“Kicsi vagyok,
Székre állok,
Onnan egy nagyot kiáltok;
Fideszesek, a kurva anyátok!”
2020-ban történt Magyarországon.
Maffia kormányunk kihasználva a világjárványt, kiteljesítette tolvajlását és cserbenhagyta állampolgárait.
Márciustól kilőtte a rendezvényipart, és felismerte a lehetőséget, hogy újabb címszó alatt lehet lopni, és rátenni kezét vagy befolyását az élet különböző területeire, így a kultúrára is.
A könnyűzene állítólagos megsegítésére előrukkoltak a Raktárkoncertek elnevezésű, elhibázott koncepciójú mutyival.
De hiba csúszott a rendszerbe, mivel rábízták pár fesztiválszervezőre 100 banda bejuttatását. Ez a lista úgy állt össze, hogy a felkért fesztiválszervezők leadtak 100 nevet, hogy náluk kik lettek volna a programban. Pár tökösebb beírta a HétköznaPI CSAlódások, 30 éves punk banda nevét is. Persze nem mindenki merte, de mi ezt is megértjük. Ami viszont tény, hogy itt az elmaradt rendezvények fellépőinek nevei kerültek a listára, nem a haveroké. Így ezt lehet támadni, de ez “az igazság fáj” dolog tipikus esete, úgy gondolom. A fesztiválprogramoknak nem véletlenül része 3 évtizede már a társaság...
Na, ezt nem kellett volna, jönnek rá rövidesen a döntéshozók, de már késő.
Az örök lázadó, és mindig a széllel szemben hugyozó társaság, számolva azzal, hogy ebből megint "baj lesz", bevállalja. Mert a rock and roll nem csak egy tánc... a punk meg nem csak pogó.
Minden ment is a maga útján, ahogyan azt előre megjósoltuk, a média felkapta a dolgot, hogy ott szerepel pár meglepetésnév is a listán, így a Hétköznapié is. Az állandó rendszerkritikus, és valljuk be orbán- és fideszutáló társaság nem kicsit bökte az arra érdemesek szemét.
Mindenki tette a dolgát. Kommentelők egymásnak estek, a színtér butábbik fele értetlenül kapkodta a fejét, vagy egyenesen árulást kiáltott. Akik eddig gyűlölték a társaságot, azok most is belemagyarázták a dologba, amit szerettek volna. Akik hangulatot szeretnek kelteni, azok azt tették, és várták a hatást. Akik értették, azok értették. Mi is ismerünk bandákat, akik nem vállalták, mert jaj, mit mondanak az emberek, meg “nekem vannak mindenféle barátaim”... Ők látva a felhajtást, meg a pár negatív kommentelőt, egyből igazolva érezték magukat, hogy tessék, de jó, hogy nem vállaltuk. Szerintünk meg ebben a stílusban nem baj, ha tökösebb vagy az átlagnál.
Kormányoldalról is megindult a gépezet, sose érdekelte őket az igazság, a korrektség, vagy egyszerűen csak a tények, miért pont most lett volna ez másképpen. Sértődött zenészek, propaganda televíziósok, politikusok, volt minden.
Közben röhögtünk az egészen. Tudjuk, hogy lehet, sírni kéne inkább ezen, de nevetni azért mégiscsak jobb. Amikor azt veszed észre, puszta létezéseddel milyen zavart tudsz okozni a rendszerben. Pedig mi meg sem mozdultunk, csak csináltuk a dolgunkat, jött az értesítés, majd elvállaltuk, mire az az oldal ráébredt, hogy jaj, ők nem kellettek volna. És igazából nekünk semmit nem kellett tennünk, csak tettük a dolgunkat, és léteztünk, ahogy a zenekar ezt teszi 30 éve.
Egyszerű ez amúgy, ez a banda 3 évtizede a hazai rockélet szerves része, akkor is, ha ez valakinek tetszik, és akkor is, ha nem. Koncertjeivel, kiadványaival, termékeivel, és hanganyagával bevételt termel. Része a klub- és fesztiváléletnek. Minden járulékos költség, adó, Artisjus díj, stb. megfizetése rájuk is vonatkozik. Úgy zenekarként, mint magánemberként. A rendezvénytilalom ezt a társaságot is keményen érinti. Elmaradt turnék, koncertek, fesztiválfellépések, jogdíjak, shopbevétel. És elmaradt a 30 éves jubileumi koncert is például. Ebben a környezetben készített a zenekar egy új albumot is (Csókol Attila...).
Az állam nem a fidesz, az állami megsegítés nem a fidesz pénze. Ezeknek a döntéseknek egy normális világban nem szabadna, hogy közük legyen a politikához. Ennél több magyarázat úgy gondolom, nem kell, egy értelmes gondolkodó embernek pont elég.
Nagyon szomorú látni, hogy ők maguk ezt másképpen gondolják, de sok esetben az “átlagemberek” és még szakmabeliek is. Mondjuk az tény, hogy pl. nyúlják az Artisjus pénzeket, hogy azt saját körükben osszák szét, hogy egymást jutalmazzák pályázati pénzekkel, támogatásokkal, meghívásokkal, kitüntetésekkel. Az meg jó nagy hülye, aki akkor gondolja magát csak állampolgárnak, amikor elvesznek tőle, akkor meg (ál)szerénykedik, amikor van egy ilyen lehetőség, amiért mozdulni sem kellett, csak nem kellett olyan butának lenni, hogy nemet mondjál rá. Mert ha azt teszed, ezt is elrakják. Asszisztálsz a lopáshoz? Akkor a puszta létezéseddel is azt teszed, kösd fel magad!
Szóval kezdődjék a tánc.
Egészen elképesztő, hogy kiderül, konkrétan politikusok figyelik a háttérből a dolgot, hogy belső viszály alakult ki abból, hogy bekerültünk, és egy szerény szeletet elviszünk a tortából. Főnök kezd el hívogatni, közvetíteni, hogy csillapítsa azt, amit alapvetően nem is kéne irányítani. Majd elkezdenek szerződéssel kiszorítgatni. Persze nem abból a fából faragtak minket... Csodás, amikor telefonon hívogatnak alkalmazottak, és nekik kellemetlen, hogy ki kéne hagyni számokat, amikor azzal keresnek meg, hogy retteg a vezetőség a balhétól (kérem?), stb. Mindig akkor hívnak telefonon, amikor nem akarják, hogy írásban nyoma maradjon... Aztán nagy nehezen megállapodunk, kitűzzük a felvétel időpontját.
A koncertre vihettünk vendégeket, amit meghirdettünk az új lemez támogatói programjában résztvevők között, többen élnek is a lehetőséggel. Ennek örültünk, mert legalább vannak tanúk.
Cuki, ahogyan jelezgetik felénk, hogy külön meg vagyunk figyelve, külön figyelem összpontosul ránk, más elbírálásban vagyunk, mint a többi banda, hogy a koncertre jönnek a főnökök, mert kíváncsiak...
Ferinek van évek óta egy fellépőruhája, egy sima fekete póló, amelynek nagy kövér fehér betűkkel ennyi van írva a mellkasára: SOROS.
Feri ebben a pólójában jelent meg a Raktárkoncerten. Mindenki tök kedves és rendes volt velünk, a technikusok röhögtek, többen, azt mondták velünk vannak, meg ilyenek... Én meg nem is értettem, hova kerültünk, mi folyik itt? Nem egy kibaszott koncert ez, és kész? Furcsa volt ezt megélni.
Felvétel elején kamerapróba, stúdióhang beszól, kis türelmet kér. Vezető technikus, mint küldönc megjelenik, az a kérés, hogy le kéne venni a pólót. Feri: NEM. Akkor nem vagy hajlandó levenni, lecserélni? Feri: NEM. Emberünk kis türelmet kér és távozik. Várunk, stúdióhang: Oké, részünkről rendben, kezdhetjük.
Később raktam össze a képet, hogy a stúdióból voltunk megfigyelve...
Vittünk magunkkal egy bohócot, beöltözve, sminkesek által kifestve, parádés volt. Rohadt jó dumákat nyomott, semmi direkt politika, de odafirkálás gazdagon, leginkább a fidesz szlogeneket visszamondva. Egyébként egy hivatásos színészről beszélünk. Gondoltuk, színesíti az előadást, és a felkonfokat ő mondja többnyire, így bohócjelmezben, sminkben, parókában, elváltoztatott hangon, még inkább csak színészi játéknak minősül szereplése.
Ezt a bohócot elverték a szombati fellépés után, hétfőn, fényes nappal a lépcsőház bejáratában olyan, a köznyelv fogalmazása szerint “kubatov emberei” típusú (hova gondolsz) szekrényhátúak, öten. Pont akkor, micsoda véletlenek vannak. Szombaton a vírushelyzetre hivatkozva mindenkinek le kellett írnia a nevét és adatait egy papírra a helyszínen, majd hétfőn, mikor ment haza, ott álltak a kapualjban, és annyit kérdeztek tőle, mint a produkció egyetlen fővárosi tagjától, hogy te vagy az a színész gyerek? Igen, színész vagyok, és se szó, se beszéd, le a földre és ütötték, rúgták. Majd minden félelem nélkül, nem sietve távoztak. Amúgy azt már a helyszínen is mondta egy hölgyemény, hogy a bohóc vállalhatatlanabb volt, mint a zenekar. És az utolsó dalt biztos nem vágják bele (Viktor), mert az durva. Hát jó.
Később mikor érdeklődtünk az anyag iránt, “csináljuk” válasznál többet nem kaptunk. Semmi egyeztetés, mint ahogy elvileg lennie kellett volna. Meg azért ehhez szakmabelinek sem kell lenni, hogy normális esetben hogy történik ez.
Pénz felét közben megkaptuk. Majd egyszer csak, jó sokára, decemberben megérkezett egy készre vágott anyag az októberi felvételből. Nulla egyeztetéssel, hogy ez van, ezt kéne gyorsan leokézni.
Tudod csak mi maradt ki belőle? A bohócunk teljesen, és a kormány szempontjából cikinek tartott számok, Viktor, Abszurdisztán, Geciország, stb. De amin beszartam, hogy láthatóan úgy vágták az anyagot, hogy Feri pólóján a SOROS felirat ne nagyon látsszon, és persze, vagy ezt kapjátok vagy semmit, szólt lényegében az ukáz, ismét csak telefonon, szóval jobb lenne, ha jóváhagynánk.
Annyira paráztak, hogy megint kerülték az írásos kommunikációt, és a főnök hívogatott többször is, és ismét rá kellett döbbenni, hogy ezek hogy be vannak szarva, egy súlytalan, underground, punk produkciótól, hogy külön vagyunk kezelve, meg minden. Szánalomhegyek.
Egy dolgot nagyon-nagyon szeretnénk leszögezni, a velünk konkrétan kapcsolatban álló személyek, technikusok, szervezők, dolgozók, mind-mind nagyon jól és rendesen bántak velünk, korrektül és profin végezték munkájukat, nekik ezúton is nagyon szépen köszönjük! És én úgy gondolom, a projektért felelős személy is korrektül szeretett volna eljárni, a jóindulat vezérelte, csak elővették miattunk, amit sajnálunk. Ez tipikusan az az eset, amikor a szakmaiságot felülírják emberi hiányosságok, a rosszindulat, a politika és a párt. Persze azt sem tudhatjuk, mennyire jó zsaru / rossz zsaru játék volt ez.
Azt hozzáteszem, hogy velünk nem forgattak beköszönő-, vagy reklámvideót, és semmi ilyesmit sem, de ezt annyira nem is bántuk. Nem volt élőbejelentkezés, vagy reklám, de még a Facebook poszt sem, vagy előre meghirdetve a felvétel időpontja, vagy annak megjelenése, ahogyan azt más produkciók esetében láttuk. Amikor írom e sorokat, leellenőriztem a hivatalos felületeket, és a weboldalon is csak mi vagyunk így... le is mentettem. Sokáig semmi nem volt, egy kurta leíráson kívül, most már oda feltettek igénytelenül, egy igénytelen, a koncerten készült fotót, mert fotós is volt, de soha nem láttuk a képeket. A videót azt feltöltötték a tudomásom szerint.
A felvételt végül leokéztuk, minőségében jó lett, ahogyan ennyi pénzből, és komoly szakemberektől ez el is volt várható. Annyit még elmondanék, hogy a bohóc jól van, szerencsésen megúszta. Feljelentést nem tettünk, mert minek? Törés vagy maradandó egészségkárosodás nélkül megúszta szerencsére, valószínűleg nem az volt a cél... Hogy miért is nem kötekedtünk a kész felvétel láttán? Mert mi értelme lett volna? Nem erőből akartuk mi ezt megoldani, az a másik fél stílusa. Nem akartunk bíróságra járni. Inkább saját költségen felvettük a koncertet újból, a bohóccal együtt, sőt már a színpadkép részeként, hogy ki se lehessen vágni, mint egy vízjelet. Persze a felkért stáb nem is élne ezzel az eszközzel.
A koncerten konkrétan ugyanazok a dalok és átkötő szövegek hangzottak el, mint ott és akkor.
Nem sírunk, nem panaszkodunk, a történetet elmeséltem, elmeséltük, mindenki szája íze szerint fogyasztja úgyis a sztorit. Mi csak megfőztük.
HétköznaPI CSAlódások – NERaktárkoncert 2021.01.31. vasárnap 18:00 óra
Jó szórakozást!
“Kicsi vagyok,
Székre állok...”
