2021. december 19., vasárnap

Külhoni, brit és németországi választások követeljük 20-20 szavazókör megnyitását!

A magyar kormány gyáva és nem törődik a külföldön élő magyarokkal.
A kormánynak csak egy rendeletet kellene hoznia, hogy megkönnyítse és biztonságosabbá tegye a Nagy-Britanniában és Németországban élő, Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazását a 2022-es országgyűlési választásokon!
Angliában közel 160 ezer, Németországban pedig 210 ezer magyar állampolgár él.
A Nagy-Britanniában élő magyarok petíció indítottak (https://szabad.ahang.hu/petitions/tobb-szavazohelyiseget-nagy-britanniaban-1), azért, hogy a magyar külképviselet (a magyar kormány) több (tíz egynéhány) nagyvárosban létesítsen választási irodát és szavazóhelyiséget. Ez nem csupán megkönnyítené a szavazást, de a járványhelyzet miatt most különösen indokolt lenne.


A Nemzeti(?) Választási Iroda napirendre se vette a kérdést. Indoka az volt, hogy ez a kormány feladata. Valóban a kormány feladata. Egyetlen rendelettel és némi többletköltséggel megvalósítható. Ha Nagy-Britanniában és Németország nagyvárosaiban összesen 20 további választási irodával és szavazóhelyiséggel számolunk, aligha több mint 200 millió forint többletköltséggel. 
Miért nem teszi ezt meg a kormány? Mert gyáva (fél a szavazataikból) és nem törődik velük. Miért nem követeljük ezt határozottabban honfitársaink állampolgári jogai és most egészsége érdekében?
Annál is inkább kérdezem, mert a külföldön (nem csupán a fenti két országban) élő magyarok évi közel 1 200 milliárd (1 200 000 000 000) forintot utalnak haza Magyarországra. Ez a nemzeti össztermék (GDP) megközelítően 2,4 %-a! A választási irodák és szavazóhelyiségek létesítése pedig ennek az összegnek két tized százaléka sincs!

2021. december 18., szombat

V4 - 1 globalizáció

Gyakran elmélázok azon, hogy mennyibe fáj nekünk hazánk rohamos hitelvesztése a modern világban. Ma kiderült, hogy még a csehek is lelépnek a Visegrádi Négyekből (https://www.politico.eu/article/czech-prime-minister-petr-fiala-prague-jan-lipavsky/ ), tovább izolálva Mo-t.

De aztán intravénásan benyomok egy tudatmódosító adagot Elnök Úr sajtójából…

2021. december 16., csütörtök

szolidaritás?!? 😡

D. K. 
Beszélgetünk hazafelé a fiammal.
Mondja nekem kicsit szomorúan hogy biztos lesz olyan tanár aki el fog menni az iskolából mert elbocsájtják azért amiért nem oltatta be magát. 
Meg kell jegyezzem egy kiváló iskolába járunk ahol egytől egyig szintén kiváló pedagósusok TANÍTANAK! 
Biztos vagyok benne hogy általuk kiváló az intézmény is.
Most elveszíthetünk valamit ami már most nagyon hiányzik. 
Igazából beszélgetésünk alatt hol a gyomrom hol a kezem szorul ökölbe és azon gondolkodom hogy miért nem tettünk mi szülők semmit. 🤐😔

Ez már régen nem arról szól hogy oltott vagy nem oltott. Akik ezt “kitalálták” bele sem gondoltak az egészbe..vagy ha belegondoltak akkor az több mint aljasság.

Ezek a pedagógusok az utolsó munkanapjukon majd szépen csendben összepakolják a dolgaikat, emlékeiket egy dobozba, és szép csendben távoznak.

Mi pedig szülők nem tettünk semmit.. Még szolidaritásból sem. ☹️☝🏻

Még azt sem nézzük hogy ezek az emberek tanították meg gyermekeinket írni, olvasni vagy számolni. Ők voltak azok akik nem csak tudást de nagyon sok felbecsülhetetlen emberi értéket adtak gyermekeinknek amivel aztán haladtak tovább az élet útján! Tanítók!

Innentől más lesz....majd megoldják. Kicsit más lesz de majd megszokják a gyerekek. Igaz?! 😣

Mi lesz az üzenet gyermekeink felé? 🤷🏻‍♂️
Nem..szerintem nem az “ha beoltatta volna magát”..... Ez már régen nem erről szól!

Nem néztünk mi semmit....csak sajnálkoztunk..vagy még azt sem. 😔

Ők majd szépen csendben becsukják maguk mögött a tanári ajtaját majd az iskola kaput. 

Holnap már egy alapítványi vagy egyházi iskolában tanítanak vagy ami még rosszabb a versenyszférában helyezkednek el, sarokba dobva a tanári diplomát.

Tényleg ide süllyedtünk? Tényleg...

Magam és családom nevében maximális szolidaritásunkat fejezzük ki a hivatásukat elvesztő tanárok mellett. 

Rengeteg jót és értéket kap és kapott gyermekünk Önöktől. Hálásak vagyunk Önöknek! Köszönjük! ❤️🙏

2021. december 6., hétfő

Alfa- OMEGA

Gyöngyhajú lány
https://youtu.be/YPLHkhZ3Tq0

Igen, hív egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam vagy igaz talán
Ránk vár gyöngye mögött ég és föld között

2021. december 2., csütörtök

Farkasházy Avar nekrológja

A POMPEJI KATONA
A Közgazdász című egyetemi lapnak mindig volt inspekciós humoristája, az 1970-es szentendrei Nalaja happening miatt lecsukott Puskás Levente és Földes Péter között jómagam, de mindannyiunk elődje Avar volt hatvan éve. Három évtizedig, amíg létezett és nem más bitorolta e nevet a Magyar Nemzet volt az otthona, s szerencsémre akkor volt washingtoni tudósítójuk, amikor 1993-ban oda vetett a sors, így a Magyar Nemzet „tudósítójaként”, ami Mayatznak írva lógott a nyakamban láthattam a Triple Crown középső futamát Baltimore Pimlico Parkjában. Szárszóra mindig az elsők közt érkezett és az utolsók közt távozott, rendkívül sokat segített, mert fenomenális társalgó volt, de sosem akart túl sok lenni, jó kedélye sosem hagyta cserben, négy súlyos operáció sem tudta a földre vinni. A Juszt által kezdett Újságíró Klubból ismerték a legtöbben, mindig behozta a világ jobbik, legalábbis érdekesebb felét a honi politika posványába, már amíg hagyták, és nem parancsolta le őket egy megvett hitszónok famíliája Bolgárral, Mészárossal, Désivel, Némethtel a színről. Gyakran hívott nevetve, hogy megint miket hordtak össze rólunk, vagy én őt, hogy világítson már meg valamit, amit nem értek tőlünk nyugatra, elvégre 12 könyvet írt Amerikáról, majd egyszer a homlokomra csaptam. Miért nem ír a Hócipőbe? Ki más emelhetné meg a Yes Commentet!

Hogy miért létezünk még? Mert olyanok írtak bele az utolsó pillanatig, mint Megyesi, Andrassew és most már ő is, miközben mindhárom tudta, hogy mi vár rájuk. Megyesi bénán, az oldalára fordítva, már a Hospice sötétjében kérdezte vigyorogva:
– Miért vagy olyan szomorú? 

Majd bemutatta, hogy egy kötéllel félig már meg tud fordulni, ám két perc múlva feladta és megkért, hogy segítsek benne. Hat óra múlva meghalt. János két hete telefonált:
– Pénteken operálnak az Uzsokiban nem náthával, szóval a szokásos, de nem biztos, hogy öt napra rá olyan állapotban leszek, hogy tudjak írni nektek, azért megpróbálom.

Megpróbálta. Az öt kis glosszát egyenként küldte el az intenzívről Benedeknek, vagy talán már átvitték, ez volt az utolsó küldemény az alábbi hírre:

- - - - - - - - - -

„A hazaszeretet alapja kétfajta ismeret: az ország- és a nemzetismeret. Mindkettő erősítése növeli a hazaszeretetet és ez határozza meg a következő 10-20 évben, hogy milyen mértékben lesznek a magyarok nyertesei a nemzetek versenyének – mondta Orbán az Aktív Magyarország Korszaknyitó Konferencián tartott beszédében.”

Rendszerváltást nyerjünk
A legjobb helyen, az Uzsoki világszínvonalú sebészetén kapom e kérdést, ahol kiváló orvosok és drága nővérkék erősítik a hazaszeretetem, s az ilyen vezéri dumák gyengítik. S itt tudom a leginkább, hogy ez civilizált ország, ha hagynák. De sajnos egy hatalom- és pénzéhes banda nem hagyja. Nem belőlünk, magukból akarnak nyerteseket csinálni. Meddig hagyjuk? Bennem tartja a lelket, hogy az élet még tartozik nekem egy rendszerváltással.
Avar János

- - - - - - - - - -

Csak ebben említi meg, hogy ez most nem éppen egy kávéházból érkezik, majd elhaló hangon felhívott:
– Hatot szerettem volna, de az utolsóra már nem maradt erőm. Ugye rendben van?

Hát persze, hogy rendben van! Illetve dehogy is van rendben, hogy az ilyenek meghalnak. János, tartozunk neked egy rendszerváltással!

2021. december 1., szerda

Dánia egészségügy


Miutàn kihajították az 1 millió pcr tesztet, gondoltam megemlítem: 
4 ève èlek ès fizetek adót/TB-t Dániában. Ebbõl a befizetett TB-bõl 2020 màjusa óta, ma tizenhetedszer lettem ingyenesen letesztelve PCR teszttel. Múlt hèten pl. azèrt, mert a dàn biztonsági szolgálat felhívott, hogy megint fertõzött ember közelében ültem a repülõn, így megkèrtek fàradjak el és teszteljek. Ma meg azèrt, mert karàcsonyi buli lesz a munkahelyen, és bár mindenki be van oltva kètszer Pfizerrel, biztos ami biztos, a cèg megkèrt minden bulizni vàgyó dolgozót, hogy teszteltessük le magunkat az összejövetel elõtt 72 òràval. Makes sense. 
Amùgy ugyanezt teszi a város minden nagyobb munkahelye jelenleg a karàcsonyi bulik elõtt, de a cèghez is kijönnek az egèszsègügyi dolgozók a nagyobb összejövetelek elõtt, mèg a tesztközpontokig sem kell elmenni. 
Az ingyenesen hozzàfèrhetõ PCR teszt, a kontaktkutatàs alapja. Nekem eddig 17-szer volt rà szüksègem, ennyiszer voltak megfàzàsos tüneteim, vagy akartam szimplán utazni, rendezvènyen rèsz venni anèlkül hogy megfertõznèk bàrkit is, vagy voltam közeli kontakt. De kismilliòszor is mehettem volna ha szüksèges. Az àllam fizeti. Online bejelentkezel ès ennyi. Ha közeli kontakt vagyok, akkor pár órán belül mindig van tesztközpont aki fogad. Meg amùgy is, eddig mèg egyszer sem volt olyan, hogy tesztelni akartam ès ne lett volna idõpont akár aznapra. 


A gyorstesztre be sem kell jelentkezni, az is ingyen van amùgy, megszámolni sem tudom hányszor voltam, ja ès ahhoz 500 mètert kell sètálnom a lakàsomtòl, a legközelebbi PCR tesztközpontig meg kemèny 1,5 km-t bringázok.
Ha egy PCR teszt 15.000 Ft (ennyit fizettem legutóbb otthon), akkor eddig 255.000 Ft-ot “spórolt” a magyar àllam egy átlagos állampolgàron azzal, hogy nem elèrhetõ ingyenesen a teszt csak ùgy szimplán az egèszsèghez való jog alapjàn. 
1 millió teszt 58.823 àllampolgàr szüksègletèt fedezte volna, ha az èn pèldàmból indulunk ki.
De kidobtàk a teszteket a p.csába…
Az ingyenesség eddig tizenhétszer biztosította, hogy nem mehettem eszetlenül megfàzàsos tünetekkel közössègbe, hiszen ha ingyen van, akkor kutya kötelessèged emberkènt, munkatàrskènt, baràtkènt ès bulizni vàgyókènt ezt a minimális erõfeszítèst megtenni, hogy elsètàlsz tesztelni. Nincs kifogàs.
Mint említettem, az ingyenesség a kontaktkutatàs alapja is, de ùgy èrzem a kontaktkutatàst olyan elegánsan engedtük el otthon, mintha agysebèszet lenne vagy megfizethetetlen az állam szàmàra, pedig 10 millió embernèl 2,5 milliàrd Ft-ról beszèlgetünk eddig, 17 teszt/emberrel szàmolva. Apròpènz. Cserèbe viszont itt alig haltak meg a jàrványban.
Ez csak onnan jutott eszembe, hogy a teszteket kidobták a p.csába… 🤔 
A lista teteje kifotózva, ahol a rendszer az eddigi tesztjeim eredmènyeit tartja szàmon. Így is lehet, így is lehetne.

2021. november 24., szerda

Tragikomédia

Tragikomédia

Tegnapi kiírás egy török étterem bejáratán:

  „Kedves vendégeink, az áraink magasabbak, mint a múlt héten, de jóval kedvezőbbek, mint a jövő héten”

2021. november 15., hétfő

Laborc Sándor interjú

Újságírók ellen igen, de a maffia és a kémek ellen nem jó a Pegasus? – interjú Laborc Sándor volt NBH-főnökkel

Jogszerűen vagy jogszerűtlenül, de az elmúlt tizenegy évben folyamatosan ellenőrizték, az élete nyitott könyv, ezért mulatságosnak tartja, hogy a Pegasust is bevetették ellene – mondta a hvg360-nak adott interjúban Laborc Sándor egykori hírszerző és kémelhárító, aki 2007 és 2009 között az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjét, a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezette. Laborc szerint csak azért, mert egy miniszter engedélyez egy titkos megfigyelést, az még nem lesz feltétlen jogszerű, a szolgálatoknál pedig akad olyan „kiskapu”, amit ki lehet használni, hogy akár az engedélyezőt is megtévesszék. De nem csak a Pegasusról kérdeztük az egykori titkosszolgát, aki az „Ovi-Bajusz” dossziéról, valamint az alvilág és a rendőrségi vezetők közötti hídemberek létezéséről is beszélt.

hvg360: Mi volt az első gondolata, amikor megtudta, hogy a Pegasus kémszoftverrel megfigyelhették?

Laborc Sándor: Az első gondolatom az volt, hogy teljesen felesleges pótcselekvés lenne engem megfigyelni. Az elmúlt tizenegy évben, főleg annak első felében – jogszerűen vagy jogszerűtlenül – folyamatosan ellenőriztek. Ebből fakadóan az életem, a kapcsolatrendszerem nyitott könyv. Az meg, hogy a volt kollégámmal együtt alkalmazták a Pegasust, végletesen mulatságos.

hvg360: Az elmúlt tizenegy év első felében több büntetőeljárás zajlott ön ellen, ezek az eljárások pedig összefüggésben voltak azzal, hogy korábban az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjének, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak állt az élén. Lehetséges, hogy ezen eljárások miatt került célkeresztbe?

L. S.: Annak idején több mint egy tucat ügyet koholtak ellenem! Tíz esetben meggyanúsítottak, ebből kilencben meg is vádoltak. De ezek a szerintem koncepciós perek körülbelül 2019-ig lefutottak, és egyetlen ügy kivételével jogerősen felmentettek a vádak alól. A nyomozati szakaszban megfigyeltek, de tudomásom van arról is, hogy akkor is megfigyeltek, amikor már bírói szakban voltak ezek az ügyek.

hvg360: A büntetőeljárásokra még visszatérünk, de előtte tisztázzuk: hogyan szerzett tudomást arról, hogy azokban az időkben megfigyelték?

L. S.: Szakmabeli vagyok, a több évtizedes pályafutásom alatt hírszerzőként és kémelhárítóként is dolgoztam. Ki tudom szúrni, ha megfigyelnek.

hvg360: Azt értem, hogy egy szakmabeli észreveszi, ha figyelik. De azt hogyan szúrja ki, ha a telefonját lehallgatják?

L. S.: Ha olyan hibákat vétenek, amik hibás beállításokból erednek, akkor ki lehet szúrni azt is. Például a vonal megszakad és aztán visszajátssza az előző beszélgetést, vagy a másik fél hallja az előző beszélgetést. Ez mind arról szól, hogy eléggé slendriánul dolgoztak a kollégák, így ez a laikusnak is feltűnik. De ennél sokkal egyszerűbb dolgok is vannak.

hvg360: Mondana erre egy példát?

L. S.: Amikor a célszemély egy olyan emberrel tart kapcsolatot, akinek rálátása lehet arra, hogy lehallgatják-e, akkor árulkodó lehet, ha ez az ismerős egy időre hirtelen eltűnik az életéből, majd újra felbukkan. Ez egy kifejezetten buta, emberi hiba, de így is rá lehet jönni arra, hogy lehallgatnak.

hvg360: Tapasztalt ilyet annak idején?

L. S.: Igen.

hvg360: Nem mintha ez indokolná, hogy miért küldték rá önre is a Pegasust, de keringenek pletykák arról, hogy egykori titkosszolgálati vezetőként, titkosszolgálati szakemberként az ellenzéknek ad tanácsokat.

L. S.: Ez nem igaz. Az elmúlt 12 évben egy 2016-ban DK által szervezett nyilvános pódiumbeszélgetésre emlékszem, amikor a 2015-ös migrációs hullám volt a téma. Azon részt vettem. De egyetlen pártnak sem vagyok a tagja.

hvg360: És szakértője sem?

L. S.: Az sem. Sem hivatalosan, sem nem hivatalosan. Ha valaki megkérdez engem, akkor természetesen elmondom a véleményemet, de intézményesített vagy bármilyen egyéb állandó kapcsolatom nincs az ellenzékkel. Tehát ha ezért figyeltek meg a Pegasussal, akkor annak sem lehetett semmi értelme.


hvg360: Most már tudjuk, Kósa Lajosnak hála, hogy az állam megvásárolta a Pegasust. A kormányzati kommunikáció szerint azonban ha használták ezt a kémszoftvert, akkor azt minden esetben jogszerűen tették. Mit gondol erről mint egykori titkosszolgálati vezető és mint célpont?

L. S.: Azt, hogy csak azért, mert engedélyeztek valamit, nem jelenti azt, hogy jogszerűen tették azt. Tételezzük fel, hogy a Pegaus szoftverrel hivatalosan, engedély birtokában figyelték meg az embereket! Ha ez így van, akkor több esetben jogosulatlan titkos információgyűjtés történhetett. A szoftvert szállító cég ugyanis azt állítja, hogy a terméküket terroristák vagy szervezett bűnözők ellen lehet alkalmazni. Márpedig azok a megfigyelt emberek, akik eddig ismertté váltak, ebbe a kategóriába nem tartozhatnak bele. Magam sem lennék az. Ilyenkor keresi az ember arra a választ, hogy a célszemélyeket mi alapján választották ki. Éppen emiatt szerintem sem az igazságügyi miniszteri, sem a bírói engedélyért folyamodó szervezetek nem tudnak jogszerűen alátámasztott előterjesztést tenni.


De büntetőjogilag nemcsak ennél a pontnál fogható meg a történet, hanem egy másik oldalról is. A nemzetbiztonsági törvény ugyanis két engedélyezőt definiál taxatíve: az egyik az engedélyező bíró, akiből nem sok van, maximum egy-kettő, a másik pedig az igazságügyi miniszter. Nem mellesleg azt is rögzíti a jogszabály, ki milyen esetekben és mely szervezeteknek engedélyezhet. Ha tehát az igazságügyi miniszter ezt az engedélyező jogkörét folyamatosan átengedi egy helyettesének, akinek az engedélyezésre amúgy törvényi felhatalmazása nincsen, akkor onnantól kezdve az engedélyek az én jogértelmezésem szerint közjogilag nem jogszerűek. Márpedig Varga Judit igazságügyi miniszter szavai szerint az előterjesztéseket a helyettese, Völner Pál írta alá.

De menjünk tovább! Egy ilyen megfigyelésnél a célhoz kötöttség és az arányosság is alapvető törvény által meghatározott szempont. Egy titkos információgyűjtésnél a szerv csak azokat az adatokat kezelheti, amelyek a művelet szempontjából feltétlenül fontosak.

Kérdezem: a Pegasus által megszerezhető adatokat, amelyek a szexuális élettől kezdve, vallási, politikai beállítottságon keresztül az egészségügyi adatokig terjedhetnek, milyen célhoz lehet kötni?

A miniszter nevében eljáró államtitkár idén július 19-ig közel ezer engedélyt írt alá. Ha megnézzük a munkanapok számát, akkor naponta hetet. Ezek az előterjesztések többoldalas, nagyon alapos nyomtatványok. Vajon a miniszter vagy a nevében eljáró államtitkár valóban átnézi ezeket az anyagokat vagy csak aláírja? Valóban a törvény nevében jár-e el? Nem terjeszkedik-e túl a törvény adta kereteken?

hvg360: Utóbbiakat gondolom költői kérdéseknek szánta. De ha valóban törvényt sértettek, akkor is kellett ügyelniük legalább a látszatra. Ön jól ismeri az engedélyezési folyamatot. Ha egy titkosszolgálat – akár felsőbb utasításra – ki akarja játszani a rendszert, akkor ki tudja?

L. S.: Igen. Úgy, hogy megtévesztik az engedélyezőt. De ez büntetendő.

hvg360: Hogyan lehet megtéveszteni az engedélyezőt?

L. S.: Például úgy, hogy az én telefonszámomat beleírják egy már meglévő ügybe, mintha én felmerültem volna a célszemély kapcsolataként. Nem a nevemet írják bele a titkos megfigyelésre engedélyt kérő előterjesztésbe, csak a telefonszámomat. Vagy eleve úgy írnak le egy előterjesztést, hogy beleírják a telefonszámomat és azt írják oda, hogy tisztázni akarják, az adott számot ki használja. És akkor ennek a telefonnak a lehallgatását a miniszter vagy a bíró 90 napra engedélyezi. A 90 nap letelte után a miniszter az esetek 99 százalékban nem fogja megnézni, hogy a művelet, amit engedélyezett, hova futott ki, mi lett az eredménye. A bíró viszont általában igen, és ezért akár az is előfordulhat, hogy nem hosszabbíttatnak, vagy akár majd esetleg később új előterjesztést tehetnek.

hvg360: A közel ezer engedély tehát akár sokkal több telefonszámot is tartalmazhat? Nemcsak ezer, hanem akár több ezer embert is megfigyelhettek az idei első félévben?

L. S.: Igen. És itt megint arról szól a történet, hogy tisztában van-e az engedélyező miniszter egy eszköz, történetesen a Pegasus lehetőségeivel. Persze már az is furcsa, amikor Varga azt nyilatkozta, hogy minden ország használ ilyen jellegű kémszoftvereket.

hvg360: Miért lenne ez furcsa? Varga tudhat arról, hogy ezek a kiberfegyverek a piacon vannak, az államok pedig vásárolnak belőle.

L. S.: Általánosságban valóban tudhat erről, de

azt, hogy az állam megvette a Pegasust, a miniszterek közül legfeljebb csak Pintér Sándornak kellene tudnia. Ez nem tartozik Vargára.

hvg360: Ha van egy ilyen mindentudó csúcstechnika, akkor ki dönt arról, hogy egy adott műveletben azt használják és ne valami mást?

L. S.: Ez egy nagyon jó kérdés. Vajon például a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei rendőrség a szervezett bűnözés ellen alkalmazhatja ezt a kémszoftvert? Csak feltételezem, de szerintem arról, hogy a Pegasust ki ellen vetik be, csak egy szűk kör tudott. Erről tanúskodnak az eddig nyilvánosságra került célszemélyek nevei, melyből kikövetkeztethetők az engedélyért folyamodó szervezetek. És van itt még egy érdekes kérdés: vajon az előterjesztésekből kiderül-e, hogy a Pegasus használatára kérték-e az engedélyt vagy sem? Amikor engedélyt kér egy szolgálat, akkor ugyanis négy-ötféle célt jelölhet meg. Az egyik az úgynevezett titkos kutatás, amikor azt szeretnék, hogy egy helyiséget vagy egy autót titokban átkutathassanak. A második ilyen cél az, hogy egy adott helyiségben történteket technikai eszközökkel rögzítsék. De ez utóbbi nem egyenlő a telefonlehallgatással! A telefonlehallgatás és a helyiséglehallgatás is más-más kategória. Ha ezeket külön nem engedélyezik, akkor az nem jogszerű!

hvg360: Arra utal, hogy a Pegasusszal nemcsak a telefont hallgathatják le, hanem akár egy helyiséget vagy egy autót is?

L. S.: Így van. És ha például egy adott személyre kérem az ilyen típusú megfigyelést és az a személy elmegy a barátnője lakására, ahol a feltört mobiltelefonjának köszönhetően a barátnő lakásában történteket is hallgatják, anélkül, hogy arra külön engedélyt kaptak volna, akkor az végképp nem jogszerű. Olyan tehát nincs, hogy az én telefonomat is letöltik, és megkapják édesanyám egészségügyi adatait is. Jogtechnikailag az én telefonomnak az átkutatása házkutatásnak minősül, az informatikai rendszerben tárolt adatok megismerése pedig megint más célnak megfelelő, más-más engedélyezési törvényi pont szerint kell engedélyeztetni. Amennyiben nem kaptak ilyen engedélyt és mégis alkalmazták, akkor az szintén jogosulatlan.


De továbbmegyek: szerintem a Pegasus telepítése önmagában is külön engedélyezési pont Nbtv 56.§ e.) pont és külön ezen belül: az adatszerzéshez szükséges adatot, eszközt az érintett személy által használt tárgyban elhelyezhetik, amely célt külön fel kellene tüntetni az engedélykérelemben. Amikor a Pegasust megvették, akkor mindezzel tisztában kellett lenniük, amikor a keletkezett információkat megkapták, akkor az engedélykérőknek is szembesülniük kellett ezzel. Az alapvető ellentmondás, hogy nem mellesleg a kemény szervezett bűnözés nem használja azokat a csatornákat, amelyeket a Pegasus tud fogni. Mint ahogy a kémek és a terroristák sem! Egyelőre azt látjuk, hogy polgármester, újságírók, volt titkosszolgák, ügyvédek voltak célkeresztben.

Na de hol vannak itt a terroristák, szervezett bűnözők? Ha az NSO szerint az ő nemzetközi szerződéseik alapja a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc, akkor a TEK-en és rendőrségen kívül más nem alkalmazhatta volna a Pegasust, és az ő lehallgatás iránti kérelmüket az igazságügy miniszter nem írhatja alá. Akkor miért magyarázkodik Varga Judit?

hvg360: Csak a lehallgatást ténylegesen végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál ismerik a technikai lehetőségeket vagy a lehallgatást megrendelő szerveknél is?

L. S.: Az én időmben a gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy egy műveleti tisztnek volt egy elképzelése arról, mit szeretne. És akkor mondjuk az ő főnöke átment az NBSZ-hez és megkérdezte, hogy ezt és ezt meg tudják-e oldani technikailag. Ezért is fontos kérdés, hogy vajon ki döntött arról egy-egy szervezetnél, vagy feljebb, hogy egy adott ügyben, a rendkívül szűkös kapacitású és drága Pegasust vetik be, gondolom, nem az NBSZ-nél.

hvg360: Szakértők arról beszéltek korábban, hogy a Pegasus adatai eljuthattak külföldre. Ha valóban így van, akkor ez hogyan történhet meg? És nem áll fenn ugyanez a veszély minden olyan haditechnikai termék vagy szolgáltatás esetén, amelyet külföldről vásárol Magyarország?

L. S.: Szerintem ez a legaggasztóbb az egész történetben. Az alap, hogy külföldön elérhetővé vált egy országoktól független központi adatbázis több ezer telefonszámmal, melyek köthetőek a Pegasus használatához és magyar állampolgárok adatai is vannak benne. Ahogy haladunk előre az időben, úgy derülnek ki fontos részletek. Az amerikaiak kártékony kiberfegyverként tartják nyilván a Pegasust és a Candirut. Egyes nyugati vélemények szerint mind az amerikaiak, mind a franciák azért nem vették meg, mert nem tudták kizárni azt, hogy a kinyert információk Izraelbe is eljuthatnak.


A német sajtóban megjelentek szerint a BKA (német elhárítás) és BND (német hírszerzés) által vett Pegasust át kellett dolgozni, jelentős részeit ki kellett kapcsolni, de egyértelmű bizonyíték ott sem keletkezett arra, hogy nem juthat el az információ Izraelbe. A gyanú fennáll, melyet erősít, hogy Salev Hulio, az NSO vezérigazgatója egy interjúban azt ígérte a magyar újságírónak (Panyi Szabolcsnak), hogy az izraeli cég ellenőrizni fogja, bevetették-e ellene a rendszert a magyar hatóságok, és ha igen, akkor a megszüntetik hozzáférésüket a Pegasushoz. Egyszóval, ha csak egy százalék esély van arra, hogy a Pegasus rendszerében lehet egy kiskapu, akkor az nemzetbiztonsági, adatvédelmi szempontból is tragikus.

Márpedig ismerve a titkosszolgálatok észjárását, bolondok lennének egy ilyen lehetőséget elszalasztani. Ennél szebb és könnyebb idegenzászlós információszerzést nehéz találni. Ezért függetlenül attól, mi a neve az alkalmazott hackerprogramnak, ha az az interneten fut és 100 százalékig nem vizsgálták felül a magyar szolgálatok, informatikusok, akkor magyar állampolgárok személyes és különleges adatai, illetve a magyar szolgálatok érdeklődési köre külső szereplőknek elérhetővé válik. Ennek a kockázatával nem lenne szabad ilyen eszközt vásárolni.


hvg360: Említette, hogy a sok-sok büntetőeljárás mindegyikében felmentette önt a bíróság, egy kivételével. Jogosulatlan titkos információgyűjtés miatt pénzbüntetést szabtak ki önre és le is fokozták, tábornokból határőr lett. Erről az ügyről mit mondhat el?

L. S.: Mivel minősített a tartalma, ezért erről nem beszélhetek.

hvg360: Kár. A titkosszolgálatok – a rendőrséggel ellentétben – a mindenkori kormányzat kiszolgáló szervei. Végső soron a politikai vezetés által megszabott feladatokat végzik el. Ezért aztán elég vékony a jég a nemzetbiztonság és a kormánybiztonság között.

L. S.: Ez tévedés! Mert eleve nem lehet olyan, hogy kormánybiztonság! A nemzetbiztonsági szolgálatoknak egy országot kell szolgálnia, nem egy kormányt. Ez az én időmben így volt, hogy most hogyan van, mindenkinek a képzeletére bízom.

hvg360: Igen, de a prioritásokat, a célokat mégiscsak a kormányzat írja elő a titkosszolgálatnak.

L. S.: A feladatszabás valóban miniszteri, kormányzati hatáskör. Az is igaz, hogy ha a feladatok nem ütköznek jogszabályokba, akkor azokat végre kell hajtania a szolgálatnak. A határ ott van, hogy egy szolgálat főigazgatója mennyire hagyja elmenni szervezetét egy olyan irányba, ahol már a politikai elvárások dominálnak. Ha a szolgálatok úgy írják a jelentéseiket a kormányzat felé, hogy megpróbálják kitalálni, mit várnak el tőlük odafönt, akkor az nagy baj.



hvg360: A titkosszolgálatokat ellenőrizni hivatott nemzetbiztonsági bizottság munkájáról mi a véleménye?

L. S.: A bizottságnak a szerepe akkor erős, ha az ott ülő politikus mögött van szakember és ezért tud kérdezni. Ha nincs titkosszolgálati tapasztalattal rendelkező szakember, aki szagolt már közelről puskaport, akkor nem fog tudni kérdezni. Akkor mutathatnak neki bármit. Számoljanak el! Az elmúlt tíz évben ennyi és ennyi milliárdot kapott az Információs Hivatal, a KNBSZ, az NBSZ és az AH. Ennyi és ennyi pluszt kaptak. Mutassák meg, mire költötték, hogyan és mi ellen használták! Azt pedig nonszensznek tartom, hogy amikor a bizottság ellenzéki elnöke, a jobbikos Stummer János kiáll a nyilvánosság elé a Puskás Stadion alagútjának ügyében, akkor utána a belügyminiszter összeráncolja a homlokát és az őt ellenőrző politikust „raportra” hívja, majd azt mondja neki, hogy ejnye-bejnye. Ez egy óriási szereptévesztés.

hvg360: 2010 előtt is érték olyan vádak a titkosszolgálatot, hogy vannak sötét ügyei és a politika kiszolgálói. Például amikor Szilvásy György volt titokminiszter utasítására Galambos Lajos akkori NBH-s főigazgató elősegítette, hogy magukat bolgároknak kiadó orosz hátterű hírszerzők magyar titkosszolgálati munkatársakat világíthassanak át. Amikor ön került az NBH élére és tudomást szerzett erről, akkor belső vizsgálatot rendelt el. Viszont nem tett feljelentést.

L. S.: Több éven keresztül bírósági tárgyalások tucatjain vettem részt ebben az ügyben és egyetlen bizonyíték nem merült fel, hogy a miniszter adta volna ezt a feladatot. A kérdésre a válaszom: azért nem tettem feljelentést, mert kivizsgáltuk az ügyet és az ezzel foglalkozó szakemberek azt nem tartották bűncselekménynek. Olyan kollégáimról beszélek, akik több évtizedes nemzetbiztonsági és jogi, sőt vizsgálati szaktudással rendelkeztek és foglaltak állást. Álláspontunk helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy később a feljelentő NVSZ és az ügyészség gyakorlatilag szinte vesszőkkel együtt vette át a mi általunk megállapított adatokat, részben a gyanúsításba, részben a vádiratba foglalták ezeket. És ellentétben az ügyészséggel az eredeti megállapításainkat az első-, másod- és harmadfokon eljáró bíróság igazolta, engem a bűnpártolás vádja alól bűncselekmény hiányában mentettek fel, de a kémkedési ügyben, tehát az alapbűncselekményben is felmentő ítélet született.

hvg360: Ha máskor nem, akkor 2006-ban és az azt követő években a titkosszolgálat látókörébe kerültek ellenzéki politikusok. Abban az időszakban is, amikor ön vezette az NBH-t.

L. S.: Álljon meg a menet! A 2006-os ügy ott kezdődik, hogy „látszólag hirtelen” összecsődült „forradalmárok” felgyújtanak egy akkor még sajtószabadságot jelképező közintézményt, több száz hivatalos személy elleni erőszakot, súlyos testi sértést okoznak, kővel, vasmagvas csúzlival, gyújtóbombával támadják a Parlamentet és az azt védő rendőröket, hogy XY csőbombát készít és helyez el a Nyugati téri aluljáró alatt. Ott folytatódik, hogy az Alkotmány utcánál egy rendőrt zászlónyélre erősített késsel megszúrnak, valakik a Bajcsy Zsilinszky úton az egyik lakást kibérlik abból a célból, hogy onnan Molotov-koktéllal dobálják a rendőröket. 2006-ban egy demokratikusan megválasztott kormánya volt Magyarországnak. Hogy milyen volt ez a kormány, az ízlés dolga. Nekem, aki akkor még csak főosztályvezető voltam, nem volt semmi közöm ahhoz, hogy milyen a kormány. A szolgálatoknak ugyanakkor törvény által meghatározott feladatai vannak, azt kell ellátniuk. A 2006. október 23-ai események után volt egy nemzetbiztonsági ülés, ahol bemutattak hanganyagokat. Ezek arról szóltak, hogy azok a tüntetők, akik a rendőrsorfal ellen tankot indítottak, kapcsolatban álltak ellenzéki politikusokkal.

hvg360: 2006 novemberében két lehallgatási jegyzőkönyvvel – illetve magával a hangfelvétellel – próbálta a titkosszolgálatok munkája alapján igazolni a Gyurcsány-kormány, hogy a rendőrség jól dolgozott: nem ők nyomták rá 2006. október 23-án a radalírozókat a Fidesz-nagygyűlés résztvevőire, hanem a huligánok terelték arra a tömeget. Erre gondol?

L. S.: Igen. Ezen a minősítés alól feloldott és a parlamenti bizottságoknak 2006 októberében bemutatott hangfelvételen hallatszik, hogy a Gyík fedőnéven nyilvántartott célszemélyt felhívta egy ellenzéki politikus, egy országgyűlési képviselő, és instruálta, hogy mit csináljanak. Nem az országgyűlési képviselő volt a célszemély, hanem az, aki korábban felgyújtotta a tévészékházat. 2007. február elsejétől volt csak nagyobb rálátásom a hivatal műveleti munkájára ezért akkortól ismerem a történetet, elég jól. 2006-ban főosztályvezető voltam, de egy olyan területen, ahol elég nagy rálátásom volt a rendőrség tevékenységére. Az, hogy úgynevezett “forradalmárok” akkor például fegyvert akartak szerezni, tény. A nemzetbiztonsági törvényben le van írva, hogy ennek a megakadályozása a szolgálatok hatásköre. Ezért és nem másért, ráadásul nem célszemélyként kerültek akkor ellenzéki politikusok a szolgálatok látókörébe.

hvg360: A fideszes Demeter Ervin korábban azt nyilatkozta, hogy a 2010-es kormányváltás után derült fény arra, hogy van olyan műveleti dosszié, amelyben a Fidesz elnöksége és a pártelnök közötti, 2006-os telefonbeszélgetés tartalmát rögzítették. Emellett az is kiderült, hogy egy fideszes vezetőt rendszeresen lehallgattak.

L. S.: Nem tudok ilyenről, ha lett volna ilyen, akkor kreáltak volna ellenem büntetőügyet.

hvg360: Az is kiderült, hogy az ön laptopján “Ovi” és “Bajusz” néven volt egy mappa. A katonai ügyészség úgy ítélte meg, hogy jogtalanul gyűjtött és tárolt adatokat az akkor még ellenzékben politizáló Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról.

L. S.: A bíróság bűncselekmény hiányában ebben az ügyben is felmentett. Annyi igaz belőle, hogy volt egy az NBH informatikai rendszerében Ovi-Bajusz néven futó mappa, amelyben nem lehallgatási anyag, hanem híváslisták voltak. Óriási szerencse, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal a 2018-as választások előtt nyilvánosságra hozta ennek a műveletnek az összefoglaló jelentését, így nem kell rébuszokban beszélni.

Arról szólt a történet, hogy egy későbbiekben Dél-Amerikában vélt vagy valós terrorgyanú alapján likvidált magyar állampolgár, Eduardo Rózsa-Flores mondott valakinek valamit az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatban, amit mi elkezdtünk ellenőrizni. Ez nem lehallgatás volt, hanem egy belső engedélyköteles eszközzel végrehajtott adatgyűjtés. Én mint főigazgató engedélyeztem, hogy derítsük ki, igazat mondott-e Rózsa-Flores azzal kapcsolatban, hogy kinek adta oda ezt a felvételt, majd tényleg abban a budapesti irodában volt egy adott időpontban, és tényleg ott voltak-e vele azok az emberek, akikről ő beszélt. Azt is mondta, hogy Orbán Viktort onnan felhívták. Nem hittünk Floresnek mindaddig, amíg a beszerzett információk egyértelművé tették, hogy mindaz, amit mondott, igaz. Ezek az információk igazolták Rózsa-Flores által elmondottakat. Ez volt az a találkozó, ahol eldöntötték, hogy szeptember 16-án hogyan terítik az őszödi beszédet.

hvg360: De önmagában egy ilyen beszéd kiszivárogtatása nem államellenes cselekedet, hanem egy politikai akció. Ha netán a Fidesz vezérkara is lett volna az, amelyik kiszivárogtatta a beszédet, azért ezzel nem követett el államellenes cselekedetet.

L. S.: Az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt indult egy vizsgálat még akkor, amikor nem én voltam a főigazgató. Mégpedig azért indult ez a vizsgálat, mert egy védett objektumban egy védett személy beszélgetését rögzítették, és ki kellett deríteni ennek körülményeit. Kérdésekre kellett válaszokat kapnunk: egy titkosszolgálat rögzítette? Egy külső cég? Egy magántitkosszolgálat? Ez volt az alapvizsgálat, ennek a vége volt az Ovi-Bajusz-ügy. Azért érdekes ez a történet, mert ha ezt összeköti azzal, ami 2006. október 25-én kiderült, hogy ki kit instruált és milyen módon, akkor az már nem egy politikai akció, hanem a közbiztonságra veszélyes cselekedet.

hvg360: Arra utal, hogy egyes fideszes politikusok futballhuligánokat instruáltak? Volt erről információja a titkosszolgálatnak?

L. S.: Annyit mondhatok, hogy

amikor én eljöttem az NBH-ból, még minden adat rendelkezésre állt azzal kapcsolatban, ami 2006 és 2008 között történt. Akkor még minden fellelhető volt a hivatalban. A kérdésére a választ a hivatalban kell keresni.


hvg360: Abban a hivatalban, ami 2010 után nyilvánosságra hozta, hogy ön és az egyik kollégája többször együtt ebédelt a szervezett bűnözés egyik ismert alakjával, Portik Tamással. A Portik–Laborc találkozót vizsgáló ténymegállapító albizottság megállapította, hogy Laborc Sándor – idézem – „nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett” a nemzetbiztonsági bizottság 2012. november 27-i ülésén. Konkrétan miben állított valótlant?

L. S.: Abban, hogy hányszor találkoztam Portikkal.

hvg360: Nem emlékezett rá, hogy hányszor?

L. S.: Főigazgatóként évi 18 ezer ügy ment át rajtam, azt hiszem, érthető, ha nem minden részletre emlékszem.

hvg360: Miért ül le a titkosszolgálat első embere egy bűnözővel? Miért nem küld egy műveleti tisztet maga helyett?

L. S.: Egy műveleti tiszttel mentem, ő kísért el, de ha csak ő ment volna, az is az én felelősségem.

hvg360: Glemba Zoltán, aki akkor műveleti főosztályvezető volt. És akit szintén lehallgathattak a Pegasusszal. Miért Glemba ment önnel?

L. S.: A nemzetbiztonsági hivatalnak a szervezett bűnözés elleni küzdelem nem volt feladata. A szervezett bűnözés és a politika, valamint a szervezett bűnözés és az államigazgatás közötti kapcsolat felderítése viszont igen. Bennünket ez a téma érdekelt és a kolléga, aki velem jött, ennek a területnek hosszú évek óta a szakértője volt. De néhány dolgot, miután nem főigazgató volt, nem látott, nem tudott, nem ismert. Egy vagy két kérdés volt, ami engem igazán érdekelt és ezeket megpróbáltuk körüljárni. Még egy ember volt, aki érdemben nagyon komoly kérdéseket tudott volna feltenni a szervezett alvilág elmúlt 30 évére vonatkozóan.

hvg360: De akkor miért nem ő ment el a találkozóra?

L. S.: Azért, mert nem mutathatjuk be a szervezett bűnözés területét legjobban ismerő kollégáinkat, főleg ha még azon a területen dolgozik, egy olyan embernek, akiről tudjuk, hogy bűnöző. Ilyet nem lehet csinálni.

hvg360: És milyen területeket érintettek azok a témák, amelyeket Glemba sem tudott, csak ön?

L. S.: Kémelhárítási vonatkozású, illetve belső biztonsági kérdéseket. De gondolom megérti, hogy konkrétabban erről nem beszélhetek.

hvg360: A találkozót vizsgáló bizottság előtt utalt arra, hogy az NBH-nak voltak információi az alvilág és a rendőrség összefonódásáról.

L. S.: Vannak összekötő emberek, akik az alvilág és a rendőrség, az államigazgatási szervek vezetői közötti kapcsolatban, amolyan hídemberként jelentek meg. 2010 előtt kimutathatóan sok adatot adtunk át ezekről a hídemberekről a rendőrség belső elhárításának, az akkor még létező Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának. Az NBH-nak ugyanis nem volt illetékessége ezekben a bűncselekményekben nyomozni vagy adatot szerezni, nekik viszont igen. Amink volt, azonnal átadtuk.

hvg360: Mi lett ezekkel az adatokkal?

L. S.: No komment.

hvg360: A titkosszolgálati és a rendőri vezetők közötti konfliktusok visszavezethetők arra, hogy a titkosszolgálat efféle adatokat szerzett be?

L. S.: Az a konfliktus, amiről beszél, a rendszerváltás után másfél évvel kezdődött. Amikor az NBH figyelte a szervezett bűnözést is. A kilencvenes években történt, hogy egy vezető kollégánk egy napig ült egy rendőri vezető titkárságán és várta, hogy ismertethesse vele ezeket az adatokat. Ez a rendőri vezető nem igazán volt rá kíváncsi. Senki nem szereti azt, hogy ha a bugyelárisába kívülről belenéznek.


Reviczky Zsolt

hvg360: Akkor erre vezethető vissza a konfliktus?

L. S.: Igen. Az én kollégáim a különféle parlamenti bizottságokban nagyon alapos, nagyon részletes, esetenként dossziészámokat felelevenítő pontos információkat adtak arról, hogy több mint tíz évre visszamenőleg mi volt a Portik–Laborc találkozó előzménye. De érdekes módon hiába beszéltek erről a bizottság tagjai, köztük az ellenzékiek, ennek nem mentek utána.

hvg360: Ezek az előzmények érintenek most hivatalban lévő kormányzati szereplőket?

L. S.: Biztatom a jelenlegi ellenzéki képviselőket, hogy vegyék elő a Mile-bizottság jegyzőkönyveit, frissítsék fel az emlékezetüket és a tettre készségüket.

hvg360: A titkosszolgálat ellenőrizte is ezeket az információkat? Mert az alvilág mond mindenfélét, bárkit besározhat, ha érdekében áll…

L. S.: Volt egy alapszabály a titkosszolgálatnál: minden információ annyit ér, amennyit ellenőrzünk belőle. Ha mi átadtunk valamilyen információt az RSZVSZ-nek, akkor az ellenőrzött volt.

hvg360: Jól értem, hogy egyes rendőrségi vezetőt az zavarta, hogy van egy titkosszolgálat, ami azt csinálja, amit most a Nemzeti Védelmi Szolgálat?

L. S.: Igen. Most egy rendőrtábornok nézi a rendőrtábornokok ügyeit. Ez önmagában nem lenne baj, de mi korábban a rendőri szervezettől, kapcsolatrendszertől szervezetileg, emberileg is függetlenek voltunk. Mi a bűn előtt járunk, a rendőrség a bűnt üldözi.

hvg360: Más téma. Oroszok, kínaiak. Utóbbiakról most sokat beszélünk a Fudan Egyetem miatt, ami sokak szerint nemzetbiztonsági kockázatot rejt. Előbbiek pedig már évek óta terítéken vannak, mondván, túl szabadon mozoghatnak Magyarországon és a kémelhárítás nincs a nyakukon. Egyetért ezzel?

L. S.: A két országnak, Oroszországnak és Kínának az érdekérvényesítési módszertana, illetve a döntéselőkészítéshez szükséges információknak a bányászata, megszerzése teljesen eltér egymástól.

Teljesen el vagyok képedve a kínai lehetőségek előtti korlátlan nyitás előtt. Nemzetbiztonsági szempontból én ezt rendkívül kockázatosnak tartom.

Palkovics László nyilatkozta, hogy nem kell a kínaiaknak egyetem ahhoz, hogy kémkedjenek. Ebben Palkovicsnak igaza van. A Fudan Egyetem viszont egy minőségi ugrás. Egy ilyen egyetem révén a kínai hírszerzés személyes kontaktusba kerül nem csak a magyarokkal, hanem az egész régióval, a NATO-val és nem csak a jelennel, hanem a jövővel is.

hvg360: És az oroszok? Korábban éppen önt vádolták azzal fideszesek, hogy a moszkvai KGB-egyetemen tanult, puszipajtása az oroszoknak.

L. S.: Arra a kérdésre, hogy a kémelhárítás mennyire van vagy nincs ráállítva az orosz vonalra, nem tudok válaszolni. Azért sem, mert már nem vagyok a hivatalban, másrészt bármit mondanék ezzel kapcsolatban, az vagy pozitív vagy negatív értelemben rontana Magyarország képességének megítélésén. Magyarország egy szövetségi rendszerbe tartozik. Ahol a prioritás a NATO. Nincsenek kérdőjelek. Ehhez alkalmazkodni kell, itt értékválasztásról van szó. A kémelhárításban persze körkörös védelem van, ezért nem különböztetném meg az országokat, minden irányban kell elhárítást végezni. De az biztos, hogy ilyen szempontból az a nagyon sok cikk, ami az elmúlt tizenegy évben megjelent a nyugati sajtóban és részben az önök tollából, ez csak és kizárólag kritikai észrevétel volt, ami jelzésértékű. Ha a szövetségeseink úgy érzik, hogy Magyarország nemzetbiztonsági szempontból nem tesz eleget a szövetségi kötelezettségeinek, az baj. A titkosszolgálati munka az államközi kapcsolatoknak az a része, ami nem látszik. A szolgálatok szolgáltatnak. Éppen ezért a titkosszolgálatoknak képbe kell helyezniük a politikust.

Emlékszem, hogy engem miképp vádoltak annak idején azzal, hogy az oroszok embere vagyok, ma meg ugyanazok az emberek tapsikolva játszanak abban a mezben, amit az oroszok adnak nekik.

2021. november 14., vasárnap

Egymilliárd milpengő

Fekete Jánossal, Kádár jobboldalon közutálatnak örvendő bankárával készült egy interjúsorozat, mely utóbb megjelent könyvben is. Ebben szerepel egy történet, amikor Fekete azt javasolja, valamikor a hetvenes-nyolcvanas években, hogy tegyék korlátlanul átválthatóvá (konvertibilissé) a forintot. Ez akkor azzal az árfolyamzuhanással járt volna, amely aztán a rendszerváltás után be is következett, jó sok ember számára egzisztenciális tragédiát jelentve. Kádár azzal válaszolt, hogy a magyar már elvesztette mindenét 1920-ban, 45-ben, Kádár alatt nem fogja. Aztán Kádár meghalt és sokan szembesültek azzal, hogy addigi gondolkodásuk a saját pénzügyeikről és az ország pénzügyeiről mennyire illúziókra épült. 

Orbán Viktort hasonló gondolatok vezérlik mint a Kádár-korszak gazdaságpolitikájának alakítóit, miszerint van külön magyar út. Nincs külön magyar út, ahányszor eddig bárki úgy gondolta, hogy van, emberek millióit tette földönfutóvá, és ez most sem lesz másképp. Valójában az emberek már jóval azelőtt földönfutók, hogy erre rájönnének, csak a kijózanodás szokott későbbre esni. 

Kemény kijózanodás, amikor a kilencvenes években kiderül, hogy az egész iparunk és mezőgazdaságunk a zsebre dolgozás, a mutyizó külkereskedelem, és a saját versenyképességünkről szőtt hiú ábrándok összessége, megfűszerezve betokosodott elvtársakkal, akik komplett iparágakat hátráltatnak évtizedeken keresztül.Kemény kijózanodás amikor kiderül, hogy a devizahitelek kockázatait mindenki alábecsülte és egy világméretű hitelbuborék részesei vagyunk.

Kemény kijózanodás lesz most is, amikor kiderül, hogy az államot belülről hitelezni Magyarországon nagyon rossz ötlet volt. Az inflációs adatok már régen eltérnek attól, amelyet egyes emberek a mindennapjaikon éreznek. Csak ez eddig valamelyest szelektív volt a kedvezményes áfakulcsok miatt. Mára azonban már nemcsak az ír vaj duplájára drágulása tűnik fel, hanem mindené. A TV paprika lassan darabra lesz majd a boltban, galoppozik az infláció, amelynek külső és belső motorja is van. Az MNB igyekszik nem pánikszerűen kamatot emelni. Főleg azért nem pánikszerű a dolog, mert eredetileg is készültek az inflációra és arra, hogy a lakosság által megvásárolt kötvények kamatát egyszerűen felzabáltatják az inflációval. Ez már meg is történt. 


Csak az inflációnak van egy olyan sajnálatos tulajdonsága, hogy öngerjesztő és egy idő után csak drasztikus módszerekkel kezelhető. Ezek között a módszerek között hagyományosan a legnagyobb bajt a hatósági ár szokta okozni. A víz-gáz-villany ára már réges-rég szabályozott, ehhez most hozzácsapták az üzemanyagokat. Sokan azzal példálóznak, hogy ellátási nehézségek lesznek, de felteszek még egy kérdést: Mi lesz, ha Ausztriából, Szlovákiából, Szlovéniából, Horvátországból át fognak szaladni a népek tankolni? 20-30 forint literenkénti árkülönbség, hozzácsapva az euró és a forint közötti kellemes árfolyamnyereséget már kb. 50-60 kilométerre betolja azt a zónát, amelyből érdemes átjárni az első magyar kútig.Szlovákia esetében ez úgy az ország területének harmada. Mivel nincs vámhatár, annak sincs akadálya, hogy valaki öt marmonkanát is bedobjon a csomagtartóba. Sőt annak sincs akadálya, hogy egy kamion átjárjon ingajáratban tankolni és odaát átszívják a cég többi autójába a gázolajat. 

A szlovák kormány nyilván nagyon fog örülni, ha ott mondjuk 20%-kal visszaesik a jövedékiadó-bevétel, mert az ország egy része magyarba’ tankol. De az osztrák és a szlovén kormány is nagyon boldog lesz. És nem fognak az EU-hoz rohanni, á dehogy. 

Ez a benzináras vagdalkozás elodázza az elodázhatatlant, miszerint beárazódik a magyar gazdaság és a magyar állam. 

Az EU belső piaca és a globalizáció egyik hatása, hogy az infláció (és más gazdasági folyamatok) elől nem lehet elbújni, azok olyanok, mint az időjárás, átjönnek a határon, ha tetszik ha nem. Egy állam két dolgot tud meghatározni: mennyire lesz inflációálló a gazdasága és mennyire tudja a társadalmát megvédeni az infláció hatásaitól. A tizenegy éve regnáló NER mindkettőből elégtelenre vizsgázik. 

Egy gazdaság inflációállósága és a versenyképessége között szoros korreláció van. Minden iparágban kimutatható ugyanis, hogy mennyire érzékeny közvetlenül az inflációra, vagyis egyes nyersanyagainak az árváltozására. Ezen kívül pedig mennyire érzékeny a felvevőpiacain bekövetkezett árváltozásokra. A magyar gazdaság mindkettőre érzékeny, mivel az iparunk energiaigényes, és a felvevőpiacain bekövetkezett legkisebb ingadozás is nagy hullámokat vet. 

Ez ellen lehet védekezni, csak nem gyorsan. A recept unalomig ismert. Befektetés emberekbe és infrastruktúrába. A jó oktatás azért fontos, hogy a gazdaságnak legyen rugalmassága, könnyen át tudjon rendeződni a szerkezete ha bezár az autógyár. Nálunk tíz éve nemhogy leépítés zajlik, hanem egyenesen rombolás. Most kezdjük el kamatostul megfizetni az árát. 

Az infláció nagyobbat üt ott is, ahol az infrastruktúra nem rugalmas. Kiváló autópályáink és vasúti fővonalaink vannak, de komplett régiókat jellemeznek döcögős utak és csigalassan vánszorgó, 40-50 éves vonatok. Komplett régiókban (beleértve a fővárosi agglomeráció bizonyos szektorait is) nem luxus az autó, hanem a mindennapi élet nélkülözhetetlen eszköze. Ezért aztán töménytelen mennyiségű roncsot tartanak életben, mert különben van az ötven kilométert 1 óra 45 perc alatt leküzdő vonat, meg a délelőtt kilenckor és délután kettőkor érkező bokorugró buszjárat. 

Nincs olyan hogy a benzinár emelkedésekor egyszerűen átszokunk a picit rugalmatlanabb de azért bőven használható tömegközlekedésre, mert az ország jelentős részén egyszerűen nincs mire. Persze évente van pár száz busz beszerezve EU-pénzből, de amíg rossz az út és a menetrend, nem sokat számít, hogy nem egy vén kereklámpás Ikarusz húzza a belét, hanem egy szép új Credo döcög. De ha van is megfelelő járat, ott van az a kérdés, hogy a 11 éves kisfiú a 13 éves nővérével utazhat-e 45 percet egy átszállással A-ból B-be, vagy tartani kell attól hogy bántódásuk esik? Ha nem, akkor nincs mese, meg kell tankolni a 17 éves Astrát és vinni vele a gyerekeket 

Így viszont az a helyzet áll elő, hogy amikor átlép egy fájdalomküszöböt a benzinár, akkor családok ezreinek lehetetlenül el az élete. Jön tehát az árplafon és a háttérben valamivel időlegesen kompenzálják az olajtársaságokat. Mivel-mivel, hát pénzzel. Adóbevétellel. Amelyet valahonnan el kell venni. Honnan? Például onnan hogy megjavuljon az út vagy hogy legyen elég rendőr. 
Ráadásul az infláció ilyen “kordában tartásával” még a társadalmi egyenlőtlenségeket is erősítjük. Ugyanis a drága benzin a vadonatúj BMW tulaját annyira nem hatná meg, de az ő tankolását is támogatjuk adóbevételből, miközben ez a támogatás neki szükségtelen. 

Végül pedig ezt a hatósági árat legfeljebb ideiglenesen lehet tartani mert az ára már középtávon is megfizethetetlen még akkor is ha valamilyen drákói szabállyal akarják az olajtársaságokat együttműködésre kényszeríteni. 

Baj lesz.

2021. november 11., csütörtök

Vitézy

Talán ma már nem mindenki emlékszik rá, de Vitézy Tamás nem olyan régen még gazdag és fontos ember volt, egy kisebbfajta oligarcha, szegről-végről Orbán Viktor rokona, a fideszes propaganda egyik korai formájának (a Helyi Téma című ingyenes lapcsaládnak) finanszírozója. Aztán elbukott, tönkrement, még büntetőeljárás is indult ellene. Ettől még nem lett belőle ellenzéki, de mostanában olyanokat írogat, hogy a Fidesz növekvő elutasítottságát „elhibázott és kifogásolható magatartási anomáliák, viselkedési hibák, rátartiság és pökhendiség, a befolyásolt igazságszolgáltatás, azaz jogbizonytalanság, megmagyarázhatatlan gazdagodás és fényűzés, a választók számára elfogadhatatlan külsőségek gyakorlata okozza. 


https://www.facebook.com/100009384430103/posts/3112958365693614/?d=n <https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=3112958365693614&amp;id=100009384430103&amp;__cft__[0]=AZW9L00q5EIX_F1T2tBiDow6kOrHigWyfZs7acKFq6wq-ErK3nrvMxpaRXCor5m_byAbjmGFxOA4TRryzzvxVM7e_njqfACOUGZ8AAuiOKnujfiZngCVYQpJwog1oxHdSCUNVuMHGguzg2Lzi4ABHSfS9Wi9CAS1kL-n5MfFIzCLYbg7VINsJIGlN08nREuhvv3rt-fTn0tqq8K_aEcNhVdA&amp;__tn__=-UK-R>Tegnap hosszú posztot szentelt annak, hogy megmagyarázza, mi is történt vele, hogyan vesztette el tekintélyes vagyonát. Alapvetően Jellinek Dániel ingatlanspekulánst (Magyarország 8. leggazdagabb emberét) vádolja, de azért vannak itt érdekességek, egészen komoly maffiát vázol fel. Például azt állítja, hogy Jellinek az ügyleteit „Mészáros Lőrinc tulajdonolta Takarékbank Zrt. pénzéből” finanszírozta. Az igazán érdekes rész viszont ott kezdődik, ahol Vitézy bírók és ügyészek szerepéről ír, akik állítása szerint benne voltak az ő ellehetetlenítésében, sőt, 72 órára őrizetbe is vették, állítólag teljesen abszurd vádakkal. 



https://www.facebook.com/100009384430103/posts/3119348268387957/?d=n <https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=3119348268387957&amp;id=100009384430103&amp;__cft__[0]=AZW9L00q5EIX_F1T2tBiDow6kOrHigWyfZs7acKFq6wq-ErK3nrvMxpaRXCor5m_byAbjmGFxOA4TRryzzvxVM7e_njqfACOUGZ8AAuiOKnujfiZngCVYQpJwog1oxHdSCUNVuMHGguzg2Lzi4ABHSfS9Wi9CAS1kL-n5MfFIzCLYbg7VINsJIGlN08nREuhvv3rt-fTn0tqq8K_aEcNhVdA&amp;__tn__=-UK-R>


A kedvenc részem az, hogy Vitézy feljelentette az ügyészeket, de ennek vizsgálatát ahhoz a Központi Nyomozó Főügyészséghez delegálták, ahol egyébként az üzletember által kifogásolt gyanúsítást is elrendelték. Én magam is láttam már ilyet,és ez a magyar igazságszolgáltatás egyik legnagyobb anomáliája: mi történik, ha egy ügyész bűnös módon megszegi a kötelességét? Ki nyomoz az ügyében? Természetesen egy másik ügyész, akit fentről ugyanúgy lehet utasítani, hogy zárja rövidre az ügyet. Az ügyészség látszólagos függetlenségéről ne is beszéljünk...



2021. november 9., kedd

Béla bá egy dagadt állat......

ŐSZINTE MEGBÁNÁS

Béla bá beírta az üzenőmbe, kedves asszonyom, az ön fia tiszteletlenül beszélt oktatójával, ezért megintem, mondjuk tényleg megintett, olyan erős intő volt, hogy beestem a padba, aztán meg kiestem belőle. A tiszteletlenség nem igaz, a legnagyobb tisztelettel mondtam, hogy a Béla bá egy dagadt állat, ki ne tisztelné, amikor száz kiló, a jobb keze meg legendásan erős. Kicsit túl hangosan mondtam, visszhangzott a teremben, mert csend lett hirtelen, angyal szállt el felettünk, ahogy a nagyi szokta suttogni. Száz kilós angyal, félelmetes jobb kézzel. 
Béla bá azt akarta, hogy ismételjem meg, és mérges lett, amikor tényleg megismételtem, hogy Béla bá egy dagadt állat, és megtapasztaltam, hogy Béla bá bal keze sem ügyetlen azért. Ha nem ismétlem meg, akkor azért lett volna mérges, mert nem fogadtam szót neki, és durr a bal kéz. A testi fenyítés nem vezet sehová, ezért modern korunkban nem is létezik, ilyennel ne próbáljunk jönni a dirinek, mert rögtön lebukunk, nyilván összevissza hazudozunk. 
A legőszintében megbántam a dolgot, nagyinak megfogadtam, hogy nyilvánosan bocsánatot kérek, respektálom oktatómat, aki roppant fontos munkát végez, ami az ifjúság nevelése, és akkor mindegy is, hogy egy dagadt állat. Másnap önként kiálltam az osztály elé, elnézést kértem Béla bától, sőt, megmutattam neki a füzetem, amibe százszor leírtam, hogy jól megjegyezzem, soha többé nem mondom, hogy Béla bá egy dagadt állat. Nem mondom, hogy Béla bá egy dagadt állat. Nem mondom, hogy Béla bá egy dagadt állat. Béla bá idegesen szakított félbe, elég lesz, pedig alig jutottam öt vagy hat mondatig, a fiúk óra után egymás kezéből tépték ki a füzetemet és röhögtek. Elvettem tőlük, és eltettem a táskámba, tisztára éretlenek. Kimentem az iskolaudvarra, és megkértem a felügyelő tanár nénit, teremtsen egy kis csendet a hógolyózók meg jégcsaphajigálók között, fontos dolgot szeretnék bejelenteni, nem könnyű ilyenkor csendet teremteni, de sikerült, én meg csengő hangon kiabáltam, bocsánatot kérek, amiért azt mondtam, hogy Béla bá egy dagadt állat. 
A kicsik nem képesek felfogni a szavak valódi súlyát, menetelve jöttek be az udvarról, mint a katonák, és egyszerre harsogták, hogy „Béla-báegy-dagadt-állat, Béla-báegy-dagadt-állat”. Béla bá még nem tudott teljesen megbocsátani, ezt láttam, mert vörös fejjel, fenyegetően integetett felém. Ez még jobban elszomorított, nem szerettem volna ekkora felfordulást okozni, hazafelé végig azon törtem a fejemet, mit tehetnék Béla báért, és otthon eszembe jutott, mit is.
Az internet modern korunkban a diák segítője, hamar meg is találtam, KOLONCZAI BÉLA, ritka neve van, ez könnyítette a nyomozást. Ovis korú kisgyerek vette fel, szia, öcsi, sajnálom, nem szerettem volna megbántani Béla bát azzal, hogy dagadt állatnak neveztem, ő nem szólt semmit, csak szuszogott, és egy női hang azt kérdezte, ki az, és mit óhajt, és a kicsi annyit suttogott: „dagadt állat”. 
Béla bá felesége vette át, megkérdezte, mit akarok, én meg szépen bemutatkoztam, és belevágtam, hogy semmiképp sem szerettem volna megbántani Béla bát azzal, hogy dagadt állatnak neveztem, mire ő rákezdte, hogy ha ez valami ostoba diáktréfa, akkor jobb, ha most hagyom abba, amíg nem hívja a férjét, máskülönben meg fogom bánni, és ekkor Béla bá hangja hallatszott. Add csak ide, szívem, ki beszél, na most legyél nagylegény, halló! Azt reméltem, Béla bá méltányolni fogja a fáradságot és utánajárást, mindig bíztat, hogy ne legyünk lagymatagok, ne álljunk meg félúton, másképp sosem lesz belőlünk ember mindig, minden körülményben. Na, kitől való az idézet, tudjátok-e, nyámnyilák? Egy szuszra elhadartam, hogy álmomban sem szerettem volna megbántani azzal, hogy dagadt állatnak neveztem, a túlsúly különben is testi fogyatékosság, senki sem tehet róla, és aki modern korunkban erre tesz megjegyzést, az intoleranciájának adja tanújelét. 
Nem lehetett pontosan érteni, miket üvöltött Béla bá, de eltartottam a telefont a fülemtől, nehogy megsüketüljek, furcsa, hogy pedagógus létére olyan szavakat használ az óvódás korú gyermeke füle hallatára. Most már csak egy tippem maradt, remélem, összejön. A nemzeti ünnepen mindig óriási felhajtás van, ott ül a polgármester és az oktatási referens, közvetít a helyi tévé, felvonjuk a zászlót meg minden. Két szereplő között fellépdelek majd a dobogóra, és ünneplőbe öltözött lélekkel, hogy lássák rajtam az őszinte megbánást, az egész kerület előtt megvallom, hogy csúnya dolgot tettem, semmiképp sem szerettem volna megbántani pedagógus-mivoltában Béla bát, amikor azt mondtam róla, hogy egy dagadt állat.

Még több kéretlen őszinteség:
https://www.libri.hu/konyv/lackfi_janos.harom-a-magyar-igazsag.html

2021. október 28., csütörtök

Dobogó harmadik helyén a forint romlása

A FED szeptember 22-i ülésén döntöttek arról, hogy az amerikai jegybank hamarosan csökkenti értékpapírok vásárlását a könyveibe, amely jelenleg havi 120 millió dollárt tesz ki.

De hogyan reagáltak azóta erre a hírre a fejlődő piaci devizák?  Nos, a forint romlása felfért a globális dobogóra.  


Pedig biztos valaki szólt Elnök Úrnak az elmúlt években, hogy nem kellene 1000 milliárdot elcseszni a kutyának sem kellő stadionokra, amíg jól mennek a dolgok…

2021. október 14., csütörtök

Carpathian Brigade

A kemény magot az elején 50-100 ember alkotta, de egyre többen csatlakoztak és az újfasiszta elemek megint megjelentek a lelátókon. A csoport idővel biztos menedéket nyújtott a fehér nacionalista nézeteknek. Annak kezdete Magyarországon nagyjából az 50-es évekre tehető, de a jelenség végigkísérte a szocializmust, mert a rendszerből kiábrándult fiatalság egyre merészebb tiltakozási formákat választott.  A rendszerváltás után mindennapossá vált az erőszak a mérkőzéseken, a jó érzésű szurkolók ezért fokozatosan távol maradtak. Napjainkban az átlagos nézőszám nem éri el a 3 ezret. Aki még kijár, azt nagyrészt ugyanaz vezérli: az ultrák gyakran magukra tetováltatják a fehér hatalom jelét, náci beütésű lobogókat tartanak a magasba. 


Ez már odáig jutott, hogy a nyáron a müncheni válogatott küzdelmek előtt a Carpathian Brigade figyelmeztette tagjait: takarják el a náci tetkókat, mert azokat tiltja a német törvény.Ma már jóformán lehetetlen féken tartani a szervezetet. Az eredeti elvek semmivé lettek és lehetetlen megmondani, ki is tartozik a csoporthoz, amely szervezett formában két napja ugyan nem volt jelen a Wembley-ben, de az általa képviselt kultúra sokakat arra ösztönöz, hogy a zászlaja alá gyűljenek a hasonszőrűek közül.A Brigád ma már olyan szélsőséges erőket egyesít, hogy az korábban teljesen elképzelhetetlen lett volna az egymással szemben álló táborok között. Csakhogy a neve egyre rettegettebb lesz Európában az alávaló ultrák sorában. Ami igencsak aggasztó és felveti a kérdést: hová fog ez a végén vezetni?

A 2009es fociultra-Fidesz  találkozó (Carpathian Brigade) létrejötte óta már ide is eljutottunk. The Guardian tegnapi cikk: 

https://www.theguardian.com/football/2021/oct/13/why-hungary-is-infected-by-ultras-who-are-almost-impossible-to-control-wembley-violence

2021. október 13., szerda

Szegénység

Rávilágítottak valamire. Sokan, akik viszonylagos, vagy tényleges jólétben élnek, nem hajlandóak tudomásul venni, hogy létezik szegénység, van éhezés.Többen, több helyen vitatták a szegénységi statisztikák adatait. "Ha ennyi szegény lenne, úgy élnénk, mint Afrikában." "Minden második ember szegény? Ugyan már!" "Teli vannak a plázák." "Minden kölök kezében okostelefon van." "Drága autókkal száguldoznak az utakon." Ez mind igaz. Csakhogy a lakosság közel felét érintő szegénységet nem úgy kell elképzelni, hogy én nem vagyok szegény, a mellettem álló szegény, a következő megint nem, de az ő szomszédja igen. A szegénységnek típusai, rétegei vannak. Ami látható, mindenki számára egyértelmű, az a mélyszegénység. A nyomorban élők többnyire szegregációban is élnek, a két dolog összefügg. Ahogyan az is szembeötlő, hogy a legmélyebb nincstelenség a cigányságot érinti. Nem azért, mert ők így szeretnek élni, mert nem is akarnak tenni ellene, dolgozni pláne nem akarnak. Van olyan is, persze. De aki akar, többnyire az sem tud tenni ellene. Azért, mert gettóban él, mert tanulatlan, mert iszonyú nincstelenségben nőtt fel, mert nincs családi minta. Azért, mert már a bőre színe miatt hátrányban van, mert buszjegyre sincs péze, mert nem jut információhoz. Bezárta a nyomora, csak az adott napra, annak túlélésére tud koncentrálni. De ők a láthatóak, róluk írnak cikkeket, őket fotózzák, filmezik. Borzalmas kirakat. Azonban a szegények döntő többsége láthatatlan. Nem tudjuk, nem látjuk a nyomorukat. A plázákba nem járnak, nem ők ülnek a drága autókban, nem ők pakolják púposra a bevásárlókocsikat hétvégén. Persze, úgy látványosabb lenne, ha az okostelefont nyomkodó, divatosan öltözött fiatalok, üzletemberek között megjennének kopott ruhájukban, ha beállnának a szupermarket pénztáránál kígyózó sorba a negyedkiló kenyérrel és zacskóból kiszámolnák gondosan az egész héten gyűjtögetett aprót. Ha az autópályákon a csillogó járművek között tolnák az ócska málnáskocsit, hullott (és illegálisan gyűjtött) ágakkal megpakolva. Lopott meleg. Mert tilos gallyat gyűjteni és tilos hullott gyümölcsöt szedni. Bizony, tilos. Sok ember nem látványosan szegény. Csendben, észrevétlenül az. Ha tudatosan, vagy tudatlanságból nem nézünk oda, nem figyelünk, meg sem látjuk őket. "Magyarországon senki nem éhezik" - mondják sokan. Most emeljük fel a díszes szőnyeget és nézzünk alá.Idős emberek (többnyire nők), a lakótelepi konténerből veszik ki a lakók által nekik szánt, a valódi hulladék tetejére kirakott "szemetet". Gondosan, zacskóba csomagolt kenyér, tészta, néhány szem alma, darab sajt, konzerv, szépen hajtogatott használt ruha. Csütörtök reggel jönnek, a kukás autó előtt. Van lakásuk, ruhájuk, még valamennyi nyugdíjuk is. De a rezsi befizetése, a gyógyszerek kiváltása után maradó pénzből nem tudnak megélni. Nem koldulnak, nem tüntetnek. Szégyenkeznek. 


Néhányukból télen hír lesz. "Fűtetlen lakásában kihűlt egy idős asszony." "Halálra fagyott egy házaspár." Vannak családok, ahol akár mindkét szülő dolgozik és nevelnek két gyermeket. A bevételük 280 ezer (ez egy kétgyermekes család létminimumának a fele!), a rezsi, menza, bérlet, kinőtt ruha, cipő pótlása, tanszerek. Nagyon-nagyon beosztva megélnek. Ha ennek a családnak van hiteltörlesztése, akkor már a minőségi éhezés biztosra vehető. Fizikailag nem éheznek (legalább a gyerekek), de megfelelő minőségű, összetételű táplálékot nem képesek megvásárolni. Álláskeresési járadékot minimum 36, maximum 90 napig kaphat, aki elveszítette a munkáját. Tovább nem.Létezik még az önkormányzat által, szociális alapon adható foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ennek összege 22 800 Ft. Ha a szülőknek már munkája sincs, de annyira szerencsések, hogy legalább közmunka van (ez egy családban csak egy embernek lehet, 10 hónapig!) és kapnak segélyt, családi pótlékot, akkor a maximum bevételük 120 ezer forint. Ebből kell rezsit fizetni, ha van hitel, a törlesztőt és megélni is ebből kell. Egy négytagú családnak. A gyermekes családok 47%-a nem csupán létminimum alatt él az országban, hanem súlyos gondokkal küzd és nem képes minden hónapban elegendő élelmiszert vásárolni. Sokan csapdában vannak. Ha hitelük van lakásra, házra, vagy akár autóra, azt nem értékesíthetik. Fizetik a törlesztőt, ameddig tudják, ellenkező esetben a bank elveszi az ingatlan, vagy autót, de a fennmaradó tartozás törlesztőjét továbbra is fizetni kell, vagy egy összegben befizetni. Akkor is, ha már nincs hol lakni és akkor is, ha már nincs autó. Az egyetlen megoldás, valahogy kinyögni a hitelt.Létminimum alatt a magyar családok csaknem fele, 4,3-4,4 millió ember él. Súlyos helyzetben 3,2 millóan vannak.Ők a láthatatlanok. Talán ott ülnek a szupermarket pénztárában, takarítanak a közintézményekben, vezetik a buszokat, seprik az utcákat, leolvassák a villanyórákat, de lehet, hogy tanítják a gyerekeinket. Az is lehet, hogy már nem látjuk őket, mert még van lakásuk, de munkájuk már nincs. Nem hajléktalanok, nem futunk beléjük az aluljárókban, nem kéregetnek a parkolókban. Az is lehet, hogy van televíziójuk, van internet. Ugyanis az előfizetés havi 2000 Ft. alatt megoldható, készüléket még akkor vettek, amikor volt munkahelyük és továbbra is kinyögik a költségét, hogy a gyerek, gyerekek ne szakadjanak le véglegesen, hiszen internet nélkül ma már szinte lehetetlen akár csak tanulni is. Ettől még nem tudnak húst, tejet, zöldséget, gyümölcsöt vásárolni. Az a család, ahol egyik nap krumplistészta, másnap grízes tészta, harmadnap rántott leves, majd paprikás krumpli kerül az asztalra, éhezik. Ezt nem látjuk, többnyire túlsúlyosak a nem megfelelő tápláléktól, mégis éheznek. Minőségileg éheznek. Emésztési, keringési és még számtalan egészségügyi problémát okoz ez az életvitel, de változtatni, kezelésre járni, gyógyszert kiváltani sem tudnak. Nincs miből.Amit látunk, az az utcán alvó hajléktalan, a koldus. Látjuk a segélyszervezetek fotóit a nyomortelepekre juttatott adományokkal, az egy szobában lakó többgenerációs családokat, a határtalan, elmondhatatlan nincstelenséget. Nem látjuk a szomszéd lakásban élő nyomorát, nem tudjuk, hogy egy faluval, vagy csak egy utcával odébb nem tudnak fűteni, vacsorára csak egy darab kenyér jut a gyerekeknek, a szülőknek még az sem. Azt sem látjuk, hogy palackos gázon melegítik a lavór vizet a mosakodáshoz, kézzel mosnak, hogy ne fogyjon az áram, évekig nem tudnak ruhát, cipőt vásárolni. Nem látjuk, mert az otthonok falai között marad. Ők többnyire nem kapnak segítséget sem. A foglalkoztatási statisztikák szép adatokat mutatnak, hiszen nincsenek benne a minden ellátás nélkül élők, ők már a rendszer számára elvesztek. Munkavállalóként jelennek meg ezekben a hazug statisztikákban a közmunkások, a külföldön dolgozók és azok is akik csak egy (EGY!) napot is dolgoztak az év során. Magyarországon 730 ezer gyermek él szegénységben. Ebből a 730 ezer gyermekből 170 ezer gyermek napról napra éhezik. Ennek a 730 ezer gyermeknek milyen lehetősége lesz tanulni? Hiszen a nem megfelelő táplálkozás, a kóros vashiány, vitaminhiányok sora, az ingerszegény környezet nem segíti a szellemi, mentális, fizika fejlődésüket. Az országban élő gyermekek 43 százalékáról beszélünk. Igen, lehet úgy tenni, mintha nem lenne baj, mintha mindez hazugság lenne. Sajnos nem az. Aki még most sem érti, annak elmondok egy rövid történetet. 50 éves nő, óvodában dolgozik. Elvált, 2 nagykamasz és egy kisebb gyerek él vele. Fizetés, családi pótlék, gyerektartás összesen 240 ezer forint. Hiteltörlesztő 50 ezer. Fával fűt (egy szobát), egész évben törleszti a tüzifát. Fizeti a rezsit, turkálóból pótolja a kinőtt, tönkrement ruhákat. Egy évben egyszer vesz dinnyét. Egy darabot a három gyereknek. Más gyümölcsre nem telik. A házat nem tudja eladni, mert lakni kell valahol, az ingatlan értéke és eladhatósága szinte nulla. A szükséges karbantartásokra (beázó tető, elöregedett nyílászáró, kilyukadt zuhanytálca, tönkrement hűtőszekrény) gondolni sem mer. Tehát van otthona, van munkája és fejenként havi 10 ezer forint élelemre. Az napi 330 forint fejenként. Ha elveszítené az állását (ez bármikor megtörténhet), akkor vége a történetnek.4,3-4,4 millió ember él így, vagy még sokkal rosszabb körülmények között. A válság hatása, a munkanélküliség emelkedése együtt járt a szociális rendszer szétverésével. Demagógia, vagy sem, nem díszburkolatokra, szökőkutakra, terek átnevezésére, stadionokra kellene költeni, hanem valós munkahelyteremtésre, oktatásra, egészsgügyre. A szociális hálót nem szétverni, hanem erősíteni kellene. Lehet egy darabig kozmetikázni, hazug adatokkal szépíteni az egyre nagyobb bajt. De ezzel nem oldódik meg semmi, a nyomor terjed, súlyosbodik és egyszer szembesülni fogunk vele, ha akarjuk, ha nem. Hazudhatnak nekünk, hazudhatunk önmagunknak. A valóság szembe fog jönni hamarosan.

2021. október 4., hétfő

Üzenjük a jelölteknek (Karácsony, Márki-Zay, Dobrev) több alázatot!!!

Olvasgatva pár poszt kommentet:

1. ,,Márki-Zay a dobrevezéssel megnyer pár tízezer kiábrándult fideszest, cserébe elveszít 900ezer DK-szavazót. Tényleg beljebb vagyunk... "

2. ,,KG màr a posztokat osztja...MZP helyettes, Dobrev külügyér. Nem tetszik, mert lefizetés szaga van. Nem mellesleg a legtöbb képviselő jelöltet a DK és a Jobbik adja, és biza vastagon lesz beleszólàsuk, hogy ki, mi lesz. Még a miniszterelnököt sem lehet nélkülük megvàlasztani, kivéve persze ha a fidesz vàlaszthat.,,

3. ,,Nem tudom, hogy honnét jött Karàcsonynak, - egy 2 szàzakékos pàrt tàrselnökének-, aki széles összefogàsnak és nem a pàrtja erejének köszönheti a főpolgàrmesteri székét, hogy minden egyeztetés nélkül, a megvàlasztàsa előtt màr posztot ajànljon Márki Zaynak, visszalépésért cserébe?,,

2021. szeptember 27., hétfő

Németországi választás

Úgy tűnik, hogy a német szövetségi parlamenti választást a CDU/CSU elveszítette. Egy-másfél százalékkal, de az Olaf Scholz vezette szocdemek a legerősebb párt. A két “néppárt” együtt is hajszálnyival 50% alatt van, de természetesen nem kizárt egy nagykoalíció, csak szerepcserével, szocdem kancellárral és kereszténydemokrata külügyminiszterrel. A patthelyzethez hozzájárul a zöldek és a szélbal Linke várakozáson aluli eredménye, utóbbi éppen hogy csak bejut, ha bejut. 

Az mindenképp érdekes is már elsőre is, hogy ebben az értékelvű, megállapodott demokráciában is mennyire fontos a személyes politikusi karizma. A CDU gyenge eredményében a Merkel utáni levegőváltozásra vágyáson kívül a legfontosabb szerepe Armin Laschet gyenge politikusi teljesítményének van. Laschet az Otto katalógus címlapjáról lépett a politikai reflektorfénybe, tudják, a középkorú, pontosan átlagmagas férfi az embléma nélküli sportos félcipőben, szürke nadrágban és sötétkék dzsekiben, mellette a nője, akinek a mellbősége tizedmilliméter pontossággal találja el a 45 éves német nők statisztikai átlag mellbőségét, unbranded barna túranadrágjához (egy mérettel az átlagméret alatt)  bordó garbót visel, mindkettejük kezében az akciós nordic walking bot, nur 15.99 euro bestellen sie jetzt mit 24 Stunden Lieferung.

A németek néplélek viszont olyan mint az összes többi néplélek, nem szereti, ha figyelmeztetik a sztereotip mivoltára. Merkel, aki maga volt a német józan középutasság, megakadályozta, hogy Friedrich Merz vagy a bajor Markus Söder személyében a CDU/CSU karakteres jelölttel vágjon neki a választásoknak. Helyette jött a se íze, se bűze Laschet, akivel nyertek is volna, ha nem beszél hülyeségeket. De beszélt, annyira látványosan merkelista semmit se csináló volt, hogy az még a németeknek is sok lett. A zöldek vártnál gyengébb eredményében is szerepe van annak, hogy Annalena Baerbock személyében a két társelnök közül a gyengébből lett kancellárjelölt. 

Olaf Scholz, aki jelen állás szerint a következő német kancellár lesz, rutinos politikus és a kampány utolsó pár hónapjában hagyta a többieket hibázni. Ennek jutalma az lesz, hogy 16 év Merkel után újra szocdem kancellár jön. A koalíció, amit vezetni fog, egyelőre kérdéses. A nagykoalíció akár működőképes is maradhatna, de már középtávon is politikai öngyilkossággal ér fel a szocdemeknek, akik tavaly ilyenkor még a 10% környékét nyaldosták. Scholz egy kicsit hasonló helyzetben van, mint Amerikában Joe Biden. Az a viszonylag széles szavazói koalíció, amely a pártját a vártnál sokkal magasabbra juttatta, megnövekedett arányban tartalmaz balosokat. Egyrészt a Linke (baloldali radikális párt, amelyik igyekszik nagyon nem úgy csinálni, mint a (kelet)Német Szocialista Egységpárt utódja lenne, pedig az) szavazói biztosan sokan szavaztak át a szocdemekre, és a zöldek táborából is jöhetett szavazat. Ezek a szavazók már a következő tartományi választáson büntetni fognak, ha “elárulja” őket az SPD. Másrészt a most bekerülő emberek között olyanok is vannak, mint a 32 éves fenegyerek Kevin Kühnert, aki az igazi tipikus politikai köpönyegforgató lesz egyszer (és így ötvenéves korára nagyszerű kancellárjelölt) ám az elmúlt pár évben azzal vetette észre magát, hogy jól táplált úrigyerek létére keményvonalas trockista dumával futott be pártkarriert. Nyilván hangos ellenzője lesz egy nagykoalíciónak, mert miniszteri pozíciót, ami befogná a száját, egyelőre nem fognak neki adni. 

De ha nincs nagykoalíció, akkor a legesélyesebb a közlekedésilámpa-koalíció, amely viszont ideológiailag nagyon nehezen tartható egyben. A szocdemek mellé ebben az esetben jönnének a zöldek és a szabaddemokraták. Utóbbiak ott a német középpolgárság jobboldali-liberális pártját jelentik. Az ő szavazóik berzenkednek ha adóemelésről hallanak, teljes hülyének tartják a berlini városházát, amelynek menzáin már nem adnak húsételt, és mindenféle környezetvédelemről csak azután akarnak hallani, hogy a BMW-vel és az asszony Audijával, meg a gyerek sportkocsijával beálltak a garázsba. Jovanka, a macedón származású bejárónő addigra hazamegy a tízéves Golfjával, amivel amúgy a gyerek járt a sportkocsi előtt. Na az ő pártjuk kéne hogy együtt kormányozzon a zöldekkel meg a szocdemekkel. 

Merkel idejében Németország a nagy európai kompromisszumcsináló volt, egy ilyen sokszínű kormánykoalícióval ez nem változik, sőt örülhetnek, ha ez a szerep megmarad. Nyilván Macron most dörzsöli a tenyerét. 

Nekünk magyaroknak a helyzet érdekes. Magyarországgal kapcsolatban Németországnak nem külpolitikája, hanem gyarmatpolitikája van, ami most döccenhet egyet. Ha nincs nagykoalíció, akkor a Konrad Adenauer Stiftung (KAS, a CDU pártalapítványa) és a magyar kormány közötti heves homoerotikus viszony minden bizonnyal valamelyest hűlni lesz kénytelen, mivel KAS nem fog árnyék-nagykövetségként funkcionálni. Eddig ugyanis az volt a leosztás, hogy Heiko Maas személyében szocdem külügyminiszter volt, de a külpolitikai döntések Merkel közvetlen környezetében zajlottak és Magyarországon informális csatornákon jutottak el a kormányhoz. Egy Ampelkoalition esetében valószínű lesz egy zöld külügyminiszter, akivel kapcsolatban lehet drukkolni, hogy ne valami ámokfutó legyen, és az eddigi informális csatornák a német ellenzékhez fognak vezetni. Ha viszont nagykoalíció lesz, akkor közvetlenül a külügyminiszterhez. 


Ennek ellenére a német birodalmi érdek az továbbra is német birodalmi érdek, tehát akármilyen koalíció is jön, arra azért nem kell számítani, hogy a magyar kormány elvtelen ostorozásába fognak. Azt mindenki csak reméli szerte Európában, hogy ezúttal nem lesz hónapokig ügyvezető kormány, mint legutóbb. Akkor Merkel váltotta Merkelt, nem sietett sehova, most Scholz azért gyorsabban el akarja majd dönteni hogy mi lesz, mert nyilván nagyon beülne a kancellári székbe. Így is azért kell számítani néhány hét koalíciós tárgyalásra, addig pedig arra, hogy EU szinten vagy nem mozdul semmi, vagy ha igen, akkor a franciák fogják mozdítani. Nem volt véletlen a magyar giga-hitelfelvétel, mert így szeptember végén a helyreállítási alap azonnal felgyorsuló események esetén is karácsonyra lenne meg, de valószínűbb a jövő év eleje, ha egyáltalán lesz belőle valami. 

Lecke? Nekünk azt hiszem nem sok van, a két ország demokráciája és választójogi berendezkedése is annyira más, hogy nem lehet direkt összehasonlításokat tenni, legfeljebb olyan általánosságokat, hogy a politikai hibákat a választópolgár megbünteti. 

Ami érdekes talán az az, hogy svájcban a hétvégén megszavazták a melegházasságot, amelyet - a vallásos nevelést kapott Merkel tartózkodása mellett (jav.: ellenszavazata mellett)- a német Bundestag már rég megszavazott. A Merkel-érában, bármennyire is savanyodott meg a végére a dolog, Németországban egy sor nagy társadalmi változás történt, elég sok ahhoz, hogy a CDU egyes szavazóinak még túl sok is legyen. Nem véletlen, hogy a Kühnerthez hasonló ifjúszocik már a kommunista szövegekre kényszerülnek rá, ugyanis a hagyományos szocdem politikai célok ki vannak pipálva. Így ha lesz is CDU/CSU nélküli koalíció, nagy liberális lépésekre legfeljebb az Origo rémhíreiben számíthatunk, mert a nagy liberális lépések Németországban a kereszténydemokrata kormány alatt már rég megtörténtek.

2021. szeptember 22., szerda

Pelesz Alexandra: Cseresznyefa


"Megint beesteledett. Sötét van, és én nem szeretek sötétben lenni.
Főleg nem egyedül. Ma újra nem játszottunk, pedig reggel megígérted,
amikor kiraktál a suli előtt a kocsiból. Emlékszel, azt mondtad, ha
ügyes leszek, figyelek, nem leszek rossz és nem hozok rossz jegyeket,
akkor este játszani fogunk. Mi, együtt. Talán még apa is.
Hét óra volt, amikor kiszálltam reggel a kocsiból. Volt még egy óra,
hogy a többiekkel játsszak, mielőtt becsengettek. Már nagyon kezdtünk
unatkozni, ezért tartottunk egy futóversenyt a folyosón. Nagyon
élveztük, még kiabáltunk is örömünkben, amikor beért a győztes a célba.
Sajnos a tanító néni is kiabált, de ő nem örömében. Ő azt kiabálta, hogy
azonnal adjuk oda a tájékoztatónkat. Sírnom kellett, és a többiek
kinevettek, hogy emiatt sírok. De én azért sírtam, mert te azt mondtad,
hogy csak akkor játszol velem, ha jó leszek. Kaptam egy beírást. Nem
voltam jó.
Utána már minden órán ezen járt az eszem. Csak úgy kattogott. Aztán
nagyot kattant attól is, ahogy a tanító néni rákoppintott a fejemre.
Mérgesen nézett rám, és azt hajtogatta, hogy már megint nem figyeltem,
és hiába szólított fel, nem folytattam az olvasást. Oda kellett adnom a
tájékoztatómat. Kaptam egy feketepontot. Megint sírtam, és megint
mindenki kinevetett. Olyan mérges lettem, hogy belerúgtam a padba, mire
a tanító néni még mérgesebb lett, mint amilyen én voltam.
Most már biztosan nem játszol velem este. Csak erre tudtam gondolni.
Délután, amikor az udvaron játszottunk, megvertem az egyik
osztálytársamat. A Balázst. Mert megint kinevetett amiatt, hogy sírtam.
Ezután már nem is kérték el a tájékoztatómat, csak azt mondták: be kell
hívatni a szüleit ennek a gyereknek.
Soha többé nem fogsz játszani velem, igaz?
Úgy vártam a négy órát, hogy hazamehessek végre veled. Aztán eszembe
jutott, hogy előbb még elviszel a matektanárhoz, akinél ott kell
maradnom másfél órát, mert nem kaphatok rossz jegyet. Te addig vásárolni
mentél. Bárcsak veled mehettem volna! Hogy felálljak a bevásárlókocsi
hátuljára, és halljam a hangodat, ahogy sorolod, hogy mit kell venni.
Bárcsak foghattam volna a kezed a pénztárban, amíg vártál, ahelyett,
hogy a matekfeladatokat csináltam.
Olyan lassan telt el a másfél óra, hogy már majdnem sírtam. Újra. Csak
mert hiányoztál. És mert féltem, hogy mit fogsz mondani, ha odaadom a
tájékoztatómat. Már nem is tudom hányadik feketepont a héten. Csak azt
tudom, hogy eggyel kevesebb, mint amennyi beírás.
Végre értem jöttél, és annyi mindent mondtam volna, főleg azt, hogy
egész nap rád gondoltam és hiányoztál, és szeretlek. De végül nem
mondtam semmit, csak bámultam ki a kocsi ablakán, és rettegtem, hogy mi
lesz, ha hazaérünk és nekem oda kell adnom a tájékoztatómat.
Aztán nem kellett odaadnom, mert nem jutott eszedbe. Mondtad, hogy
menjek a szobámba, ne legyek itt láb alatt, amíg kipakolod a szatyrokat,
kiszeded az edényeket a mosogatógépből, kiteregeted a ruhákat, készítesz
vacsorát. Pedig én úgy szerettem volna a lábad alatt lenni. Adogatni a
mosógépből a zoknikat, hogy ne kelljen mindegyikért lehajolnod. A
tányérokat is adogattam volna. Bármit megtettem volna, csak hogy a lábad
alatt lehessek. De mivel azt kérted, hogy jöjjek a szobámba, hát bejöttem.
Leültem az ágyamra és végignéztem a polcokon lévő játékaimon.
Gondolkoztam, hogy mit csináljak, egyedül. Vannak társasjátékok, nem is
kevés! Hotel, Monopoly, Ki nevet a végén, Zingo. Csak olvastam sorba,
hogy mik vannak a dobozokra írva. Ezekkel nem tudok egyedül játszani.
Csak veled tudnék, vagy apával. De ő még haza se ért. Mit is mondtál a
kocsiban? Hogy későn jön, mert ha nem végez el időben, valami ködösbért
kell kifizetnie? Nem tudom, mi az, de biztosan nem jó, ha ez miatt ott
marad. A legokat már megépítettem milliószor, nincs kedvem újra
nekiállni. Könyvek. Nincs kedvem olvasni. Jobb lenne, ha te olvasnál
nekem. Ceruzák, filcek, zsírkréta. 
Minek rajzoljak? Neked szoktam
rajzolni. Aztán, miután egy órán keresztül rajzolom, úgy, hogy már
megfájdul a szemem és már sajognak az ujjaim is, hogy olyan szépen
kiszínezzem, hogy biztosan tetsszen neked, te egy gyors pillantással
elintézed, miközben fülig érő szájjal mondod, hogy „gyönyörű”. De
szerintem meg se nézed. Nem is láttad rajt a múltkor azt a pici katicát,
aki a virágon mászott. Nem láttad a kisfiú kezében a szív alakú lufit,
amire az volt írva: szeretlek anya! Nem láttad, hogy még cseresznyéket
is rajzoltam a fára, mert annyira szereted a cseresznyét. Megszámoltam,
hatvannégy darabot rajzoltam rá, csak neked! A fűszálak közé még
csigákat is rajzoltam, nem volt könnyű. Láttad őket?
Aztán utána, amikor este kidobtam a szemetesbe a papírzsebkendőt, amibe
kifújtam az orrom, (mert sírtam, amiért nem játszottunk aznap sem),
megláttam, hogy összegyűrve bent van a többi szemét között ez a rajz,
amire én hatvannégy cseresznyét rajzoltam, meg katicabogarat.
Nincs kedvem rajzolni.
Lehajtom a fejem az íróasztal fölé, a naplóm fölé, és újra sírok. Fiú
létemre, megint csak sírok. Lepottyan egy könnycseppem a napló lapjára
és szétfolyik rajt. A többit már inkább letörlöm, hogy ne csöppenjen rá.
Aztán mégis érkezik egy újabb. De ez honnan? Hiszen én letöröltem! Az
enyém nem lehet.
Hátranézek, és a fejem felett áthajolva anya olvassa a naplómat. Az ő
könnye pottyant le az előbb. Aztán újra és újra, csak úgy hullanak a
könnyek, hogy teljesen átáztatják a naplóm oldalait.
Most meg miért sír? Megnézte a tájékoztatómat? Vagy felhívta a tanító
néni? Vagy mi rosszat csináltam?
Aztán felhúz az asztaltól, és megölel, de úgy, hogy majdnem fáj. De nem
érdekel. Én is ölelem őt, nagyon, lehet, hogy őneki is fáj.
– Kincsem, válassz egy társasjátékot, és hozd ki a konyhába. Tudunk ott
is játszani, majd megkeverem két dobás között a pörköltet – mosolyog
rám, de még mindig sír.
– Ha nincs kedved játszani velem, nem kell, anya. Ne sírj! – mondom
neki, mert nem tetszik, hogy ilyen könnyes az arca. – Majd játszok
valamit egyedül.
– Nem – nevet a könnyein át. – Hozz egy társast! De valami olyat, amit
jó sokáig tart végig játszani – kacsint rám mosolyogva.
És én boldogan viszem a társast, és a konyhában játszunk, és közben anya
azt is mondja, hogy most már megesküszik, hogy mindig így fog főzni,
hogy közben velem játszik, és megkér rá, hogy majd segítsek neki
leszedni a ruhákat, ha megszáradtak. És arra is megkér, hogy rajzoljak
neki egy cseresznyefát."
Pelesz Alexandra Cseresznyefa