Zavarba ejtő az a szűnni nem akaró kormányzati törekvés, amely a nemzet egészséges étkeztetését célozza. A szándék eszköztárába főként adózási és importkorlátozási döntések tartoznak.
Az intézkedésekből azonban eklektikus kormányzati gondolkodásmód bontakozik ki. A hatalom egyik ökle keményen odavág az úgymond (és sok esetben, tényleg) egészségtelen, például nagy cukortartalmú élelmiszerek forgalmazóinak, a másik keze viszont állami készletek piacra dobásával igyekszik leszorítani a hirtelen megugró cukorárakat. Hatalmas adóemeléssel igyekszik az úgynevezett kommersz szeszek fogyasztását visszaszorítani, miközben a népbutítási mértékében attól semmivel sem különböző házi gyümölcspárlat-főzés egyrészt szinte teljes adómentességet kap, másrészt az üzleti pálinkagyártás adója csak tizedével emelkedik a konkurens italokéhoz képest. A legújabb ötlet szerint korlátoznák a fagyasztott importhús élelmiszer-ipari felhasználását, amivel a kiskeresetű emberek asztaláról egy pillanat alatt eltakaríthatnák a párizsit, a baromfi virslit meg a lecsókolbászt – azt a majd nem húst, amelyet ez a réteg még egyáltalán megengedhet magának. Vegyen helyette drágábbat, következésképpen magasabb áfa tartalmút. Mindennek állami kommunikációjában a meghatározó elem azonban az egészséges életmód (igen, még a pálinka ügyében is!), miközben csak a vak nem látja, hogy az egész mögött csupasz költségvetési szempontok húzódnak meg.
Egy Aradról származó nagykereskedelmi menedzser kajánul megjegyezte, neki ez ügyben három évtizeddel ezelőtti szülőhazája sejlik fel. Egy bizonyos Ceausescu nevű diktátor elhatározta, hogy márpedig ő függetleníti magát a gonosz külföldi bankoktól, nem tárgyal megalázó feltételekkel felkínált halasztásról meg más úri huncutságokról, inkább szorít a nép nadrágszíján, és visszafizet minden tartozást. Erre a legkézenfekvőbb megoldást a közfogyasztás drasztikus visszaszorítása kínálta: Romániában ekkoriban gyakran kialudt a villany, a csapokból csak csepegett a víz.
A legmókásabb kormányzati álláspont azonban az akadémikusnak hazudott feleségtől, Elenától származott, aki szerint a román nép (amely egyes térségekben konkrétan éhezett) egészségtelenül sokat és „rossz fehérjeszerkezettel” eszik (értsd: húst töm magába), ezért a kormányzat a háznál, akár lakótelepi erkélyeken is nevelt zöldségfélék felé kívánja elmozdítani a fogyasztást. Merthogy első számú szempont az egészség és az önellátás. Tényleg ismerős...
A párhuzam persze túlzó és szélsőséges talán, de az ügyben illene végre legalább mifelénk őszintén beszélni. Ez az elképzelt szöveg így hangzana: bajban vagyunk, és ott szorítunk, ahol sok a fogyasztás, tehát nagy bevételt remélhet az állam. Cigin, italon, gázolajon, olcsó tömegárun keresünk pluszadót. Megérti ezt az ember, bár egyesek szociális érzékenysége, mások egzisztenciális alapú haragja nehezen tűrné az ilyen nyíltságot. Ám a parasztvakításnál mégis jobb lenne a tiszta beszéd,mert most már nem a lóláb kandikál ki az ájtatos köntös alól, hanem egy egész ménes.
Külföldön - különösen a jó minőségű élelmiszeripari termékeket előállító Olaszországban és Franciaországban - a magyar, és általában véve a kelet-európai mezőgazdasági termékekről, húskészítményekről állítják, hogy silány minőségűek, és tapasztalatból mondom, hogy igazuk van.Mellesleg elég megkóstolni egy hazai Sparban árult német vagy osztrák, Nyugat-Európában igencsak közepes minőségűnek számító terméket ahhoz, hogy belássuk, bizony sokkal jobb ízű és minőségű, mint a konkurens magyar termék.
És ne felejtsük el azt sem, hogy ha mi kitiltjuk a külföldi termékeket a magyar piacról, a mi termékeinket ugyanúgy ki fogják tiltani a külföldi piacokról. Vagy úgy gondolnánk, hogy jól járnánk az önellátással?
Parizer, lecsókolbász adózik. Házi pálesz, almabor nem!
Még emlékszem, a kilencvenes évek elejére, mikor még nem voltak itt a multik. Sorban állás után megvehetted a magyar árut a magyar hentesnél. Amikor meg akartam főzni, olyan büdös volt, hogy kidobtam a szemétbe, patkány szaga volt a virslinek is. Ez többször is előfordult, míg meg nem jött a multi, az óriás üzletével, ahol hasonló áron egész jó szlovák füstölt virsli volt kapható...
Azt kéne már belátniuk sokaknak, hogy a nagy tömegek nem azért vesznek gyenge minőséget és alacsony beltartalmat, mert hülyék, hanem mert nem telik nekik többre.
Olyan ez, mikor egyesek mindig a Józsi bácsi kis magyar két személyes boltját akarják megvédeni, a csúnya multitól, ahol ezrek vásárolnak, van választék, és az árak valamennyire elfogadhatóak. De azért: Hajrá Józsibácsi!
A magyar piacot megvédik, de ki védi azt a csóró magyart, akinek csak teszkó gazdaságos virslire futja? "Vegyen helyette drágábbat, következésképpen magasabb áfatartalmút. " - talán ki kellene állni a minimálbért kereső ózdi munkás elé és elmagyarázni hogy miből. Orbanisztán hajrá!
Senkit ne zavarjon, hogy a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart már rég padlóra tették, a szőlőtőkék és almafák kivágásáért fizetett júdáspénztől a cukor- és csokoládégyárak, konzervgyárak, tejüzemek aljas privatizációján, majd lebontásán át a baromfitenyésztés ellehetetlenítéséig, a gyógynövények termesztésének EU-s korlátozásáig. Műhús, brazil cukor, sajtszerű készítmény, energiaital. Ez van.
A fagyasztott importhús elleni fellépés mögött nem a megszorítás szándéka áll, vagy éppen Ceausescu gondolatvilága, hanem piacvédelem, mert a lejárt szavatosságú fagyasztott húsokkal elárasztják Magyarországot és ezzel padlóra teszik a magyar hústermelést, megszüntetésre kényszerítenek magyar vállalkozásokat és magyar munkahelyeket.
Szóval lehet poénkodni, de lehet sorolni EU tag, agrártermelésben érdekelt országokat, akik hasonló piacvédelmi trükkökkel védik a gazdaságukat, az élelmiszerpiacukat az EU-s szabadkereskedelmi szabályok ellenére.
2011. október 27., csütörtök
2011. szeptember 13., kedd
Hitel, világ, ........
Egy kis hiteles leírás
[A számadatok sematikus, illusztrációt szolgáló értékek, hiszen a valós adatok egyedenként változnak.]
A megtévesztés céljából alkalmazott kifejezések és „magyarázatok” elhagyásával nézzük hogyan is történtek ezek a hírhedté vált CHF „alapú” kölcsönzések!
Rászedett János és Jánosné magyar állampolgárokat az egyik lakóparkokat építő vállalkozás sikeresen megkörnyékezett, Rászedették tehát elhatározták, hogy 14 millió forintért vesznek egy temetőre néző lakást a külső Bécsi úton. Ötletüknek egyetlen szépséghibája az volt, hogy a nagymamától örökölt vidéki házért mindössze 7 milliót kaptak. Szükségük volt tehát 7 millió kölcsönre. Teljesen mindegy melyik bankot keresték fel, mert ott a következőket közölték velük. Jelzálog bejegyzése mellett megkaphatják a hiányzó 7 milliót 20 éves futamidőre, CHF alapon 5 % kamat, HUF alapon 10 % kamat mellett. CHF alap esetén a havi törlesztő részlet 38.600 Ft lesz, míg HUF alap esetén 98.000 Ft lesz. Tekintettel arra, hogy az ügyletnél egyetlen egy darab svájci Frank se jelent meg, se fizikai, se átvitt értelemben, a két, erősen eltérő kamatláb és törlesztő részlet kifejezetten a megtévesztés célját szolgálta. Rászedették természetesen a sokkal vonzóbb CHF alapot választották, magyarul bekapták a horgot. Nézzük mi is történt tulajdonképpen!
A bank Rászedettéknek kölcsön adott kvázi 50.000 svájci Frankot, évi 5 % kamatra. Viszont a lakópark építők nem 100.000 CHF-et kértek a lakásért, hanem 14.000.000 forintot. Ezért Rászedették a kölcsön kapott 50.000 svájci frankot egy füst alatt eladták a banknak 7.000.000 forintért (természetesen vételi árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa). Kifizették a 14 milliót az építőknek és tudomásul vették, hogy havonta 276 svájci frank a törlesztő részletük. Mivel Rászedettéknek a banknál forint számlájuk volt – miért is lett volna más, hiszen az átutalt fizetéseiket forintban kapták – a bank a számláról minden hónapban leemelte a 276 CHF-nek megfelelő forintot (természetesen eladási árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa), azaz a csalinak szánt 38.600 forintot, de csak addig, amíg a CHF árfolyama 140 forinton állt, vagyis legfeljebb egy hónapig. A következő esedékességi napokon a mindenkori 276 CHF vételi árfolyamon kiszámított árát emelte le a forintszámláról, amikor a CHF 150 forint volt, akkor 41.400 forintot, amikor 180 lett, akkor 49.600 forintot, és amikor 240 lett, akkor 66.200 forintot. De nem csak a törlesztő részlet emelkedett, emelkedett a tartozás is. Ugyanis Rászedették nem 7 millió forinttal tartoztak (mínusz néhány havi törlesztő részlet), hanem 50.000 svájci frankkal, aminek időközben a forintban kifejezett értéke 12.000.000-ra emelkedett. Mit számít az, hogy soha senki egyetlen egy svájci frankot se látott, a tartozás svájci frankban volt nyilvántartva, mert azt vették fel. De pénzügyileg mi is történt valójában? Kölcsönügylet? Másodlagosan, de esőlegesen egészen más.
Valójában egyszerű spekulációról van szó. A bank arra spekulált, hogy a svájci frank erősödni fog a forinthoz viszonyítva, míg Rászedették – tudtukon kívül – arra spekuláltak, hogy a svájci frank árfolyama 20 éven keresztül nem fog megváltozni. Akinek egy egészen apró közgazdasági ismerete van, az pontosan tudta, hogy 20 év távlatában a svájci frank egészen biztos erősödni fog a forinthoz képest. Ezt tudva, a Magyarországon működő bankok úgy is spekulálhattak volna, hogy 3.000 milliárd forintért vesznek CHF-et a 140 HUF/CHF árfolyamon, és akkor most eladhatnák 240 HUF/CHF-nél, kaszálva ezzel 2.142 milliárdot. De mennyivel kényelmesebb volt virtuálisan spekulálni nem létező pénzekkel.
Persze, most a bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs. 2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz húszszorosát kölcsönözhetik ki. Minden 5 forint tényleges pénz mellett 95 forint virtuális pénzt is kölcsönadhatnak. Az állampolgárok csőbehúzása olyan jól sikerült, hogy a bankoknak 2008 végére likviditási gondjaik lettek, vagyis túlkölcsönözték magukat. A „likviditás” ugyanis azt jelenti, mennyi szabad tőkéje van a banknak, olyan szabad tőke, amit kikölcsönözhet. És akkor tegyük hozzá, hogy ennek a „szabad” tőkének 95 százaléka virtuális, nem létező. A világgazdaság begyűrűző válságára hivatkozva a MNB a kötelező tartalékrátát lecsökkentette egy nevetséges 2 százalékra, (jegyezzük meg, hogy „békeidőben” a nyugati bankok kötelező tartalékrátája általában 10 %) lehetővé téve, hogy a bankok további virtuális forintokat kölcsönözzenek ki, természetesen CHF alapon. A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének. [a legújabb WikiLeaks feltárás szerint ő táviratozta az USA-ba, hogy „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat"]
Foglaljuk össze, mi történt jogi értelemben. Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakósságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetet, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztő részlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a súlykot, ha a csalás bűntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak. A büntetőeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerződések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra.
Befejezésül meg kell jegyeznem, hogy CHF alapú hitelek esetében a csalásnak – az én szerény véleményem szerint – egy különös minősített esete áll fenn, mert hatalmas tömegeket szedtek rá, jelentős összegekben, szervezetten bűnszövetkezésben. A végső kár ezermilliárdokban mérhető, ami már veszélyezteti a nemzetgazdaságot is. Éppen ezért, végső soron levezethető a hazaárulás is.
Tanácsot nem adok, de leírom mit tennék, ha nekem lenne CHF tartozásom.
Haladéktalanul benyújtanék egy keresetlevelet az illetékes bírósághoz, vagyis ahol a hitelt nyújtó bank székel. Nem fogadnék ügyvédet, mert az is pénzbe kerül és egyes ügyvédek máris meglovagolják a CHF konjunktúrát és egy szabvány kereset levél megírásáért van pofájuk 100 rongyot kérni. Ezek a nyomor vámszedői, aljas banda. (Tisztelet a kivételnek)
A keresetlevélben kérném a szerződés érvénytelenítését és az eredeti állapot visszaállítását a következő indoklásokkal:
1) A 38.000 – 98.000 Ft törlesztő részlettel meg voltam tévesztve. E témában a bank magyarázata hamis, ezt a hatalmas különbséget semmi nem indokolja.
2) Az egyoldalú szerződés megváltoztatás lehetőségével lényegében lemondta jogaimról, ami ütközik a Ptk. 8. §. (3) bekezdésével, amely kimondja: „A jogképességet korlátozó szerződés semmis.” Igaz esetenként van helye bizonyos jogokról történő lemondásnak, de a Ptk. 207. §. (3) bekezdése kimondja, hogy: „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.”
3) Szerződéskötéskor a bank megszegte a Ptk. 205. § (4) bekezdését: „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően ,is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” Hamis az a banki érvelés, hogy ők se látnak a jövőbe. Minden gazdasági szakembernek tudnia kell, hogy a svájci gazdaság messze túlszárnyalja a magyart, ezért hosszútávon (20-30 év) a CHF:HUF arány igen kedvezőtlenül fog alakulni az adós részére. Arra is fel kellett volna hívni a figyelmet, hogy csak abban a pénznemben ésszerű hitelt felvenni, amelyikben a jövedelem érkezik.
4) A Ptk. 209. §. (1): „Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.” Már pedig a kamatláb, és kezelési költségek, valamint a kockázati felár önkéntes megváltoztatása kifejezetten tisztességtelen.”
5) A Ptk. 210. §. (1): „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerte.” – (4): „Akit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja.
[A számadatok sematikus, illusztrációt szolgáló értékek, hiszen a valós adatok egyedenként változnak.]
A megtévesztés céljából alkalmazott kifejezések és „magyarázatok” elhagyásával nézzük hogyan is történtek ezek a hírhedté vált CHF „alapú” kölcsönzések!
Rászedett János és Jánosné magyar állampolgárokat az egyik lakóparkokat építő vállalkozás sikeresen megkörnyékezett, Rászedették tehát elhatározták, hogy 14 millió forintért vesznek egy temetőre néző lakást a külső Bécsi úton. Ötletüknek egyetlen szépséghibája az volt, hogy a nagymamától örökölt vidéki házért mindössze 7 milliót kaptak. Szükségük volt tehát 7 millió kölcsönre. Teljesen mindegy melyik bankot keresték fel, mert ott a következőket közölték velük. Jelzálog bejegyzése mellett megkaphatják a hiányzó 7 milliót 20 éves futamidőre, CHF alapon 5 % kamat, HUF alapon 10 % kamat mellett. CHF alap esetén a havi törlesztő részlet 38.600 Ft lesz, míg HUF alap esetén 98.000 Ft lesz. Tekintettel arra, hogy az ügyletnél egyetlen egy darab svájci Frank se jelent meg, se fizikai, se átvitt értelemben, a két, erősen eltérő kamatláb és törlesztő részlet kifejezetten a megtévesztés célját szolgálta. Rászedették természetesen a sokkal vonzóbb CHF alapot választották, magyarul bekapták a horgot. Nézzük mi is történt tulajdonképpen!
A bank Rászedettéknek kölcsön adott kvázi 50.000 svájci Frankot, évi 5 % kamatra. Viszont a lakópark építők nem 100.000 CHF-et kértek a lakásért, hanem 14.000.000 forintot. Ezért Rászedették a kölcsön kapott 50.000 svájci frankot egy füst alatt eladták a banknak 7.000.000 forintért (természetesen vételi árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa). Kifizették a 14 milliót az építőknek és tudomásul vették, hogy havonta 276 svájci frank a törlesztő részletük. Mivel Rászedettéknek a banknál forint számlájuk volt – miért is lett volna más, hiszen az átutalt fizetéseiket forintban kapták – a bank a számláról minden hónapban leemelte a 276 CHF-nek megfelelő forintot (természetesen eladási árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa), azaz a csalinak szánt 38.600 forintot, de csak addig, amíg a CHF árfolyama 140 forinton állt, vagyis legfeljebb egy hónapig. A következő esedékességi napokon a mindenkori 276 CHF vételi árfolyamon kiszámított árát emelte le a forintszámláról, amikor a CHF 150 forint volt, akkor 41.400 forintot, amikor 180 lett, akkor 49.600 forintot, és amikor 240 lett, akkor 66.200 forintot. De nem csak a törlesztő részlet emelkedett, emelkedett a tartozás is. Ugyanis Rászedették nem 7 millió forinttal tartoztak (mínusz néhány havi törlesztő részlet), hanem 50.000 svájci frankkal, aminek időközben a forintban kifejezett értéke 12.000.000-ra emelkedett. Mit számít az, hogy soha senki egyetlen egy svájci frankot se látott, a tartozás svájci frankban volt nyilvántartva, mert azt vették fel. De pénzügyileg mi is történt valójában? Kölcsönügylet? Másodlagosan, de esőlegesen egészen más.
Valójában egyszerű spekulációról van szó. A bank arra spekulált, hogy a svájci frank erősödni fog a forinthoz viszonyítva, míg Rászedették – tudtukon kívül – arra spekuláltak, hogy a svájci frank árfolyama 20 éven keresztül nem fog megváltozni. Akinek egy egészen apró közgazdasági ismerete van, az pontosan tudta, hogy 20 év távlatában a svájci frank egészen biztos erősödni fog a forinthoz képest. Ezt tudva, a Magyarországon működő bankok úgy is spekulálhattak volna, hogy 3.000 milliárd forintért vesznek CHF-et a 140 HUF/CHF árfolyamon, és akkor most eladhatnák 240 HUF/CHF-nél, kaszálva ezzel 2.142 milliárdot. De mennyivel kényelmesebb volt virtuálisan spekulálni nem létező pénzekkel.
Persze, most a bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs. 2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz húszszorosát kölcsönözhetik ki. Minden 5 forint tényleges pénz mellett 95 forint virtuális pénzt is kölcsönadhatnak. Az állampolgárok csőbehúzása olyan jól sikerült, hogy a bankoknak 2008 végére likviditási gondjaik lettek, vagyis túlkölcsönözték magukat. A „likviditás” ugyanis azt jelenti, mennyi szabad tőkéje van a banknak, olyan szabad tőke, amit kikölcsönözhet. És akkor tegyük hozzá, hogy ennek a „szabad” tőkének 95 százaléka virtuális, nem létező. A világgazdaság begyűrűző válságára hivatkozva a MNB a kötelező tartalékrátát lecsökkentette egy nevetséges 2 százalékra, (jegyezzük meg, hogy „békeidőben” a nyugati bankok kötelező tartalékrátája általában 10 %) lehetővé téve, hogy a bankok további virtuális forintokat kölcsönözzenek ki, természetesen CHF alapon. A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének. [a legújabb WikiLeaks feltárás szerint ő táviratozta az USA-ba, hogy „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat"]
Foglaljuk össze, mi történt jogi értelemben. Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakósságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetet, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztő részlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a súlykot, ha a csalás bűntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak. A büntetőeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerződések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra.
Befejezésül meg kell jegyeznem, hogy CHF alapú hitelek esetében a csalásnak – az én szerény véleményem szerint – egy különös minősített esete áll fenn, mert hatalmas tömegeket szedtek rá, jelentős összegekben, szervezetten bűnszövetkezésben. A végső kár ezermilliárdokban mérhető, ami már veszélyezteti a nemzetgazdaságot is. Éppen ezért, végső soron levezethető a hazaárulás is.
Tanácsot nem adok, de leírom mit tennék, ha nekem lenne CHF tartozásom.
Haladéktalanul benyújtanék egy keresetlevelet az illetékes bírósághoz, vagyis ahol a hitelt nyújtó bank székel. Nem fogadnék ügyvédet, mert az is pénzbe kerül és egyes ügyvédek máris meglovagolják a CHF konjunktúrát és egy szabvány kereset levél megírásáért van pofájuk 100 rongyot kérni. Ezek a nyomor vámszedői, aljas banda. (Tisztelet a kivételnek)
A keresetlevélben kérném a szerződés érvénytelenítését és az eredeti állapot visszaállítását a következő indoklásokkal:
1) A 38.000 – 98.000 Ft törlesztő részlettel meg voltam tévesztve. E témában a bank magyarázata hamis, ezt a hatalmas különbséget semmi nem indokolja.
2) Az egyoldalú szerződés megváltoztatás lehetőségével lényegében lemondta jogaimról, ami ütközik a Ptk. 8. §. (3) bekezdésével, amely kimondja: „A jogképességet korlátozó szerződés semmis.” Igaz esetenként van helye bizonyos jogokról történő lemondásnak, de a Ptk. 207. §. (3) bekezdése kimondja, hogy: „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.”
3) Szerződéskötéskor a bank megszegte a Ptk. 205. § (4) bekezdését: „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően ,is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” Hamis az a banki érvelés, hogy ők se látnak a jövőbe. Minden gazdasági szakembernek tudnia kell, hogy a svájci gazdaság messze túlszárnyalja a magyart, ezért hosszútávon (20-30 év) a CHF:HUF arány igen kedvezőtlenül fog alakulni az adós részére. Arra is fel kellett volna hívni a figyelmet, hogy csak abban a pénznemben ésszerű hitelt felvenni, amelyikben a jövedelem érkezik.
4) A Ptk. 209. §. (1): „Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.” Már pedig a kamatláb, és kezelési költségek, valamint a kockázati felár önkéntes megváltoztatása kifejezetten tisztességtelen.”
5) A Ptk. 210. §. (1): „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerte.” – (4): „Akit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja.
2011. szeptember 12., hétfő
Elektronikus Közigazgatás v.s. Linux? Szemét banda..........
Elektronikus Közigazgatás v.s. Linux??
Sziasztok!
Az a kérdésem lenne, hogy van-e valakinek a fenti témában tapasztalata? Azaz intéztetek-e valamit az amúgy nagyon kevés interneten keresztül intézhető okmányigénylésekből Linuxon?
Regisztráltam az Ügyfélkapura, és megörültem, hogy lehet Erkölcsi Bizonyítványt is elektronikusan igényelni.Kicsit kevésbé voltam lelkes, amikor azt láttam, hogy ehhez (valamiért) az APEH által fejlesz(tet)ett ABEV program szükséges.Nekiugrottam a telepítésének. Némi olvasgatás után, harmadik nekifutásra sikerült is feltelepítenem a Java-s változatot. De hogy semmiképpen ne legyen alacsony küszöbű a szolgáltatás, még mindig van egy léc, amit meg kell ugrani: az igénylő formulát ugyanis egy harmadik helyről, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala weblapjáról kell letölteni.
Itt viszont persze csak a Windows-os felhasználókra gondoltak (nyilván):csak exe formátumban van fent az igénylőlap. Ne kérdezzétek, hogy ez így miért logikus? Hogy miért nem tudják egy olyan formátumban feltenni, amit az ABEV program importálni tud(na)...?
Linux felhasználóként az ember átélheti, hogy milyen lehet kerekesszékesként közlekedni a világban... Hogy egy csomó olyan küszöb van, amit észre sem veszel, amíg te nem kerülsz ilyen helyzetbe...
Kittus2 –
Az én tapasztalatom:Amikor utoljára használtam az Ügyfélkapu nevezetű szörnyszülöttet, akkor kis híján sikítógörcsöt kaptam. A vége az lett, hogy írtam egy meglehetősen terjedelmes e-mailt a la ügyfélszolgálat és ügyfél elégedettség mérő izémiazmának, amiben dicsértem az alkotók felmenőit és kretén hozzáállásukat a dolgokhoz, illetve megemlítettem az oldal -10000 pontos használhatatlanságát is. Az ominózus eset óta magánszemélyként nem vagyok hajlandó az államigazgatás felé online küldeni semmit sem. Kizárólag a jó öreg pennával kitöltött lapokat használom, kizárólag postán küldve, e-mail címet mellőzve. Ha ilyen kretének, akkor én nem fogom megkönnyíteni a dolgukat és nem fogom használni ezt a "nagyszerű" szolgáltatást. Nem mellesleg sosem feledem el a nekem nyújtott felejthetetlen felhasználói élményt, és "villámgyors' ügyintézést (egy hétig próbálkoztam szabadidőmben) és azóta "dicshimnuszokat" zengek eme nagyszerű szolgáltatásról. Mint az kitűnhet soraimból azóta is véres posztóként tekintek eme kreténség fellegváraként emlegetett pénznyelő bizgerére, használhatatlan bürokrata kreációra, amely - amúgy alaphelyzetben meglehetősen derűs és nyugodt kedélyállapotomat - képes néhány pillanat alatt tomboló perszónává változtatni. Levelem vmilyen furi oknál fogva megválaszolatlan maradt...
salvadorbali –
Hát igen. Lehet, hogy én is erre fogok jutni. De én is voltam elég naív/idealista/öntudatos álompógár ahhoz, hogy írjak én is egy levelet állambácsinak. Imé:
"Tisztelt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala!
Így e-mailben lépek önökkel kapcsolatba, remélve, hogy a nevükhöz híven, e-mailben választ kaphatok Önöktől. Regisztráltam az Ügyfélkapura, remélve, hogy Erkölcsi bizonyítvány igénylésemet elektronikusan el tudom intézni.
Lelkesedésem némi csalódásba csapott át, amikor azt láttam, hogy az APEH áltat fejlesz(tet)ett nyomtatványkitöltő szoftver is szükséges ehhez, ugyanis én Linux operációs rendszert használok. Nagy nehezen átverekedtem magam a telepítés nehézségein, és a Linux felhasználók segítségével feltelepítettem a nehézkesen működő programot.
A következő lépésben az Önök oldaláról kellene letöltenem a Hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérőlap -ot, amit viszont valamiért csak .exe formában tesznek elérhetővé, nem gondolva a nem Windows operációs rendszert használók egyre népesebb táborára.
Kérdezném, hogy elérhető-e valahol az űrlap nem .exe formátumban (pl. az ABEV program által importálható bármely egyéb űrlapformátumban)? Ha igen, hol?
A mielőbbi válaszukban bízva, állampolgári tisztelettel:
*itt a nevem*nem-Microsoft-pártoló, de egyébként teljes értékű magyar állampolgár"
Választ természetesen én sem kaptam. Azért nagyon bosszant. Linuxosként is bosszant, hogy diszkriminálva vagyok, állampolgárként pedig felháborít, hogy ilyen színvonalon van Magyarországon az elektronikus közigazgatás (vagy KÖZIZGATÁS??) . Amiről mostanában lépten nyomon pofáznak a politikusok, és amire több milliárd forintot elvertek már. No mindegy, nem akarok politizálni, de szerintem a Linux használó közösségnek valahogyan ki kellene kényszerítenie a fejlesztőkből, hogy ne csak Windowsosok tudják használni az elektronikus szolgáltatásokat.
Úgy értem, hogy inkább ne törődjünk bele, hogy nem megy.
Üdv,
SalvadorBalí
salvadorbali –
Úgy döntöttem, hogy nem hagyom annyiban. Felhívtam őket telefonon, hogy megkérdezzem tőlük élőszóban, amire nem válaszoltak e-mailben.
Azt mondta a csávó, aki természetesen egyáltalán nem értette, hogy mi lehet a bajom (szemmel láthatóan nem tudott azzal az információval mit kezdeni, hogy nem csak Windows nevű operációs rendszer létezik),hogy azt tudom Önnek tanácsolni, hogy legyen türelemmel, biztosan fog majd választ kapni miután az illetékes szakfőosztálytól, ahová továbbították a levét, kivizsgálta az ügyét.
Mondtam, hogy ezt nem kétlem. :)
Kittus2 –
Hát minden elismerésem!Az én levelem sokkal hosszabb volt. És kevésbé tényszerű... :) Részlet a blogomból:
Történt ugyanis, hogy szerettem volna időpontot kérni onlány a helyi okmányirodában rendezni útlevél lejárati ügyemet. Egész pontosan annak meghosszabbítását. Na, de ehhez szükséges egy azonosító. Gondoltam regisztrálom magam. 5 perc és lesz időpontom. Ühüm, meg ahogy én azt gondoltam! Először is kell hozzá egy titkosító plugin. Gondoltam letöltöm, telepítem. Itt máris némi probléma adódott, ugyanis olyan nincsen, hogy majd én letöltöm és telepítem azt a nyamvadt plugint, mert olyan nincsen, hogy letöltés szekció. MIt lehet tenni, barátom a gugli, megkeresem. Kb fél órás keresgélés után rábukkanok a "gyártó" cég honlapjára, ahol minden le van írva, csak az nem hogy honnan a fészkes fenéből tudom letölteni azt a nyamvadt plugint. Végül a Nyugdíjbiztosító oldaláról sikerült letöltenem a kritikus plugint, DE! installálás után közli a kis "édes", hogy ő biza csakis és csakis Internet Explorer alatt hajlamos a működésre. (Nem, nem jó ha átkeresztelem a böngészőt!) Na, hát ha ilyen kretének vagytok, akkor gyorsan feldobom az ie4linux egy verzióját és de tök jó lesz! Ühüm, meg ahogy én gondoltam... Az nem jó, mert az Active-X vezérlő az nem működik alatta kifogástalanul. Elértem a kritikus tömeget. Homlokomon erős vörös fénnyel villog a DANGER EXPLOSIVE felirat. Na jó még egy próba. VBox elővesz, a letiltott XP-t leporolom, majd engedélyezem neki az internethez való csatlakozást. Legalább ez működik. Mármint a VBox. A ziXPé az vmit molyol magának, majd hülyeségeket firkál, de legalább elindul, ha nagysokára is. Erre kezdem az egészet elölről a zInternet Explorer böngészővel. Magyarország.hu-ra fel ügyfélkapu regisztrál, majd vmi felugrik, hogy azt ő telepíti. Reflexből lelövöm, mert pop-upra nincs szükségem. Feldobom a letöltött plugint majd elküldeném a regisztrációt, erre megint bekrepál, mert az Active-X lósz@r nincs engedélyezve. Engedélyezem a vírusmágnes alkalmazás scriptjeinek meg egyéb hülyeségeinek futását. Erre nem csinál semmit. Na itt majdnem tettlegességig fajul a dolog. Helyette kapcsolat fül. Kisregény születik, nem épp cizellált szavakkal illetve az ügyfélkapu használhatóságát és annak le- és felmenő szüleit. Elküld gomb lenyomása után sátáni kacaj, majd kitöltöm a bevallásom személyi részét pennával, elhelyezem a borítékban. Persze papíron kérem az értesítést és papíron is fogom beadni. Fulladjanak csak bele a papírba ha ilyen használható, ügyfélbarát e-rendszert "fejlesztenek". Csak a fákat sajnálom! :(
Útlevél nem lett onlány, és a bevallás is kézzel íródott meg. És ez egy elég moderált változat. :) Ekkor már jobbára lehiggadtam...
E-nélkül-nem-megy –
Egy próbapert megérne, csak sajnos senkinek nincs rá ideje/pénze.
Köszi a leírást! nekem már sikerült az AbevJava-t fölszenvedni a gépemre, a problémám más.
Az ABEVJava programot (aminek már valami ÁNYK a neve) másra is lehet(ne) használni, mint Apehes adóbevallási papírok kitöltésére. Elvileg néhány okmányirodás papír/igazolás is kikérhető lenne így, pl. az erkölcsi bizonyítvány, amire nekem most pont szükségem lenne.
Az ezt igénylő űrlapok azonban sajnos egy harmadik oldalról, az Elektronikus Közigazgatási Hivatal oldalairól tölthetők le, és nem az APEH-nél megszokott űrlap-formátumban (amit viszonylag könnyen meg lehet etetni a programmal), hanem .EXE állományként! :(
Ezzel nem tudom, hogy mit kezdjek. Wine-nal próbáltam, el is kezdi megnyitni, de aztán csak egy hibaüzenetet kapok, hogy előbb telepítsem fel az ABEV-et. Magyarán a Wine nem érzékeli, hogy már fent van a gépemen a (javás) ABEV, és nem próbálja meg abba betölteni az adott fájlt.
Valami ötlet?
Üdv,
Salvador
lariol –
Szia!
Nem is fog vele menni, mivel nem ÁNYK-s, hanem Abev2006-os nyomtatvány (tudtom szerint az Apehen kívül minden más még ezt használja).
Innen letöltöd, majd telepíted wine alá, utána jöhet a nyomtatvány telepítése.
efsanyi –
Spanyolországban máshogy gondolják....
http://www.youtube.com/watch?v=Xbchq-Il0_w
Ja, ott a metró építési költsége is harmada az itteninek...Szar, korrupt ország vagyunk, inkább a ms-nak fizetünk....
E-nélkül-nem-megy –
Bár, szorosan nem feltétlenül kapcsolódik a hozzászólásom, a többiekéhez, de nekem alapvetően az egész ügyfélkapu felépítése... finoman szólva, egy dzsumbuj.
Néhány napja kellett egy APEH-os adat róla,...a vége a 189-es telefonszám lett, ahol még az ügyintéző is, első körben rosszul mondta el a telefonban, hogy hol keressem.
Második nekifutásra már megtalálta a megoldást - elmondta- meglepő volt, hogy hova dugták el.
Ügyfélkapu....inkább "No comment". Operációs rendszertől függetlenül.
younfox –
Nem csak hogy minden tender előre le van zsírozva, hanem a megvalósításban is hasonlóképpen folynak:(figyelem a következő nevek csupán fiktív, kitalált személyek, bármely hasonlóság a valósághoz, csupán a véletlen szüleménye lehet)
-Nyurgoványszkij Feri-magas rangú élmunkás, azt mondja: "Te figyejjé mán. Én tudok neked egy szakembört. Ín magam kezeskedem hozzáértése felűl. Add az én Józsi barátomnak aztat a milijárdos munkát, mert 4 általánossal(2 első és 2 második, én meg majdhogynem éhezem...) ő ért a legjobban a mikronanokicsiteknológia használatával mutatott webfejlesztíshez..."-és a munka az ővé lett...majd megszületett az Ajtó a kuncsaftoknak...-Colompare Vittorio-nagyvezír azt mondja: "Először is, a család nem felejt. Másodszor, nem választjuk szét a Vörös-tengert, hogy átkeljen a nép rajta. Lá Fámíliám épít nekik utat. Hogy elkerüljük azt a veszélyt, hogy a nép pénze ne egy ismeretlen idegen külföldi kizsákmányoló birodalom zsebében tűnjön el, az én Pádrém fogja szállítani hozzá az alapanyagot..." és a Pádré szállította, mikor megpróbálta más, a család meg is gátolta, hogy célba jussanak a mások. Bár több még nem történt... de ne feledd, mert a család nem felejt...
Így hova akarunk mi jutni? Mit akarunk mi elérni? Szabadszoftveres közigazgatást? Abban ŐK nem laknak jól...tehát nem egyhamar lesz...(kíváncsi vagyok más országokban hány féle formátumban elérhetőek, pl EU összes...)
ez egy SZVSZ volt...
bobi64 –
Hát nem kell messze menni, itt vannak a zosztrákok a szomszédban. azok már rájöttek a közigazgatásban a frankóra.
younfox –
Most egy normálisabb, egyszerű kérdés. Mi lenne ha minél többen írnánk nekik levelet? vajon több-százas számot is semmibe néznek? Netán ha sikerül elérni egy ezres nagyságrendet, akkor is?
Csak kíváncsi lennék, hogy akkor is jel/nyom nélkül marad-e?
bogil99 –
Szerintem egyszerűen az egyenlő bánásmód hivatalához, és/vagy az állampolgári jogok országgyűlési biztosához kellene egy mail-t esetleg postai (ajánlott!!!) levelet küldeni. Valami csak történne!? Valaki bevállalja?
Sziasztok!
Az a kérdésem lenne, hogy van-e valakinek a fenti témában tapasztalata? Azaz intéztetek-e valamit az amúgy nagyon kevés interneten keresztül intézhető okmányigénylésekből Linuxon?
Regisztráltam az Ügyfélkapura, és megörültem, hogy lehet Erkölcsi Bizonyítványt is elektronikusan igényelni.Kicsit kevésbé voltam lelkes, amikor azt láttam, hogy ehhez (valamiért) az APEH által fejlesz(tet)ett ABEV program szükséges.Nekiugrottam a telepítésének. Némi olvasgatás után, harmadik nekifutásra sikerült is feltelepítenem a Java-s változatot. De hogy semmiképpen ne legyen alacsony küszöbű a szolgáltatás, még mindig van egy léc, amit meg kell ugrani: az igénylő formulát ugyanis egy harmadik helyről, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala weblapjáról kell letölteni.
Itt viszont persze csak a Windows-os felhasználókra gondoltak (nyilván):csak exe formátumban van fent az igénylőlap. Ne kérdezzétek, hogy ez így miért logikus? Hogy miért nem tudják egy olyan formátumban feltenni, amit az ABEV program importálni tud(na)...?
Linux felhasználóként az ember átélheti, hogy milyen lehet kerekesszékesként közlekedni a világban... Hogy egy csomó olyan küszöb van, amit észre sem veszel, amíg te nem kerülsz ilyen helyzetbe...
Kittus2 –
Az én tapasztalatom:Amikor utoljára használtam az Ügyfélkapu nevezetű szörnyszülöttet, akkor kis híján sikítógörcsöt kaptam. A vége az lett, hogy írtam egy meglehetősen terjedelmes e-mailt a la ügyfélszolgálat és ügyfél elégedettség mérő izémiazmának, amiben dicsértem az alkotók felmenőit és kretén hozzáállásukat a dolgokhoz, illetve megemlítettem az oldal -10000 pontos használhatatlanságát is. Az ominózus eset óta magánszemélyként nem vagyok hajlandó az államigazgatás felé online küldeni semmit sem. Kizárólag a jó öreg pennával kitöltött lapokat használom, kizárólag postán küldve, e-mail címet mellőzve. Ha ilyen kretének, akkor én nem fogom megkönnyíteni a dolgukat és nem fogom használni ezt a "nagyszerű" szolgáltatást. Nem mellesleg sosem feledem el a nekem nyújtott felejthetetlen felhasználói élményt, és "villámgyors' ügyintézést (egy hétig próbálkoztam szabadidőmben) és azóta "dicshimnuszokat" zengek eme nagyszerű szolgáltatásról. Mint az kitűnhet soraimból azóta is véres posztóként tekintek eme kreténség fellegváraként emlegetett pénznyelő bizgerére, használhatatlan bürokrata kreációra, amely - amúgy alaphelyzetben meglehetősen derűs és nyugodt kedélyállapotomat - képes néhány pillanat alatt tomboló perszónává változtatni. Levelem vmilyen furi oknál fogva megválaszolatlan maradt...
salvadorbali –
Hát igen. Lehet, hogy én is erre fogok jutni. De én is voltam elég naív/idealista/öntudatos álompógár ahhoz, hogy írjak én is egy levelet állambácsinak. Imé:
"Tisztelt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala!
Így e-mailben lépek önökkel kapcsolatba, remélve, hogy a nevükhöz híven, e-mailben választ kaphatok Önöktől. Regisztráltam az Ügyfélkapura, remélve, hogy Erkölcsi bizonyítvány igénylésemet elektronikusan el tudom intézni.
Lelkesedésem némi csalódásba csapott át, amikor azt láttam, hogy az APEH áltat fejlesz(tet)ett nyomtatványkitöltő szoftver is szükséges ehhez, ugyanis én Linux operációs rendszert használok. Nagy nehezen átverekedtem magam a telepítés nehézségein, és a Linux felhasználók segítségével feltelepítettem a nehézkesen működő programot.
A következő lépésben az Önök oldaláról kellene letöltenem a Hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérőlap -ot, amit viszont valamiért csak .exe formában tesznek elérhetővé, nem gondolva a nem Windows operációs rendszert használók egyre népesebb táborára.
Kérdezném, hogy elérhető-e valahol az űrlap nem .exe formátumban (pl. az ABEV program által importálható bármely egyéb űrlapformátumban)? Ha igen, hol?
A mielőbbi válaszukban bízva, állampolgári tisztelettel:
*itt a nevem*nem-Microsoft-pártoló, de egyébként teljes értékű magyar állampolgár"
Választ természetesen én sem kaptam. Azért nagyon bosszant. Linuxosként is bosszant, hogy diszkriminálva vagyok, állampolgárként pedig felháborít, hogy ilyen színvonalon van Magyarországon az elektronikus közigazgatás (vagy KÖZIZGATÁS??) . Amiről mostanában lépten nyomon pofáznak a politikusok, és amire több milliárd forintot elvertek már. No mindegy, nem akarok politizálni, de szerintem a Linux használó közösségnek valahogyan ki kellene kényszerítenie a fejlesztőkből, hogy ne csak Windowsosok tudják használni az elektronikus szolgáltatásokat.
Úgy értem, hogy inkább ne törődjünk bele, hogy nem megy.
Üdv,
SalvadorBalí
salvadorbali –
Úgy döntöttem, hogy nem hagyom annyiban. Felhívtam őket telefonon, hogy megkérdezzem tőlük élőszóban, amire nem válaszoltak e-mailben.
Azt mondta a csávó, aki természetesen egyáltalán nem értette, hogy mi lehet a bajom (szemmel láthatóan nem tudott azzal az információval mit kezdeni, hogy nem csak Windows nevű operációs rendszer létezik),hogy azt tudom Önnek tanácsolni, hogy legyen türelemmel, biztosan fog majd választ kapni miután az illetékes szakfőosztálytól, ahová továbbították a levét, kivizsgálta az ügyét.
Mondtam, hogy ezt nem kétlem. :)
Kittus2 –
Hát minden elismerésem!Az én levelem sokkal hosszabb volt. És kevésbé tényszerű... :) Részlet a blogomból:
Történt ugyanis, hogy szerettem volna időpontot kérni onlány a helyi okmányirodában rendezni útlevél lejárati ügyemet. Egész pontosan annak meghosszabbítását. Na, de ehhez szükséges egy azonosító. Gondoltam regisztrálom magam. 5 perc és lesz időpontom. Ühüm, meg ahogy én azt gondoltam! Először is kell hozzá egy titkosító plugin. Gondoltam letöltöm, telepítem. Itt máris némi probléma adódott, ugyanis olyan nincsen, hogy majd én letöltöm és telepítem azt a nyamvadt plugint, mert olyan nincsen, hogy letöltés szekció. MIt lehet tenni, barátom a gugli, megkeresem. Kb fél órás keresgélés után rábukkanok a "gyártó" cég honlapjára, ahol minden le van írva, csak az nem hogy honnan a fészkes fenéből tudom letölteni azt a nyamvadt plugint. Végül a Nyugdíjbiztosító oldaláról sikerült letöltenem a kritikus plugint, DE! installálás után közli a kis "édes", hogy ő biza csakis és csakis Internet Explorer alatt hajlamos a működésre. (Nem, nem jó ha átkeresztelem a böngészőt!) Na, hát ha ilyen kretének vagytok, akkor gyorsan feldobom az ie4linux egy verzióját és de tök jó lesz! Ühüm, meg ahogy én gondoltam... Az nem jó, mert az Active-X vezérlő az nem működik alatta kifogástalanul. Elértem a kritikus tömeget. Homlokomon erős vörös fénnyel villog a DANGER EXPLOSIVE felirat. Na jó még egy próba. VBox elővesz, a letiltott XP-t leporolom, majd engedélyezem neki az internethez való csatlakozást. Legalább ez működik. Mármint a VBox. A ziXPé az vmit molyol magának, majd hülyeségeket firkál, de legalább elindul, ha nagysokára is. Erre kezdem az egészet elölről a zInternet Explorer böngészővel. Magyarország.hu-ra fel ügyfélkapu regisztrál, majd vmi felugrik, hogy azt ő telepíti. Reflexből lelövöm, mert pop-upra nincs szükségem. Feldobom a letöltött plugint majd elküldeném a regisztrációt, erre megint bekrepál, mert az Active-X lósz@r nincs engedélyezve. Engedélyezem a vírusmágnes alkalmazás scriptjeinek meg egyéb hülyeségeinek futását. Erre nem csinál semmit. Na itt majdnem tettlegességig fajul a dolog. Helyette kapcsolat fül. Kisregény születik, nem épp cizellált szavakkal illetve az ügyfélkapu használhatóságát és annak le- és felmenő szüleit. Elküld gomb lenyomása után sátáni kacaj, majd kitöltöm a bevallásom személyi részét pennával, elhelyezem a borítékban. Persze papíron kérem az értesítést és papíron is fogom beadni. Fulladjanak csak bele a papírba ha ilyen használható, ügyfélbarát e-rendszert "fejlesztenek". Csak a fákat sajnálom! :(
Útlevél nem lett onlány, és a bevallás is kézzel íródott meg. És ez egy elég moderált változat. :) Ekkor már jobbára lehiggadtam...
E-nélkül-nem-megy –
Egy próbapert megérne, csak sajnos senkinek nincs rá ideje/pénze.
Köszi a leírást! nekem már sikerült az AbevJava-t fölszenvedni a gépemre, a problémám más.
Az ABEVJava programot (aminek már valami ÁNYK a neve) másra is lehet(ne) használni, mint Apehes adóbevallási papírok kitöltésére. Elvileg néhány okmányirodás papír/igazolás is kikérhető lenne így, pl. az erkölcsi bizonyítvány, amire nekem most pont szükségem lenne.
Az ezt igénylő űrlapok azonban sajnos egy harmadik oldalról, az Elektronikus Közigazgatási Hivatal oldalairól tölthetők le, és nem az APEH-nél megszokott űrlap-formátumban (amit viszonylag könnyen meg lehet etetni a programmal), hanem .EXE állományként! :(
Ezzel nem tudom, hogy mit kezdjek. Wine-nal próbáltam, el is kezdi megnyitni, de aztán csak egy hibaüzenetet kapok, hogy előbb telepítsem fel az ABEV-et. Magyarán a Wine nem érzékeli, hogy már fent van a gépemen a (javás) ABEV, és nem próbálja meg abba betölteni az adott fájlt.
Valami ötlet?
Üdv,
Salvador
lariol –
Szia!
Nem is fog vele menni, mivel nem ÁNYK-s, hanem Abev2006-os nyomtatvány (tudtom szerint az Apehen kívül minden más még ezt használja).
Innen letöltöd, majd telepíted wine alá, utána jöhet a nyomtatvány telepítése.
efsanyi –
Spanyolországban máshogy gondolják....
http://www.youtube.com/watch?v=Xbchq-Il0_w
Ja, ott a metró építési költsége is harmada az itteninek...Szar, korrupt ország vagyunk, inkább a ms-nak fizetünk....
E-nélkül-nem-megy –
Bár, szorosan nem feltétlenül kapcsolódik a hozzászólásom, a többiekéhez, de nekem alapvetően az egész ügyfélkapu felépítése... finoman szólva, egy dzsumbuj.
Néhány napja kellett egy APEH-os adat róla,...a vége a 189-es telefonszám lett, ahol még az ügyintéző is, első körben rosszul mondta el a telefonban, hogy hol keressem.
Második nekifutásra már megtalálta a megoldást - elmondta- meglepő volt, hogy hova dugták el.
Ügyfélkapu....inkább "No comment". Operációs rendszertől függetlenül.
younfox –
Nem csak hogy minden tender előre le van zsírozva, hanem a megvalósításban is hasonlóképpen folynak:(figyelem a következő nevek csupán fiktív, kitalált személyek, bármely hasonlóság a valósághoz, csupán a véletlen szüleménye lehet)
-Nyurgoványszkij Feri-magas rangú élmunkás, azt mondja: "Te figyejjé mán. Én tudok neked egy szakembört. Ín magam kezeskedem hozzáértése felűl. Add az én Józsi barátomnak aztat a milijárdos munkát, mert 4 általánossal(2 első és 2 második, én meg majdhogynem éhezem...) ő ért a legjobban a mikronanokicsiteknológia használatával mutatott webfejlesztíshez..."-és a munka az ővé lett...majd megszületett az Ajtó a kuncsaftoknak...-Colompare Vittorio-nagyvezír azt mondja: "Először is, a család nem felejt. Másodszor, nem választjuk szét a Vörös-tengert, hogy átkeljen a nép rajta. Lá Fámíliám épít nekik utat. Hogy elkerüljük azt a veszélyt, hogy a nép pénze ne egy ismeretlen idegen külföldi kizsákmányoló birodalom zsebében tűnjön el, az én Pádrém fogja szállítani hozzá az alapanyagot..." és a Pádré szállította, mikor megpróbálta más, a család meg is gátolta, hogy célba jussanak a mások. Bár több még nem történt... de ne feledd, mert a család nem felejt...
Így hova akarunk mi jutni? Mit akarunk mi elérni? Szabadszoftveres közigazgatást? Abban ŐK nem laknak jól...tehát nem egyhamar lesz...(kíváncsi vagyok más országokban hány féle formátumban elérhetőek, pl EU összes...)
ez egy SZVSZ volt...
bobi64 –
Hát nem kell messze menni, itt vannak a zosztrákok a szomszédban. azok már rájöttek a közigazgatásban a frankóra.
younfox –
Most egy normálisabb, egyszerű kérdés. Mi lenne ha minél többen írnánk nekik levelet? vajon több-százas számot is semmibe néznek? Netán ha sikerül elérni egy ezres nagyságrendet, akkor is?
Csak kíváncsi lennék, hogy akkor is jel/nyom nélkül marad-e?
bogil99 –
Szerintem egyszerűen az egyenlő bánásmód hivatalához, és/vagy az állampolgári jogok országgyűlési biztosához kellene egy mail-t esetleg postai (ajánlott!!!) levelet küldeni. Valami csak történne!? Valaki bevállalja?
Matolcsy: Magyarország újra kockázatos helyzetbe került
MTI
2011. szeptember 12., hétfő 11:18
Magyarország újból a térség egyik legkockázatosabb helyzetébe került, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezőtlen szerkezetű államadósság mellett érte el az országot - közölte Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány tudatában van a válságnak és válaszol arra.
A miniszter a parlament gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén beszélt. A válaszok közé sorolta, hogy a kormány folytatja a Széll Kálmán Tervet, az idei költségvetés 100 milliárd forintos intézkedéscsomaggal javítja, és a jövő évi államháztartási hiányt 2,5 százalékra csökkenti a GDP arányában.
Úgy vélekedett, hogy a kabinet a hatékony és szokatlan gazdaságpolitika következtében kikerült az unió közvetlen válsághelyzetéből, de az elmúlt 6 hétben kiderült, hogy itt van az eurózóna új pénzügyi válsága, amelyről nem tudni, hogy erőteljesebb, fenyegetőbb, kockázatosabb lesz-e, mint az előző, de erre is sok jel mutat.
Nem hát, kezdődik már az előremenekülő mosakodás!
2011. szeptember 12., hétfő 11:18
Magyarország újból a térség egyik legkockázatosabb helyzetébe került, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezőtlen szerkezetű államadósság mellett érte el az országot - közölte Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány tudatában van a válságnak és válaszol arra.
A miniszter a parlament gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén beszélt. A válaszok közé sorolta, hogy a kormány folytatja a Széll Kálmán Tervet, az idei költségvetés 100 milliárd forintos intézkedéscsomaggal javítja, és a jövő évi államháztartási hiányt 2,5 százalékra csökkenti a GDP arányában.
Úgy vélekedett, hogy a kabinet a hatékony és szokatlan gazdaságpolitika következtében kikerült az unió közvetlen válsághelyzetéből, de az elmúlt 6 hétben kiderült, hogy itt van az eurózóna új pénzügyi válsága, amelyről nem tudni, hogy erőteljesebb, fenyegetőbb, kockázatosabb lesz-e, mint az előző, de erre is sok jel mutat.
Nem hát, kezdődik már az előremenekülő mosakodás!
2011. szeptember 6., kedd
Megy a további nyomulás! Eladhatóvá teszi a Fideszt a TV2
Eladhatóvá teszi a Fideszt a TV2
Hétperces Orbán-epizód a koraesti Tényekben, riport a sportos Szijjártóról az Aktívban, Rogán Antal pedig önmagát alakítja a Jóban Rosszban című szappanoperában. Két nap mérlege a Fidesz és hívei által egykoron "balliberális" lakájmédiumnak titulált TV2 műsorkínálatából, de ez csak csepp a tengerben.
Hétperces Orbán-epizód a koraesti Tényekben, riport a sportos Szijjártóról az Aktívban, Rogán Antal pedig önmagát alakítja a Jóban Rosszban című szappanoperában. Két nap mérlege a Fidesz és hívei által egykoron "balliberális" lakájmédiumnak titulált TV2 műsorkínálatából, de ez csak csepp a tengerben.
2011. szeptember 5., hétfő
2 rövid hír: Uj Péter lemondott, Tóta W. távozik az indextől Állami kontroll az index.hu-n?
Csak egy kis ízelitő:
-Politikai ok miatt került le cikked, blogbejegyzésed az index címlapjáról?
-Nem volt ilyen. És azért jöttem el, hogy ne is legyen.
-Volt rá sansz?
-Jó, persze felháborító, ami zajlik, de lojalitásból, vagy miből nincs kedvem úgy kinézni, mint aki katapultált és onnan szarik vissza. Bőven volt.
-Beszélhetsz őszintén az indexről?
-Mert?
-Tiltja esetleg a szerződésed, az ízlésed, bármi?
-A jó ízlés szab határt.
-Úgy tudom, egyszer magától Spéder tulajdonostól kaptál fegyelmit. Hogy volt?
-Tőle személyesen vettem át a dokumentumot. Ott ismerkedtünk meg.
-Mi volt a fegyelmi indoklásában?
-Hogy olyan csúnya dolgot írtam Szalai Annamáriáról, ami az elfogadható humor keretén kívül esik, és a továbbiakban legyek szíves visszafogottabban tréfálkozni. De Szalai csak utolsó csepp volt a pohárban.
-Éri kormányzati befolyás az indexet?
-Éri.
Tóta W. egész cikk
Uj Péter távozik
Uj Peter tavozik az indextol
-Politikai ok miatt került le cikked, blogbejegyzésed az index címlapjáról?
-Nem volt ilyen. És azért jöttem el, hogy ne is legyen.
-Volt rá sansz?
-Jó, persze felháborító, ami zajlik, de lojalitásból, vagy miből nincs kedvem úgy kinézni, mint aki katapultált és onnan szarik vissza. Bőven volt.
-Beszélhetsz őszintén az indexről?
-Mert?
-Tiltja esetleg a szerződésed, az ízlésed, bármi?
-A jó ízlés szab határt.
-Úgy tudom, egyszer magától Spéder tulajdonostól kaptál fegyelmit. Hogy volt?
-Tőle személyesen vettem át a dokumentumot. Ott ismerkedtünk meg.
-Mi volt a fegyelmi indoklásában?
-Hogy olyan csúnya dolgot írtam Szalai Annamáriáról, ami az elfogadható humor keretén kívül esik, és a továbbiakban legyek szíves visszafogottabban tréfálkozni. De Szalai csak utolsó csepp volt a pohárban.
-Éri kormányzati befolyás az indexet?
-Éri.
Tóta W. egész cikk
Uj Péter távozik
Uj Peter tavozik az indextol
2011. július 12., kedd
Once in a lifetime. (HÁ-BORÚ) Még egyszer és utoljára?
Közel 3 éve tört ki a Lehman-válság, és most minden mai hír szerint megint itt vagyunk egy másik küszöbén. Ha egy pillanatképet nézünk, teljesen ugyanaz a látvány fogad minket. Most a német kötvényeket veszik mint az aranyat, az olaszt meg szórják (a jó pénz kiszorítja a rosszat, most itt van, csak időbe telik). Az olaszok ráadásul nagyobb falatok, rájuk nem lehet egy mentőcsomagot fabrikálni.
A piacokról egy szó: Pánik! A pszichológiai spirál beindult, ezt elvágni csak drasztikus, nem várt mélységű intézkedéssel lehet. Itt nem elég, hogy betiltják a "short-eladást", itt alapkezelők adnak el, akiknek VAN papírjuk, azt meg elvileg nem tudják tiltani. Az EKB-nak nincs fegyvere. Egy Porshe Trabi motorral. A sok vásárolt „disznós” PIIGS (portugál, ír, olasz, görög, spanyol) kötvény miatt elolvadt a saját tőkéje, így lassan oda is kéne nyomni pár száz milliárdot, ha ez így megy. A sok politikus meg jobbról-balról beleszólogat.
Választás elé lesznek az euro-s tagállamok állítva: minden ország szavaz majd róla, hogy bent akar-e maradni az euróövezetben, vagy sem. Ha igen, KÖZÖS fiskális politika lesz az ára, ha nem, akkor mehet ki merre lát saját pénzzel, csőddel, leértékeléssel. Vagy egy még szorosabb integráció, súlyos adókkal (biztos vagyok benne, hogy ez esetben jön a gazdagokra az adó - attól lehet elvenni, akinek van), vagy a szétesés. Emellett egy DRASZTIKUS spórolás kell Brüsszelben. Az összes fizetést, juttatás meg kell vágni, a támogatásokat felül kell vizsgálni és befagyasztani a költségvetést. Utópikus gondolat, nem?
Egyesek szerint el is lehet inflálni az adósságot, ami nem vezet semmire, ugyanott fogunk kikötni, hogy szétesik az eurozóna.
A vicc az egészben, hogy ez megint a CDS-spreadekkel indult. Lehet itt mondani, hogy úgy is eladták volna, de ha ott villog a bróker üzenete, melyben az olasz CDS +30bp minden nap, akkor az pszichológiai hatással bír. Ha valaki elad (szigorúan véve belevesz) erre, még jobban kimegy, és aki nem adott el bepánikol és elad... Elhitetik veled, hogy gond van, és ezért a pszichológia miatt az is lesz. Persze, van gond, de az egész GYORSASÁGA olyan rémisztő, hogy reagálni nem tudsz ennyi idő alatt. A CDS-árak vezetik az egész piacot.
Még egyszer: vannak gondok, ismertek, de a CDS-piac felgyorsítja az eseményeket, és hozzájárul a pánik hangulathoz. Nem beszélve az újságokról, melyek kizárólag szenzációhajhász, agyonhangoztatott, egyre extrémebb sztorikkal, spekulációkkal állnak elő. (Itt csak felhívnám a figyelmet a napokban Angliában kirobban lehallgatási botrányra.)
De ez van. El kell fogadni, ha engedik a gyereket játszani a gyufával, és ő felgyújtja a házat, akkor nem a gyerek a hibás...
A forint meg relatív erős. Na ennek aztán végképp semmi értelme. Meg annak sem, hogy az olasz euróhozamok a magyarral egy szinten vannak! Az ország sokban függ az eurótámogatásoktól, ha a piac az olaszokat támadja, és annak a következményeit kicsit végiggondoljuk, akkor mi az EU-s források nélkül nem leszünk képesek kötelezettségeinket fizetni. Mi nettó értéken kapunk az EU-ból és nem adunk.
De ezen a piacon sok mindennek nincs értelme, ha a spirál tovább megy, az nem egy Lehman-esemény lesz, az valami nagyon nagy, szinte már világháború mélységű. Once in a lifetime.
A piacokról egy szó: Pánik! A pszichológiai spirál beindult, ezt elvágni csak drasztikus, nem várt mélységű intézkedéssel lehet. Itt nem elég, hogy betiltják a "short-eladást", itt alapkezelők adnak el, akiknek VAN papírjuk, azt meg elvileg nem tudják tiltani. Az EKB-nak nincs fegyvere. Egy Porshe Trabi motorral. A sok vásárolt „disznós” PIIGS (portugál, ír, olasz, görög, spanyol) kötvény miatt elolvadt a saját tőkéje, így lassan oda is kéne nyomni pár száz milliárdot, ha ez így megy. A sok politikus meg jobbról-balról beleszólogat.
Választás elé lesznek az euro-s tagállamok állítva: minden ország szavaz majd róla, hogy bent akar-e maradni az euróövezetben, vagy sem. Ha igen, KÖZÖS fiskális politika lesz az ára, ha nem, akkor mehet ki merre lát saját pénzzel, csőddel, leértékeléssel. Vagy egy még szorosabb integráció, súlyos adókkal (biztos vagyok benne, hogy ez esetben jön a gazdagokra az adó - attól lehet elvenni, akinek van), vagy a szétesés. Emellett egy DRASZTIKUS spórolás kell Brüsszelben. Az összes fizetést, juttatás meg kell vágni, a támogatásokat felül kell vizsgálni és befagyasztani a költségvetést. Utópikus gondolat, nem?
Egyesek szerint el is lehet inflálni az adósságot, ami nem vezet semmire, ugyanott fogunk kikötni, hogy szétesik az eurozóna.
A vicc az egészben, hogy ez megint a CDS-spreadekkel indult. Lehet itt mondani, hogy úgy is eladták volna, de ha ott villog a bróker üzenete, melyben az olasz CDS +30bp minden nap, akkor az pszichológiai hatással bír. Ha valaki elad (szigorúan véve belevesz) erre, még jobban kimegy, és aki nem adott el bepánikol és elad... Elhitetik veled, hogy gond van, és ezért a pszichológia miatt az is lesz. Persze, van gond, de az egész GYORSASÁGA olyan rémisztő, hogy reagálni nem tudsz ennyi idő alatt. A CDS-árak vezetik az egész piacot.
Még egyszer: vannak gondok, ismertek, de a CDS-piac felgyorsítja az eseményeket, és hozzájárul a pánik hangulathoz. Nem beszélve az újságokról, melyek kizárólag szenzációhajhász, agyonhangoztatott, egyre extrémebb sztorikkal, spekulációkkal állnak elő. (Itt csak felhívnám a figyelmet a napokban Angliában kirobban lehallgatási botrányra.)
De ez van. El kell fogadni, ha engedik a gyereket játszani a gyufával, és ő felgyújtja a házat, akkor nem a gyerek a hibás...
A forint meg relatív erős. Na ennek aztán végképp semmi értelme. Meg annak sem, hogy az olasz euróhozamok a magyarral egy szinten vannak! Az ország sokban függ az eurótámogatásoktól, ha a piac az olaszokat támadja, és annak a következményeit kicsit végiggondoljuk, akkor mi az EU-s források nélkül nem leszünk képesek kötelezettségeinket fizetni. Mi nettó értéken kapunk az EU-ból és nem adunk.
De ezen a piacon sok mindennek nincs értelme, ha a spirál tovább megy, az nem egy Lehman-esemény lesz, az valami nagyon nagy, szinte már világháború mélységű. Once in a lifetime.
2011. június 15., szerda
Kell e-könyv???
Richard Stallman a szabad szoftveres guru szerint a bizniszben érdekelt forgalmazók elfogadhatatlan módon korlátozzák a fogyasztók szabadságát. Az elektronikus könyvek a forgalmazók által alkalmazott megkötések miatt visszalépést jelentenek a nyomtatott könyvekhez képest, számos módon korlátozzák a fogyasztók szabadságát – állítja Richard Stallman. A nemzetközi hírű szabad szoftveres aktivista, a GNU projekt elindítója, a Free Software Foundation alapítója és elnöke az e-könyvek veszélyeire egy kiáltványában hívta fel a figyelmet.
„Egy olyan korban, melyben a vállalatok vezetik a kormányokat és írják a törvényeket, minden technikai előrelépés lehetőség a vállalatok számára, hogy újabb korlátozásokat vessenek ki az emberekre. A technológiák a javunkat is szolgálhatnák, mégis inkább arra használják őket, hogy leláncoljanak bennünket” – írja felvezetésként.
Stallman felsorolja a nyomtatott könyvek mellett szóló érveket:
– egy papírkötetet készpénzzel, névtelenül megvásárolhatunk, és ezzel a tulajdonosává válunk
– nem írja elő senki, hogy olyan feltételeket fogadjunk el, melyek korlátozzák a felhasználási lehetőségeket
–„a formátum ismert, semmiféle zárt technológiára nincs szükség ahhoz, hogy el tudjuk olvasni a könyvet”
– gyakran még a szerzői jogi törvények is lehetővé teszik, hogy fizikai másolatokat készítsünk a kötetekről
– senkinek nem áll hatalmában megsemmisíteni a tulajdonunkban lévő könyvet.
Ezekkel állítja szembe az Amazon.com e-könyv-árusítási gyakorlatát, mely „meglehetősen tipikusnak mondható”. Ebben a modellben:
– a fogyasztónak azonosítania kell magát, ha vásárolni akar, egyes országokban pedig ezt követően sem válik a digitális könyv tulajdonosává
– a cég megköveteli egy, a felhasználást korlátozó licenc elfogadását
– a formátum titkos, kizárólag zárt, a felhasználót korlátozó szoftverrel olvasható
– a kötet másolása az alkalmazott DRM és a licenc tiltó rendelkezése miatt lehetetlen
– az Amazon egy hátsó ajtó segítségével távolról törölheti a könyveket a vásárló eszközéről, ahogy 2009-ben meg is tette néhány ezer felhasználónál George Orwell 1984 című regényével.
Stallman szerint a fogyasztói szabadság e korlátai miatt el kell utasítani az e-könyveket mindaddig, amíg a helyzet nem változik. Az e-könyv-kereskedők azt mondják, hogy a korlátozásokra a szerzők érdekében van szükség. A szabad szoftveres guru azonban úgy gondolja, hogy a jelenlegi szerzői jogi rendszerek nem a szerzők, hanem a vállalatok érdekeit szolgálják. Ahelyett, hogy erre hivatkozva a szabadságunkat nyirbálnák meg, más módon kell támogatni a szerzőket, a megosztást pedig legalizálni kell.
A szerzők anyagi támogatására Richard Stallman két módszert javasol – egyébként nem most először. Az egyik egyfajta kulturális vagy internetadó bevezetésével számol. Az ebből befolyó bevételeket egy arra felhatalmazott szervezet osztaná el a szerzők között úgy, hogy azok a népszerűségük arányában részesednének belőle. (Az igazságosabb elosztás érdekében Stallman a köbgyök-elvet alkalmazná: e szerint például ha egy szerző vagy előadó munkáit ezerszer többen olvassák, hallgatják, mint másét, nem ezerszer, csak tízszer annyi pénzt kapna.) A másik pedig annak a lehetőségnek a megteremtése a rendszerben, hogy a felhasználók anonim módon, önkéntesen tudjanak pénzt küldeni a szerzőnek.
(Barna József–itcafe.hu)
„Egy olyan korban, melyben a vállalatok vezetik a kormányokat és írják a törvényeket, minden technikai előrelépés lehetőség a vállalatok számára, hogy újabb korlátozásokat vessenek ki az emberekre. A technológiák a javunkat is szolgálhatnák, mégis inkább arra használják őket, hogy leláncoljanak bennünket” – írja felvezetésként.
Stallman felsorolja a nyomtatott könyvek mellett szóló érveket:
– egy papírkötetet készpénzzel, névtelenül megvásárolhatunk, és ezzel a tulajdonosává válunk
– nem írja elő senki, hogy olyan feltételeket fogadjunk el, melyek korlátozzák a felhasználási lehetőségeket
–„a formátum ismert, semmiféle zárt technológiára nincs szükség ahhoz, hogy el tudjuk olvasni a könyvet”
– gyakran még a szerzői jogi törvények is lehetővé teszik, hogy fizikai másolatokat készítsünk a kötetekről
– senkinek nem áll hatalmában megsemmisíteni a tulajdonunkban lévő könyvet.
Ezekkel állítja szembe az Amazon.com e-könyv-árusítási gyakorlatát, mely „meglehetősen tipikusnak mondható”. Ebben a modellben:
– a fogyasztónak azonosítania kell magát, ha vásárolni akar, egyes országokban pedig ezt követően sem válik a digitális könyv tulajdonosává
– a cég megköveteli egy, a felhasználást korlátozó licenc elfogadását
– a formátum titkos, kizárólag zárt, a felhasználót korlátozó szoftverrel olvasható
– a kötet másolása az alkalmazott DRM és a licenc tiltó rendelkezése miatt lehetetlen
– az Amazon egy hátsó ajtó segítségével távolról törölheti a könyveket a vásárló eszközéről, ahogy 2009-ben meg is tette néhány ezer felhasználónál George Orwell 1984 című regényével.
Stallman szerint a fogyasztói szabadság e korlátai miatt el kell utasítani az e-könyveket mindaddig, amíg a helyzet nem változik. Az e-könyv-kereskedők azt mondják, hogy a korlátozásokra a szerzők érdekében van szükség. A szabad szoftveres guru azonban úgy gondolja, hogy a jelenlegi szerzői jogi rendszerek nem a szerzők, hanem a vállalatok érdekeit szolgálják. Ahelyett, hogy erre hivatkozva a szabadságunkat nyirbálnák meg, más módon kell támogatni a szerzőket, a megosztást pedig legalizálni kell.
A szerzők anyagi támogatására Richard Stallman két módszert javasol – egyébként nem most először. Az egyik egyfajta kulturális vagy internetadó bevezetésével számol. Az ebből befolyó bevételeket egy arra felhatalmazott szervezet osztaná el a szerzők között úgy, hogy azok a népszerűségük arányában részesednének belőle. (Az igazságosabb elosztás érdekében Stallman a köbgyök-elvet alkalmazná: e szerint például ha egy szerző vagy előadó munkáit ezerszer többen olvassák, hallgatják, mint másét, nem ezerszer, csak tízszer annyi pénzt kapna.) A másik pedig annak a lehetőségnek a megteremtése a rendszerben, hogy a felhasználók anonim módon, önkéntesen tudjanak pénzt küldeni a szerzőnek.
(Barna József–itcafe.hu)
2011. május 31., kedd
Phatch - kötegelt képfeldogozás Linuxon
Phatch - kötegelt képfeldogozás Linuxon
simple to use cross-platform GUI Photo Batch Processor
Csoportos képfeldolgozás Ubuntu Linuxon. A Phatch program gyakorlatilag meglepően sok funkcióval rendelkezik, akár lehetne fizetős is :-).
Új szerűségét a funkcionalitáson és tudáson kívül, a működésében látom. A használatához elsőként a filtereket kell elhelyeznünk valamint a mentést, az opciókra kattintva beállíthatjuk a kívánt paramétereket, vagy választhatunk az előre legyártottakból. Az elkészült filtereket menthetjük, később felhasználhatjuk őket. A feladat futtatásakor választhatjuk ki a forrás mappát a célt a mentési filternél kell beállítani.
Hivatalos honlap: http://photobatch.stani.be/ vagy letöltés.
Telepítés: apt-get install phatch
simple to use cross-platform GUI Photo Batch Processor
Csoportos képfeldolgozás Ubuntu Linuxon. A Phatch program gyakorlatilag meglepően sok funkcióval rendelkezik, akár lehetne fizetős is :-).
Új szerűségét a funkcionalitáson és tudáson kívül, a működésében látom. A használatához elsőként a filtereket kell elhelyeznünk valamint a mentést, az opciókra kattintva beállíthatjuk a kívánt paramétereket, vagy választhatunk az előre legyártottakból. Az elkészült filtereket menthetjük, később felhasználhatjuk őket. A feladat futtatásakor választhatjuk ki a forrás mappát a célt a mentési filternél kell beállítani.
Hivatalos honlap: http://photobatch.stani.be/ vagy letöltés.
Telepítés: apt-get install phatch
Kazam: Linuxon videó prezentáció készítése, asztalvideó rögzítése
A Kazam nevű szoftver egy rendkívül hasznos eszköz Linuxon videó prezentáció készítéshez. A program segítségével felvételt készíthetünk az munkaasztalunkról ami tartalmazhat hanganyagot is. Magyarán egy komplett oktató videót is elkészíthetünk vele, játszi könnyedséggel. A szoftver ingyenes és rendkívül egyszerű használni.
Linux screencasting tool
Amiért említésre kerül az nem más, mint az újszerűsége. A kész videót kapásból feltölthetjük videó megosztó oldalakra vagy szerkeszthetjük videó editorokkal.
Telepítése:
1. sudo add-apt-repository ppa:and471/kazam-daily-stable
2. sudo apt-get update
3. sudo apt-get install kazam
Ha esetleg nem sikerülne a telepítés küzdjük le a függőségeit. Telepítés után a hang és videó menüpont alatt lesz az indító ikonja.Leállítani a felső menüsávban lehet!!
Linux screencasting tool
Amiért említésre kerül az nem más, mint az újszerűsége. A kész videót kapásból feltölthetjük videó megosztó oldalakra vagy szerkeszthetjük videó editorokkal.
Telepítése:
1. sudo add-apt-repository ppa:and471/kazam-daily-stable
2. sudo apt-get update
3. sudo apt-get install kazam
Ha esetleg nem sikerülne a telepítés küzdjük le a függőségeit. Telepítés után a hang és videó menüpont alatt lesz az indító ikonja.Leállítani a felső menüsávban lehet!!
hipervideo converter sourceforge.net letöltés
Hang és Videó anyagok átalakítása Linuxon<
Videó átalakító eszköz Linux / Ubuntu rendszerekre Gnome és KDE asztali környezethez. Külsős átalakító eszközökre támaszkodó, mint FFMPEG, MEMCODER, -ekhez grafikus falhasználói interfész.
Gyakorlatilag a binárisok paraméterezését egyszerűsíti le UI-val, és ezekből létrehozott profilok kezelésére, videó anyagok konvertálására szakosodott.
Telepítés:
1.Töltsük le a hivatalos deb csomagot
2.Majd megfelelő jogosultság birtokába telepítsük fel, vagy egyben gdebivel innét:
3.A menüben az Alkalmazások / Hang-és Videó / Hyper Videó Converter helyen lesz
A beállításainkat menthetjük egy-egy profilba így később már csak a profilt kell megjelölnünk beállítási forrásnak.
Gyakorlatilag a binárisok paraméterezését egyszerűsíti le UI-val, és ezekből létrehozott profilok kezelésére, videó anyagok konvertálására szakosodott.
Telepítés:
1.Töltsük le a hivatalos deb csomagot
2.Majd megfelelő jogosultság birtokába telepítsük fel, vagy egyben gdebivel innét:
3.A menüben az Alkalmazások / Hang-és Videó / Hyper Videó Converter helyen lesz
A beállításainkat menthetjük egy-egy profilba így később már csak a profilt kell megjelölnünk beállítási forrásnak.
2011. május 25., szerda
MOL +480 millió EURO +130 milliárd Ft Szurgut nyereség 1 év alatt
Mit hallok a rádióban? Hernádi Zsolt, a Mol elnöke, örömét fejezte ki, hogy a magyar állam visszaszerezte a Mol részvényeinek ötödét kitevő részvénycsomagot. Ezután emlékeztetett arra, hogy utoljára 1999 és 2003 között volt ilyen magas tulajdoni aránya az államnak a MOL-ban.
Nos, erre az időszakra mi is emlékezünk: ebben az időszakban tudott valahol 4-5 ezer forint körüli árfolyamon 10%-ot venni az OMV a Mol-ban. Nem véletlenül, ugyanis a tőzsdei ár összeomlott, miután az állam tulajdonosi helyzetén és a gázárszabályozáson keresztül a részvényesek kárára szubvencionálta a magyar lakosság energiafogyasztását. Magyarul, a részvényesektől elvett pénzt osztották szét az istenadta népnek.
Tavaly (2010) év végén pedig így állt a helyzet:
a Szurgutnyeftyegaz 2009-ben 1,4 milliárd eurót fizetett a csomagért, nagyjából, részvényenként 18 ezer forint körüli árfolyamon. Ez kétszerese volt az akkori árfolyamnak, de az eladó osztrák OMV ezt támasztotta feltételül. (jelenleg: 2011. május 26-án 23 ezer Ft)
A Népszabadság szerint ezt a mai áron közel 400 milliárd forintot a magyar állam is csak az adósság növelésével tudná előteremteni. Ugyanakkor a hiányt nem növelné, mert nyereséges cégbe fektetnének. A lap hozzáértőkre hivatkozva azt írta, a vásárlás jól jöhet a kormányra lépett Fidesznek. Beleillik a nemzeti vagyon gyarapítását célzó terveikbe, és jó tárgyalási pozíciót jelent a gázárak ügyében is.
Most pedig (hosszas kuporgatás és az emberek zsebében való turkálás után, és a kiebrudalt IMF hiteléből) :-) 500 Millárd forintért meg is vették. Mindenesetre az állam az utolsó Mol csomagot 2004 májusában /11 millió részvényt/ 6500 forintért adott el. Most 23000-en veszi vissza DEVIZAHITELBŐL.
Orbán Viktor sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy itt nem puszta tulajdonszerzésről, hanem az energiafüggőség csökkentéséről és stratégia célokról van szó, eléggé egyértelművé vált, hogy (a Kreml által irányított Gazpromhoz hasonlóan) a Mol profitabilitása is másodlagos lesz a jövőben - sokkal lényegesebb lesz az árak stabilitása, a kiszámíthatóság. A jelenlegi kormány egyébként is láthatóan a (nagy)vállalatoktól próbál profitot átcsoportosítani az adósságszolgálat és a lakossági fogyasztás felé (telekomadó, bankadó, energiacégek, gyógyszeradó, stb.).
Véleményem szerint a magyar állam tulajdonszerzése a Mol-ban a többi részvényes számára erős negatívum hosszabb távon, a profit jelentősége háttérbe szorul, kiszámíthatatlanabb és valószínűleg alacsonyabb lesz. Egyszóval azt gondolom, hogy a Mol részvényesek nem fognak örülni.
(Visszatérve a DEVIZAHITELRE, arról már nem is érdemes beszélni, hogy a kormányzati kommunikációban folyamatosan azt sulykolják, hogy mivel már felvett hitelről van szól, ezért a vásárlás nem növeli az államadósságot. Ilyen zseniális csúsztatást is ritkán lehet hallani. PR-ból ötös. De azért nem szabad elhinni ezt: itt ugyanis a hitelből tőzsdézés klasszikus és nemritkán tragikus esetével állunk szemben.)
Nos, erre az időszakra mi is emlékezünk: ebben az időszakban tudott valahol 4-5 ezer forint körüli árfolyamon 10%-ot venni az OMV a Mol-ban. Nem véletlenül, ugyanis a tőzsdei ár összeomlott, miután az állam tulajdonosi helyzetén és a gázárszabályozáson keresztül a részvényesek kárára szubvencionálta a magyar lakosság energiafogyasztását. Magyarul, a részvényesektől elvett pénzt osztották szét az istenadta népnek.
Tavaly (2010) év végén pedig így állt a helyzet:
a Szurgutnyeftyegaz 2009-ben 1,4 milliárd eurót fizetett a csomagért, nagyjából, részvényenként 18 ezer forint körüli árfolyamon. Ez kétszerese volt az akkori árfolyamnak, de az eladó osztrák OMV ezt támasztotta feltételül. (jelenleg: 2011. május 26-án 23 ezer Ft)
A Népszabadság szerint ezt a mai áron közel 400 milliárd forintot a magyar állam is csak az adósság növelésével tudná előteremteni. Ugyanakkor a hiányt nem növelné, mert nyereséges cégbe fektetnének. A lap hozzáértőkre hivatkozva azt írta, a vásárlás jól jöhet a kormányra lépett Fidesznek. Beleillik a nemzeti vagyon gyarapítását célzó terveikbe, és jó tárgyalási pozíciót jelent a gázárak ügyében is.
Most pedig (hosszas kuporgatás és az emberek zsebében való turkálás után, és a kiebrudalt IMF hiteléből) :-) 500 Millárd forintért meg is vették. Mindenesetre az állam az utolsó Mol csomagot 2004 májusában /11 millió részvényt/ 6500 forintért adott el. Most 23000-en veszi vissza DEVIZAHITELBŐL.
Orbán Viktor sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy itt nem puszta tulajdonszerzésről, hanem az energiafüggőség csökkentéséről és stratégia célokról van szó, eléggé egyértelművé vált, hogy (a Kreml által irányított Gazpromhoz hasonlóan) a Mol profitabilitása is másodlagos lesz a jövőben - sokkal lényegesebb lesz az árak stabilitása, a kiszámíthatóság. A jelenlegi kormány egyébként is láthatóan a (nagy)vállalatoktól próbál profitot átcsoportosítani az adósságszolgálat és a lakossági fogyasztás felé (telekomadó, bankadó, energiacégek, gyógyszeradó, stb.).
Véleményem szerint a magyar állam tulajdonszerzése a Mol-ban a többi részvényes számára erős negatívum hosszabb távon, a profit jelentősége háttérbe szorul, kiszámíthatatlanabb és valószínűleg alacsonyabb lesz. Egyszóval azt gondolom, hogy a Mol részvényesek nem fognak örülni.
(Visszatérve a DEVIZAHITELRE, arról már nem is érdemes beszélni, hogy a kormányzati kommunikációban folyamatosan azt sulykolják, hogy mivel már felvett hitelről van szól, ezért a vásárlás nem növeli az államadósságot. Ilyen zseniális csúsztatást is ritkán lehet hallani. PR-ból ötös. De azért nem szabad elhinni ezt: itt ugyanis a hitelből tőzsdézés klasszikus és nemritkán tragikus esetével állunk szemben.)
2011. május 19., csütörtök
Ez már a legalja....??!?
Fogadd el ezt az apró ékszert, a bölcsességfogam egy darabját, mert annál jobban nem tudom kifejezni az irántad táplált érzéseimet, mint hogy adok neked magamból egy darabot.
Ezt egy furcsa tekintetű nő mondta Nagy Alekosz harminckét éves érdi lakosnak, újabban görög istennek, aki Vilmos herceg ruhájában, Napóleontesttartással, Elvis-séróval és bárgyú mosollyal reflektálta, hogy igen, különleges az ajándékod.
Ez ám a fejlődés, tisztelt hölgyeim és uraim: hirtelen Brad Pittbe ojtott Bill Gates lett a Való Világ című valóságshow-ban mindenkiről mindig, minden körülmények között lepattanó biztonsági őrből. Napjaink csúcsférfijára, abrakadabra, csak úgy tapadnak a szerelmes nők, és ennek nyilván semmi köze ahhoz, hogy a főhős fél év villalét után úgy ötvenmilliót könyvelt el a bevételi oldalon.
Alekosz, hallgasd meg a szívverésemet... Alekosz, összegyűjtöttem neked a könnycseppjeimet... Alekosz, egyél velem két oldalrólmedvecukrot, s középen találkozunk... Meghatóbbnál meghatóbb pillanatok tárulnak elénk az RTL új, főműsoridős szuperprodukciójában (úgy is mint Alekosz menyasszonyt keres), s a cselekmény mélységére jellemző, hogy hajnali hat tájban egy szőke nő azért sír a kiválasztottaknak otthont adó VV-villa teraszán, mert még nem szülhetett gyermeket Alekosznak, az überelhetetlen pasinak. Micsoda test, milyen sármos bombaférfi ő, hallatszik innen-onnan, a villa zugaiból, s csak nem akar benyitni egyetlen pszichiáter sem, hogy bejelentse: köszönjük, kedves hölgyeim, a tévéadásnak álcázott kísérlet véget ért, mindenki menjen szépen haza.
Nem, most tényleg ez megy: erre a kedves, egyszerű és fölöttébb népszerű álbüfészínészre kell építeni, hiszen a lakosság jelentős részének ő meg a medvecukros jelenti a tévézést. Hogy ez a komplett hazai televíziózásra nézve kritika-e avagy sem, abba itt nem mennénk bele, mindenesetre két szomorú, ugyanakkor az elitértelmiségi műsírással legalábbis vetélkedő tényt szépen ideírnék: 1. speciel senki nem nézi a Duna TV színházi közvetíté seit vagy azMTVMindentudásEgyetemét, pedig van; 2. valamiért az Ale kosz-féle pózparádé éjszakai, Cool TV-n vetített kísérőműsora is több nézőt hoz a hírnévre vágyó hastáncosával, mint a részecskegyorsításról szóló, közérthető és érdekes okfejtés.
Nem az alternatíva hiánya miatt kényszerül hát a gondolkodó polgár Alekoszba belefutni, hanem azért, mert a világ átalakult, az irány elment az ostoba szórakoztatás felé; többségében a sörhasú pali bókjaira vagyunk kíváncsiak. Az RTL kereskedelmi csatorna, s mint ilyen, tesz a hümmögésekre; arra, hogy mit kellene csinálnia. A főirodában nézik a számokat, összegzik a bevételeket és azt mondják: most pedig azzal kaszálunk, hogy A Nagy Ő-formátum újratöltésével Alekosz – fülmikrofonnal – behozza a lakásba a dél-amerikai szappanoperákra jellemző művi érzelembombát. A lágy combtapit, az összenézésekkel bolondított meghitt kacsaetetéseket a városligeti tóban csónakázva naplementekor, majd a szelektálást a vágyakozó nők között: akarod-e te a hős Alekoszt, mert ha igen, akkor jó, holnap gerincre leszel vágva.
Közben pedig dörzsölődik a nézői tenyér a sok drámától. Az egyre kevesebben maradó lányok idővel mind idegesebbek lesznek és sikítani fognak, a szuper lakókocsijában Olivér haverjával dumáló Alekosz pedig azon tűnődik majd a sebtében átfutott forgatókönyv útmutatásait követve, hogy ki lehet az oboa, vagyis a legősibb hangszer igazi mestere. Fokozódó push-up-hatás, ordító címlapok, üres napokon izzadt szerkesztői kukázások valami jó kis múltbeli fétis-szexfilm után, s mindenki önfeledten mehet a kasszához.
Mindenki csak nézi bambán.
Ezt egy furcsa tekintetű nő mondta Nagy Alekosz harminckét éves érdi lakosnak, újabban görög istennek, aki Vilmos herceg ruhájában, Napóleontesttartással, Elvis-séróval és bárgyú mosollyal reflektálta, hogy igen, különleges az ajándékod.
Ez ám a fejlődés, tisztelt hölgyeim és uraim: hirtelen Brad Pittbe ojtott Bill Gates lett a Való Világ című valóságshow-ban mindenkiről mindig, minden körülmények között lepattanó biztonsági őrből. Napjaink csúcsférfijára, abrakadabra, csak úgy tapadnak a szerelmes nők, és ennek nyilván semmi köze ahhoz, hogy a főhős fél év villalét után úgy ötvenmilliót könyvelt el a bevételi oldalon.
Alekosz, hallgasd meg a szívverésemet... Alekosz, összegyűjtöttem neked a könnycseppjeimet... Alekosz, egyél velem két oldalrólmedvecukrot, s középen találkozunk... Meghatóbbnál meghatóbb pillanatok tárulnak elénk az RTL új, főműsoridős szuperprodukciójában (úgy is mint Alekosz menyasszonyt keres), s a cselekmény mélységére jellemző, hogy hajnali hat tájban egy szőke nő azért sír a kiválasztottaknak otthont adó VV-villa teraszán, mert még nem szülhetett gyermeket Alekosznak, az überelhetetlen pasinak. Micsoda test, milyen sármos bombaférfi ő, hallatszik innen-onnan, a villa zugaiból, s csak nem akar benyitni egyetlen pszichiáter sem, hogy bejelentse: köszönjük, kedves hölgyeim, a tévéadásnak álcázott kísérlet véget ért, mindenki menjen szépen haza.
Nem, most tényleg ez megy: erre a kedves, egyszerű és fölöttébb népszerű álbüfészínészre kell építeni, hiszen a lakosság jelentős részének ő meg a medvecukros jelenti a tévézést. Hogy ez a komplett hazai televíziózásra nézve kritika-e avagy sem, abba itt nem mennénk bele, mindenesetre két szomorú, ugyanakkor az elitértelmiségi műsírással legalábbis vetélkedő tényt szépen ideírnék: 1. speciel senki nem nézi a Duna TV színházi közvetíté seit vagy azMTVMindentudásEgyetemét, pedig van; 2. valamiért az Ale kosz-féle pózparádé éjszakai, Cool TV-n vetített kísérőműsora is több nézőt hoz a hírnévre vágyó hastáncosával, mint a részecskegyorsításról szóló, közérthető és érdekes okfejtés.
Nem az alternatíva hiánya miatt kényszerül hát a gondolkodó polgár Alekoszba belefutni, hanem azért, mert a világ átalakult, az irány elment az ostoba szórakoztatás felé; többségében a sörhasú pali bókjaira vagyunk kíváncsiak. Az RTL kereskedelmi csatorna, s mint ilyen, tesz a hümmögésekre; arra, hogy mit kellene csinálnia. A főirodában nézik a számokat, összegzik a bevételeket és azt mondják: most pedig azzal kaszálunk, hogy A Nagy Ő-formátum újratöltésével Alekosz – fülmikrofonnal – behozza a lakásba a dél-amerikai szappanoperákra jellemző művi érzelembombát. A lágy combtapit, az összenézésekkel bolondított meghitt kacsaetetéseket a városligeti tóban csónakázva naplementekor, majd a szelektálást a vágyakozó nők között: akarod-e te a hős Alekoszt, mert ha igen, akkor jó, holnap gerincre leszel vágva.
Közben pedig dörzsölődik a nézői tenyér a sok drámától. Az egyre kevesebben maradó lányok idővel mind idegesebbek lesznek és sikítani fognak, a szuper lakókocsijában Olivér haverjával dumáló Alekosz pedig azon tűnődik majd a sebtében átfutott forgatókönyv útmutatásait követve, hogy ki lehet az oboa, vagyis a legősibb hangszer igazi mestere. Fokozódó push-up-hatás, ordító címlapok, üres napokon izzadt szerkesztői kukázások valami jó kis múltbeli fétis-szexfilm után, s mindenki önfeledten mehet a kasszához.
Mindenki csak nézi bambán.
2011. április 18., hétfő
Mi változik az új alaptörvénnyel?
Mi változik az új alaptörvénnyel?
Államadósság-korlátot állapít meg az új alaptörvény közpénzügyi fejezete. A Költségvetési Tanács alkotmányos intézmény lesz. Az új alaptörvény hatálybalépése után konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól, ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd.Újdonság, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja. Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól.
A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lesz, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya az új alkotmány január 1-jei hatálybalépésével. Az eddigi néggyel szemben a jövőben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa.
A TASZ szerint:
- Az új alkotmány a kormány alkotmánya lesz. Az alkotmányról szóló vitában a demokratikus ellenzéki pártok nem vettek részt. A kormány összesen 9 napot szánt a parlamenti vitára, amelyet önmagával és a Jobbikkal folytatott.
- Magyarország új alkotmánya a társadalom bevonása nélkül készült. A 12 pontból álló kérdőív postázása után két héttel már a Parlament előtt volt az új alkotmány tervezete, ezért a visszaküldött válaszokat nyilvánvalóan nem vehették figyelembe a szöveg véglegesítésénél.
- Az új alkotmány szükségességét nem indokolta meg a kormány. A jelenlegi alkotmányos berendezkedés 1989–90-ben került kialakításra, az alkotmány csak címében őrizte meg az 1949-es évszámot. Az 1989-es alkotmány volt az, amely alapján létrejött az alapjogokat elismerő, tiszteletben tartó és védő, hatalommegosztáson alapuló harmadik magyar köztársaság.
- Az új alkotmány átalakítja a választásokon való részvétel szabályait, így a külföldön élő magyarok is részt vehetnek a választásokon. Ez azt jelenti, hogy olyan emberek is szavazni fognak, akik e politikai döntés következményeit nem viselik, mert nem itt laknak.
- Az új alkotmány konzervatív-keresztény értékrendet állít mintának. Az új alkotmány kirekeszti azokat, akik másképp gondolkoznak. A konzervatív-keresztény világkép az alapjogok értelmezésénél is szerepet játszhat.
- Az új alkotmány másodosztályú polgárokként kezeli a nem heteroszexuális embereket. Az új alkotmány nem tartalmazza a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés tilalmát, és kizárja, hogy a jövőben házasságot köthessenek az azonos neműek.
- Az emberi jogok védelmi szintje lényegesen csökken. Az új alkotmány megnyitja a lehetőséget az abortusz szigorítása vagy akár teljes tiltása előtt. Számos szociális jog csupán államcélként szerepel az új alkotmányban.
- Az emberi jogok kikényszeríthetősége csökken. Az Alkotmánybíróság hatásköre szűkül. Megszűnik az eddigi lehetőség, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
- Az új alkotmány nem biztosítja megfelelően a bíróságok függetlenségét.
- Az ombudsmani rendszer átalakul: megszűnik a kisebbségi biztos, a jövő nemzedéke biztos és az adatvédelmi biztos önálló intézménye is.
- A kormánytöbbség hosszú időre bebetonozhatja saját politikai elképzeléseit azzal, hogy az adó- és nyugdíjszabályokat a 2/3-os törvények közé sorolja. A következő kormány munkáját nehezíti meg, hogy a költségvetés elfogadását az állami vezetők által delegált Költségvetési Tanácstól teszi függővé
2011. április 7., csütörtök
Látszat-kormány, látszatintézkedések...
Moszkvát meg majd elfújja a Széll (Kálmán)
Az akadémia elnöke javasolt, a kerületi elöljáró emlékeztetett, a budapesti főpolgármester előterjesztett, a Jobbik és az LMP támogatott, az MSZP pótcselekvésnek minősített. A fővárosi közgyűlés meg döntött: május 5-tõl Széchenyi István nevét viseli az Akadémia előtti Roosevelt tér.
A felszólamlók nem Roosevelt – „az Egyesült Államok és az egész demokratikus világ erkölcsi és politikai iránytűje” – ellen, hanem Széchenyi – „a legnagyobb magyar” – mellett érveltek. Minden szavuk igaz volt, minden mondatuk ürességtől kongott.
Hát ez eldöntetett: az átnevezési buzgalom elsöpörte Rooseveltet, hamarosan elsöpri Moszkvát, mint teret, amely ismét a nevére veszi Széll Kálmánt. Már csak azért is, hogy mielőbb materializálva lássunk már valamit a kormány országépítő-gyarapító álmaiból.
A városvezetés bölcsességét dicséri viszont, hogy Elvis Presleynek még várnia kell. A nemzeti konzultáció sikereként a budapestiek többsége a Margit híd budai hídfőjére gondolt, ám a főpolgármester tanult a nagypolitikából, és véleménye az Üllői út-Ferenc körút kereszteződése mellé szilárdult. Amíg az 56-os emlékezők nem emlékeztették 56-ra, így ott Corvin negyed lesz, és a rock and roll királya mégis a Margit hídhoz költözhet.
Már azt hinnénk, ennyi, kezdenénk megnyugodni, mert már ez is több a soknál, ám akkor megtudjuk: a Városháza hírzárlatot rendelt el az ügyben. Nem készült még el ugyanis a teljes, minden átnevezést tartalmazó csomag. Nem sokáig pihenhetünk: július 1-jén jön a következő forduló, addig a csődközeli BKV felkészül a megállóhelyek tábláinak cseréjére.
Hogy is énekeltük réges-régen?
"A-a múltat végképp eltörölni..."
Ez jött ismét elő, ismét hibásan. Nem lehet eltörölni, nem lehet történelmi eseményeket meg nem történtté tenni, bármennyire is szeretné a mostani rezsim. Nem kell minden faluba Lenin-szobor, de egy-két emlékhelyet nem ártott volna/nem ártana megőrizni, okulásul.
Budapest is anyagi csődben van, de ne legyünk szájtátiak: értelmes ember mindig minden helyzetben felveszi a cselekvés fonalát.
Ugyan mitől teljesen logikus és ésszerű lépés átnevezni azt, amit végre megszoktunk, és ami egy csomó embernek, intézmények okoz fölösleges, időtrabló (és drága!)okmánycserét?
Először csak a megszorítás szót töröltük a szótárból..., utána a repülőteret, majd az utcaneveket kereszteljük át..., hamarosan jöhet az újbeszél legújabb vívmánya: az éhezést diétára, a feketét fehérre...stb fogjuk átkeresztelni. (Ja, az államfőt álamfőre, az állomást álomásra...stb). Miért is ne? A 2/3-ad mindenre felhatalmazást adott..., a memória pedig köztudottan rekonstruktív. Orwell forgolódik a sírjában...
2011. március 26., szombat
Ubuntu 10.04 bal oldali ablak gombok áthelyezése jobbra (left button go right)
terminal:
gconftool-2 --set /apps/metacity/general/button_layout --type string "menu:minimize,maximize,close"
gconftool-2 --set /apps/metacity/general/button_layout --type string "menu:minimize,maximize,close"
2011. március 24., csütörtök
Skype for Ubuntu 10.04
Command Line way
1. Get the package:
For 32-bit
Non – Terminal
Download the setup
Goto Synaptic manager and install them.
Now Launch the Skype install .deb file (just double click it) and follow the on screen prompts.
(To start Skype at system startup)
Go to “System -> Preferences -> Startup Application“, Click “Add” and enter the following details:
Next time you start your system Skype will auto-launch.
1. Get the package:
For 32-bit
$ wget http://www.skype.com/go/getskype-linux-beta-ubuntu-32For 64-bit
$ wget http://www.skype.com/go/getskype-linux-beta-ubuntu-642. You will need to install some libraries.
$ sudo apt-get install libqt4-dbus libqt4-network libqt4-xml libasound23. Now install skype(the file u just downloaded, may be named intrepid-ibex)
$ sudo dpkg -i skype-XXXXXXXXXXXX.deb4. If you still get some dependency error then just type the below command
$ sudo apt-get -f installthis will install the dependencies and the skype.
Non – Terminal
Download the setup
32 -bitYou will need these packages: libqt4-dbus libqt4-network libqt4-xml, you will need to install:
64 -bit
$ sudo apt-get install libqt4-dbus libqt4-network libqt4-xml libasound2
Goto Synaptic manager and install them.
Now Launch the Skype install .deb file (just double click it) and follow the on screen prompts.
(To start Skype at system startup)
Go to “System -> Preferences -> Startup Application“, Click “Add” and enter the following details:
Name: skypeClick “Save“.
Command: skype
Next time you start your system Skype will auto-launch.
2011. március 17., csütörtök
cenz(úr)a A jövő elkezdődött.......
A Nemzeti Múzeumnál tartott állami ünnepségen - ahol Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt - az elszavalt versek közül Petőfi egyik költeményét, a "15-dik március, 1848" címűt, erősen megcsonkított változatban hallhatta a közönség. Kimaradt a szabad sajtóról és a tehetetlen országgyűlésről szóló rész is - írja a FigyelőNet.
Új értelmezésben hangzott el Petőfi Sándor egyik forradalmi hevületű költeménye, a "15-dik március, 1848" című vers az állami ünnepségen a Nemzeti Múzeumnál. A pesti események kezdetének másnapján, 1848. március 16-án írt versből kimaradt öt teljes versszak, épp attól a ponttól, ahol a költő a szabad sajtóval kezd foglalkozni - írja a FigyelőNet. A videón a 12. percnél kezdődik a vers és az első négy versszak után következik a méretes ugrás.
Az előadó hölgy sem a vers címét, sem a költő nevét nem mondja be, azt pedig egyáltalán nem jelzi, hogy a versből csak egy bizonyos részletet fog elszavalni - számol be a lap. Amikor a Szabad sajtó!... már ezentul kezdetű sor jönne, a szavaló nagy levegőt vesz és átugrik öt versszakot, többek közt azt is, amely az országgyűlés sikertelenségéről szól.
Az Origo korábban arról számolt be, hogy ezerötszáz forintot ígért egy titokzatos cég egyetemistáknak, hogy tapsoljanak Orbán Viktor március 15-i beszéde alatt.
2011. február 1., kedd
Ez most vicc? Vagy komoly?!?
Nyugdíjreform
5 tipp, mit tegyünk a kötelező magánnyugdíj-pénztárban lévő
megtakarításunkkal?
1. Nyomtassuk ki az utolsó egyenleget, keretezzük be és emlékezzünk rá!
2. Vegyük fel a lengyel állampolgárságot, kérjük át a számlánkat, ott még pár évig királyok lehetünk.
3. Küldjük el a kivonatot Selmeczi Gabriellának és kérdezzünk rá, hogy ennyiért megéri-e?
4. Hagyjuk bent egy évig és a pénztár magától is lenullázza, ami az addigiból megmaradt.
5. Szenvedjünk maradandó egészségkárosodást és kérjük a rokkantosításunkat.
10 dolog amit a kormány tenni fog a magánnyugdíj pénzekkel.
1. Megveszi az összes Tesco-t meg Auchan-t, most úgyis olcsón
lesznek eladók.
2. Kósa Lajos számára megfinanszíroz egy OKJ-s gazdaságpolitikusi
tanfolyamot.
3. Ha Kósa mégse megy el, akkor vesz svájci frankot.
4. Olcsóbb magánnyugdíjasokat vásárol Kínából.
5. Létrehozza a világ első állami magánnyugdíjpénztárát, amit
Bakondi György felügyel, majd letartóztatnak valakit.
6. Módosítják az Alkotmányt, így minden 4 életben töltött év csak 2
évnek fog számítani a jövőben.
7. Matolcsi György felteszi a 24-esre Monte Carloban.
8. Félreteszi egy Gyurcsány-letartóztatási bankettre.
9. Megveszi a Chelsea-t a Videotonnak.
10. Keres egy olyan excel rovatot a költségvetésben, ahova befér ez
az összeg, és beírja.
10 alternatív javaslat a nyugdíjrendszer reformjára.
1. Nyugdíjasok bárhol játszhatnak Texas hold'em pókert.
2. A születéskor várható élettartam drasztikus csökkentése.
3. Felosztó-kirovó rendszer helyett sorsolásos - aki nyer, az nyugdíjas lesz, aki nem, az dolgozik tovább.
4. Egyéni nyugdíjszámla - mindenki annyit fizet be, amennyit akar, a kormány meg kap hozzá egy PIN kódot.
5. Testvérnyugdíjas program - mindenkinek kisorsolnak egy testvérnyugdíjast, akit el kell tartania, ezzel párhuzamosan a nyugdíjjárulék megszűnik. Akinek nem jut testvérdolgozó, az így járt.
6. GDP rulett - a kormány minden évben egy szektortól vagy egy nagyobb cégtől elvesz annyit, amennyi a nyugdíjra kell. Ehhez szerencsekereket használ Alkotmánybírók jelenlétében.
7. Nyugdíjszerző háborúk indítása szomszédos országokba, akikre nem annyira figyel a nemzetközi közvélemény.
8. 13. havi munka bevezetése - ennek bevételét a Nyugdíjasmentő Alapnak ajánlják fel.
9. Nyugdíjasok havi egy ingyen beszédet kapnak DVD-n, nyugdíjat pedig majd később.
10. A nyugdíjasok megkapják a BKV-t, mint kisrészvényesek.
Az 5 legrosszabb mondat, amit a nyugdíjas postástól hallhatunk 20 év múlva
1. Marika néni 12 hónap múlva jövök.
2. Tessék megnyugodni, ez a pénz jó helyen van az államnál.
3. Az öngondoskodás jegyében ide tetszene tudni adni a nyugdíja 90 százalékát, hogy utána kihozhassam?
4. Ne tessék aggódni, a Gitta néni a 3/d-ből sokkal rosszabbul járt, tőle minden hó végén elviszek 980 forintot a diákhitelére.
5. 82 évesen már nem szedem olyan gyorsan a lépcsőket, de már csak 6 évem van hátra a nyugdíjig.
102 019 magán-nyugdíjpénztári tag
Most már bevallhatom: papírom van arról, hogy a spekulációt támogatom a jóságos állambácsival szemben, a globális tőke szekerét tolom. Bár én inkább úgy mondanám, hogy az öngondoskodásban hiszek a tipikus magyar Pató Pál-gondolkodással szemben.
Nem sokat számoltam, nem kalkuláltam, csak döntöttem.
Azt is ki merem jelenteni, hogy nem volt bennem semmiféle forradalmi hevület, amikor besétáltam a nyugdíjfolyósító irodájába leadni a nyilatkozatot. Nem öltöztem díszmagyarba, és nem akartam utána a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalni a Nemzeti dalt, vagy felolvasni a 12 pontot. Sőt, elégtételt sem éreztem, hogy Orbán Viktor orra alá dörgölhetem a megkapott nyilatkozatot.
Pedig olyan szépen kérték azt a pár százezer forintomat. Szinte térdre borultak előttem könnyes szemmel, hogy a hazának szüksége van erre a pénzre, de én irigy voltam. Azért az árulkodó, hogy még a kisebbik ellenzéki párt is, mely alapvetően támogatja a magánnyugdíjpénztárak államosítását, úgy nyilatkozott, hogy a kivitelezést aggályosnak találja. Ők, akik néhány hónapja még minden jogi aggály nélkül sóval hintették volna be a kereskedelmi tévék általuk lerombolt székházának helyét.
Még egy dolog játszott közre a döntésemben: hiszek abban, hogy van még olyan bíróság a világon, melynek lesz bátorsága ítéletet mondani az elfogadott törvény felett. Legyen az akár Budapesten a Donáti utcában, akár Strasbourgban. Ha pedig ez megtörténik, akkor azért igényt tartanék valamilyen ellátásra azért a havi 24 százalékért cserébe. Vagy ajánlok egy alkut: szeretnék rendelkezni arról a 24 százalékról is, és onnantól kezdve tényleg semmilyen kapcsolatot nem akarok az állami szolidaritási rendszerrel.
Előfordulhat, hogy a miniszterelnök makacssága egész hátralévő életemben üldözni fog. Hiszen Orbán Viktor olyan ember, hogy ha valamit megmond, akkor annak úgy kell lennie. Márpedig megmondta, hogy Magyarországon nem lesz magánnyugdíjpénztári rendszer.
Viszont ha már itt tartunk, akkor idézzünk fel még egy elhíresült mondatot az elmúlt hónapokból: "Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból)" - mondta a Dow Jones hírügynökségnek Orbán Viktor. Márpedig jelenleg a 2000 milliárd forintnyi nyugdíjkiadásból 500 milliárdot az államkassza fedez. Ez pedig két dolgot jelenthet: vagy 25 százalékkal kevesebb nyugdíjasnak kell lennie, vagy ugyanannyi embernek 25 százalékkal kevesebb nyugdíjat kell adni. Remélem, a következetesség majd ezen a téren is jelentkezik a miniszterelnöknél és nem esik a szelektív memória hibájába.
Mindezek ellenére könnyen lehet, hogy ráfázom. Kicsit sarkítva kijelenthetem, hogy hetven évesen majd vagy koktélt szürcsölgetek Havannában, vagy a kukákat túrom a Havannán. Nagyon nem mindegy. De utóbbi esetben is mondhatom majd azt, hogy csak az én döntésemen múlt, a saját kezemben volt a sorsom, és nem befolyásolta a négyévente forduló politikai széljárás. Ezért pedig már megérte.
Miért blogolok:
csak úgy írogathatnék is, ha lenne időm, de inkább csak gondolatokat kölcsönzök másoktól....
egy ok lehetne, hogy az eddig megvalósított Fidesz-kezdeményezések egyike sem szerepelt a párt 2010-es választási programjában, tehát a választók nem adhattak felhatalmazást azokra.
egy ok lehetne, hogy az eddig megvalósított Fidesz-kezdeményezések egyike sem szerepelt a párt 2010-es választási programjában, tehát a választók nem adhattak felhatalmazást azokra.
A legfontosabb lépések, amelyek ebbe a sorba illeszkednek, a következők:
1) Köztisztviselők elbocsátása mindössze két hónapos felmondási idővel és indoklás nélkül. Ez volt a legelső erősen jogszűkítő lépés, amelyre azért volt szükség, hogy egyszerűen és olcsón elküldhető legyen több száz, az előző kormányok által kinevezett köztisztviselő.
2) Rendkívüli válságadók kivetése pénzintézetekre, energiaszolgáltatókra, kiskereskedelmi láncokra, távközlési és informatikai vállalatokra. Az adó mértéke nemzetközi összehasonlításban igen magas és forgalomarányosan meredeken növekvő. Zömmel az alaptőkét sújtja, hiszen az érintett cégek többsége 2010-ben veszteséges volt. Az adókivetés módja világossá teszi, hogy elsősorban nagy külföldi, multinacionális vállalatok ellen irányul.
3) Gyermekkedvezmények a személyi jövedelemadó rendszerén belül. Akinek három gyermeke van, az akkor sem fizet többé egyetlen fillér adót sem, ha az átlagbér négyszeresét keresi. Szélsőséges példa ez a jómódúak felesleges támogatására. A rendszerváltás óta az első eset, hogy egy miniszterelnök ennyire nyíltan saját magát kedvezményezi. A lehetőségek költsége alapján egyáltalán nem burkoltan szegényellenes intézkedés, ami különösen a munka és jövedelem nélküli roma népességet sújtja.
4) Szakmai tudás és tapasztalat nélküli, nem feddhetetlen személy hírében álló pártkatona kinevezése az Állami Számvevőszék élére és a Költségvetési Tanács felszámolása. Az alig néhány éve létrehozott tekintélyes testületet szigorúan kötelessége teljesítése közben érte a kivégzéses halál.
5) 98 százalékos különadó kivetése az úgynevezett „pofátlan" végkielégítésekre, öt évre visszamenőleges hatállyal. Amikor az Alkotmánybíróság ezt a törvényt alkotmányellenesnek találta, a parlament szűkítette az Alkotmánybíróság hatáskörét, megvonva beleszólását a költségvetést és az adórendszert érintő ügyekbe. A különadóról szóló törvényt egy héten belül változatlan formában újra beterjesztették a törvényhozó testület elé.
6) A magyar Országgyűlés kilencszer módosította az alkotmányt a kormány uralmának első hét hónapjában (2010. május 25-től december 23-ig). Ez valóban példátlan a hazai demokrácia alig húszéves történetében. Fontos és jelentéktelen változások egész sora a magyar alkotmányt mára papírronggyá silányította, tekintélye végleg odaveszett. Mindehhez az alkotmánybíráknak egyetlen szavuk sem volt!
7) A Magyar Nemzeti Bank elnöke fizetésének, a monetáris tanács tagjai tiszteletdíjának csökkentése a jelképes minimum szintjére. A kormányfő és miniszterei nem mulasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy nyíltan támadják a jegybank elnökét és bírálják az intézmény konkrét döntéseit. A kormány rendszeresen figyelmen kívül hagyja az Európai Központi Bank észrevételeit,vagy nem is tájékoztatja a tervezett intézkedésekről. Múlt héten a kormány nyilvánosságra hozta legújabb elképzeléseit a monetáris tanács tagjainak jelölésére. Ebbe a jegybank elnökének többé nem lesz beleszólása. A jegybanki autonómia visszavétele a monetáris politika és irányítás súlyos válságához vezethet
8) A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer államosítása azon az alapon, hogy az „eltőzsdézte a tagok megtakarításait". A „nyugdíjak védelmére" kinevezett kormánybiztos vizsgálatot indított a magán-nyugdíjpénztárak ellen, miközben a kormány adókedvezményeket helyezett kilátásba az önkéntes pénztárak számára, amelyek pedig jóval szabadabban dönthetnek befektetéseikről, mint a magánnyugdíjpénztárak. A kormány megzsarolta a magánnyugdíjpénztárak tagjait azzal, hogy megvonja tőlük jövendő állami nyugdíjjogosultságukat annak ellenére, hogy munkáltatójuk fizeti utánuk a 24 százalékos nyugdíjjárulékot. Január 31-ig azoknak kell nyilatkozatot tenni, akik maradni szándékoznak a magánnyugdíjpénztárakban azok helyett, akik visszatérnek az állami rendszerbe. A rendkívül szűkre szabott határidő, az információs káosz, a jogfenntartás lehetetlensége, az Alkotmánybíróság hallgatása és a magán-nyugdíjpénztári rendszer államosításával kapcsolatos beadványok tárgyalásának halogatása csaknem hárommillió honfitársunk egész életre kiható ésszerű döntését teszi lehetetlenné.
9) A médiát érintő törvények és szabályozás módosítása az információs monopólium, az úgynevezett „centrális erőtér" kialakításának szándékával. Az új szabályozás hatásköre kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtóra is. A médiahatóság jogot szerzett súlyos büntetési tételek azonnali kiszabására egyéni és kollektív jogok és méltóság igen szélesen értelmezett sérelme esetén. A büntetést azonnal be kell fizetni, bírósági fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. A médiahatóság elnöke számára rendeletalkotási jogot biztosít a számos alkotmánymódosítás egyike. A médiát felügyelő tanács összes tagját a kormányzó párt nevezte ki.
10) Házi pálinkafőzés és értékesítés forgalmi- és jövedékiadó-mentesen. Ez látszólag jelentéktelen intézkedés, ami nem érte el sem a nemzetközi, sem a hazai közvélemény ingerküszöbét. Pedig hallatlan jelentősége van annak, hogy egy posztkommunista országban az uralkodó párt először emelte hivatalos kormánypolitika rangjára az adóelkerülést és az adócsalást. Még fontosabb és egyúttal igen elszomorító, hogy nemcsak a kormány, hanem a hazai közvélemény nagy része is pozitívan értékelte ezt a lépést, közérzetjavító intézkedésnek könyvelve el.
A fenti felsorolás korántsem teljes, vannak egyéb populista és nacionalista jellegű intézkedések. Mégis, ezek alkotják a gerincét az új kormányzat azon döntéseinek, amelyek torzítják és rombolják a magyarországi gazdaság és társadalom fejlődését, hallatlan károkat okozva a jövő nemzedékeinek.
Ahogyan arra Kornai János méltán világhírű magyar közgazdász kitűnő összefoglaló elemzésében (Számvetés, Népszabadság, 2011. jan. 6.) világosan rámutatott, a magyar kormánynak nincs értelmesen összefüggő (konzisztens) gazdaságpolitikája. Ehelyett a gazdaságot súlyosan torzító és a gazdaság szereplőinek egy részét hátrányosan megkülönböztető rendkívüli adókkal igyekszik finanszírozni a költségvetésben maga ütötte lyukakat, a gazdagoknak nyújtott felesleges és igazolhatatlan adókedvezményeket. A magán-nyugdíjpénztári rendszerben felhalmozott és a bruttó hazai termék több mint tíz százalékára rúgó magán-megtakarítások erőszakos államosítása szintén a költségvetés rövid távú befoltozását szolgálja, miközben hosszabb távon még nagyobb lyukakat vág az államháztartás hatalmas zsákján. Az önkényes és akarnoki gazdaságpolitika rendkívül negatívan befolyásolja a pénzügyi megtakarításokat és a beruházásokat, amelyekre pedig a gazdasági növekedés felpörgetése végett oly égetően szükség lenne.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)