külső kölcsönlehetőség nincs, nem hiszem, hogy a jelenlegi körülmények között akadna jelentős külföldi befektető, aki hozzánk hozná a pénzét.

2. Bankokra nem lehet számítani, ilyen nagyságrendben egyébként sem.

3. Marad a nyugdíjalap, ebből lehetne lenyúlniuk a nyugdíjak általános csökkentésével.

4. MNB tartalékai.

5. Köztisztviselők fizetéscsökkentése (nem jelentős összeg, és a képviselő hölgyek és urak is „beleesnének”).

6. Csőd és/vagy honfitársaink itthoni betétállományai, ez jelentős összeg, (bár az eurohitelek törlesztésében nem segít) lenyúlása viszonylag könnyen megoldható (ld. magánnyugdíjpénztárak).

Természetesen fentieknél a politikai kockázatokat nem vettem számításba, nem érintettem a hatalom kérdését és a reagálást.

Fentiek alapján reális veszélyt látok arra, hogy a kormányzó pártok a 6. pontot léptessék életbe (már csak azért is, mert saját embereiket előzetesen figyelmeztetve bizonyos tömegbázist még magukénak tudhatnak).

Ehhez kapcsolódik a következő két cikk:


A magyar miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz lehetőség, pusztán annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget - véli a MarketWatchon megjelent elemzés szerzője, Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója aki szerint ezen az úton könnyen követőkre találhat Orbán Viktor.

Magyarország, akárcsak Görögország olyan kicsi, félperifériás ország, amelyről az átlagos pénzpiaci befektetők azt gondolhatják, hogy életük során nem sokat fognak foglalkozni vele. Lakossága kissé tízmillió alatt van, GDP-je kevesebb, mint 200 milliárd dollár - az Apple piaci kapitalizációjának nagyjából fele -, ezért normál esetben aligha érdekli a befektetőket - kezdi elemzését Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója a MarketWatchon megjelent írásában.
Mindennek ellenére Magyarország a következő pénzügyi vihar középpontjába kerülhet - állítja Lynn, aki nemrégen publikálta The Long Depression: The Slump of 2008-2031 (A hosszú depresszió: A 2008-2031-es pangás) című könyvét. Az ország a csőd szélére került. Az tekintélyelvű, populista miniszterelnök, Orbán Viktor visszautasítja, hogy belemenjen az IMF-fel folytatott játékba.
Magyarország önmagában nem számít
A kötvényhozamok az egekben, a hitelpiac kiszáradt, így Magyarország lehet az első nagyobb ország, amely akár a következő hetekben fizetésképtelené válhat. Ez jelentős, bénító hatású veszteséghullámot indíthat Európa, sőt akár a világ bankrendszerében.
Magyarország azonban önmagában nem számít - se nem nagy, se nem gazdag eléggé ehhez. Ízelítőt adhat azonban arról, ami előttünk áll. A piacok egyre több megszorítást akarnak a kormányoktól, ám a politikusok visszavághatnak, elutasíthatják ezt. Magyarországot számos további ország követhet a csődbe, újabb fájdalmat okozva a piacoknak.
Az IMF takarítsa el a szemetet
Mostanra teljesen világossá vált, mit akarnak a piacok. Miután kipukkadt az elmúlt évtized magán- és állami eladósodásból finanszírozott növekedési buborék, azt várják, hogy jöjjön az IMF, és takarítsa el a szemetet. Így a befektetők pénzüknél maradhatnak, az utca embere viszont kemény megszorításokra számíthat.
A magyaroknak azonban más elképzelésük van erről. Orbán kormányfő nem akar az IMF szabályai szerint játszani, a tárgyalások újra és újra megszakadnak. Legújabban a jegybanktörvény a konfliktus tárgya, ám valójában a megszorítások elvetéséről van szó. Úgy tűnik, a végeredmény az lesz, hogy az ország alárendelődik a tekintélyelvű jobboldalnak, és a parttalan alkudozás végén csődbe megy.
Orbán egy kellemetlen ember, de...
Orbán meglehetősen kellemetlen ember, potenciálisan egy újabb Vlagyimir Putyin, ezért nehéz szimpatizálni vele, ám az IMF terápiái nem hoztak gyógyulás más országok esetén. A görög gazdaság továbbra is több mint ötszázalékos ütemben zsugorodik, és semmi jele a kilábalásnak. Írország visszacsúszott a recesszióba - ha ez az ára az IMF támogatásának és a kötvénypiacok megnyugtatásának, akkor nem csoda, hogy sok magyar köszöni, nem kér ebből.
A lázadás 2012 folyamán tovaterjedhet, a politikusok szembe fordulhatnak a megszorítások politikájával és a piacok követeléseivel. Aligha képzelhető el Görögországban, hogy tartósan fenntartható a 30-as éveket idéző recesszió, hiába ültet az EU technokratákat a vezetői posztokra. Ugyanez igaz Spanyolországra és Olaszországra.
Izlandnak bejött a csőd
Mindenki tudja, miért kell helyreállítani a kötvénypiacok bizalmát, miért kell a hitelezőket kifizetni. Azért, mert el kell kerülni a bankok összeomlását, mivel magukkal rántanák az egész gazdaságot. Ez azonban a Lynn szent nem igaz.
Gazdag ember csődje, szegény ember csődje
A válság előtt, 2007-ben Izland a világ hetedik legtermelékenyebb országa volt (GDP/lakosság mutatója 54,9 ezer dollár volt), illetve a világ ötödik legtermelékenyebb országa a GDP vásárlóerején számolva (40,1 ezer dollárral) - derül ki a Wikipedia adataiból. Az ország három legnagyobb bankjának együttes adóssága 2008. őszi bedőlésük előtt nagyjából az akkori 19 milliárd dollár körüli GDP hatszorosa volt. Az állam természetesen nem vállalhatta ennek visszafizetését. A jobboldali kormány belebukott a válságkezelésbe, a visszaesés nyomán az ország lakosságának több mint fél százaléka egyszerűen Norvégiába menekült. 2005-ben 293-an költöztek át, míg 2009-ben 1625-en.

Izland lakossága 318 ezer, Magyarországé 9,979 millió. A szigetország becsült 2010-es GDP-je 11,8 milliárd dollár, egy főre vetítve 36 620 dollár, Magyarország 2011-es GDP-je 196,2 milliárd dollár lehet, egy főre vetítve 19 600 ezer dollár.
Izland csődbe ment, és gazdasága most ismét növekedési pályán van. Jobban teljesít, mint sok ország, amely adósságai visszafizetésével küszködik. Mindez olyan politikusok megjelenéséhez vezethet, akik a tartozások egy részének leírását követelik. Ennek a folyamatnak Európa lesz a középpontja, de megjelenhet a színen az USA is, amely valószínűleg szintén megengedhetetlenül nagy adósságot halmozott fel, valamint a hasonló helyzetben lévő Japán.
Sokáig fog fájni
A hitelbuborék hátrahagyott szemetének eltakarítása sokáig fog tartani, és sok fájdalommal fog járni mindenkinek. A piacok úgy gondolják, hogy az egyszerű embereknek kellene lenyelniük a békát, a bankokat és a kötvénytulajdonosokat meg kell kímélni a veszteségektől.
Magyarország példája azonban azt mutatja, hogy ez utóbbi nem mindig lehetséges. Orbán miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz opció, egyszerűen annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget. Nem valószínű, hogy ő az utolsó politikus, aki erre a következtetésre jut...
Mindenki fizetni fog, kérdés: ki, mennyit
Az elmúlt évtizedben nyújtott hitelek nagy részét nem fogják visszafizetni. A befektetőknek veszteségeket, a gazdaságnak megszorításokat kell vállalniuk. Egyik vagy másik fél egyoldalú áldozatvállalása középtávon nem elfogadható a vesztes félnek.
Magyarország lehet az első ország, amely rámutat ennek az érvelésnek az igazságára. Ugyanakkor bizonyára nem lesz az utolsó - véli Matthew Lynn.

Kibicnek semmi sem drága, többek szerint Orbán Viktor időhúzással arra játszik, hogy csődbe kormányozza az országot, amit ő személy szerint kevésbé talál rossznak, mint a hitelfelvételt, a Nemzetközi Valutaalap tanácsainak a betartását.

A valóságban azonban az államcsőd nagyon rossz lenne, sokkal rosszabb, mint az IMF-re és az Európai Unióra hallgatni, hiába próbálják ennek az ellenkezőjét elhitetni. OVi-ék mégsem hajlandók a külföldi szakértőkkel tárgyalni, inkább hazardíroznak. Az ország pedig a fizetésképtelenség határán áll, külföldi és magyar szakértők szerint is mi lehetünk a következő hetek újabb áldozata.

A magyar kormány tudatosan játszik az államcsődre - állítja Szelényi Iván, az amerikai Yale Egyetem professzora, aki szerint a Matolcsy-Orbán duónak jól átgondolt és következetes, egyben igencsak kockázatos a stratégiája. Mint a HVG-ben fogalmazott, nem irracionális őrültek kapkodása az első 18 hónap politikája, hanem konzekvens, bár feltehetőleg csak a legszűkebb belső kör által ismert "mestertervet" követ a kormányzat.

Csak örülhetünk annak, ha igaznak bizonyulnak a professzor tézisei - mondták a lapunk által megkérdezett szakértők -, hiszen amit az Orbán-kormány elhatároz, az nem szokott bejönni. Az államcsődről pedig sok mindent el lehet mondani, de azt semmiképpen sem, hogy a magánemberek vagy a vállalkozások jól járnának vele. A lakosság 30-35 százaléka jelenleg is a szegénységi küszöb alatt él - írta az egyik blogger, hozzátéve: ha bekövetkezne a Szelényi professzor által vizionált esemény, akkor ez a kör megduplázódhat.

"Az ország olcsón felvásárolható lesz, na ki által? Nem, kedves polgártársaim, nem a külföldi, hanem a belföldi fideszes karvalytőke által. Az állampolgárok mozgását és szabadságát a bevezetendő szükségállapot korlátozni fogja, a jobban élők életszínvonala is zuhanni fog, az argentin és az 1981-es lengyel úgynevezett menedzselt államcsőd eredményeképpen az életszínvonal a korábbi 25 százalékára zuhant. Nem lesz kaja, üzemanyag, viszont lenne devizazárlat és importkorlátozás, az energiakorlátozás miatt fűtés és áramszolgáltatási kiesések várhatóak. A megtakarítások értéküket vesztik. Ezt nem akarhatja senki. Ha mégis, az hazaárulás."

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke el is zárkózott az elől, hogy az államcsőd következményeiről beszélgessünk, mert - mint mondta -, nem szabad riogatni, a társadalom éppen eléggé pánikban van. Így is, úgy is tudja mindenki, hogy ha államcsőd lesz, akkor az azt jelenti, hogy nagy bajban leszünk. Az elkövetkező tíz évben elképesztően romlanak az ország fejlődési perspektívái, a gyerekeink és a nagymamák helyzete durván rosszabbodik. Meg vagyok győződve egyébként - mondta Vértes András -, hogy Magyarországot nem fenyegeti államcsőd, mert azt kormányváltás előzi meg. Szerinte kizárt, hogy egy politikai erő szándékosan államcsődbe vigyen egy országot. Az a probléma, hogy totális bizalomhiány van, jogbizonytalanság és kiszámíthatatlanság. A kormány fő bűne nem is az, hogy a gazdaságot szétzilálta, hanem az, hogy elhitette a világgal: ez az ország bármelyik pillanatban meg tudja változtatni a jogrendet, ilyen helyre pedig egy árva fillért nem visznek be a tőkések. A hazai és a külföldi, a kicsi, a közepes a nagy befektető egyaránt menekül az ehhez hasonló körülmények elől. Magyarország magának okozta a bajokat, de ezt lehet korrigálni, annak ellenére, hogy az elmúlt 18 hónap alatt durván romlott a helyzet, összegezte véleményét Vértes András.

Ugyanakkor Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója tegnap azt írta: a kötvényhozamok az egekben, a hitelpiac kiszáradt, így Magyarország lehet az első nagyobb ország, amely akár a következő hetekben fizetésképtelené válhat. A Market Watchon megjelent elemzésében leszögezte: Magyarország a következő pénzügyi vihar középpontjába kerülhet. Az ország a csőd szélére került. A tekintélyelvű, populista miniszterelnök, Orbán Viktor visszautasítja, hogy belemenjen a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködésbe. Mindazonáltal szerinte is a fizetésképtelenségi helyzet előidézésére játszik a magyar miniszterelnök, aki szerint ez nem is olyan rossz lehetőség. Orbán meglehetősen kellemetlen ember - írta -, potenciálisan egy újabb Vlagyimir Putyin, ezért nehéz szimpatizálni vele. Úgy tűnik, a végeredmény az lesz, hogy az ország alárendelődik a tekintélyelvű jobboldalnak, és a parttalan alkudozás végén csődbe megy.

Kutasi Gábor, a Corvinus Egyetem adjunktusa sokat mondó statisztikával támasztotta alá a magyar államadósság-kockázat (CDS) mértékét. Míg nálunk 700 bázispont feletti a kockázati felár, addig Csehországban körülbelül 150 bázispont, Lengyelországban 280, Romániában 450. A német államadóssághoz képest több mint 7 százalékkal magasabb kamatot fizet Magyarország az államkötvényeire, ennyivel rizikósabbnak tartják a befektetők.

Az államcsőd veszélye fenyeget az MSZP szerint is, olyan helyzetbe kormányozta a szocialisták szerint Orbán Viktor az országot. Svájcban szintén a magyar fizetésképtelenségről beszélnek. A UBS bank szerint az év meglepetése egy euróövezeten kívüli ország csődje lesz, ezek között Magyarországot, Pakisztánt, Ukrajnát és Horvátországot említették az 5 éves CDS-felárak alapján állítják. Az a meglátásuk, hogy Magyarország kifejezetten aggasztó helyzetben van magas GDP-arányos államadóssága és gyenge növekedési kilátásai miatt. Emellett hazánknak a legmagasabb a külső adósságrátája a feltörekvő országok között. A Nomura elemzőház szintén riasztó magyar válság kialakulásáról ír kommentárjaiban.

Utolsó pillanatban rántotta el a kormányt a Fidesz

December elején még úgy tűnt, hogy a Fidesz hajlandó lesz az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bizonyos feltételekkel járó segítségét elfogadni az ország finanszírozásának biztosítására. Később kiderült, hogy csak félszívvel akarhatták az EU/IMF megállapodást, hiszen az EU határozott tiltakozása ellenére a parlament elfogadta a jegybanki függetlenséget nyirbáló és az egykulcsos szja-t kétharmados törvénybe iktató törvényeket az év utolsó napján. Ez jelentősen megkeményítette az EU és az IMF álláspontját, a magyar küldöttség egy jó ideig zárt kapukat döngetett az év elején - így összegezték álláspontját tegnap az ING Investment Managament.szakértői.

Magyarország számára az IMF megállapodás továbbra is kulcsfontosságú. Ameddig az európai adósságválság helyzete nem javul, az ország nem lesz képes a piaci finanszírozást fenntartani. Az IMF jelenléte stabilabb, kiszámíthatóbb környezetet teremthet a magyar gazdaságpolitikában, és kikényszerítheti a tervezett, de nem végrehajtott reformokat, ami hozzájárulhat az ország 2012-es jobb megítéléséhez.

A kormány látványos visszavonulót fújt, bár a tapasztalatok alapján soha nem lehet tudni, hogy mikor következik be egy újabb 180 fokos fordulat. Az IMF/EU feltételek kemények lesznek, és túlmehetnek a szokásos gazdasági kérdéseken, ami presztízsveszteséget okozhat a kormánynak és ez elhúzhatja a megállapodás megkötését. A kormány költségvetési tartalékai a nyugdíjpénzből egyelőre még tetemesek, ezért nem sürgető a totális fegyverletétel.

A forint a kormány tárgyalási szándékának hírére közel 10 forintot erősödött 315 forintig, és tegnap is 312 forint alatt zárt. Továbbra is a kötvénypiac jelenti a leggyengébb láncszemet, a forint fundamentálisan erős. A fizetési mérleg egyenlege pozitív, az EU forrásokat továbbra is kapja az ország, a tartalékok szintje kivételesen magas. A jegybankkal történő kormányzati egyeztetés eredménye is lehetett, hogy a jegybank intervenciókkal is támogatja a forintot. Ennek most már van racionalitása is, tekintve, hogy a forintgyengülés méregfogát - a csődhelyzetet - a kormány az IMF megállapodással végképp kihúzhatja. A forint középtávú erősödése mellett szól az is, hogy a jegybank várhatóan tovább emeli majd az alapkamatot, amennyiben tovább gyengül a hazai fizetőeszköz. A kötvénypiacon már más a helyzet, az IMF megállapodás ellenére a kormány törekedni látszik a piaci finanszírozás fenntartására.

Az Állam-adósság Kezelő Központ kötvénykínálata jelentős lesz, ha a piaci kereslet megfelelően alakul. Bár a forintos hozamok jelentősen estek, a 11 százalékról már a 9,5 százalékos szintre, az eurós kötvények hozama még mindig bőven 10 százalék felett jár.

Összefoglalva az ING Investment Managament szakértői úgy vélik, hogy az IMF/EU megállapodás hazánk számára szükségszerű és elkerülhetetlen lesz. Az oda vezető út rögös lehet, de amennyiben a kormány tartja magát ahhoz a kijelentéséhez, hogy gyors és feltétel nélküli megállapodást szeretne a hitelezőkkel - és a szakemberek úgy gondolják, hogy a jelen helyzetben nincsen más választása -, akkor várhatóan sem a forint, sem a magyar csődkockázati felár nem fog jelentősebben a múlt heti csúcsok fölé emelkedni. A kormányfő múlt pénteki, a bankbetétek biztonságát hangsúlyozó kijelentésétől függetlenül sem gondoljuk, hogy a bankbetéteket vagy egyéb megtakarításokat veszély fenyegetné.

Az IMF/EU hitel-megállapodás eleve szükségtelenné tenne egy ilyen drasztikus lépést, de a politikai költségei is olyan magasak lennének egy ilyen intézkedésnek, amit talán valószínűtlennek tarthatunk.