Az új Kossuth-díjas... 2023

Az új Kossuth-díjas..... 

https://24.hu/kultura/2023/03/14/orban-janos-denes-interju-origo-kossuth-dij/

és két verse:

Orbán király árulása

https://www.nzz.ch/gesellschaft/koenig-orbans-reich-ld.1723532?reduced=true&mktcval=Facebook&mktcid=smsh

 Orbán király árulása: míg Magyarországon tombol a szegénység, addig a miniszterelnök várat épít

 Az EU először fagyaszt be nagyarányú forrásokat Magyarország számára.  És mit csinál Orbán?  Látogatás szülőfalujában

 Anja Jardine (szöveg), Stiller Ákos (képek), Felcsut 2023.02.04., 05:30

 A vonat nem jön.  És sehol egy menetrend a kis állomáson, hanem egy férfi a faluban, az egyetlen látható személy ezen a téli napon Felcsuton, egy papírra firkantotta, hogy "12.35", miután a megértés másként nem működött.  13 óra 40 perc volt, és akármilyen magabiztosan nézett az erdei kanyar felé, ahol a piros motornak ki kell jönnie: semmi.

 Valójában egy kellemes hely a várakozásra, fákkal és rétekkel körülvéve, távol minden nyüzsgéstől.  Szintén távol a budapesti tanártüntetéstől, távol az országszerte egyre nyugtalanítóbb szegénységtől és mindenekelőtt messze Brüsszeltől.  Nem csoda, hogy Orbán Viktor annyira szeret itt lenni.  Napjainkban az EU el akarja dönteni, hogy országát vissza kell-e vonni az európai adófizetők pénzéből, mert az sérti a nemzetközi közösség alapelveit.  Ilyen még nem fordult elő.

 Azt hinné az ember, hogy ez lefoglalná Magyarország lakosságát.  Hiszen Brüsszelből évente 2,5-5 milliárd eurót utalnak át, a GDP mintegy 3 százalékát.  Inotai András, a Világgazdasági Intézet korábbi igazgatója úgy számol, hogy ez a pénz a költségvetési kiadások mintegy 6-7 százalékát fedezné.  Csillag István nemzetgazdász elemzése pedig azt mutatja, hogy csak ezek az EU-transzferek tudták fenntartani a gazdaság növekedésének látszatát, pénz nélkül elkerülhetetlen lett volna a gazdasági összeomlás.  És most?  Gazdaságilag a helyzet egyébként jelenleg nem tűnik rózsásnak, az infláció közel 25 százalék, ami a legmagasabb az EU-ban.

 Amikor egy apa kézen fogva feljön a keskeny földúton, felcsillan a remény, de mindketten hanyagul kelnek át a síneken, mintha soha nem jönne el a vonat.  Felmásznak az erdős lejtőn, és eltűnnek.

 Vonat bárhonnan a semmibe

 Itt járt a vonat egészen Székesfehérvárig, más néven a Királyok Városáig.  Orbán családja 15 éves korában költözött oda;  Egy életrajzíró szerint fél évbe telt, míg nyelvi és modorossági szempontból már nem volt feltűnő vidéki bunkó.  A szülőfaluba visszavezető vasútvonalat 1980-ban lezárták;  Orbán a nosztalgikus Vál-völgyi Vasúttal az útvonal közel 6 kilométerét újraaktiválta.  A kritikusok szerint bárhonnan a semmibe megy.

 Orbán szemszögéből ez minden bizonnyal egy kicsit rövidlátó, hiszen a kisvonat valójában azt a mikrokozmoszot méri, amelyből nagyszerű ember született.  Összeköti azt az apró falut, ahol született, és az apró falut, ahol általános iskolába járt, két várost, Budapesttől 50 kilométerre nyugatra.  Állítólag turistalátványosság.  Alcsutdobozról Felcsutra 25 perc az út.  Amikor a vonat jár.

 Orbán valószínűleg szívesebben menne tovább a királyok városába, ahol egy rangos középiskolába járt.  Bár az általános iskolában és mindenhol felfigyeltek rá fegyelmezetlensége miatt, mégis jól tanult.  Nehéz megérteni, miért akarja elzárni őket a mai fiatalok elől.  Közel egy éve különösen a fővárosi pedagógusok tüntetnek a teljesen lepusztult iskolai helyzet ellen.

 A bérük alacsonyabb, mint a vendéglátóipari segédmunkásoké, a tananyagban az utóbbi időben a szépirodalom irányába elmozduló hazaszeretet és katonaismeret, történelem óra is szerepel.  Még ma is tiltakozna, ha még fiatal lenne?  Biztosan!  A lázadás a természete, ebben barátja és ellensége egyetért.  Orbánt iskolás korában folyamatosan kirúgták az iskolából és a gimnázium internátusából.  Az EU-val való veszekedés nem újdonság számára.

 A brüsszeli bizalmatlanság tulajdonképpen ezzel a kisvonattal kezdődött.  Az Európai Parlamentben egy magyar ellenzéki képviselő tett feljelentést csalásról, majd az illetékes hatóság nyomozást indított Olaf ellen.  Egy delegáció kifejezetten azért érkezett, hogy személyesen is megtapasztalhassa a turisztikai infrastrukturális projektet.

 A küldöttek azonban nem láttak szilárd tervezési alapot az indítványban említett napi 2500–7000 utasra vonatkozóan;  sőt, még a főszezonban is, ma is csak néhány tucat utas van.  A 2 millió eurós támogatással kapcsolatos rossz gazdálkodás és korrupció gyanúja nem cáfolható.  Így kell felhasználni az európai adófizetők pénzét?  Orbán megállapítja: Igen.

 Nem bűncselekmény, hanem stratégia

 A Transparency International szerint Magyarország 2022-ben először került Európa legkorruptabb országai közé az első helyre.  A Budapesti Korrupciókutató Központ tanulmányaiból kiderült, hogy csak 2005 és 2021 között az összes – alapvetően uniós forrásból fedezett – közbeszerzés értékének mintegy húsz százaléka 12 kormányközeli személyhez került, köztük Orbán édesapjához. testvérek, menyek, barátok.

 Az elv egyszerű: mindig ugyanazt a szűk kört ítélik oda építési projektekre és mindenféle projektre, még akkor is, ha az ajánlatokban feltüntetett árrés tízszerese a versenytársnak.  Orbán szerint ez nem bűncselekmény, hanem átgondolt stratégia.  Ezt "a nacionalista-kapitalista osztály újjáéledésének" nevezi.

 Mezőút vezet vissza a faluba, jobbra tarló, balra focipálya.  És hirtelen Középföldén vagy.  A dísztelen családi házak között maroknyi hullámos homlokzatú, íves tetős palota, különös tüskékkel és rézlécekkel ellátva.

 Kiemelkedő: a Pancho Arena, egy futballstadion.  Mellette ugyanilyen túlméretezett a Puskás Akadémia, ahol mintegy száz fiatal tehetséget képeznek.  Ezeket a gráltemplomokat a nagy Puskás Ferencnek, az 1950-es évek futballlegendájának, a magyar labdarúgás „Aranymanója” korának szentelték.  Itt ezen a helyen, ahogy minden életrajzíró egyetért, megdobog a személy és a politikus Orbán Viktor szíve.

 A stadion jelenleg zárva tart.  De bent, a kapun át, íves betontámaszokból serlegszerű fagerendák nőnek ki;  megvilágítva még lenyűgözőbbnek kell lennie, amikor Orbán gladiátorai itt versenyeznek.  De csak ritkán van mind a 3800 hely elfoglalva az 1800 lakosú faluban.  Orbán viszont minden meccsre jön.

 

 Kilátás a Pancho Arénára, a Puskás Akademia FC labdarúgóklub otthonára.  A játékokon gyakran csak minden harmadik ülés van elfoglalva.

 Első hivatali ideje alatt Orbán maga is középcsatárként játszott;  A magyar válogatott meccsei – árulta el egyszer Sepp Blatternek, amikor még FIFA-elnök volt – Orbán a legfontosabb külföldi randevúinak tartotta.  Szabadon beismeri, hogy nem ő maga jutott fel a csúcsra.  Hiszen a középiskola alatt egy élvonalbeli klub ifjúsági csapatában játszott, heti négyszer edzett, "életem legjobb időszaka".

 Orbán pártja, a Fidesz Felcsut példájára úgy borította be az egész országot focipályákkal, mintha csodaszer lenne minden ellen, ami a társadalmat fenyegetheti – a globalizáció, a digitalizáció, a genderfikáció, az iszlamizáció.  A csapatsportokat, elsősorban a labdarúgást szponzoráló cégek nagyvonalú adókedvezményeket kapnak, így az állam két éves költségvetésének megfelelő bevételkiesést biztosít az összes főiskola és egyetem számára.  Az adományok nagy része itt, Felcsuton a Fiatal Tehetség Alapítványhoz kerül, melynek elnöke történetesen Orbán régi gyerekkori barátja, Lörinc, Mészáros Lörinc.

 "Pajkos, szemtelen, erőszakos"

 Pontosan ott lőttek, ahol ma a stadion van.  Viktornak azonban nem sok ideje volt játszani;  Bátyjával már korán kezet kellett nyújtaniuk, óra előtt etetniük kellett a disznókat és csirkéket, fehérrépát termeszteni, délután kukoricát gyűjteni, és egyáltalán nem volt szabadság.  Orbán a második legfiatalabb volt az osztályában, és folyamatosan veszekedett a verekedésekben, ahogy ő maga mondta egyszer: „hihetetlenül rossz gyerek, szemtelen, pimasz, erőszakos.  Nem szimpatikus."  Ha kapok egy pofont, kettőt adok vissza.

 A család egy romos házban lakott a főutca végén, víz nélkül.  A meleg víz luxus volt, a mosáshoz gáztűzhelyen kellett melegíteni.  15 éves volt, amikor a család először fürdött.  Orbánnak „feledhetetlen élmény”, ha el kell nyitni a csapot.

 Édesapja Gyözö a felcsuti mezőgazdasági kollektíva géposztályát vezette, és levelező tagozaton is mérnök lett, édesanyja pedig a második nevelési úton gyógypedagógus lett.  Dolgozni és tanulni, fáradságos emelkedés volt.  Gyöző még a kommunizmus idején is egy bányában kapott vezetői állást.  Aztán 1999-ben, alig volt hivatalban, a fia segített neki felállítani a saját bányát, a felesége pedig egy pincészetet, de ez még csak a kezdet volt.

 Úgy néz ki, mint az eső, az ég bezárul.  Az egyetlen hely, ahol meg lehet állni, Alcsutdoboz, a Val-völgyi vasútvonal másik végén, tíz perc autóútra, egyik falu szomszédos a másikkal.  Alcsutdobozon egy arborétum is található, ahol egy tájékoztató szerint 300 különleges fa található, amelyet száz éve ültetett Joseph von Habsburg-Lotaringia főherceg.  De a látogatókat nem kívánják, mint kiderült: «Nem!  Nem!  Nem!» kiáltja a nő a jegypénztárnak tűnő kis ház ablaknyílásában.

 A pincér a közeli kis fogadóban sokkal barátságosabb;  időt szakít a néhány vendégre.  – Igen, jó itt – mondja –, főleg nyáron.  Számára azonban ez mindig elég hosszú út, hiszen nincs hol aludnia.  A sportszállóban, amelyhez az étterem is tartozik, a szobák mindig a Puskás Akadémia játékosai számára vannak fenntartva;  ő maga félig a kocsiban lakik, hol itt, hol ott alszik.  – Régen középosztálybeli voltam – mondja nevetve –, már nem.  Azt fontolgatja, hogy távozik, csak nem tudja, hová menjen.  – De sétáljon egyet az arborétumban, nagyon szép.

 gyerekkorának hőse

 Itt, Alcsutdubozon Orbán 10 éves koráig a szüleivel és egy öccsével egy nagyon kis helyen, egy fedél alatt élt a nagyszüleivel.  Gyermekkorának hőse a nagypapa, dokkmunkás és sebész volt, aki csaknem 50 évesen végzett a középiskolában, hogy bizonyítson.  Ausztriai hadifogságból kalandos úton tért vissza Magyarországra, rendhagyó és megbecsült ember.  Ő volt az, aki unokájában felébresztette a futball iránti szenvedélyét, együtt nézték a rádióadásokat és olvastak sportújságokat.  A politika soha nem volt probléma itthon, mondta egyszer Orbán.  Hagytad, hogy csinálják az emeleten, és intézted a saját dolgodat.

 Közeli barátja, Simicska Lajos viszont már a gimnáziumban deklarált antikommunistának számított.  A hároméves gyereknek végig kellett néznie, ahogy az 1956-os felkelés után szellemileg és fizikailag is megsemmisült fémmunkás édesapja.  A család annyira szegény volt, hogy gyerekkorában szenet kellett lopnia, nehogy halálra fagyjon.  "Ő a legokosabb mindannyiunk közül" - mondta egyszer Orbán.  Valószínűleg ezért alakult ki köztük egy leszámolás 30 év barátság után.

 Együtt teljesítették a katonai szolgálatot, és ezalatt, úgy tűnik, Orbán politikailag felébredt.  Többször három nap börtönbüntetésre ítélték távolmaradás miatt, egyszer pedig tíz nap börtönbüntetésre azért, mert közlegényt pofozott.  Egy életrajzíró írja először, hogy Orbán a saját bőrén tapasztalta meg a katonai gépezet brutalitását és a rendszer igazolására használt indoktrináció primitív voltát.  De az ebből levont tanulságok különböznek a régóta feltételezettektől.

 Simicska és Orbán együtt tanult a jogi karon, és Buda előkelő kerületében, egy nagy villában osztoztak egy szobán;  A joghallgatók főiskoláját Soros György milliárdos és filantróp tartotta fenn, aki nemcsak a liberális demokraták felé állítólagos fejlődésük magját finanszírozta az egész későbbi fideszes kör számára, hanem nyelvtanfolyamokat, ösztöndíjakat, külföldi utakat és nyomdaköltségeket is.

 Sarközy Tamás ügyvéd arról ír, hogy ekkoriban kialakult valami, ami egyedülálló volt a világon: egy viszonylag szűk baráti kör, amely 30 év múlva az állam legfontosabb pozícióit tölti be.  A klánszerkezetű országok kivételével semmi sem hasonlítható össze.  A hálóban minden szál egy vastag pókhoz vezet a közepén.  Orbán most az állam ellenségének nyilvánította korábbi szponzorát, és a Soros által alapított neves Közép-európai Egyetemet Budapestről Bécsbe űzte.

 Fodor Gábor, Orbán kollégiumi szobatársa, a Fidesz alapító tagja, aki korán összeveszett vele, így emlékszik vissza társára: „A nyolcvanas években volt az a hatalmaskodó, intoleráns gondolkodásmód és viselkedés, ami ma is látszik rajta.  Az elvtelen számítás is benne volt.  De nem csak ez: nyitott volt, őszinte és szimpatikus. »

 Orbán 26 éves volt, amikor bejelentette honfitársainak, hogy létezik.  Rövid beszéde 1989-ben a budapesti Hősök terén a mai napig kísérti a magyarságot.  A vasfüggöny még nem omlott le, de már minden összeomlott, amikor egy júniusi napon ünnepélyesen újratemették az 1956-os felkelés Nagy Imre körüli mártírjait, hat koporsót egy katafalkon a feketével borított oszlopok előtt, ez már önmagában is történelmi háttér. .

 Utolsó felszólalóként ez a háromnapos szakállú fickó a mikrofonhoz megy, és szavai egyenesen egy egész nemzet magjához jutnak.  A jegyzőkönyvet túllépve, tömören és érthetően felszólítja az oroszokat csapataik kivonására, az idegen uralom végére, az egypárti diktatúra végére.  „Ha saját erőnkre bízunk, akkor véget vethetünk a kommunista diktatúrának.  Ha elég elszántak vagyunk, rákényszeríthetjük a kormánypártot, hogy szabad választásokat tartson.”

 Hat és fél perc az örökkévalóságig

 Ezt a hat és fél percet Orbán életrajzírója, ma már kemény kritikusa, Debreczeni József „a rendkívüli szerencse és egy rendkívüli tehetség találkozásaként” írja le.  - Mi történt azóta ezzel az emberrel?

 Mészáros Lörinc gyerekkori barát valószínűleg akkoriban a tévében látta a beszédet, és azt gondolta: "Hé, ez Viktor."  Lörinc Felcsuton maradt, és volt egy kis gázszerelő vállalkozása, de nem ment jól.  Amikor 1999-ben újra találkoztak, az egyik miniszterelnök volt, a másik pedig teljesen összeomlott.  Ám ekkor csoda történt: Mészáros három éven belül felkerült a leggazdagabb magyarok listájára, 2019-ben már az 1. lett. Ma egy egész hálózaton uralkodik a milliárdos, akiről az irigyek azt állítják, egyszerű lélek mintegy 200 vállalat öt csoportban.  Építőipar, turizmus, energia, pénzügy, szállodaipar, média.  Felcsut polgármestere is volt sokáig.

 Arra a kérdésre, hogy kinek köszönheti ezt a felemelkedést, egy 2013-as interjúban azt válaszolta, hogy Isten, a szerencse és Orbán Viktor minden bizonnyal szerepet játszott.  Mészáros pályafutását és munkaköri profilját a Nemzeti Bank volt alelnöke így vázolja: senki, a nemzet szalmabábja, az "aláíró ember", aki felelős Orbán vagyonának gyarapításáért.

 "hazug beszéddel"

 De nem birtokolja egyiket sem!  Éves vagyonnyilatkozatán a feleségével közös budapesti társasháznak csak a fele szerepel.  Csakúgy, mint a szerény házikó közvetlenül a Pancho Aréna mellett.  Ha a kis utcából a stadion irányába nézünk, úgy tűnik, mintha egy óriási bálna úszna el mellette.  Mellette aranyosan néz ki a kis parasztház az ablak előtti muskátlikkal.

 

 Nem messze van Orbán Viktor fehér házikója a stadionhoz.

 Orbán 2010-ben idehívta az ország összes Fidesz-jelöltjét, hogy személyesen válogatják be őket.  Ezúttal semmi baja nem történhet.  Amióta 2002-ben, első ciklusa után kiszavazták, már nem találta olyan jónak a demokráciát.  De most a szociálliberális kormány egyedi sablont adott neki: a "hazug beszédet".

 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a párt elvtársak előtt megdöbbentően kiadós kifejezésekkel jellemezte saját kudarcát, mint például: "Elbasztuk", és őszintén bevallotta, hogy egyáltalán nem tett semmit, és hazudott a nyilvánosságnak a gazdaság, az állam helyzetéről. pénzügyek, minden, ami megvan.  A hazug beszéd lett a rádió első számú slágere.

 De Orbán nem csak ezt az ellenfelet akarta választási győzelemre váltani, hanem nagyobb tervei is voltak.  „Csak még egyszer nyernünk kell” – mondta rejtélyesen, és hamarosan arról beszélt, hogy Magyarország a „nemzeti forradalom” küszöbén áll.  Alig ülve, kétharmados többséggel felvértezve néhány év alatt átfűrészelte a demokrácia négy pillérét: fideszesekkel foglalta el a médiatanácsot, és azóta is irányítja az állami médiát.  A Legfelsőbb Bíróság bíráit nyugdíjazta, és helyére emberei tették.  Kiadott egy új alkotmányt, ami tetszett neki.  2013 óta pedig megszünteti az oktatást az oktatási rendszerben.

 Pedig Magyarország még mindig parlamentáris demokrácia, folyamatosak a tüntetések, senkit nem tartóztatnak le vagy utasítanak ki politikai okokból, utazási szabadság van.  Az igazságot keresők apró réseken találják meg, a nyomtatott és az interneten, ahol az utolsó független média bírálja Orbánt és kormányát, egy-egy korrupciós ügyet leleplezve.  De aligha keresi valaki az igazságot, hiszen az állami propagandagépezetek nap mint nap egy koherenst szolgálnak ki.  Egyszerű: Orbán, az EU védelmezője, az iszlám, Amerika, háború, LMBT, egyszerűen minden.

 Hatalomváltások a Fidesz-kozmoszban

 Az emberek és a média sokkal izgalmasabbnak találja, hogy a Pancho Arénában, magasan a frissen fésült zöld felett a játék közben a VIP lelátón melléjük ülve, egyforma rálátással a játékra és a világ eseményeire.  Itt jól láthatóak a Fidesz-kozmoszban a hatalomváltások.  Akit hirtelen nem láttak többé, az Simicska Lajos kebelbarát, a Fidesz egykori pártpénztárnoka, a legnagyobb médiacsoport egykori tulajdonosa.

 Egy nap úgy viselkedett, mint egy elhagyott szerető, és teljesen elvesztette az önuralmát.  Ez 2015-ben volt. Minden olyan csatornán, amelyen médiája korábban csak dicséretet terjesztett a kormányfőről, hirtelen a legrosszabb szavakkal személyesen megsértette, és "totális háborút" hirdetett.  Tenor: Ha állítólag ebből diktatúra lesz, én nem megyek vele.  Csak az a furcsa, hogy ezután átállt a szélsőjobboldali Jobbikba.

 A Bertelsmann Alapítvány Transzformációs Indexének Magyarország jelentése 2020 valószínűleg közelebb kerül az igazsághoz.  Simicskát a Fidesz-univerzum korrupciójának nagymestereként mutatja be.  Már a 2000-es években bevezette a kormánypárt és az ellenzéki tömb között a „hetven-harminc” néven ismert megállapodást: aki hatalmon volt, az a legtöbb illegális haszonhoz jutott az árnyékos állami beszerzésekből és szerződésekből, miközben gondoskodott arról, hogy az üzletemberek, támogatott ellenzéki pártok is lehívhatták a közpénzeket.

 A Fidesz hazug beszéd utáni elsöprő győzelmeivel gyakorlatilag értelmetlenné vált a szociálliberálisok és velük együtt a Hetven-harminc Egyezmény.  Ezentúl a fő szabály az volt: 100 százalék a Fidesznek.  Ez biztos Simicska fejébe ment, mint főstratégának.  A színfalak mögött már akkora hatalommal bírt, hogy kinevezhetett vagy elbocsáthatott minisztereket, befolyásolhatta a törvényhozást.  De a tetején csak egy fért be.

 Simicska három évnyi nyilvános rózsaháború után feladta és eladta lapjait, rádióit, valamint különféle cégeit a másik Orbán-hű Mészáros Lörincnek.  Orbán tanult ebből.  2018-ban felszólította az összes médiát birtokló oligarchát, hogy adják át egy alapítványnak, összesen több mint 400 címet, amelyek jelenleg központi irányítás alatt állnak.  Az állami médiával együtt az összes média mintegy 80 százaléka terjeszti Orbán világképét.

 Éppen ezért a Hotel Pancho recepciósának csak egy jó híre van a brüsszeli EU-konzultációkról kijelentkezéskor: a Bizottság elfogadta Magyarország újjáépítési tervét.  Arról viszont nem esik szó a hírekben, hogy a Corona-alapból jogállami hiányosságok miatt egyelőre nem fizetik ki a pénzt.

 

 Télen nagyon csendes: Hotel Pancho a Puskás Akadémia mellett Felcsuton.

 „Jól képviseli az érdekeinket” – mondja a fiatalember.  Általánosságban elmondható, hogy Orbán "teljesen kedves, mindig teljesen barátságos".  Gyakran jön, többnyire gyalog hátulról a réteken, és egyáltalán nem akarja, hogy az emberek felhajtást csapjanak rá.  – Csak békében akarja meginni a sörét.

 És igen, azt kell mondanunk, hogy a magyarok hálásak azért, hogy Orbán "fékezésbe vette a cigányügyet" - mondja a fiatalember.  500 éve óriási probléma!  – Amikor felnőttem, egyetlen cigányt sem láttak dolgozni, tényleg, ingyen kapták a pénzt a nyolc gyerekükre.  Most ez áll: Pénzt kapsz, ha dolgozol.  És amikor a gyerekek iskolába mennek.  – És ez működik.

 Felmerül a kérdés, hogy a fiatalember kint lesz-e valaha Felcsuton kívül.  Az igazság az, hogy a 800 000 roma elszigetelten él a falvak szélén, többnyire mélyszegénységben.  Ők alkotják az alsó harmadát "a hárommillió koldus országában", amiről ismét Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke beszél.  A karitatív munka nehezen jön be, a havi 270 eurós fizetés pedig semmire sem elég.

 A csak 2022 nyarán megnyílt négycsillagos szálloda előcsarnokában végre arcot kap a mindenütt jelenlévő név.  Puskás Ferenc fekete-fehérben és nagy formátumban, bárhová néz.  Hasonlóan néznek ki termetben, Orbán és bálványa.  Kicsi, zömök, erős lábak.  És nem volt Puskás Ferenc is zseniális taktikus?  Hogyan csúfolták az angolok a duci magyart a wembleyi meccs előtt, még 1953 novemberében!  Le akarták vágni a kövér magyar libákat.

 

 Puskás Ferenc futballlegenda a Hotel Pancho minden falán.  "Pancho" volt a beceneve Spanyolországban, ahol az 1956-os felkelés után is tartózkodott, és a Real Madridban játszott.

 De aztán a Magic Magyarok úgy csöpögnek és taktikusan, hogy a brit rádióriportereknek elfogyott a szókincse.  Mindenekelőtt Öcsi, öcsi, ahogy szeretettel hívták.  Néha az egyének teszik fel egy országot a világtérképen.  Puskás Ferenc is közéjük tartozott.  Orbán valószínűleg ebben is lát bizonyos párhuzamokat.

 A két őrház rejtvényt vet fel, az egyik a szálloda felé vezető úton, a másik pedig a pálya szélén.  Szinte rossz a lelkiismereted, ha elsétálva megzavarod a bent szunyókáló férfiakat.  Kit vagy mit őriznek itt?  A közelmúltban a magánterület feletti drónokkal való repülést is betiltották.

 Valószínűleg egy tucat fiatal internetes portál oknyomozó újságírója és Hadházy Ákos, az ország egyik legbátrabb ellenzéki politikusa a hibás.  Hadházy időnként egy kisrepülőgéppel szemlélte a régiót a levegőből, és lám: 2019 óta hirtelen élénk építkezések zajlanak egy 13 hektáros területen.  Ez abból a szempontból volt figyelemre méltó, hogy József főherceg műemléki székhelye volt.

 Néhány gazdasági épületet lebontottak és újakat építettek fel, a lakóépületet pedig felújították.  Vannak mélygarázsok, vendégházak, kápolna, klubház, elektromos autók töltőállomásai, szökőkút.  Javában zajlik a munka, hermetikusan lezárva.  A gazdi meghatározásához a rejtvény egyik darabja a kutya volt, amely mindig a helyiségben kóborolt.  Hadházy egy állatorvosi adatbázis segítségével Orbán kutyájaként azonosította.  Azóta a vidéki birtok a "Miniszterelnöki Kutya Kastélya" néven ismert.

 A kutatás során kiderült, hogy Orbán apja, Gyözö 2011-ben vásárolta meg a földet, és tíz évre bérbe adta Mészáros Lörincnek, majd visszaadta Orbán apának.  Ez volt az első alkalom, hogy a szupergazdag gázszerelő és a hivatalosan is olyan szerényen élő kormányfő között alakulhatott ki üzleti kapcsolat, mint egy középrangú köztisztviselő.

 Donald Trump golfkészlet

 Ugyanezt tették a golfütővel is, amely közvetlenül a vidéki birtok mellett van.  Valójában senki ne tudja, hogy Gyözo is Orbáné.  Hadhazy azt ajánlja, hogy egyszer igyon meg egy kávét.  A vécé mellett látható az a golfkészlet, amelyet Donald Trump ajándékozott Orbán Viktornak floridai golfpályáján, az átadásról készült fotóval.

 Ez a módszer: apa vagy más családtagok vesznek valamit, és hosszú évekre bérbe adják Mészárosnak, ami egyrészt finanszírozza a tárgyat, másrészt távol tartja a szem elől, az Orbán-klán egyik eszköze.  Felcsutban és környékén az elmúlt években hosszú évtizedekre hatalmas birtokokat bérelt;  egy nagy múltú gazda, akinek már nincs esélye a bérleti szerződés meghosszabbítására, a régió „Mészáros-Orbán” átnevezését javasolta.

 Hadházy, főállású állatorvos, kisvárosi tanácstag volt;  Amikor azt tapasztalta, hogy a kisboltosoktól elveszik a dohánykoncessziókat, és fideszeseknek adják, az volt az utolsó csepp a pohárban – mondja.  „A nagyszüleimtől a tanyasi lovakat elvették tőlük a kommunisták.  Tudom, mit jelent."  Ma független képviselőként ül a parlamentben, de nap mint nap felteszi magának a kérdést, hogy csatlakozzon-e még a bohózathoz – mondja.  „Parlamentet játszunk.  Nem jön ki semmi, nem kapunk választ semmire.  Csak alibi funkciónk van."

 Ma már világos számára, hogy a demokráciának csak ott van esélye, ahol az igazság eljut az emberekhez.  „Négy év alatt pontosan öt perce volt az ellenzéknek az állami televízióban.  Öt perc!"  Orbán viszont éjjel-nappal terjesztette propagandáját: „Az ellenzék háborúba akarja küldeni a középiskolásokat.  Az ellenzék azt szeretné, ha a gyerekek már óvodában döntenének a nemváltásról és egyebekről.  Még a hatmillió e-mail címet is felhasználták a korona elleni oltásokhoz a napi üzenetekhez."

 Nem, mondja Hadházy, nem lát esélyt a rendszerváltásra a választásokon keresztül.  „A választások szabadok, de nem tisztességesek”, a demokráciából a diktatúrába való átmenet gördülékeny.  Októberben először bocsátottak el tüntető tanárokat engedetlenség miatt.  Nagy apátia terjed az országban.  Örül annak, hogy az EU mostanra csaknem 28 milliárd eurót fagyasztott be különböző edényekből.  "Ha én lennék az EU, egy centtel sem fizetnék többet."

 Orbán végrehajtja a szükséges reformokat, hogy megkapja a pénzt?  Hadhazy megrázza a fejét.  – Megpróbál boldogulni fél intézkedésekkel.  Csak akkor nyűgözné le, ha az Európai Bíróság vádat emelne ellene.  Hogyan lépjen fel a korrupció ellen?  Három éve Hadházy egy táblát tartott a parlamentben, amikor Orbán a szónoklatnál állt, amelyen ez állt: "Hazudnia kell, túl sokat lopott."

 „A pénz mindent tönkretesz” – mondta Puskás Ferenc, amikor hosszú száműzetés után hazatért.  "A magyarországi futball halott, mert mindenki csak a pénz után volt."  A demokrácia is megtehetné ezt. 

 18.03.2023



 König Orbans Verrat: Während in Ungarn die Armut um sich greift, baut sich der Ministerpräsident ein Schloss

 Die EU friert zum ersten Mal im grossen Stil Gelder für Ungarn ein. Und was tut Orban? Ein Besuch in seinem Heimatdorf

 Anja Jardine (Text), Akos Stiller (Bilder), Felcsut04.02.2023, 05.30 Uhr

 Der Zug kommt nicht. Und nirgends ein Fahrplan an der kleinen Station, aber ein Mann im Dorf, der einzig sichtbare Mensch überhaupt an diesem Wintertag in Felcsut, kritzelte «12.35» auf ein Stück Papier, nachdem die Verständigung anders nicht geklappt hatte. Mittlerweile war es 13 Uhr 40, und egal wie zuversichtlich man Richtung Waldbiegung schaute, hinter der die rote Lok hervorkommen müsste: nichts.

 Eigentlich ein schöner Ort, um zu warten, umgeben von Bäumen und Wiesen, fern jeder Hektik. Auch fern der Lehrerproteste in Budapest, fern der zunehmend verstörenden Armut im ganzen Land und vor allem fern von Brüssel. Kein Wunder, dass Viktor Orban so gern hier ist. In diesen Tagen will die EU entscheiden, ob seinem Land Gelder der europäischen Steuerzahler vorenthalten werden sollen, weil es gegen die Prinzipien verstösst, auf denen die Staatengemeinschaft fusst. Das gab es noch nie.

 Man sollte meinen, es würde die Menschen in Ungarn beschäftigen. Immerhin 2,5 bis 5 Milliarden Euro werden jährlich aus Brüssel überwiesen, etwa 3 Prozent des BIP. Von diesem Geld, so schätzt Andras Inotai, der frühere Direktor des Instituts für Weltwirtschaft, würden etwa 6 bis 7 Prozent der Budgetausgaben gedeckt. Und eine Analyse des Nationalökonomen Istvan Csillag hat ergeben: Nur diese EU-Transfers konnten den Schein aufrechterhalten, dass die Wirtschaft wachse, ohne das Geld wäre ein Zusammenbruch der Wirtschaft unvermeidbar gewesen. Und nun? Zurzeit sieht es wirtschaftlich ohnehin nicht rosig aus, die Teuerung ist mit fast 25 Prozent die höchste in der EU.

 Als ein Vater mit seiner Tochter an der Hand den schmalen Feldweg hinaufkommt, keimt kurz Hoffnung auf, doch die beiden überqueren die Gleise so achtlos, als käme hier nie ein Zug vorbei. Sie steigen den bewaldeten Hang hinauf und verschwinden.

 Ein Zug von Irgendwo nach Nirgendwo

 Früher fuhr hier der Zug bis nach nach Szekesfehervar, auch Stadt der Könige genannt. Orbans Familie ist dort hingezogen, als er 15 war; ein halbes Jahr habe er gebraucht, so schreibt ein Biograf, um nicht länger in Sprache und Umgangsformen als Landei aufzufallen. Die Bahnstrecke zurück ins Heimatdorf wurde 1980 stillgelegt; knapp 6 Kilometer des Trassees hat Orban mit der nostalgischen Val-Tal-Bahn reaktiviert. Kritiker sagen, sie fahre von Irgendwo nach Nirgendwo.

 Aus Orbans Perspektive ist das sicher etwas kurz gedacht, durchmisst die Bimmelbahn doch in Wahrheit den Mikrokosmos, der einen grossen Mann hervorgebracht hat. Sie verbindet das Minidorf, in dem er geboren wurde, mit dem Minidorf, in dem er zur Grundschule gegangen ist, zwei Kaffs 50 Kilometer westlich von Budapest. Eine Touristenattraktion, angeblich. 25 Minuten dauert die Fahrt von Alcsutdoboz nach Felcsut. Wenn der Zug denn fährt.

 Am liebsten wäre Orban vermutlich, er führe weiter bis in die Stadt der Könige, in der er ein angesehenes Gymnasium besucht hat. Obwohl er schon in der Grundschule und fortan überall mit Disziplinlosigkeit auffiel, kam er doch in den Genuss einer guten Ausbildung. Schwer zu verstehen, dass er sie der heutigen Jugend vorenthalten möchte. Seit bald einem Jahr demonstrieren vor allem die Lehrer in der Hauptstadt gegen die völlig desolate Lage an den Schulen.

 Ihre Löhne sind niedriger als jene von Hilfskräften in der Gastronomie, im Lehrplan stehen neuerdings Vaterlandsliebe und Wehrkunde und ein in Richtung Fiktion changierender Geschichtsunterricht. Ob er heute wohl auch protestieren würde, wenn er noch jung wäre? Mit Sicherheit! Rebellentum ist sein Naturell, da sind sich Freund und Feind einig. In seiner Schulzeit ist Orban ständig von der Schule geflogen, am Gymnasium des Internats verwiesen worden. Die Querelen mit der EU sind insofern nichts Neues für ihn.

 Eigentlich hat das Misstrauen in Brüssel mit dieser kleinen Bahn angefangen. Es war ein ungarischer Oppositioneller im EU-Parlament, der Betrugsanzeige erstattet hat, worauf die zuständige Behörde Olaf ermittelte. Eine Delegation kam extra angereist, um persönlich das touristische Infrastrukturprojekt zu erleben.

 Doch für die prognostizierten 2500 bis 7000 Passagiere am Tag, von denen im Antrag die Rede gewesen war, sahen die Delegierten keine solide Planungsgrundlage; tatsächlich sind es selbst in der Hochsaison auch heute nur ein paar Dutzend Passagiere. Der Verdacht auf Misswirtschaft und Korruption in Bezug auf die 2 Millionen Euro Förderung konnte nicht entkräftet werden. Darf so mit den Steuergeldern der Europäer umgegangen werden? Orban findet: Ja.

 Kein Verbrechen, sondern Strategie

 Laut Transparency International rangiert Ungarn 2022 erstmals auf Platz Eins der korruptesten Länder in Europa. Untersuchungen des Corruption Research Center Budapest haben ergeben, dass allein zwischen 2005 und 2021 etwa zwanzig Prozent des Wertes aller öffentlichen Aufträge – die grundsätzlich zur Hälfte aus EU-Mitteln gedeckt werden – an 12 regierungsnahe Personen geflossen sind, darunter Orbans Vater, Brüder, Schwiegersohn, Freunde.

 Das Prinzip ist einfach: Den Zuschlag für Bauvorhaben und Projekte aller Art erhält immer der gleiche kleine Zirkel, auch wenn die in den Angeboten ausgewiesene Marge das Zehnfache der Konkurrenz beträgt. Das sei kein Verbrechen, sagt Orban, sondern wohlüberlegte Strategie. Er nennt es «das Wiedererstarken der nationalistisch-kapitalistischen Klasse».

 Ein Feldweg führt zurück ins Dorf, rechts Stoppelfelder, links Fussballfelder. Und plötzlich steht man in Mittelerde. Inmitten der schmucklosen Einfamilienhäuser eine Handvoll Paläste mit wellenförmigen Fassaden, geschwungenen Dächern, versehen mit eigenartigen Zacken und Zierleisten aus Kupfer.

 Alles überragend: die Pancho Arena, ein Fussballstadion. Daneben, ebenso übergross, die Puskas Akademia, an der etwa hundert Nachwuchstalente ausgebildet werden. Geweiht sind diese Gralstempel dem grossen Ferenc Puskas, Fussballlegende der fünfziger Jahre, der Zeit der «Goldenen Elf» im ungarischen Fussball. Hier an diesem Ort, da sind sich alle Biografen einig, schlägt das Herz des Menschen und Politikers Viktor Orban.

 Das Stadion ist zurzeit geschlossen. Aber durchs Tor sieht man im Innern kelchartige Holzträger, die aus geschwungenen Betonstützen wachsen; beleuchtet muss es noch imposanter sein, wenn Orbans Gladiatoren hier antreten. Aber nur selten sind alle 3800 Plätze in dem 1800-Seelen-Dorf besetzt. Orban allerdings kommt zu jedem Spiel.

 

 Blick ins Innere der Pancho Arena, Heimstätte des Fussballvereins Puskas Akademia FC. Bei Spielen ist oft nur jeder dritte Platz besetzt.

 Noch in seiner ersten Amtszeit hat Orban selbst als Mittelstürmer gekickt; Spiele der ungarischen Nationalmannschaft, das hat er einmal Sepp Blatter verraten, als der noch Fifa-Präsident war, erachtete Orban als seine wichtigsten Auslandtermine. Dass es für ihn selbst nicht bis an die Spitze reichte, gesteht er freimütig ein. Immerhin hat er während des Gymnasiums in der Jugendmannschaft eines Spitzenvereins gespielt, viermal die Woche trainiert, «die schönste Zeit meines Lebens».

 Dem Beispiel Felcsut folgend hat Orbans Partei, die Fidesz, das ganze Land mit Fussballplätzen überzogen, als seien sie ein Allheilmittel gegen alles, was die Gesellschaft bedrohen könnte – Globalisierung, Digitalisierung, Genderfizierung, Islamisierung. Firmen, die Mannschaftssportarten, allen voran Fussball, fördern, erhalten grosszügige Steuererlasse, wodurch der Staat auf Einnahmen verzichtet, die zwei Jahresbudgets aller Hochschulen und Universitäten entsprechen. Ein grosser Teil dieser Spenden geht an die Nachwuchs-Stiftung hier in Felcsut, der zufällig Orbans alter Freund Lörinc aus Kindertagen vorsitzt, Lörinc Meszaros.

 «Frech, ungezogen, gewalttätig»

 Genau dort, wo heute das Stadion steht, haben sie früher gebolzt. Viel Zeit zum Spielen hatte Viktor allerdings nicht; er und sein Bruder mussten früh mit anpacken, noch vor dem Unterricht Schweine und Hühner füttern, nachmittags Rüben ziehen und Maiskolben sammeln, Ferien gab es gar nicht. Orban war in seiner Klasse der Zweitkleinste und ständig in Raufereien verwickelt, wie er selbst einmal erzählt hat, «ein unglaublich schlimmes Kind, ungezogen, frech, gewalttätig. Nicht sympathisch.» Wenn ich eine Ohrfeige bekomme, gebe ich zwei zurück.

 Die Familie lebte in einem halb verfallenden Haus am Ende der Hauptstrasse, ohne fliessend Wasser. Heisses Wasser war Luxus, musste zum Waschen auf dem Gaskocher erhitzt werden. Er war 15, als die Familie zum ersten Mal ein Bad hatte. Den Hahn einfach nur aufdrehen zu müssen, für Orban «ein unvergessliches Erlebnis».

 Sein Vater Gyözö leitete die Maschinenabteilung des Agrarkollektivs in Felcsut und absolvierte nebenbei ein Fernstudium zum Ingenieur, seine Mutter wurde auf dem zweiten Bildungsweg Heilpädagogin. Arbeiten und lernen, es war ein mühevoller Aufstieg. Gyözo bekam noch im Kommunismus eine leitende Stelle in einem Bergwerk. 1999 dann, kaum im Amt, verhalf sein Sohn ihm zu einem eigenen Bergwerk und seiner Frau zu einem Weingut, aber das sollte nur der Anfang sein.

 Es sieht nach Regen aus, der Himmel macht dicht. Die einzige Möglichkeit, einzukehren, findet sich in Alcsutdoboz, dem anderen Ende der Val-Tal-Bahnstrecke, mit dem Auto sind es zehn Minuten, ein Dorf geht ins andere über. In Alcsutdoboz lockt zudem ein Arboretum mit 300 besonderen Bäumen, wie ein Prospekt verspricht, angepflanzt vor hundert Jahren von Erzherzog Joseph von Habsburg-Lothringen. Doch Besuch ist unerwünscht, wie sich zeigt, «No! No! No!», ruft die Frau in der Fensterluke des Häuschens, das aussieht wie ein Ticketschalter.

 Der Kellner in der kleinen Gastwirtschaft in der Nähe ist viel freundlicher; er nimmt sich Zeit für die wenigen Gäste. «Ja, es ist schon schön hier», sagt er, «besonders im Sommer.» Für ihn allerdings immer eine recht lange Fahrt, da er hier nirgends eine Schlafgelegenheit habe. Die Zimmer in dem Sporthotel, zu dem das Restaurant gehöre, seien immer für die Spieler der Puskas Akademia reserviert; er selbst lebe halb im Auto, schlafe mal hier, mal da. «Früher war ich Mittelschicht», erzählt er lachend, «heute nicht mehr.» Er überlege fortzugehen, weiss nur nicht so recht, wohin. «Aber machen Sie einen Spaziergang im Arboretum, das ist sehr schön.»

 Held seiner Kindheit

 Hier in Alcsutduboz lebte Orban mit seinen Eltern und einem jüngeren Bruder auf engstem Raum unter einem Dach mit den Grosseltern, bis er 10 war. Held seiner Kindheit war der Opa, Hafenarbeiter und Wundarzt, der mit fast 50 noch Abitur machte, nur um es sich zu beweisen. Aus Kriegsgefangenschaft in Österreich war er auf abenteuerlichem Wege nach Ungarn zurückgekehrt, ein eigenwilliger und geachteter Mann. Er war es, der in seinem Enkel die Leidenschaft für Fussball weckte, gemeinsam haben sie Übertragungen im Radio verfolgt, Sportzeitungen gelesen. Politik sei zu Hause nie ein Thema gewesen, sagte Orban einmal. Man liess die oben machen und kümmerte sich um den eigenen Kram.

 Sein enger Freund Lajos Simicska hingegen war schon am Gymnasium ein erklärter Antikommunist. Der drei Jahre Ältere hatte mit ansehen müssen, wie sein Vater, ein Metallarbeiter, nach dem Aufstand 1956 seelisch und körperlich zugrunde gerichtet worden war. Die Familie war so arm, dass er als Kind Kohle stehlen musste, damit sie nicht erfroren. «Er ist der Klügste von uns allen», hat Orban früher einmal über ihn gesagt. Vermutlich deswegen kam es nach 30 Jahren Freundschaft zwischen ihnen zum Showdown.

 Sie absolvierten gemeinsam den Wehrdienst, und in dieser Zeit, so scheint es, ist Orban politisch erwacht. Wegen unerlaubten Fernbleibens vom Dienst wurde er mehrmals zu je drei Tagen im Kerker verurteilt, einmal zu zehn Tagen, weil er einen Gefreiten geohrfeigt hatte. Zum ersten Mal, so schreibt ein Biograf, habe Orban am eigenen Leib die Brutalität der militärischen Maschinerie erlebt sowie die Primitivität der Indoktrinierung, um das System zu rechtfertigen. Doch die Lehren, die er daraus zog, scheinen andere zu sein, als lange angenommen wurde.

 Simicska und Orban studierten zusammen an der Rechtsfakultät und teilten ein Zimmer in einer grossen Villa im vornehmen Viertel von Buda; unterhalten wurde das Kolleg für Jusstudenten von dem Milliardär und Philanthropen George Soros, der damit quasi dem gesamten späteren Fidesz-Kreis nicht nur die Keimzelle ihrer vermeintlichen Entwicklung hin zu liberalen Demokraten finanzierte, sondern auch Sprachkurse, Stipendien, Auslandsreisen und Druckkosten.

 Entstanden sei damals etwas weltweit Einmaliges, schreibt der Jurist Tamas Sarközy: ein relativ kleiner Freundeskreis, der 30 Jahre später die wichtigsten Positionen im Staat besetzen sollte. Mit Ausnahme von Ländern mit Clanstrukturen gebe es nirgends Vergleichbares. In dem Netzwerk führen alle Fäden zu einer dicken Spinne in der Mitte. Seinen einstigen Förderer hat Orban mittlerweile zum Staatsfeind erklärt, die von Soros gegründete renommierte Central European University von Budapest nach Wien vertrieben.

 Gabor Fodor, Orbans Zimmergenosse im Studentenheim und Gründungsmitglied der Fidesz, der sich früh mit ihm überwarf, erinnert sich so an seinen Weggefährten: «Er hatte schon in den achtziger Jahren diese herrschsüchtige, intolerante Denk- und Verhaltensweise, die man heute bei ihm sieht. Auch die prinzipienlose Berechnung steckte in ihm. Aber nicht nur das. Er war auch offen, aufrichtig und sympathisch.»

 Orban war 26, als er seine Landsleute darauf aufmerksam machte, dass es ihn gab. Seine kurze Rede 1989 auf dem Budapester Heldenplatz sitzt den Ungarn heute noch in den Knochen. Der Eiserne Vorhang war noch nicht gefallen, doch alles bröckelte bereits, als an einem Junitag die Märtyrer um Imre Nagy vom Volksaufstand 1956 feierlich umgebettet wurden, sechs Särge auf einem Katafalk vor schwarz verhüllten Säulen, schon das allein Kulisse für Historisches.

 Da geht als letzter Redner dieser Typ mit Dreitagebart ans Mikrofon und zielt mit seinen Worten mitten ins Mark einer ganzen Nation. Das Protokoll sprengend, knapp und verständlich, fordert er die Russen auf, ihre Truppen abzuziehen, Ende der Fremdherrschaft, Ende der Einparteidiktatur. «Wenn wir unseren eigenen Kräften vertrauen, sind wir in der Lage, der kommunistischen Diktatur ein Ende zu bereiten. Wenn wir entschlossen genug sind, können wir die herrschende Partei dazu zwingen, sich freien Wahlen zu stellen.»

 Sechseinhalb Minuten für die Ewigkeit

 Es waren jene sechseinhalb Minuten, die Orbans Biograf und mittlerweile scharfer Kritiker Jozsef Debreczeni als «Begegnung eines ausserordentlichen Glücks mit einen ausserordentlichen Talent» beschreibt. – Was ist seitdem bloss passiert mit diesem Mann?

 Der Kindheitsfreund Lörinc Meszaros hat die Rede damals vermutlich im Fernsehen gesehen und gedacht: «Hey, das ist doch Viktor.» Lörinc war in Felcsut geblieben, hatte einen kleinen Betrieb für Gasinstallationen, doch der lief nicht gut. Als die beiden sich 1999 wiederbegegneten, war einer Ministerpräsident, der andere so gut wie pleite. Doch dann geschah ein Wunder: Innerhalb von drei Jahren schaffte Meszaros es auf die Liste der reichsten Ungarn, 2019 war er die Nr. 1. Heute herrscht der Milliardär, von dem Neider behaupten, er sei ein schlichtes Gemüt, über ein ganzes Geflecht von etwa 200 Firmen in fünf Konzernen. Bauwirtschaft, Tourismus, Energie, Finanzen, Hotellerie, Medien. Zudem war er lange Bürgermeister von Felcsut.

 Auf die Frage, wem er diesen Aufstieg zu verdanken habe, antwortete er in einem Interview 2013, der liebe Gott, das Glück und Viktor Orban hätten sicherlich eine Rolle gespielt. Der ehemalige Vizegouverneur der Nationalbank skizziert Meszaros’ Karriere und Jobprofil so: ein Niemand, Strohmann der Nation, der «Unterschrifts-Mann», zuständig für das Anhäufen des Orban-Vermögens.

 Steilvorlage durch eine «Lügenrede»

 Doch der besitzt ja gar keines! Seine jährliche Vermögenserklärung weist nur die Hälfte der Eigentumswohnung in Budapest aus, die er mit seiner Frau bewohnt. Sowie das bescheidene Ferienhaus direkt bei der Pancho Arena. Schaut man aus der kleinen Strasse Richtung Stadion, sieht es aus, als schwimme ein gigantischer Wal vorbei. Daneben nimmt sich das kleine Bauernhaus niedlich aus, mit den Geranien vorm Fenster.

 

 Von seinem weissen Ferienhäuschen hat Viktor Orban es nicht weit ins Stadion.

 Hierher hat Orban 2010 alle Fidesz-Kandidaten des Landes eingeladen, um sie persönlich zu casten und auszuwählen. Dieses Mal sollte nichts schiefgehen. Seit er nach seiner ersten Amtszeit 2002 abgewählt worden war, fand der die Demokratie nicht mehr so gut. Doch nun hatte ihm die sozialliberale Regierung eine einmalige Steilvorlage gegeben: die «Lügenrede».

 Mit schockierend deftigen Ausdrücken wie «Wir haben's verfickt» hatte Ministerpräsident Ferenc Gyurcsany vor Parteigenossen das eigene Versagen beschrieben und freimütig eingestanden, rein gar nichts auf den Weg gebracht und die Öffentlichkeit über den Zustand der Wirtschaft, der Staatsfinanzen, alles eigentlich nach Strich und Faden belogen zu haben. Die Lügenrede wurde zum Nummer-1-Hit im Radio.

 Doch Orban wollte diesen Fauxpas der Gegner nicht nur in einen Wahlsieg ummünzen, sondern hatte Grösseres vor. «Wir müssen nur noch einmal gewinnen», liess er kryptisch verlauten und sprach schon bald davon, dass Ungarn vor einer «nationalen Revolution» stehe. Kaum im Amt und ausgestattet mit einer Zweidrittelmehrheit zersägte er binnen weniger Jahre vier Säulen der Demokratie: Er besetzte den Medienrat mit Fidesz-Leuten und kontrolliert seitdem die Staatsmedien. Er schickte die Richter des obersten Gerichts in Pension und ersetzte sie durch seine Leute. Er erliess eine neue, ihm genehme Verfassung. Und seit 2013 eliminiert er die Bildung im Bildungswesen.

 Und trotzdem ist Ungarn noch immer eine parlamentarische Demokratie, es wird laufend demonstriert, niemand wird aus politischen Gründen verhaftet oder vertrieben, es herrscht Reisefreiheit. Wer die Wahrheit sucht, findet sie in winzigen Nischen, gedruckt und online, in denen die letzten unabhängigen Medien Orban und seine Regierung kritisieren und einen Korruptionsfall nach dem anderen aufdecken. Nur sucht kaum jemand nach der Wahrheit, da die staatlichen Propagandamaschinen täglich eine in sich schlüssige servieren. Die ist schlicht: Orban, der Beschützer vor EU, Islam, Amerika, Krieg, LGBT, einfach allem.

 Machtverschiebungen im Fidesz-Kosmos

 Viel spannender finden es Menschen und Medien, wer bei Spielen in der Pancho Arena auf der VIP-Tribüne neben ihm sitzt, hoch über dem frisch gekämmten Grün, Spiel- und Weltgeschehen gleichermassen im Blick. Machtverschiebungen im Fidesz-Kosmos lassen sich hier deutlich ablesen. Einer, der plötzlich nicht mehr gesehen ward, ist der Busenfreund Lajos Simicska, ehemaliger Parteischatzmeister der Fidesz und ehemaliger Eigentümer des grössten Medienkonzerns.

 Der führte sich eines Tages auf wie ein verlassener Liebhaber, verlor vollständig die Contenance. 2015 war das. Auf sämtlichen Kanälen, auf denen seine Medien bis dato nur Lobpreisungen des Regierungschefs verbreitet hatten, beschimpfte er ihn plötzlich höchstpersönlich mit den unflätigsten Worten und erklärte ihm den «totalen Krieg». Tenor: Wenn das hier eine Diktatur werden soll, mach ich nicht mit. Seltsam nur, dass er danach zur rechtsextremen Jobbik-Partei wechselte.

 Der Wahrheit näher kommt vermutlich der Ungarn-Bericht 2020 des Transformationsindexes der Bertelsmann-Stiftung. Der zeigt Simicska als Grossmeister der Korruption im Fidesz-Universum. Schon in den 2000er Jahren hatte er ein Arrangement zwischen Regierungspartei und Oppositionsblock installiert, bekannt als «siebzig-dreissig»: Wer auch immer an der Macht war, bekam den grössten Teil der illegalen Gewinne aus zwielichtigen öffentlichen Beschaffungen und Verträgen und stellte gleichzeitig sicher, dass die Geschäftsleute, die die Oppositionsparteien unterstützten, auch aus öffentlichen Geldern schöpfen konnten.

 Durch die erdrutschartigen Siege der Fidesz nach der Lügenrede wurden die Sozialliberalen quasi bedeutungslos und damit auch die Siebzig-dreissig-Vereinbarung. Von jetzt an galt im Wesentlichen: 100 Prozent für Fidesz. Das muss Simicska als Chefstratege zu Kopf gestiegen sein. Hinter den Kulissen war er längst so mächtig, dass er Kabinettsminister ernennen oder feuern, die Gesetzgebung beeinflussen konnte. Doch an der Spitze war nur Platz für einen.

 Nach drei Jahren öffentlichem Rosenkrieg gab Simicska auf, verkaufte seine Zeitungen und Radiostationen sowie diverse Firmen an den anderen Orban-Urgetreuen Lörinc Meszaros. Orban hat daraus gelernt. 2018 forderte er sämtliche Oligarchen, die im Besitz von Medien waren, auf, diese einer Stiftung zu übertragen, insgesamt mehr als 400 Titel, die heute zentral gelenkt werden. Zusammen mit den Staatsmedien verbreiten etwa 80 Prozent aller Medien das Orbansche Weltbild.

 Deswegen hat der Rezeptionist im Hotel Pancho seinen Gästen beim Auschecken auch nur Erfreuliches von den EU-Beratungen in Brüssel zu berichten: Die Kommission hat den ungarischen Wiederaufbauplan genehmigt. Unerwähnt bleibt in den Nachrichten allerdings, dass das Geld aus dem Corona-Fonds vorerst nicht ausbezahlt werden wird, wegen Rechtsstaatsmängeln.

 

 Sehr ruhig im Winter: das Hotel Pancho neben Puskas Akademia in Felcsut.

 «Er vertritt unsere Interessen gut», sagt er junge Mann. Überhaupt sei Orban «total nett, immer total freundlich». Er komme öfters mal vorbei, meist zu Fuss von hinten über die Wiesen, und wolle absolut nicht, dass man viel Aufhebens von ihm mache. «Der will nur in Ruhe sein Bier trinken.»

 Und ja, man müsse schon sagen, die Ungarn seien dankbar, dass Orban «die Sache mit den Zigeunern» in den Griff bekommen habe, sagt der junge Mann. Ein Riesenproblem seit 500 Jahren! «Als ich aufgewachsen bin, hast du keinen einzigen Zigeuner gesehen, der gearbeitet hat, wirklich, sie bekamen das Geld umsonst für ihre acht Kinder.» Jetzt heisse es: Du bekommst Geld, wenn du arbeitest. Und wenn die Kinder zur Schule gehen. «Und das funktioniert.»

 Stellt sich die Frage, ob der junge Mann auch einmal ausserhalb von Felcsut unterwegs ist. Denn in Wahrheit leben die 800 000 Roma isoliert am Rande der Dörfer, meist in extremer Armut. Sie stellen das unterste Drittel «im Land der drei Millionen Bettler», von dem Tamas Mellar, ehemaliger Präsident des Statistischen Zentralamtes, wieder spricht. Die gemeinnützige Arbeit ist schwer zu bekommen, und der Lohn von 270 Euro im Monat reicht für gar nichts.

 Im Foyer des Viersternhotels, das erst im Sommer 2022 eröffnet wurde, bekommt der allgegenwärtige Name endlich ein Gesicht. Ferenc Puskas in Schwarz-Weiss und Grossformat, wohin man auch schaut. Von der Statur sehen sie sich ähnlich, Orban und sein Idol. Klein, stämmig, kräftige Beine. Und war Ferenc Puskas nicht auch ein brillanter Taktiker? Was haben die Engländer den pummeligen Ungarn vor dem Spiel im Wembley-Stadion verspottet, damals, im November 1953! Schlachten wollten sie die dicken ungarischen Gänse.

 

 Fussballlegende Ferenc Puskas an allen Wänden im Hotel Pancho. «Pancho» war sein Spitzname in Spanien, wo er nach dem 1956-Aufstand blieb und für Real Madrid spielte.

 Doch dann dribbeln und taktieren die Magic Magyars, dass den britischen Radioreportern das Vokabular ausgeht. Allen voran Öcsi, Brüderchen, wie sie ihn liebevoll nannten. Manchmal sind es Einzelne, die ein Land auf die Weltkarte setzen. Ferenc Puskas war so einer. Auch in dieser Hinsicht sieht Orban vermutlich gewisse Parallelen.

 Ein Rätsel geben die zwei Wächterhäuschen auf, von denen eines an der Auffahrt zum Hotel steht und das andere am Rande zum Acker. Fast hat man ein schlechtes Gewissen, wenn man die darin dösenden Männer stört, indem man vorbeispaziert. Wer oder was wird hier bewacht? Seit kurzem ist auch das Überfliegen von Privatbesitz mit Drohnen verboten.

 Schuld daran sind vermutlich ein knappes Dutzend junger Investigativjournalisten von Internetportalen sowie Akos Hadhazy, einer der couragiertesten Oppositionspolitiker des Landes. Hadhazy hat sich die Region immer mal wieder mit einem Kleinflugzeug aus der Luft angeschaut, und siehe da: Seit 2019 liess sich auf einem 13 Hektaren grossen Gelände plötzlich rege Bautätigkeit beobachten. Das war insofern bemerkenswert, als es sich um den denkmalgeschützten ehemaligen Landsitz des Erzherzogs Joseph handelte.

 Einige Wirtschaftsgebäude wurde abgerissen und durch neue ersetzt, das Wohnhaus renoviert. Es entstehen unterirdische Garagen, Gästehäuser, eine Kapelle, ein Klubhaus, Ladestationen für Elektroautos, ein Brunnen. Die Arbeiten laufen auf Hochtouren, hermetisch abgeschirmt. Ein Puzzleteilchen, um den Eigentümer zu ermitteln, war der Hund, der immer auf dem Gelände herumlief. Hadhazy identifizierte ihn mithilfe einer Veterinärs-Datenbank als Orbans Hund. Seitdem ist der Landsitz als «Schloss vom Ministerpräsidentenhund» bekannt.

 Recherchen ergaben, dass Orbans Vater Gyözö das Gelände 2011 gekauft und für zehn Jahre an Lörinc Meszaros verpachtet hatte, bevor es an Vater Orban zurückging. Damit konnten erstmals Geschäftsbeziehungen zwischen dem superreichen Gasinstallateur und dem Regierungschef hergestellt werden, der offiziell ja bescheiden lebt wie ein mittlerer Beamter.

 Ein Golf-Set von Donald Trump

 Genauso wurde auch mit dem Golfklub verfahren, der gleich in Nachbarschaft des Landsitzes liegt. Eigentlich sollte niemand erfahren, dass auch der Gyözo Orban gehört. Hadhazy empfiehlt, dort einmal einen Kaffee zu trinken. Neben den WC sei das Golf-Set ausgestellt, das Viktor Orban von Donald Trump auf dessen Golfplatz in Florida geschenkt bekommen habe, mit Foto von der Übergabe.

 Diese Methode: Vater oder andere Familienmitglieder kaufen etwas und verpachten es auf viele Jahre an Meszaros, womit das Objekt sowohl finanziert wird als auch aus dem Blickfeld kommt, sie ist eines der Werkzeuge des Orban-Clans. In und um Felcsut wurde er in den letzten Jahren zum Pächter riesiger Ländereien auf viele Jahrzehnte; ein alteingesessener Bauer, der keine Chance mehr auf Pachtverlängerung hat, schlug vor, die Region in «Meszaros-Orban» umzubenennen.

 Hadhazy, hauptberuflich Veterinär, sass im Stadtrat einer Kleinstadt; als er feststellte, dass Tabak-Konzessionen kleinen Ladenbesitzern weggenommen und an Fidesz-Leute vergeben wurden, habe dies das Fass zum Überlaufen gebracht, sagt er. «Meinen Grosseltern wurden von den Kommunisten die Ackerpferde weggenommen. Ich weiss, was es bedeutet.» Heute sitzt er als unabhängiger Abgeordneter im Parlament, er frage sich aber täglich, ob er die Farce noch mitmachen solle, erzählt er. «Wir spielen Parlament. Nichts dringt nach draussen, auf nichts bekommen wir Antwort. Wir haben nur Alibifunktion.»

 Ihm sei inzwischen klar, dass Demokratie nur dort eine Chance habe, wo Wahrheit die Menschen auch erreiche. «In vier Jahren hatte die Opposition genau fünf Minuten im Staatsfernsehen. Fünf Minuten!» Orban hingegen verbreite seine Propaganda rund um die Uhr: «Die Opposition will Mittelschüler in den Krieg schicken. Die Opposition will, dass Kinder schon im Kindergarten über Geschlechtsumwandlungen entscheiden und so weiter. Sogar die sechs Millionen E-Mail-Adressen für die Corona-Impfungen haben sie für tägliche Botschaften genutzt.»

 Nein, sagt Hadhazy, für einen Regimewechsel durch Wahlen sehe er keine Chance. «Die Wahlen sind frei, aber nicht fair», der Übergang von Demokratie zur Diktatur sei fliessend. Erstmals wurden im Oktober demonstrierende Lehrer wegen Ungehorsams fristlos entlassen. Im Land breite sich eine grosse Apathie aus. Er sei froh, dass die EU mittlerweile knapp 28 Milliarden Euro aus diversen Töpfen eingefroren habe. «Wenn ich die EU wäre, würde ich keinen Cent mehr zahlen.»

 Wird Orban die nötigen Reformen durchführen, um an das Geld zu kommen? Hadhazy schüttelt den Kopf. «Er wird versuchen, sich mit Halbheiten durchzulavieren.» Beeindrucken würde ihn nur, wenn der Europäische Gerichtshof Anklage gegen ihn erheben würde. Wie sollte er auch gegen Korruption vorgehen? Schon vor drei Jahren hat Hadhazy im Parlament ein Schild hochgehalten, als Orban am Rednerpult stand, auf dem zu lesen war: «Er muss lügen, er hat zu viel gestohlen.»

 «Das Geld macht alles kaputt», hat Ferenc Puskas gesagt, als er nach langem Exil zurück in der Heimat war. «Der Fussball in Ungarn ist tot, weil alle nur hinter dem Geld her waren.» Der Demokratie könnte es ähnlich ergehen.