Hááát, én még tüntetnék egy darabig......

Radó Péter oktatáskutató a Facebookon így kommentálta a kormányszóvivő bejelentését: "Csak hogy jól értjük-e: (1) a részösztöndíjas kalap megszüntetésével és a képzési normatíva csekély kipótlásával feltornásszák az állam által finanszírozott helyek számát 55 ezerre, (2) a fenntartói, kutatási és hallgatói juttatások kalapok (az állami finanszírozás kétharmada) továbbra is keményen szűkülnek, tehát az egyetemek egy része továbbra is marad a bedőlés szélén, (3) a röghöz kötés marad, (4) a ponthatárokkal továbbra is ki lehet szorítani hallgatókat bizonyos képzési területekről, (5) koncepció továbbra sincs, (6) a közoktatás "átalakítása" továbbra is a felsőoktatásba belépők durva 'előszűrését' szolgálja. Háááát, én még tüntetnék egy darabig...."

Nem lesz IMF-megállapodás

Mellár: Nem lesz IMF-megállapodás Jobboldali nagyágyú: életveszélyeset lépnek Orbánék Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára szerint a kormány semmiképp nem akar megállapodni az IMF-fel, csak annyit akarnak elérni, hogy a tárgyalások eltartsanak március elejéig. Ekkor lejár Simor András MNB elnök mandátuma, a helyére pedig betesznek egy olyan figurát, aki szabad kezet enged majd a jegybanki devizatartalékokhoz. A magát jobboldali közgazdászként aposztrofáló közgazdász elmondta, hogy az IMF-megállapodás sokkal olcsóbb lenne, viszont akkor a kormány többé nem húzhatna elő további unortodox ötleteketet. Jelenleg ugyanis hét százalékot fizetünk a piacon a kötvényeinkre, az IMF-hitel pedig hozzávetőleg a fele, 3-4 százalék lenne, mondta a Menedzsment Fórumnak adott interjújában. Szerinte azonban a kormány mindenképp el akarja kerülni a megállapodást a Valutaalappal, mert egyáltalán nem hiányzik nekik az, hogy független szakértők negyedévente felmérjék az ország helyzetét, és korlátozzák őket a gazdaságpolitikai terveikben. "Ezt mindenképpen el akarja kerülni a kormány, ha túl közel kerül az egyezség, akkor mondanak egy-két olyan dolgot, amivel elijesztik a tárgyalófelet, ha viszont úgy látják, hogy a forint éppen gyengül, akkor sokkal békülékenyebb hangot ütnek meg" - tartja a Pécsi Tudományegyetem tanára. Az egész komédia csak arra jó, hogy ha újra jelentősen negatívabbra fordulna az európai gazdasági helyzet, akkor végső esetben gyorsan meg tudjanak állapodni. Amikor pedig jövő március elején lejár Simor András MNB-elnök mandátuma, akkor gyorsan vezetőt váltanak a jegybank élén, ami után az "életveszélyes megoldást" választhatják, "megnyílhat az út a devizatartalékok felé, így azt gondolják, hogy az egész ciklust kihúzhatják 2014-ig." Mellár szerint problémás, hogy a kormány "elodázza azt, hogy szembenézzen a gazdaságpolitikai hibákkal, egy új gazdaságpolitikát indítson el, ami a növekedést tudja elhozni." Mellár Tamás azt is elmondta, hogy szerinte 70-80 százalék eséllyel olyan forgatókönyv fog megvalósulni, amiben a kormány a "saját bankrendszerének új bankjaival kínál majd olyan megoldást a devizaadósoknak, hogy ezek a pénzintézetek a devizatartalékot felhasználva forintra váltják a devizaadósságot." Ezzel inflációt is gerjesztenének, ami csökkentené a forintadósságot, ráadásul ezek az állami bankok vezető pozícióba kerülnének a hitelezésben.

Orbán Viktor: Casus belli "Shame on you Hungary" "Shame on you Viktor Orbán"

Elindult a nemzetközi tiltakozás. Az Egyesült Államok és Oroszország sem fogja ezt jó szemmel nézni, mivel az USA-ban a harmadik legnagyobb lobbierővel rendelkezők az örmények, Oroszország pedig nem akar újabb 6 éves háborút a határainál. Mára csak két lehetőség maradt. Az első: a kormány kommunikációja annak sulykolására irányul, hogy Azerbajdzsán átverte Magyarországot. Megígérte, hogy a baltás gyilkost börtönben tartja, s a magyar fél ezt elhitte, jóhiszeműen adta át nekik az ott hősként ünnepelt embert, aki merő hősiességből évekkel ezelőtt agyonütött és földarabolt egy alvó örmény fiatalembert. Ebből a lehetőségből az következne, hogy Orbán Viktor kabinetjének tagjai, kezdve az összes külpolitikai tanácsadótól valamennyi, a diplomáciával foglalkozó szakemberig bezárólag, buta, hozzá nem értő, fölkészületlen emberek. El kell zavarni őket, mielőtt még ennél is nagyobb károkat okoznának. E forgatókönyv alapján nem kímélhetjük a miniszterelnököt: ha hitt a neki butaságokat súgó diplomatáknak, akkor maga is teljesen alkalmatlan a kormányzásra, s hiába tetszeleg a nagy pávatáncos a diplomáciai zseni képében idehaza, azeri kollégája minőségekkel jobb pávatáncos őnála.

Ugyanakkor a kormány részéről nem érzékelünk semmiféle elemi fölháborodást amiatt, hogy így át lettek ejtve. Épp ezért valószínűbbnek tartjuk a másik lehetőséget. Azt, hogy Orbán Viktor nagyon is tudta, mit csinál, de ez egész egyszerűen nem érdekelte, annál inkább az a hatalmas összeg, amit az azeriek ígértek a gyilkos szabadon bocsátásáért. Ha ez igaz, e forgatókönyv azt jelentené, hogy Magyarország miniszterelnöke olyan ember, aki a halállal kufárkodik, akinek nincsenek erkölcsi aggályai, s nemcsak aggályai, erkölcsei sincsenek, tehát hite sincs, s ha valaha hitről, erkölcsről beszélne is, az maga a nekünk szóló pávatánc, ami mögött fölsejlik a romlottsága vagy a bomlottsága?

Az örmény diaszpóra-minisztérium közleménye arra szólítja fel a világban élő örményeket, hogy kezdjenek masszív tüntetésekbe az adott országok magyarországi kirendeltségeinél, ítéljék el a magyar kormány intézkedését és helyezzenek kilátásba szankciókat Magyarország ellen. Eljött az idő az egyesülésre, hogy a 10 millió örmény szerte a világban kifejezze tiltakozását a nyilvánvaló igazságtalanság ellen. Aki becsukja a szemét a törvénytelenség és szörnyű brutalitás idején, az később áldozattá válhat egy nap - figyelmeztet az örmény tárca." (forrás: portfolio.hu) Ez nem annyira vicces, ha figyelembe vesszük, hogy az örmény diaszpóra gazdasági- politkai befolyását a világban. Ráadásul az örmények mindig is kiálltak mellettünk,a vészkorszak idejét is beleértve. És egy nem vicces vicc: "Szíjjártó Péter nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár pénteken a kora esti órákban Pozsonyba utazott, ahol találkozott Robert Fico szlovák kormányfővel. A zárt ajtók mögött zajlott megbeszélés után Szíjjártó rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, hogy Orbán Viktor megbízásából kedvező ajánlatot tett. Szlovákiának: ha egymilliárd euro értékben vásárolnak magyar állampapírokat, akkor az M3-as autópályán négy ember életét követelő balesetet okozó Eva Varholíková Rezesovát Áder János személyesen kíséri át a Mária Valéria hídon." 

Hülyének nézve

Engem is meglep, milyen indulat lesz néha úrrá rajtam a kormány kommunikációjától. Ott van például a tandíj. Önmagában nem váltana ki belőlem heves érzelmeket. Ezzel a formájával nem értek egyet, más formájával viszont igen – higgadtan meg lehetne vitatni. Amikor azonban a kormányzat a saját tandíjváltozatának megvédése helyett azt sulykolja, hogy nincs is tandíj, akkor emelkedik a vérnyomás. Hazudnak. Ez megalázóbb, mint a tett, amit tagadnak. Ellopták a magánnyugdíj-megtakarításokat. Ezt veszteségként éljük meg, de nem megalázásként. De amikor kiállnak azzal, hogy megvédték a pénzeket, amit azóta elherdáltak, és a döntésünket szabadon hozhattuk meg, miközben zsaroltak, az már megalázó. Egyre nehezebb a megélhetés. A fizetésből és a nyugdíjból nyilvánvalóan kevesebbre futja, mint korábban. Csökken a jövedelmünk reálértéke, ahogy a közgazdászok mondják. A miniszterelnök a levelében mégis azt írja nekünk, hogy „az elmúlt két évben befagyasztottuk a rezsiköltségeket”. De hát ott a KSH és ott vannak az asztalon a banki értesítők és a sárga rezsicsekkek, amelyek szerint ez nem igaz. A legelviselhetetlenebb az, amikor az eleve megalázó intézkedéseket magyarázzák. Minden szereplő bizonytalanságról beszél a közoktatásban, többek között azért, mert a napokon belül hatályba lépő köznevelési törvényhez nem sikerült időben elkészíteni a végrehajtási rendeleteket. A minisztérium nem türelmet kér, hanem „egyértelmű rendelkezésekről” beszél. A kormány szerint nincs bizonytalanság, hogy is lenne, amikor a tanév közepén egyszer csak megváltozik az iskolák zömének tulajdonosa. Legutóbb a hátrányos helyzetű gyerekek oktatását vállaló alapítványi és korábban egyházi fenntartásban lévő iskolákkal kapcsolatban adtak ki közleményt, amelyben egyenesen azt írták, hogy soha ennyire kiszámítható és biztonságos nem volt ezekben az iskolákban az élet. Ebbe bele lehet őrülni. Ezek az iskolák ugyanis haldokolnak. És a kormány nemcsak cserbenhagyja őket, hanem olyan szövegekkel alázza meg a kétségbeesett tanárokat és szülőket, hogy „alaptalanok azok a hírek, melyek arról szólnak, hogy az alapítványi és magániskolák, valamint a kisegyházak intézményei kiszolgáltatott, létükben elbizonytalanított helyzetbe kerülnek”. Két hete kapott nyilvánosságot, hogy háromezer hátrányos helyzetű gyerek oktatása kerül veszélybe, mert a minisztérium nem kötött oktatási megállapodást az egyik szervezettel, amelyet a parlament megfosztott egyházi státuszától. A tárca szerint itt is „alaptalanok” a félelmek, mert megkötik a megállapodást. Jövő héten iskolakezdés, megállapodás nincs. Esküszöm, ha azt mondanák, hogy igen, mi is tandíjat vezetünk be, feléljük a nyugdíj-megtakarításokat, káoszt okoztunk a közoktatásban és teljesen hidegen hagynak minket a hátrányos helyzetű gyerekek, az is jobb lenne, mint amiket helyette mondanak. Az kibírhatatlan, hazug dolog.

„Mondjál kevesebbet, akkor nem tudnak belekötni!”

Magánúton jártak Damaszkuszban, semmi közük se a rezsimhez, se a lázadókhoz, látogatásuknak sincs köze a korábbi tevékenységükhöz (Most a kutyákhoz vagy a rendőrséghez? Na mindegy.); a konfliktusnak jelét sem látták, miközben még várost is néztek, és csak azután „indult el a lavina", hogy elrabolták őket. Ezek után viszont már, ha újra megkérné őket a szíriai „barátjuk", szó sem lehetne arról, hogy Szíriába utazzanak. Lényegében ennyit árult el a három kiszabadított magyar túsz egyike a Terrorelhárítási Központ keddi sajtótájékoztatóján, amikor Hajdú János, a TEK főigazgatója emberünk füléhez hajolt és odasúgott valamit. Ekkor vált nyilvánvalóvá – s ezzel Hoffmann Rózsáéknak is foglalkozniuk kellene –, hogy a terrorelhárító iskolában nem tanítják, mit kezdjen az ember magával akkor, ha békés, fegyvertelen emberekkel pogácsa és ásványvíz mellett beszélget. Így hát miért is karcolta volna meg Hajdú János agyát: a sajtótájékoztatók egyik sajátossága, hogy a mikrofonokat ilyenkor bekapcsolják, vagyis ha olyat gondol súgni a mellette ülő fülébe, hogy „mondjál kevesebbet, akkor nem tudnak beléd kötni", azt bizony egy ország fogja hallgatni. Másnap meg az internetes társadalom röhög majd ezen. Mert mi mást tehetne. Kétségkívül jól jött volna most egy fürdőnadrágos kép, rajta három büszke magyarral, napernyős Margarita koktéllal a kézben, máshol meg egy kutyapórázzal. De hát nincs, a fene egye meg. Tudjuk be színtiszta cikizésnek azt a kérdést is, amelyet valaki merészen feltett: láttak már arab embert kutyát sétáltatni? Nem, de a legkevésbé a szomorú szemű exrendőrök tehetnek arról, hogy mire hazaértek, már legendák születtek róluk, a kutyáikról meg a szíriai munkájukról. Ó pardon, a nyaralásukról. Elég csak a kiszabadításukról szóló híreket követni, amely „óraműpontossággal végrehajtott titkosszolgálati akcióként" indult, aztán ugyanez lett „titkosszolgálati" nélkül. Kicsivel később már „háromoldalú, békés tárgyalásokról" beszélt a TEK. Meg a szír ellenzékről a külügy, ami csak nyelvbotlás volt, gondolom. A fejlődéstörténet mégis a mostani verzióval csúcsosodott ki: állítólag annyi történt, hogy a magyarok elrablói elhúztak, ott hagyták őket a pincekulccsal, azok szereztek egy mobilt, oszt telefonáltak egyet. „Még a gyanúját is el kell hárítani annak, hogy a magyar hatóságok bármit is tudtak volna a túszul ejtett magyar szakértők munkájáról, és ki kell vizsgálni, sértettek-e törvényt vagy Magyarország érdekeit." Miért, mit sértettek volna a bomba- és aknabiztos szír köztereken – a kutyapiszkon kívül? A minap a kommunikációs tanácsadó feladatait is ellátta, ami csöppet meglepő annak fényében, hogy az illető a Terrorelhárítási Központ igazgatója. Az egykor a Fidesz biztonsági direktoraként dolgozó rendőr a kormányváltás után tízmilliárdos költségvetésű kommandó élére állt, amelynek egyik fő feladata a miniszterelnök védelme. A küldetéshez eszközt is kapott szépen, bár példás visszafogottságot jelez, hogy a telefonom PIN kódját – egyelőre – nem változtathatja meg. Egyéb ügyekben aktív szerepet vállalhat. Hajdu legutóbb a három, Szíriában fogságba esett, kiszabadított, majd hazaszállított korábbi rendőr ügyében tartott sajtótájékoztatón lépett fel. És egyiküknek – az Index videója szerint – két újságírói kérdés között azt súgta: „Mondjál kevesebbet, akkor nem tudnak belekötni!” Értsd: a közösség pénzén fenntartott, állami feladatokat ellátó szervezet elöljárója azt javasolta a közösség pénzén menekített és utaztatott kollégának, hogy kevesebb részletet áruljon el kalandjáról. Hajdu viselkedése persze nem meglepő a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ismeretében: a szisztéma hozzávetőleg annyira kedveli a nyilvánosságot, mint az átlagos adócsaló. Pedig akad néhány kérdés, amelyre illene válaszolnia az érintett triónak. Például arra, hogy pontosan mit csinált Szíriában, s biztosan nem a szabadságért tüntetőket halomra lövető Bassár el-Aszad rezsimjének dolgozott-e. Mert ha a felvetésre adott nemleges válasza nem igaz, akkor alighanem örömmel vennénk, ha visszautalná azokat a forintokat, amelyeket a bravúros manőverre költöttünk. Ha az egyetemi hallgatók kötelesek finanszírozni tanulmányaikat, akkor esetleg a zsoldosok is beszállhatnak a szabadítási költségekbe. Persze egyelőre nincs alapos okunk azt hinni, hogy a hármasnak titkolnivalója lenne: a csapat állítja, látogatóba ment a távoli országba. Érthető, mindannyiunk régi álma, hogy polgárháborús övezetben kávézzunk a teraszon, miközben Kalasnyikovok szólnak a háttérben a helyi rádió helyett. De bármi is az igazság, az a nyilvánosságra tartozik. Éppen ezért furcsa, hogy a kommunikációs tanácsokat osztogató Hajdu hallgatásra biztat: szerinte nem tartozik ez az egész ügy a sajtóra, a polgárokra. Fölteszem, elég, ha az illetékesek elsztorizgatnak egymásnak a páncélozott fekete autó hátsó ülésén a céllövöldés élményekről és a Chuck Norris hatékonyságát idéző akciókról. Nincs is ezzel semmi baj, amennyiben Hajdu János nem szeretné a jövőben az állami szervezetet vezetni: kereshet magának egy szponzort, amely új fegyvereket vásárol neki, tisztán tartja az egyenruháját, állja a fizetését, s tapsol olykor mulattató húzásainak. De amíg a TEK-et irányítja, addig talán igazodnia kell ahhoz, hogy az országgal szerződött.

Ex-president, -László Sólyom -criticises mandatory registration before elections

The government's plans to introduce mandatory registration for voters if they wish to cast their ballot run contrary to the constitution, former President Laszlo Solyom said on Saturday, as reported by internet portal Origo.hu . Pre-election registration would also violate the European charter of human rights, the portal quoted Solyom as saying at a local festival in Aszofo, western Hungary. According to the portal, Solyom voiced sharp criticism of government policies, insisting that the government was working "full steam" to strengthen its political and economic positions. The former president also said that the government's measures during the past two years involved "so much destruction, grievances and losses to the national economy". Solyom, however, blamed both the government and the opposition for an unprecedented increase in the proportion of undecided voters. "Fewer and fewer people will stand the humiliation which emanates both from the unexplained and aggressive government measures and from the clamour of the opposition, which has justly lost its credit, on behalf of democracy," Origo quoted Solyom as saying. The government has degraded the constitution into a political tool, he said, adding that the constitution is being further "destroyed by amendments serving daily purposes". Though the Fidesz-Christian Democratic government had several good plans worth supporting, those causes were destroyed by "the style and methods of government", Solyom said. Asan example for such causes Solyom mentioned the government's handling the pension reform, and said that "not even the outlines of a (new) sustainable pension system have been created" while the collectivised private pension funds have been used to reduce the state debt.

„Félázsiai származékoknál, mint mi, csak így megy”

„Félázsiai származékoknál, mint mi, csak így megy” Konzultáció - Demján Sándor keményen kritizált, Orbán Viktor magyarázkodott Nyílt színen, a miniszterelnök jelenlétében bírálta Demján Sándor a kormány gazdaságpolitikáját a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tegnapi elnökségi ülésén. A szervezet elnöke közel egy órán át magyarázta, szerinte milyen hibákat követett el a kormányzat. Közben megjegyezte: Miniszterelnök úr, ami itt van, az nem unortodox gazdaságpolitika, mert az ott kezdődne, hogy beruházások vannak. Félretájékoztatottnak nevezte a kormányfőt, akivel elhitetik, hogy az elmúlt időszakban kifizetett uniós pénzek a jelenlegi kormánynak köszönhetők, holott valójában az előzőhöz köthetők. Helyeselte, hogy megkezdődtek a tárgyalások az IMF-fel, amelynek szerinte hálásnak kellene lennünk, hiszen 2008-ban megmentette az országot az államcsődtől. – Kell az új hitel, hogy be lehessen indítani a termelőberuházásokat – jelentette ki. Orbán Viktor jól bírta a kemény kritikát, legfeljebb annyiban viselkedett másképp a szokásosnál – amikor szinte mozdulatlanul hallgatja az előadót –, hogy izgett-mozgott, feltűnően gyakran dugta össze a fejét Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral, illetve annyira figyelte Demján előadását, hogy teljes testével felé fordult. Szóhoz jutva azt mondta, volt az alkalomra írt beszéde, de azt már nincs értelme felolvasni, mert „változott a táncrend”. A kritikát megköszönte, s hozzátette, azért is fogadja el, mert Demján javaslatokat is megfogalmazott. Ilyen volt egy beruházási alap felállítása, amely évi 300-500 mil liárd forintot tudna forgatni, illetve egy szolidaritási kötvény bevezetése, ami annál is inkább tetszett Orbánnak, hogy szerinte a lakosság az államkötvényeket is szívesen vásárolja. A VOSZ elnöke egyébként abból a megállapodásból indult ki, amelyet még 2010 tavaszán Orbán Viktorral mint pártelnökkel kötöttek. Akkor ígéretet kaptak 10 év alatt egymillió, főként termelő új munkahelyre, arra, hogy négy éven belül a régiós átlagra vagy az alá csökken a vállalkozások adóterhelése. Elhangzott az is, hogy a közbeszerzési és uniós pályázatokon a magyar tulajdonú cégek kerülnek előnybe, s a kormány segíti a kisebb vállalkozások piacra jutását. Demján szerint ezekből vajmi kevés valósult meg. Orbán Viktor szokatlanul önkritikus hangulatban volt, amikor azt magyarázta, hogy mi miért nem sikerült eddig. Például azért, mert a kormánynak nincs magyar pénzre támaszkodó fejlesztéspolitikája. Az összes megvalósuló fejlesztés 90 százaléka uniós pénz és a hozzá rendelt önerő. A kritikát, hogy az állam nem segíti a cégek piacra jutását, elfogadta, s az állami intézményrendszer tohonyaságának tudta be. Egyetértett azzal is, hogy a közmunka nem a legjobb eszköz a munkahelyteremtésre, de mint mondta, így lehet kihozni az embereket a dologtalan világból. – Az IMF a kormány számára nem érzelmi kérdés – mondta Orbán. Vashideg logika, higgadtság, csigavér kell a tárgyalásokhoz. Az jó, hogy nem voltak itt az elmúlt 1,5 évben, mert ha itt lettek volna, akkor nem lennének különadók és nyugdíjrendszer-átalakítás, amelyekből komoly összeg folyt be a költségvetésbe. Így most csak a tranzakciós adóban kell megegyeznünk – tette hozzá. Demján megjegyzésére, hogy össze kell fognia a nemzetnek a kilábaláshoz, azt válaszolta: 2/3-nál nagyobb összefogást nem tudok elképzelni. Az összefogás nem szándék kérdése, hanem az erőé. „Az ilyen félázsiai származékoknál, mint mi, csak így megy” – jelentette ki. Orbán szerint a találkozó legizgalmasabb kérdése, és amin gondolkozni érdemes, hogy mi lesz Magyarország helye Európán belül, ahol épp az 1990-es évek rendszerváltozásaihoz hasonló átrendeződés zajlik, a Nyugat hanyatlik, ellenben Közép-Európának esélye van a felemelkedésre. Orbán úgy véli, a siker új gazdaságpolitikát kíván, s reméli, „a jóisten megsegít minket, és nem kell a demokrácia helyett új rendszert bevezetnünk”.......................................

A korlátaink

Ha volt valakinek eddig kétsége az orbáni demokrácia lényegét illetően, akkor most minden bizonytalanságát eloszlathatja a miniszterelnök legújabb javaslata. Szeptemberi ülésszakán ugyanis arról dönthet az Országgyűlés – s van-e valakinek kétsége, hogyan fog dönteni? –, hogy bevezetik az előzetes feliratkozást a 2014-es parlamenti voksolásra. Magyarországon eddig az állam állította össze a választói névjegyzéket – így a kormányfő –, ezt most megfordítják. Aki a választásokon részt akar venni, annak jó előre fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillanatától kezdve minden információt, ajánlási lehetőséget megkap. Aki nem iratkozik fel, az kívül marad, őt nem fogják „zargatni” választási akciókkal, nem kap szórólapot vagy kopogtatócédulát. Az előzetes választási lista több mint megcsúfolása, tagadása a polgári parlamenti tömegdemokráciának. Az ugyanis arról szól, hogy minden választásra jogosult polgárnak alkotmányban rögzített, az egész közösség által elismert alapjoga, hogy időről időre titkosan véleményt mondhasson a szavazóurnáknál: kit szeretne látni a következő ciklusban a közhatalomban. Ezt a jogot csak bíróság veheti el tőle. Szabadságában áll az is, hogy döntését az utolsó pillanatig halogassa, mint ahogyan az is, hogy akár a szavazófülke ajtajában úgy döntsön: nem szavaz, s távollétével fejezi ki véleményét a politikai elitről. A pártoknak ebben a rendszerben az a feladatuk, hogy programjaikkal meggyőzzék a polgárt, őt képviselik, érdemes őket hatalomra juttatni, mert másoknál jobban fogják képviselni a közösség érdekeit. A politikai váltógazdálkodást pedig nem azért találták ki, mert az „úgy helyes”, hanem mert a polgári demokráciák története bebizonyította, kormányon minden politikai erő kifullad egyszer, nemritkán romlottá válik, s új közszereplők kellenek ahhoz, hogy új válaszokat adhassanak. Vagy egyszerűen csak meg kell szabadulni a régiektől. A mostani javaslat nem más, mint korlátozó cenzus, amely a nyolcmillió jogosult kezéből egy mindig minden párt körül megtalálható elszánt kisebbség kezébe adja a döntés jogát, s törvényessé teszi e kisebbség diktatúráját a távol maradó többség felett. Megfosztja a bizonytalanokat, a sokáig hallgatókat attól a lehetőségtől, hogy az utolsó pillanatban elszánva magukat protesztszavazóként a kormány bármely ellenfelét erősítsék. A kormányfő pontosan látja, hogy sikertelen kormányzásával már nem tudja „békésen” megszólítani a „némákat”, önkritikára nem lát okot, nem mellesleg pedig készen kapja kézhez a határon túlról levélben szavazó magyarok névjegyzékét is. A hatalom már nem biztos abban, hogy az általa keresztülerőltetett új választási rendszer ismét beülteti a bársonyszékbe, még nagyobb biztonságot akar, hogy elvetélt kormányzását bármi áron, bármily nagy ellenszenv közepette is folytathassa.

Bízzanak a kormányban! Főleg nyugdíjügyben!!!

Több, mint egy éve ebbéli felháborodásomban indult ez a blog, aki nyugdíjügyekben még hisz a fideszes kormányígéreteknek, az valószínűleg menthetetlen – ám a többiek számára érdemes felrajzolni a pályát, amit az Orbán-kabinet e tárgykörben befutott. A vonalvezetést földművelő eleink alighanem az „ökörhugyozás” kifejezéssel jellemeznék, de nem lenne igazuk: az ökör – miközben imbolyogva könnyít magán – azért a célja irányába halad, kormányunk nyugdíjstratégiájában azonban (mióta a nyugdíjpénztári vagyont elvette és eltőzsdézte, -költötte) sem a cél, sem az irány nem azonosítható. „A mi szociális biztonságot teremtő politikánk egyik sarokpillére lesz az idős embereket szolgáló politika. Ez számunkra nemcsak a nyugdíjas-társadalom szerzett jogokra épülő nyugellátásának védelmét, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését jelenti, hanem olyan komplex szolgáltató rendszert, amely ennek a társadalmi rétegnek a megbecsülését és biztonságát hivatott megteremteni. Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek.” A választási programban szereplő „nem engedjük”-ből kormányra kerülve viszonylag gyorsan „teszünk róla” lett, és ezen a tényen az sem sokat szépít, hogy a pénz hűlt helyét azóta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánymegbízott őrzi. A biztonságba helyezés után Orbán Viktor videoüzenetben nyugtatta meg az ő országát, hogy a magánnyugdíjat ugyan elvette, de nincs baj, mert a megtakarításaink egyéni nyugdíjszámlára kerülnek, és az ott gyarapodó forintjaink örökölhetőek lesznek. A teljesítés kormányhatározatban rögzített időpontja épp egy éve járt le, jelenleg azonban nemhogy a nyugdíjszámlákról és az örökölhetőségről nincs szó, de (a társutas kereszténydemokraták közreműködése nyomán) épp egy újabb nyugdíjrendszerváltás van napirenden. Az egyéni számlás svéd modell helyett most a pontgyűjtős német szisztémát preferáljuk, amelyben a ledolgozott évek és a befizetett járulékok mellett a felnevelt gyermekek is pontszerző tényezőnek számítanak. Két éven belül tehát a harmadik pálfordulásnál tartunk, és az irányváltásokban minimális kiszámíthatóság vagy logika sem észlelhető. Amennyiben a nyugdíjért előzetesen fizetni kell, és a juttatás valamiképpen arányos a befizetésekkel, akkor az valami szolgáltatásféle lenne, és egyáltalán nem szerencsés, ha pókerként viselkedik (betoljuk a téteket, a bank blöfföl, és a végén az nyer, aki a legjobb pillanatban tudott kiszállni). Az illetékesek szerint bizonyára demagógia (miért is?) a norvég mintára hivatkozni, ahol a tavalyi nyugdíjreformot ötévnyi intenzív társadalmi vita készítette elő, a végül összpárti konszenzussal elhatározott bevezetésre pedig – lépcsőzetes rendszerben – tíz évet szánnak. De az azért alighanem globálisan is példátlan, hogy a hovatovább már csupán kéthetes ciklusokban, a legközelebbi forintárfolyam-zuhanásig tervező politikusaink pillanatnyi túlélési szempontjaihoz kell igazítanunk életünk egyik legfontosabb és leghosszabb távra szóló stratégiai döntését. Apró öröm az ürömben, hogy a kormányfő abban a 2010. decemberi videoszózatban azt is kinyilatkoztatta: a nyugdíjak biztonságát – örök időkre – a mostani kormány garantálja. Ha valaki bízik a miniszterelnök szavában, akkor a vargabetűk ellenére is nyugodtan alhat: a jövő olyan biztos, mint az állami nyugdíj. Ide jöhet még egy körlevél is: Fideszes kormányunk parlamenti mameluk törvénygyára 365 törvényt fogadott el tavaly, erőltetett menetben,követhetetlenül, EZ A KORMÁNY NAGY TAKTIKÁJA. Ha meghallgatjátok ezt a minapi műsort, abból világosan kiderül, hogy MINDÖSSZE 10-15 ember tudta, amikor megszavazta az új alkotmányt, hogy KIVETTÉK BELŐLE A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JOGÁT!!!! Ez azt jelenti, hogy bármikor csökkenthetik, tetszés szerint a nyugdíjadat, és az egészségügyi ellátáshoz sincs alkotmányos jogod. A lényege az, hogy az új Alaptörvényből, kivették az Alkotmányos jogok közül a Társadalombiztosítást, ami azt jelenti, hogy adó formájában fizetünk nyugdíjadót és egészségügyi adót és ezért cserben NEM JÁR semmi, sem nyugdíj, sem ingyenes egészségügyi ellátás, a kormány biztosít valamit, amennyit éppen kedve tartja és simán megvonhatja bármikor és hozzányúlhat az eddigi nyugdíjakhoz is. Nincs alkotmányos garancia semmire, nincs jogorvoslatért kihez forduni, mert törvénysértést nem követ el a kormány. Hiszen az Alaptörvényből kivették ezt a jogot. Ergo a teljes kiszolgáltatottság állapotában teljesen védtelenek az állampolgárok, különösen a 4,5 millió nyugdíjas. NAGYON FONTOS!!!! Döbbenten néztem az ATV egyik műsorát. Ezt bizony nem elég látni, de terjeszteni kell. A műsor a honlapról megnézhető a lényeges rész az utolsó 10 percben hallható: http://atv.hu/videotar/20120430_mihalyi_peter_2_resz (a számláló hátralévő időt mutat, tehát az utolsó 10 percet keresd! kb az idővonal 2/3-ánál) Ha felocsúdtál a döbbenetből, továbbítsd !

Schmitt Pál utóda(i)

Pali bácsinak üzenném, hogy szeretett országa népének, azért még van egy kis igazságérzete:
egy csalással, lopással szerzett kisdoktorit nem lehet elbagatellizálni, amikor a hajléktalant megbüntetik kukázásért, vagy akár csak azért, mert kivesz a szelektívből pár visszaváltható üveget......
Ide jutottunk!

Szerintem a Kövér Laci bácsi lészen a befutó, a régi (h)arcostárs...... bár ez sem biztos

A mancs szerint

pár éve még nem vállalta a köteles ember. Ő Áder Jani bácsit ajánlja, aki szintén régi (h)arcostárs... 50-50%-ha a Kövér nem akar, akkor kell egy másik jó (K)Áder! Schmitt Pál lemondása utáni jelölési folyamatról a frakcióvezetők az esti órákban ötpárti egyeztetést tartottak az Országgyűlés épületében, utána Viktor több mint két órán át tartó egyeztetésen vett részt az államfői feladat- és hatásköröket ellátó Kövér László dolgozószobájában.
Viktor Vezért is kérdezték erről tegnap este:
A fideszes házelnök esetleges jelöléséről Viktor ugyanakkor újságíróknak azt mondta, "nem aktuális a kérdés". Úgyhogy bármi lehet..... ebben az országban....

3 Schmitt Pál mém

Schmitt-dal

Mai hírek......itt már bármi történhet

Nach den heutigen Nachrichten habe ich keine anderen Worte mehr gefunden...

Gyertek ti is SOTE-ra doktorálni!!

A SOTE-n ma már mindenki hozzáfér a legmodernebb kutatási eszközökhöz!

47.000.-Ft

Kérd Matolcsytól az új pénzt, vagy oszd meg, ha Te sem tudsz/ tudnál megélni 47.000 Ft-ból!

A bubók

Dr. Bubóék beszélgetnek

Új rendszámtábla 2012

Nem lesz kötelező, de ki tudja ....:-))))
Katt a képre a nagyításhoz!

Gazdasági csoportharcok a kormány közelében

A kormányátalakítás lehetséges forgatókönyvei
Egyensúlyi zavarok

Publikálva 2011.12.15. /Szerkesztett/ Másodközlés


Múlt heti, váratlannak tetsző lemondásával Fellegi Tamás fejlesztési miniszter elébe ment egy hónapok óta érlelődő nagypolitikai döntésnek. Bár Orbán Viktor igyekszik megúszni, Fellegi távozásával elkerülhetetlenné válhat a kormányzati struktúra személycserékkel járó átrendezése. A kormányfőnek számos, a nyilvánosságban ritkábban vizsgált szempontot is mérlegelnie kell.

Egyre több jel utal arra, hogy Orbán Viktor elvesztette uralmát a gyorsnaszád felett: miközben végleg összedőlt a 2012-es költségvetés, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a múlt héten benyújtotta lemondását, és lapzártánkig a kormányfőnek sem Európa, sem a magyar közvélemény felé nem sikerült egyértelmű üzenetet megfogalmaznia arról, vajon mi az álláspontja Merkel és Sarkozy új Európa-víziójáról. Mindeközben küszöbön áll az IMF-fel folytatandó tárgyalássorozat, amely - feltéve, hogy megegyezéssel zárul - minden valószínűség szerint totálisan lenullázza a Matolcsy-féle gazdaságpolitikát.


Szolnoki háló

A fő gazdasági érdekcsoport megkérdőjelezhetetlen vezetője továbbra is Simicska Lajos, aki cégbirodalmát az egyaránt a budapesti Radóc utca 8. szám alatt székelő B-Reklám Kft. és Mahir Zrt. igazgatásán keresztül irányítja. Ami viszont a gazdasági befolyás közvetlen érvényre juttatását illeti, abban Simicska már inkább "csak" stratégiai döntéshozóként vesz részt. Az operatív munka döntő részét évek óta Nyerges Zsolt irányítja. A szolnoki születésű Nyerges vezeti a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt.-t, ő az Infocenter Zrt. első embere, és másfél éve ő vezeti a Fideszhez közeli építőcéget, a Közgép Zrt.-t is. Az egykori közgépes vezetők nemcsak a minisztériumokba, de más állami tulajdonú cégek - köztük az MVM - vezetésébe is beszivárogtak. Bártfai Márton korábban a Közgép tulajdonában lévő Budai Malomipari Kft.-t vezette, ma már ő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő birtokában lévő Concordia Közraktár Zrt. első embere, míg az egykor éveken át szintén a Közgép alkalmazásában lévő Gopcsa Péter a Nyerges Zsolt üzlettársa, Baji Csaba vezette MVM-hez tartozó Országos Villamos-távvezeték Zrt. vezérigazgatója lett.

Több kormányzati informátorunk is jelezte: Nyerges az elmúlt évben mind egyértelműbben törekedett arra, hogy önálló hatalmi tényezőként jelenjen meg. A Figyelő tavalyi Nyerges Zsolt-portréja szerint "Ökrös Imre, Nyerges Zsolt barátja is magyarázhatja Nyerges kiváló jobboldali kapcsolatait. Az amúgy debreceni származású Ökrös élettársa ugyanis Lévai Gizella, Lévai Anikónak - Orbán Viktor feleségének - a testvére, azaz Orbán Viktor sógornője." A Narancs két szolnoki forrásból is úgy értesült: Orbán az utolsó pillanatban, Nyerges személyes kérésére állíttatta le a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal vezetői posztjára kiírt jelölési folyamatot, hogy Nyerges ismerősét, Lengyel Györgyit juttathassa pozícióba. Ennél is jelentősebb fegyvertény, hogy tavaly szeptemberben a miniszterelnök Nyerges közeli ismerősét, Sélleiné Márki Máriát nevezte ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójává, aki korábban a Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet főigazgatója volt. Forrásaink szerint a miniszterelnök tavaly szintén a Nyerges vezette szolnoki üzleti kör nyomására nevezte ki hat évre a Magyar Energia Hivatal vezetőjének Horváth Pétert, aki volt már elnöke is a szolnoki Fidesz-szervezetnek.

Mint utaltunk rá, Nyergesnek nemcsak a fejlesztési minisztériumon belül van jelentős politikai befolyása. A vidékfejlesztési tárcánál ugyan pozíciót nem visel, személyzeti politikájának kialakításában viszont főszerepet játszott és játszik ma is Nyerges Zsolt öccse, Nyerges Attila állatorvos. (Aki azóta a megválasztott diploma nélküli fejlesztési miniszter főtanácsadója lett.......)
A VM-et Fazekas Sándor vezeti, aki - a minisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárához, Búsi Lajoshoz hasonlóan - tavalyig bezárólag a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke volt; mindketten régről ismerik Nyerges Zsoltot. A Nyerges család befolyásától vélhetően nem független, hogy a tárca költségvetési gazdálkodási főosztályát Petykó Zoltán lánya, Petykó Adrienn vezeti. Petykó Zoltán a kormányváltás előtt három éven át vezette a Közgép felügyelőbizottságát, tavaly óta pedig ő az uniós források koordinálásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség első embere.


"Önálló" indítványok

Szeptember elején, a Habony Árpád szerepét körüljáró cikkünkben még azt írtuk, hogy Rogán és Lázár együtt összesen 67 önálló képviselői indítványt készített elő és nyújtott be. Ez a szám azóta 81-re emelkedett. Szintén utaltunk rá, hogy ezek közül számos terv a kormány politikai akaratát tükrözte, de több közülük kimondottan a gazdasági háttéremberek szája íze szerint íródott. Arról tehát nincs szó, hogy Orbán ne tudná érvényesíteni akaratát Rogánon vagy Lázáron keresztül. Előbbi nyújtotta be például az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények, illetve az "otthonvédelemmel" összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítványokat. Lázár nevéhez kapcsolódik a közszférában munkát vállalók kétmillió forint feletti végkielégítését 98 százalékos különadóval sújtó visszamenőleges hatályú törvény. Több módosítás azonban egyértelműen a gazdasági hátország érdekeit szolgálta, ezek benyújtásában eddig főként Rogán volt aktív. Az ő nevéhez fűződik többek között a kiemelt cégek csődjéről és felszámolásáról, illetve a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény mellett az a tavaly októberi - Cser-Palkovics Andrással közös - indítvány is, mely a Közszolgálati Közalapítvány, az MTV, a Magyar Rádió, a Duna Tv és az MTI vagyonát az akkor frissen életre hívott Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) birtokába utalta át. Utóbbi teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az összevont, évi 64-65 milliárd forintos költségvetés a nyilvánosság számára követhetetlenné váljon, s az elkülönített forrás jelentős hányadát külső gyártó cégek megbízásaira költhessék. Ismert az is, hogy Rogán és Lázár közösen nyújtotta be azt az ágazati különadókról szóló indítványt, amely hatálya alól több, a Fidesz hátországához tartozó cég - köztük például a CBA - is mentesült.



Orbánnak további fejfájást okozhat, hogy kormányát sem tudja kedve szerint átalakítani. A miniszterelnökhöz közel álló forrásunk megerősítette: a fejlesztési miniszter helyére már "hónapok óta, mindeddig mégis eredménytelenül zajlik a casting". (Közben megtalálták Németh Lászlóné Zsuzsikát, Simicska beosztottját, aki Tisztelt Bíróság! felszólalással kezdte parlameni bizottsági meghallgatását.......)
Az elhúzódó egyeztetések fő oka volt, hogy Orbán eddig nem talált olyan jelöltet, aki lojális maradna mind a politikai, mind a Fidesz első számú gazdasági háttérembere, Simicska Lajos által irányított "alternatív" gazdasági hatalomhoz, s egyúttal képes lenne hatékonyan ellátni egy ilyen komplex miniszteri feladatkört. Fellegi tárca nélküli miniszteri kinevezése csupán technikai jelentőséggel bír: az IMF-tárgyalásokat folytató magyar küldöttséget ugyanis miniszteri szintű kormánytagnak kell vezetnie. Matolcsy erre az ismert körülmények miatt nem lehet alkalmas, más miniszter pedig egyszerűen nem rendelkezik a megfelelő háttértudással egy ilyen tárgyalássorozat lebonyolításához. Fellegi lemondása ettől függetlenül véglegesnek tekinthető, s emiatt a napokban Orbán további, egyre sürgetőbb egyeztetésre kényszerül a párt legfontosabb pénzügyi háttérembereivel.

Egy működő modell

"A kormány fontos pozícióinak leosztása alapvetően két emberen áll: Orbán Viktoron és Simicska Lajoson. Szándékaik, érdekeik azonban egyre kevésbé találkoznak. Beosztásából adódóan a személyzeti politika egyedül a miniszterelnök kompetenciája, és a kormányfő - mivel mozgástere megőrzése végett fontos szempont, hogy ne engedjen át minden befolyásos pozíciót a fő gazdasági érdekcsoportnak - a lapokat nemcsak a kinevezésre ácsingózó káderek elől igyekszik az utolsó pillanatig titkolni, de azok elől is, akikkel szemben maga is szabadságharcra van kárhoztatva. Ebben a küzdelemben a személyzeti politika Orbán legfőbb ütőkártyája" - fogalmazott a Narancsnak a politikai, illetve a gazdasági kormányzás fő szereplői között otthonosan mozgó informátor. Ezzel a megfigyeléssel kormányzati forrásunk is egyetértett: aligha lehetne pontosabban körülírni azokat a kölcsönös függőségi viszonyokat, amik átszövik a jelen politikai kurzus legfelső szintjét.

Az már a miniszterelnök belső, informális kommunikációs politikájának az eredménye, hogy noha lapunk több, Orbán bizalmasaként ismert fideszes képviselővel, kormánytaggal (több államtitkárral és miniszterrel) is beszélt, az esetleges kormányátalakítási tervekről még a kormányfővel hetente többször konzultáló forrásaink sem tudtak bizonyosat mondani. A kormányzati struktúra - a miniszterelnök hatalomtechnikai szempontjából - eddig ideálisan működött: Orbán minden fronton képes volt érvényesíteni akaratát, s fenntartani az egyensúlyt a saját és a gazdasági érdekcsoportok autonómiája között. A kormányfő ezért alapvetően a jelenleg működő szerkezet - és személyi állomány - megmaradásában érdekelt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) döntő részt Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekkörének befolyása alatt áll és vív - időről időre megújuló - harcot a Pintér Sándor (és üzleti partnerei által) vezetett Belügyminisztériummal (BM). (Az érdekcsoport és a VM kapcsolatáról lásd Szolnoki háló című keretes írásunkat.) E konfliktus legújabb fejezetének november végén lehettünk tanúi, amikor ismertté vált, hogy a BM egy váratlan - a hvg.hu információi szerint Orbán támogatását élvező - törvénymódosításnak köszönhetően felügyelete alá vonta a VM fennhatóságához tartozó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat, a vízüggyel kapcsolatos törvény- és rendeletalkotás jogaival együtt. (A döntés ellen minden mértékadó szakmai szervezet tiltakozott, de ez Pintéréket kevéssé zavarta: a manőverrel a BM - a vidékfejlesztési tárca rovására - több tízmilliárdos pluszforráshoz jutott.)

Eközben a miniszterelnökre nem csupán a közvélemény, de a hátország felől is egyre nő a nyomás, hogy menessze Matolcsy Györgyöt. Orbán gazdaságpolitikai autonómiáját eddig egyedül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) garantálta; a Pintér vezette BM-en kívül ugyanis ez az egyetlen olyan, jelentős források elosztása felett diszponáló minisztérium, amelyre a Simicska-Nyerges vezette érdekcsoport eddig nem volt képes nyomást gyakorolni - az NGM állományában máig nem találni senkit az érdekcsoport emberei közül. Ennek köszönhető, hogy a kormányfő - ameddig csak teheti - a posztján fogja tartani Matolcsyt. Egy kormányzati forrásunk találó hasonlata szerint "Matolcsy nem egy Raszputyin; nem arról van szó, hogy Orbán követné a hóbortos ötleteit. Épp ellenkezőleg: a miniszter erősíti meg a kormányfő fantáziálását azzal, hogy az ő politikai és társadalmi világképéhez igazítja gazdaságpolitikai elképzeléseit". Ám hiába szilárd Matolcsy helye Orbán alatt, ettől még nem lett népszerűbb a frakcióban. Fideszes képviselő forrásaink szerint ebben semmi újdonság nincs: a frakcióüléseken a nemzetgazdasági miniszter már szeptember óta "állandó közröhej tárgya".

Fel az NFM-re!

A legfőbb politikai hatalom - Orbán Viktor - és a korábban a "Fidesz gazdasági holdudvaraként" ismert pénzügyi hátország viszonya az elmúlt másfél év alatt kiegyensúlyozott volt, de ez most megbillenni látszik. Fellegi távozásával az a minisztérium veszíti el vezetőjét, amely idáig az "alternatív" gazdasági kormányzás centrumaként működött. A lemondását múlt héten benyújtó fejlesztési miniszter belső, informális beszélgetések során eddig sem tagadta, hogy ezer szállal kötődik az első számú gazdasági érdekszférához. A Narancs is számos alkalommal dokumentálta már, hogy Fellegi - közvetlenül miniszterré választása előtt - Nyerges Zsoltnak és Stumpf Istvánnak adta át a jobboldali médiaportfólió jelentős részét birtokló Infocenter.hu Zrt. tulajdonosi jogainak 52 százalékát. (Alkotmánybíróvá választását követően Stumpf megvált üzletrészétől.) Ezen túl is számos jel bizonyítja, hogy az NFM születése óta az érdekcsoport befolyása alatt áll. E befolyás gyakorlásában kezdettől meghatározó Hegmanné Nemes Sára, a minisztérium - korábban a PPP-szerződésekért felelős, újabban a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló - államtitkára, aki Nyerges közeli ismerőséhez, Gajdos Róberthez, a Költségvetési Tanács elnökéhez hasonlóan az új közbeszerzési törvény kialakításában is főszerepet játszott. (A törvény az 50 millió forintot meghaladó valamennyi közbeszerzés érvényességét a fejlesztési miniszter aláírásához köti.) Nyergeshez hasonlóan Hegmanné is Szolnokon született, ahol 2006-tól a tavalyi államtitkárrá kinevezéséig a Nyergest régóta ismerő Szalay Ferenc fideszes polgármester alpolgármestereként ténykedett. A tárca közlekedési ügyekért felelős helyettes államtitkára, Schváb Zoltán korábban a Nyerges vezette Közgép Zrt. igazgatóságának volt tagja, és szintén személyesen kötődik az érdekcsoporthoz Molnár Ágnes, az NFM fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára is. A szolnokiak hatékony együttműködését jól példázza, hogy a Közgép Zrt. az elmúlt másfél év alatt legkevesebb 200 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzési projekteket egyedül vagy más cégekkel közös konzorcium tagjaként. (A Közgép Zrt. közbeszerzési hatékonyságáról következő számunkban, illetve rövidesen a Narancs online kiadásában olvashatnak.) Az NFM kiemelt szerepét mutatja továbbá, hogy tavaly az NGM összes, külgazdasági kapcsolatokat érintő jogköre a fejlesztési minisztériumhoz került. Az NFM-et irányító gazdasági csoport arra épített, hogy Fellegi keleti kapcsolatai révén jelentős kínai tőke érkezhet az országba, a Közgép pedig újabb jelentős nagyberuházások megvalósításában kaphat szerepet. Egy nyári nyilatkozatában Fellegi maga is utalt rá, hogy ily módon tervezné megfinanszíroztatni az összes budapesti pályaudvar rekonstrukcióját és a ferihegyi gyorsvasút kiépítését is. A Fellegivel szembeni elégedetlenség elsődleges oka, hogy az NGM-től átvett jogkörök gyakorlásakor a fejlesztési miniszter sem a gazdasági, sem a politikai hatalomnak nem volt képes megfelelni.

Voltak súrlódások más területeken is. Lapunk is részletesen beszámolt arról, hogy a fejlesztési miniszter az augusztus végi átnevezése előtt Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt.-ként ismert Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) fennhatósága alatt tervezte konszolidálni az összes állami tulajdonban lévő optikai hálózatot, és egy állami holding berkein belül egységesíteni a közigazgatási informatikát (erről bővebben lásd: Fellegi kedvenc cége mindent visz - Gerincproblémák, Magyar Narancs, 2011. május 5.). A Narancs értesülései szerint azonban Nyergesék és Fellegi viszonya megromlott, miután Fellegi nem támogatta előbbiek azon elképzelését, hogy a hálózati konszolidációt a NISZ helyett a Magyar Villamosművek Zrt. hajtsa végre a Nyerges egyik fő bizalmi embereként ismert Baji Csaba irányítása alatt. (Baji szintén szolnoki, és kapcsolata Nyergessel üzleti jellegű is: éveken keresztül vezette a Nyerges tulajdonában lévő E-OS Energiakereskedő Zrt.-t, amely épp tavaly decemberben lett a Közgépé.) A legfrissebb - néhány hete Koszorús László egyéni képviselői indítványaként benyújtott - kapcsolódó törvény tervezete szerint a projekt megvalósításához így is az MVM adja majd a szabad optikai hálózati kapacitást, ám (a hírek szerint Nyergesék szándékával ellentétben) a szolgáltató funkciók továbbra is a NISZ-nél maradnak. Informátoraink szerint az érdekcsoporttal való konfliktus miatt volt kénytelen távozni a Lázár Jánossal összekülönböző Bencsik János, a tárca energetikai ügyekért felelos államtitkára és Olajos Péter klímaügyekért felelős államtitkár is.

A Nyergesékkel való összezördüléssel párhuzamosan Fellegi Orbánnál is rossz pontokat szerzett: a kormányfő nemcsak a kínai és az orosz kapcsolatfelvétel sikertelensége miatt fejezte ki elégedetlenségét, hanem a Magyar Posta Zrt. strukturális átalakításának elmaradása, a MÁV adósságállományának sikertelen konszolidációja és a Malév szintén sikertelen értékesítése miatt is (a légitársaságot kínai befektetőknek remélték eladni).

Erősödő kriptaszag

A miniszterelnöknek nem csupán a Fellegi utódlása miatti informális egyeztetés jelenthet gondot. Orbán az elmúlt másfél év alatt számos kormányzati ember "exkluzív bizalmát" volt kénytelen feladni: közvetlen környezetéből is mind többen ágyazódtak be a gazdasági érdekszférába. Ma már nem csak az érdekcsoport számára fontos egyéni képviselői indítványok benyújtásában jeleskedő Rogán Antal-Lázár János kettős kötődik szorosan Simicska köreihez. (Az indítványok jelentőségéről lásd Önálló indítványok című keretes írásunkat.) Magas beosztású kormányzati forrásunk is megerősítette, hogy egyre több államtitkár áll "személyes összeköttetésben" velük, s még a miniszterelnök személyes szóvivője, Szijjártó Péter is folytat "meglehetősen kriptaszagú" megbeszéléseket Simicska Radóc utcai irodájában. A kabineten belüli informális viszonyokat jól ismerő forrásunk szerint "Orbán mindent megtesz, hogy távol tartsa a Simicska-Nyerges duótól legfőbb bizalmasát, kommunikációs tanácsadóját, a személyes üzleti ügyeiben is megkerülhetetlen szerepet játszó Habony Árpádot".

A kormányfő "függetlenedési" törekvéseire utal az is, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vezető pozíciójának lehetséges elvállalása miatt Orbán már ősz közepén irodájába rendelte Lázár János Fidesz-frakcióvezetőt. A parlament folyosóin hónapok óta tényként kezelik - és értesülésünket két egymástól független kormányzati forrásunk is megerősítette -, hogy a közeljövőben a politikai szerepvállalásból kiábrándult Réthelyi Miklós miniszter maga kezdeményezi hivatalából történő felmentését. (Orbán - jól bevált személyzeti politikai stratégiája szellemében - aligha ígérte biztosra a bársonyszéket Lázárnak, ámbár a frakcióvezető biztosnak tűnik a dolgában, és "már az irodáját is kinézte a Szalay utcában".) Lázár kormányba emelésével Orbán gyengítené Simicskáék közvetlen befolyását a parlamenti törvénykezésre, ráadásul Lázárnak - miniszteri kinevezése esetén - hódmezővásárhelyi polgármesteri címétől is meg kellene válnia, feladva így hátországát és politikai autonómiáját. Orbán hezitálását magyarázhatja, hogy a Lázár felügyelte frakciófegyelemre - amennyiben ez alatt az igen gombok megfelelő pillanatban történő nyomogatását értjük - eddig nem lehetett panasz, erős kezű frakcióvezetőre pedig a közeljövőben mindennél nagyobb szüksége lesz.

Az elmúlt hónapok kormánybeli torzsalkodásának egyik lehetséges áldozata lehet Navracsics Tibor is, akit az egyre inkább önjáró és Habony támogatását is élvező Rogán Antal-Lázár János duó szeretne kimozdítani helyéről. Ennek az elmúlt hónapokban látható jelei voltak. Szeptemberben - máig tisztázatlan okból - Navracsics felmentette hivatalából kabinetfőnökét, Lánczi Tamást, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkárát, aki nem sokkal később a Habony irányítása alatt működő Századvég Gazdaságkutatónál kapott pozíciót. (A Századvég éléről távozó Giró-Szász András kormányszóvivő lett, és le kellett mondania saját alapítású cégéről, a Strategopolis Kft.-ről, melyet azóta Habony új üzlettársai, a Századvég Gazdaságkutatóban egyaránt tulajdonos Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Várkonyi Gáspár Dénes vezetnek.) Egyes informátoraink Navracsics hatalmának gyengítésére tett kísérletként értelmezik Gál András Leventének, a KIM közigazgatási államtitkárának elmozdítását is, aki immár közigazgatásért felelős kormánybiztosként dolgozik. Ezzel a közigazgatási, önkormányzati és igazságszolgáltatási reform összehangolása és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapítása körüli teendők jelentős része a KIM hatókörén kívülre került.

Navracsics az elmúlt másfél évben a kormány leginkább elszigetelt szereplője lett, ám azzal, hogy nem érdekelt az üzleti érdekszférák területfelosztási küzdelmeiben, a többi kormányzati szervtől független egységet volt képes kialakítani a KIM-ből. Orbán a saját szempontjai szerint aligha mérlegelné elmozdítását. Sőt, Orbán és Navracsics egy éve még meglehetősen hűvös viszonya sokat javult az elmúlt hónapokban, minden hetet személyes egyeztetéssel kezdenek. A közigazgatási miniszter jövője ugyanazon múlik, mint Matolcsy György helyben maradása és az új fejlesztési miniszter kiléte. Az egyre sűrűbben gyűrűző politikai válsággal a kormányfő mozgástere már a kabineten belül is csökken, és kérdés, meddig és milyen erővel képes érvényre juttatni akaratát.

Káderkeltető

Petykó Zoltán, a Közgép felügyelőbizottságának elnöke az uniós pályázatokat felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője.

Schváb Zoltán volt építési igazgató a Fellegi Tamás által irányított Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, a GYSEV vasúttársaság igazgatóságába is bekerült.

Dávid Ilona pénzügyi igazgatóként dolgozott együtt a Közgép-vezér Németh Miklóssal a Dunaferrnél, ma a GYSEV elnök-vezérigazgatója.

Bártfai Mártont, a Közgép-érdekeltségű Budai Malomipari Kft. ügyvezetőjét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az állami tulajdonú Concordia Közraktár Zrt. élére nevezte ki.

Gopcsa Péter évtizedeken át a Közgépnél dolgozott, a Magyar Villamos Művekhez tartozó Országos Villamos-távvezeték Zrt. vezérigazgatója lett.

Lesznek még nagy pozícióharcok a koncért, a milliárdokért, a hatalomért!

szerző Rényi Pál Dániel
publikálva 2011/50. (12. 15.)

Tiszta Argentína! Vagy Izland? Vagy csak szimpla magyar csőd?

Nem kívánok magunknak hasonlókat, mint ami Argentínában volt, mert a 80-as évek második felét csak egy-két éve tudták igazán kiheverni. Jelenleg az argentin gazdaság – szerintem – növekedési pályán van, ez több mint 25 évükbe került! (Meg egy óriási ország, sok természeti tartalékkal, erőforrással.) Az akkori „műsort” mindenki megsínylette az országban, az infláció az egekben volt, a munkanélküliség hatalmas, s az argentin pesónak nem volt értéke (csak a „zöldhasú” számított!).

Mi szerencsére még nem értük el azt a „szintet”, azonban én nem vagyok derűlátó. Orbánék eddig sem hallgattak senkire, ma már az országnak nincs sok lehetősége a nemsokára esedékes adósságtörlesztés megkezdésére:

1. Számomra az látszik ma, hogy az IMF-fel, az EU-val nem tudnak/akarnak megállapodni, tehát külső kölcsönlehetőség nincs, nem hiszem, hogy a jelenlegi körülmények között akadna jelentős külföldi befektető, aki hozzánk hozná a pénzét.

2. Bankokra nem lehet számítani, ilyen nagyságrendben egyébként sem.

3. Marad a nyugdíjalap, ebből lehetne lenyúlniuk a nyugdíjak általános csökkentésével.

4. MNB tartalékai.

5. Köztisztviselők fizetéscsökkentése (nem jelentős összeg, és a képviselő hölgyek és urak is „beleesnének”).

6. Csőd és/vagy honfitársaink itthoni betétállományai, ez jelentős összeg, (bár az eurohitelek törlesztésében nem segít) lenyúlása viszonylag könnyen megoldható (ld. magánnyugdíjpénztárak).

Természetesen fentieknél a politikai kockázatokat nem vettem számításba, nem érintettem a hatalom kérdését és a reagálást.

Fentiek alapján reális veszélyt látok arra, hogy a kormányzó pártok a 6. pontot léptessék életbe (már csak azért is, mert saját embereiket előzetesen figyelmeztetve bizonyos tömegbázist még magukénak tudhatnak).

Ehhez kapcsolódik a következő két cikk:


A magyar miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz lehetőség, pusztán annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget - véli a MarketWatchon megjelent elemzés szerzője, Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója aki szerint ezen az úton könnyen követőkre találhat Orbán Viktor.

Magyarország, akárcsak Görögország olyan kicsi, félperifériás ország, amelyről az átlagos pénzpiaci befektetők azt gondolhatják, hogy életük során nem sokat fognak foglalkozni vele. Lakossága kissé tízmillió alatt van, GDP-je kevesebb, mint 200 milliárd dollár - az Apple piaci kapitalizációjának nagyjából fele -, ezért normál esetben aligha érdekli a befektetőket - kezdi elemzését Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója a MarketWatchon megjelent írásában.
Mindennek ellenére Magyarország a következő pénzügyi vihar középpontjába kerülhet - állítja Lynn, aki nemrégen publikálta The Long Depression: The Slump of 2008-2031 (A hosszú depresszió: A 2008-2031-es pangás) című könyvét. Az ország a csőd szélére került. Az tekintélyelvű, populista miniszterelnök, Orbán Viktor visszautasítja, hogy belemenjen az IMF-fel folytatott játékba.
Magyarország önmagában nem számít
A kötvényhozamok az egekben, a hitelpiac kiszáradt, így Magyarország lehet az első nagyobb ország, amely akár a következő hetekben fizetésképtelené válhat. Ez jelentős, bénító hatású veszteséghullámot indíthat Európa, sőt akár a világ bankrendszerében.
Magyarország azonban önmagában nem számít - se nem nagy, se nem gazdag eléggé ehhez. Ízelítőt adhat azonban arról, ami előttünk áll. A piacok egyre több megszorítást akarnak a kormányoktól, ám a politikusok visszavághatnak, elutasíthatják ezt. Magyarországot számos további ország követhet a csődbe, újabb fájdalmat okozva a piacoknak.
Az IMF takarítsa el a szemetet
Mostanra teljesen világossá vált, mit akarnak a piacok. Miután kipukkadt az elmúlt évtized magán- és állami eladósodásból finanszírozott növekedési buborék, azt várják, hogy jöjjön az IMF, és takarítsa el a szemetet. Így a befektetők pénzüknél maradhatnak, az utca embere viszont kemény megszorításokra számíthat.
A magyaroknak azonban más elképzelésük van erről. Orbán kormányfő nem akar az IMF szabályai szerint játszani, a tárgyalások újra és újra megszakadnak. Legújabban a jegybanktörvény a konfliktus tárgya, ám valójában a megszorítások elvetéséről van szó. Úgy tűnik, a végeredmény az lesz, hogy az ország alárendelődik a tekintélyelvű jobboldalnak, és a parttalan alkudozás végén csődbe megy.
Orbán egy kellemetlen ember, de...
Orbán meglehetősen kellemetlen ember, potenciálisan egy újabb Vlagyimir Putyin, ezért nehéz szimpatizálni vele, ám az IMF terápiái nem hoztak gyógyulás más országok esetén. A görög gazdaság továbbra is több mint ötszázalékos ütemben zsugorodik, és semmi jele a kilábalásnak. Írország visszacsúszott a recesszióba - ha ez az ára az IMF támogatásának és a kötvénypiacok megnyugtatásának, akkor nem csoda, hogy sok magyar köszöni, nem kér ebből.
A lázadás 2012 folyamán tovaterjedhet, a politikusok szembe fordulhatnak a megszorítások politikájával és a piacok követeléseivel. Aligha képzelhető el Görögországban, hogy tartósan fenntartható a 30-as éveket idéző recesszió, hiába ültet az EU technokratákat a vezetői posztokra. Ugyanez igaz Spanyolországra és Olaszországra.
Izlandnak bejött a csőd
Mindenki tudja, miért kell helyreállítani a kötvénypiacok bizalmát, miért kell a hitelezőket kifizetni. Azért, mert el kell kerülni a bankok összeomlását, mivel magukkal rántanák az egész gazdaságot. Ez azonban a Lynn szent nem igaz.
Gazdag ember csődje, szegény ember csődje
A válság előtt, 2007-ben Izland a világ hetedik legtermelékenyebb országa volt (GDP/lakosság mutatója 54,9 ezer dollár volt), illetve a világ ötödik legtermelékenyebb országa a GDP vásárlóerején számolva (40,1 ezer dollárral) - derül ki a Wikipedia adataiból. Az ország három legnagyobb bankjának együttes adóssága 2008. őszi bedőlésük előtt nagyjából az akkori 19 milliárd dollár körüli GDP hatszorosa volt. Az állam természetesen nem vállalhatta ennek visszafizetését. A jobboldali kormány belebukott a válságkezelésbe, a visszaesés nyomán az ország lakosságának több mint fél százaléka egyszerűen Norvégiába menekült. 2005-ben 293-an költöztek át, míg 2009-ben 1625-en.

Izland lakossága 318 ezer, Magyarországé 9,979 millió. A szigetország becsült 2010-es GDP-je 11,8 milliárd dollár, egy főre vetítve 36 620 dollár, Magyarország 2011-es GDP-je 196,2 milliárd dollár lehet, egy főre vetítve 19 600 ezer dollár.
Izland csődbe ment, és gazdasága most ismét növekedési pályán van. Jobban teljesít, mint sok ország, amely adósságai visszafizetésével küszködik. Mindez olyan politikusok megjelenéséhez vezethet, akik a tartozások egy részének leírását követelik. Ennek a folyamatnak Európa lesz a középpontja, de megjelenhet a színen az USA is, amely valószínűleg szintén megengedhetetlenül nagy adósságot halmozott fel, valamint a hasonló helyzetben lévő Japán.
Sokáig fog fájni
A hitelbuborék hátrahagyott szemetének eltakarítása sokáig fog tartani, és sok fájdalommal fog járni mindenkinek. A piacok úgy gondolják, hogy az egyszerű embereknek kellene lenyelniük a békát, a bankokat és a kötvénytulajdonosokat meg kell kímélni a veszteségektől.
Magyarország példája azonban azt mutatja, hogy ez utóbbi nem mindig lehetséges. Orbán miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz opció, egyszerűen annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget. Nem valószínű, hogy ő az utolsó politikus, aki erre a következtetésre jut...
Mindenki fizetni fog, kérdés: ki, mennyit
Az elmúlt évtizedben nyújtott hitelek nagy részét nem fogják visszafizetni. A befektetőknek veszteségeket, a gazdaságnak megszorításokat kell vállalniuk. Egyik vagy másik fél egyoldalú áldozatvállalása középtávon nem elfogadható a vesztes félnek.
Magyarország lehet az első ország, amely rámutat ennek az érvelésnek az igazságára. Ugyanakkor bizonyára nem lesz az utolsó - véli Matthew Lynn.

Kibicnek semmi sem drága, többek szerint Orbán Viktor időhúzással arra játszik, hogy csődbe kormányozza az országot, amit ő személy szerint kevésbé talál rossznak, mint a hitelfelvételt, a Nemzetközi Valutaalap tanácsainak a betartását.

A valóságban azonban az államcsőd nagyon rossz lenne, sokkal rosszabb, mint az IMF-re és az Európai Unióra hallgatni, hiába próbálják ennek az ellenkezőjét elhitetni. OVi-ék mégsem hajlandók a külföldi szakértőkkel tárgyalni, inkább hazardíroznak. Az ország pedig a fizetésképtelenség határán áll, külföldi és magyar szakértők szerint is mi lehetünk a következő hetek újabb áldozata.

A magyar kormány tudatosan játszik az államcsődre - állítja Szelényi Iván, az amerikai Yale Egyetem professzora, aki szerint a Matolcsy-Orbán duónak jól átgondolt és következetes, egyben igencsak kockázatos a stratégiája. Mint a HVG-ben fogalmazott, nem irracionális őrültek kapkodása az első 18 hónap politikája, hanem konzekvens, bár feltehetőleg csak a legszűkebb belső kör által ismert "mestertervet" követ a kormányzat.

Csak örülhetünk annak, ha igaznak bizonyulnak a professzor tézisei - mondták a lapunk által megkérdezett szakértők -, hiszen amit az Orbán-kormány elhatároz, az nem szokott bejönni. Az államcsődről pedig sok mindent el lehet mondani, de azt semmiképpen sem, hogy a magánemberek vagy a vállalkozások jól járnának vele. A lakosság 30-35 százaléka jelenleg is a szegénységi küszöb alatt él - írta az egyik blogger, hozzátéve: ha bekövetkezne a Szelényi professzor által vizionált esemény, akkor ez a kör megduplázódhat.

"Az ország olcsón felvásárolható lesz, na ki által? Nem, kedves polgártársaim, nem a külföldi, hanem a belföldi fideszes karvalytőke által. Az állampolgárok mozgását és szabadságát a bevezetendő szükségállapot korlátozni fogja, a jobban élők életszínvonala is zuhanni fog, az argentin és az 1981-es lengyel úgynevezett menedzselt államcsőd eredményeképpen az életszínvonal a korábbi 25 százalékára zuhant. Nem lesz kaja, üzemanyag, viszont lenne devizazárlat és importkorlátozás, az energiakorlátozás miatt fűtés és áramszolgáltatási kiesések várhatóak. A megtakarítások értéküket vesztik. Ezt nem akarhatja senki. Ha mégis, az hazaárulás."

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke el is zárkózott az elől, hogy az államcsőd következményeiről beszélgessünk, mert - mint mondta -, nem szabad riogatni, a társadalom éppen eléggé pánikban van. Így is, úgy is tudja mindenki, hogy ha államcsőd lesz, akkor az azt jelenti, hogy nagy bajban leszünk. Az elkövetkező tíz évben elképesztően romlanak az ország fejlődési perspektívái, a gyerekeink és a nagymamák helyzete durván rosszabbodik. Meg vagyok győződve egyébként - mondta Vértes András -, hogy Magyarországot nem fenyegeti államcsőd, mert azt kormányváltás előzi meg. Szerinte kizárt, hogy egy politikai erő szándékosan államcsődbe vigyen egy országot. Az a probléma, hogy totális bizalomhiány van, jogbizonytalanság és kiszámíthatatlanság. A kormány fő bűne nem is az, hogy a gazdaságot szétzilálta, hanem az, hogy elhitette a világgal: ez az ország bármelyik pillanatban meg tudja változtatni a jogrendet, ilyen helyre pedig egy árva fillért nem visznek be a tőkések. A hazai és a külföldi, a kicsi, a közepes a nagy befektető egyaránt menekül az ehhez hasonló körülmények elől. Magyarország magának okozta a bajokat, de ezt lehet korrigálni, annak ellenére, hogy az elmúlt 18 hónap alatt durván romlott a helyzet, összegezte véleményét Vértes András.

Ugyanakkor Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója tegnap azt írta: a kötvényhozamok az egekben, a hitelpiac kiszáradt, így Magyarország lehet az első nagyobb ország, amely akár a következő hetekben fizetésképtelené válhat. A Market Watchon megjelent elemzésében leszögezte: Magyarország a következő pénzügyi vihar középpontjába kerülhet. Az ország a csőd szélére került. A tekintélyelvű, populista miniszterelnök, Orbán Viktor visszautasítja, hogy belemenjen a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködésbe. Mindazonáltal szerinte is a fizetésképtelenségi helyzet előidézésére játszik a magyar miniszterelnök, aki szerint ez nem is olyan rossz lehetőség. Orbán meglehetősen kellemetlen ember - írta -, potenciálisan egy újabb Vlagyimir Putyin, ezért nehéz szimpatizálni vele. Úgy tűnik, a végeredmény az lesz, hogy az ország alárendelődik a tekintélyelvű jobboldalnak, és a parttalan alkudozás végén csődbe megy.

Kutasi Gábor, a Corvinus Egyetem adjunktusa sokat mondó statisztikával támasztotta alá a magyar államadósság-kockázat (CDS) mértékét. Míg nálunk 700 bázispont feletti a kockázati felár, addig Csehországban körülbelül 150 bázispont, Lengyelországban 280, Romániában 450. A német államadóssághoz képest több mint 7 százalékkal magasabb kamatot fizet Magyarország az államkötvényeire, ennyivel rizikósabbnak tartják a befektetők.

Az államcsőd veszélye fenyeget az MSZP szerint is, olyan helyzetbe kormányozta a szocialisták szerint Orbán Viktor az országot. Svájcban szintén a magyar fizetésképtelenségről beszélnek. A UBS bank szerint az év meglepetése egy euróövezeten kívüli ország csődje lesz, ezek között Magyarországot, Pakisztánt, Ukrajnát és Horvátországot említették az 5 éves CDS-felárak alapján állítják. Az a meglátásuk, hogy Magyarország kifejezetten aggasztó helyzetben van magas GDP-arányos államadóssága és gyenge növekedési kilátásai miatt. Emellett hazánknak a legmagasabb a külső adósságrátája a feltörekvő országok között. A Nomura elemzőház szintén riasztó magyar válság kialakulásáról ír kommentárjaiban.

Utolsó pillanatban rántotta el a kormányt a Fidesz

December elején még úgy tűnt, hogy a Fidesz hajlandó lesz az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bizonyos feltételekkel járó segítségét elfogadni az ország finanszírozásának biztosítására. Később kiderült, hogy csak félszívvel akarhatták az EU/IMF megállapodást, hiszen az EU határozott tiltakozása ellenére a parlament elfogadta a jegybanki függetlenséget nyirbáló és az egykulcsos szja-t kétharmados törvénybe iktató törvényeket az év utolsó napján. Ez jelentősen megkeményítette az EU és az IMF álláspontját, a magyar küldöttség egy jó ideig zárt kapukat döngetett az év elején - így összegezték álláspontját tegnap az ING Investment Managament.szakértői.

Magyarország számára az IMF megállapodás továbbra is kulcsfontosságú. Ameddig az európai adósságválság helyzete nem javul, az ország nem lesz képes a piaci finanszírozást fenntartani. Az IMF jelenléte stabilabb, kiszámíthatóbb környezetet teremthet a magyar gazdaságpolitikában, és kikényszerítheti a tervezett, de nem végrehajtott reformokat, ami hozzájárulhat az ország 2012-es jobb megítéléséhez.

A kormány látványos visszavonulót fújt, bár a tapasztalatok alapján soha nem lehet tudni, hogy mikor következik be egy újabb 180 fokos fordulat. Az IMF/EU feltételek kemények lesznek, és túlmehetnek a szokásos gazdasági kérdéseken, ami presztízsveszteséget okozhat a kormánynak és ez elhúzhatja a megállapodás megkötését. A kormány költségvetési tartalékai a nyugdíjpénzből egyelőre még tetemesek, ezért nem sürgető a totális fegyverletétel.

A forint a kormány tárgyalási szándékának hírére közel 10 forintot erősödött 315 forintig, és tegnap is 312 forint alatt zárt. Továbbra is a kötvénypiac jelenti a leggyengébb láncszemet, a forint fundamentálisan erős. A fizetési mérleg egyenlege pozitív, az EU forrásokat továbbra is kapja az ország, a tartalékok szintje kivételesen magas. A jegybankkal történő kormányzati egyeztetés eredménye is lehetett, hogy a jegybank intervenciókkal is támogatja a forintot. Ennek most már van racionalitása is, tekintve, hogy a forintgyengülés méregfogát - a csődhelyzetet - a kormány az IMF megállapodással végképp kihúzhatja. A forint középtávú erősödése mellett szól az is, hogy a jegybank várhatóan tovább emeli majd az alapkamatot, amennyiben tovább gyengül a hazai fizetőeszköz. A kötvénypiacon már más a helyzet, az IMF megállapodás ellenére a kormány törekedni látszik a piaci finanszírozás fenntartására.

Az Állam-adósság Kezelő Központ kötvénykínálata jelentős lesz, ha a piaci kereslet megfelelően alakul. Bár a forintos hozamok jelentősen estek, a 11 százalékról már a 9,5 százalékos szintre, az eurós kötvények hozama még mindig bőven 10 százalék felett jár.

Összefoglalva az ING Investment Managament szakértői úgy vélik, hogy az IMF/EU megállapodás hazánk számára szükségszerű és elkerülhetetlen lesz. Az oda vezető út rögös lehet, de amennyiben a kormány tartja magát ahhoz a kijelentéséhez, hogy gyors és feltétel nélküli megállapodást szeretne a hitelezőkkel - és a szakemberek úgy gondolják, hogy a jelen helyzetben nincsen más választása -, akkor várhatóan sem a forint, sem a magyar csődkockázati felár nem fog jelentősebben a múlt heti csúcsok fölé emelkedni. A kormányfő múlt pénteki, a bankbetétek biztonságát hangsúlyozó kijelentésétől függetlenül sem gondoljuk, hogy a bankbetéteket vagy egyéb megtakarításokat veszély fenyegetné.

Az IMF/EU hitel-megállapodás eleve szükségtelenné tenne egy ilyen drasztikus lépést, de a politikai költségei is olyan magasak lennének egy ilyen intézkedésnek, amit talán valószínűtlennek tarthatunk.

Apps for Android, ezek kellenek minimum

Adobe Flash Player 11.1-111102059.apk
Advanced Task Killer Free-92.apk
ApacheFileManager-35.apk
AppBrain App Market-47.apk
ASTRO-218.apk
Battery Indicator-48.apk
Bluetooth File Transfer-54.apk
Compass-57.apk
Data counter widget-56.apk
Docs.apk
Facebook.apk
FreeMP3Droid-5.apk
Gmail-171.apk
Google Search-112064376.apk
JustReader JRBéta 1,50
Maps-511001802.apk
Market-8009011.apk
MOTONAV-1.apk
Opera Mini-13.apk
PoliceLight-27.apk
QuickMark-32.apk
RssDemon-2020.apk
Shush! Ringer Restorer-91.apk
Silent Boot-12.apk
Skype-33882272.apk
SMS Backup & Restore-58.apk
Sparse rss-69.apk
Stats Free-12.apk
Street View-16006.apk
TeamViewer-140.apk
TeamViewer Downloader-2.apk
Translate-50.apk
Uninstaller-19.apk
VirtualRecorder-21.apk
Wifi Analyzer-63.apk
Wifi Connecter Library-10.apk
YouTube-2216.apk

Orbán Viktor vs UTCA Több tízezren az utcán!

Tízezrek tiltakoztak az új alaptörvény és az elmút év törvénytelenségei ellen, miközben az Operaházban a hivatalos ünnepség zajlott. A rendszerváltozás óta Orbán Viktor volt az egyetlen politikus, akinek sosem kellett szembesülnie azzal, hogy az utca ellene fordul. Egészen mostanáig.

Orbán Viktor volt az egyetlen politikus a rendszerváltozás óta, akinek sosem kellett szembesülnie azzal, hogy az utca ellene fordul. Egészen hétfőig. Mert ha a választásokat el is veszítette, az utcát sosem. 2002-ben úgy bukott meg, hogy közben olyasmit sikerült elérnie, amit sem előtte, sem utána senkinek: négyéves ciklusának végén jelentősen több embert tudott megmozgatni, mint annak kezdetén. A Testnevelési Főiskolán, a Kossuth téri "kétmilliós" nagygyűlésen és a Millenárison ráadásul az ország legelkötelezettebb politikai közössége alakult ki, amely egészen a 2010-es választási győzelemig biztosította a Fidesznek a közterek feletti uralmat.
Az ember hajlamos úgy gondolni a modern tömegdemokráciák politikusaira, mint szívtelen és lelketlen manipulátorokra, akik a tömeggyűléseken mindvégig józanok maradnak, miközben híveiket szuggerálják. Hogy egy-egy ilyen rendezvény tömegélményt csak a tömegnek adhat, a szónoknak nem. Pedig annak a megtapasztalása, hogy valakinek a hívására visszatérően tízezrek mennek azonnal az utcára, és az az élmény, hogy ezek az emberek őszinte lelkesedéssel mind-mind egyetlen nevet skandálnak, senkit nem hagyhat hidegen. De mi történik akkor, ha valaki folyamatosan csak ezt tapasztalja? Ha az utcára csak olyan tömegek vonulnak, akik a riválisokat fütyülik ki, de őt magát soha? Hogyan lehet felfogni azt, ha valaki annak ellenére veszít el választásokat, hogy az "emberek" nagyon látványosan őt akarják, hogy a "haza" vele van, és nem az ellenfelekkel? A politika pszichológiai összetevőit természetesen nem szabad túldimenzionálni - de ugyanígy a racionális tervezés jelentőségét sem, ami sokkal gyakoribb hiba. Az ellenben biztos, hogy hétfőn, illetve korábban december 23-án a magyar miniszterelnök egy teljesen új tapasztalattal gazdagodott, egy olyan élménnyel, amiben több mint két évtizedes politikai pályafutása során még nem volt része.

És most egy olyan Orbán Viktor kapott elég nagy pofont az utcától, aki az elmúlt években egyre látványosabban bezárkózóvá vált. A szóbeszéd szerint a magyar miniszterelnök csak egy szűk körre hallgat, miközben azok a tanácsadói és bizalmasai, akik ellentmondanak, hamar a körön kívül találják magukat. Az országot elsötétített mikrobusszal járja, és egy felcsúti parasztházba elvonulva rendeli magához beosztottjait eligazításokra. A modern kommunikáció eszközeitől (telefon, számítógép és internet) hírhedten idegenkedik, olyannyira, hogy nemrég még saját pártigazgatója és pártjának fiataljai is kigúnyolták, illetve kinevették ezért. A klasszikus tömeggyűléseket és a nyílt szerepléseket, amiben pedig annyi tapasztalata van, az elmúlt egy évben meghökkentően kerülte; a nyilvános fellépéseire rendre válogatott és szűk baráti közönség előtt kerül sor; az ország jövőjéről szóló vízióit és terveit is előszeretettel fejtegeti a Parlament helyett hazai terepen, különféle jobboldali alapítványok és műhelyek rendezvényein. A valaha dinamikusnak, fiatalosnak és a világra nyitottnak tűnő miniszterelnök vonzereje sem maradt természetesen érintetlen ettől a változástól: míg 2002-ben gimnazista fiúk és lányok százai siratták a Fidesz választási vereségét a Millenárison, 2011-ben már 1500-2000 forintért kellett fiatal diákmunkásokat toborozni Orbán Viktor köré a március 15-ei ünnepségre.

A miniszterelnök tehát egy egyre zártabb és mesterségesebb környezetben hozza meg döntéseit, amelyről kritikusai pontosan azt állítják, hogy nem veszi figyelembe a gazdasági és világpolitikai realitásokat. Mintha a külvilág ingerei vagy el sem érnének a miniszterelnökhöz, vagy nem lenne senki, aki segítene neki azokat lehetőleg minél objektívebben mérlegelni. Orbán Viktor 2012. január 2-án is az öncsalásnak és a tudatlanságnak ebben a furcsa burokjában készült megünnepelni, hogy az országot végre teljesen ízlése és akarata szerint alakíthatta át, ám saját szemével kellett látnia és saját fülével kellett hallania, hogy az a tömeg, amelyik kint vár rá, már egyáltalán nem az a tömeg, amelyik őt idáig eljuttatta. Vajon melyik lehetett a félelmetesebb: arra rájönni, hogy az ellenséges és őt szidalmazó tüntetők jelensége számára teljesen ismeretlen, vagy arra, hogy a sorfalat álló rendőröké túlságosan is ismerős?

Persze lehet, hogy még a hétfői kormányellenes tüntetés sokkja sem volt elég, és a miniszterelnök még az után sem akarja megérteni, hogy baj van, hogy már az utca is ellene fordult. De azok a hívei, akiknek a rendőrök azt mondták, "ha arra mennek, szétszedi magukat a tömeg", minden bizonnyal megértették. Reménykedjünk, talán majd ők végre elmagyarázzák Orbán Viktornak is.

Itt tartunk!! Döbbenetes karikatúra Orbánról a Le Monde-ban; Címlap a BBC-n

Döbbenetes karikatúra Orbánról a Le Monde-ban

A mai Le Monde számában megjelent grafika Orbán Viktort náci stílusú egyenruhában ábrázolja. A figura karján karszalag látható, rajta egy-egy betűvel. A hétszeresen ismételt alak karszalagjának betűi egymás mellé rakva Magyarország nevét adják ki franciául.

Orbán Viktor feje felett magyar zászlót lenget a szél, amelyet egy szintén náci egyenruha-szerűségbe öltözött figura tart, és a zászlón a Magyar Köztársaság felirat látható, amelyen a Köztársaság szó át van húzva pirossal.

A grafika jobb felső sarkában egy kéktollú, EU-s csillagokat a hátán viselő strucc a homokba dugja a fejét. A strucc a tőle jobbra lévő kisebb madártól azt kérdezi, hogy "Szavazzunk Le Pen-re?" mire a válasz: " Ne, a magyarokra!" A strucc erre azt feleli: "Megijesztettél! "

A kép a hírneves grafikus Plantu műve, aki a Le Monde-ban először publikált magyar témájú grafikát.



Címlapra kerültünk a BBC-nél

http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-16387117

Vezető anyagként szerepel a brit közszolgálati csatorna, a BBC internetes oldalán a hétfő esti, az Operaház előtti demonstrációról szóló beszámoló.

A lap a tudósításában egy kommentár nélküli videót is közöl a tüntetésről, amelyről azt írja, több tízezren tüntettek az új alkotmány ellen egy nappal annak életbelépése után.

A BBC idézi az AFP hírügynökségnek nyilatkozó Szanyi Tibor MSZP-s képviselőt, aki azt mondta, "Orbán és szolgái Magyarországot egy ígéretes helyből Európa legsötétebb pontjává változtatták".

Az összefoglaló felidézi, melyek az alaptörvénynek és az elfogadott sarkalatos törvényeknek azon főbb pontjai, amelyeket kifogásolnak: a BBC szerint ilyen a nemzet szellemi egységét deklaráló preambulum, amely feszültség forrása lehet, az olyan társadalmi kérdések alkotmányban való rendezése, mint a magzatok védelme a fogantatástól, a férfi és nő közötti házasság, és az életfogytiglani börtönbüntetés meghatározása, valamint az új választási rendszer, amely a kritikusok szerint a Fidesznek kedvez.

A megmozdulásról szóló hírek mindegyike kiemeli, hogy hétfő este Budapesten több tízezres tömeg gyűlt össze a Magyar Állami Operaház előtt, ahol a magyar kormány és a Fideszhez közeli közéleti személyiségek az új magyar alkotmányt ünnepelték. A BBC vezető – és kedd reggel kilenc körül a legolvasottabb – anyaga emlékeztet, hogy a kétharmados többséggel áprilisban elfogadott alaptörvény felszámolja a fékeknek és az ellensúlyoknak azt a rendszerét, amely a kommunizmus 1989-es bukása után került be az alkotmányba. Magyarországot az EU és az Egyesült Államok is az alaptörvény visszavonására kérte fel, hatályba lépése pedig kétségessé teszi, hogy megszületik a megállapodás az IMF-fel és az unióval az ország pénzügyi támogatásáról – írja a brit közszolgálati médium, amelynek tudósítója, Nick Thorpe felidézi, eddig a kormány minden gazdaságélénkítési kísérlete kudarcba fulladt. A hétfői demonstráción az ellenzék egyik szónoka, Kónya Péter a Titanichoz hasonlította a kormányt, amelyet az ellenzék jéghegyként süllyeszt el – írja kommentárjában Thorpe.

Szintén budapesti riportjában az amerikai New York Times megjegyzi, hogy az új, „többségi” alkotmány korábban nem látott egységbe tömörítette az ellenzéki pártokat és a civil szervezeteket, miután az elmúlt egy év során önállóan többször is tüntettek. Elégedetlen magyarok ezrei özönlöttek az Andrássy útra, miközben a Fidesz az Operaházban extravagáns gálával ünnepelte az új alkotmány hatályba lépését. Az amerikai napilap egy Kollár Tamás nevű férfit megszólaltatva – „még a köztársaságot is elvették tőlünk” – emlékeztet, hogy Magyar Köztársaság helyett a hivatalos országnév immár Magyarország. A szélsőjobboldali Jobbik jelezte, hogy nem vesz részt ezen a tüntetésen, de párhuzamos megmozdulásra szólította fel híveit, amely a New York Times szerint a 2006-os zavargásokat kísérő félelmeket ébresztett fel.

A Szabad Európa Rádió – amelynek a magyar demokratikus intézményrendszer leépülése miatt valószínűleg újraindul a magyar nyelvű adása – hírügynökségekre támaszkodó jelentésében arról ír, hogy a magyar kormány intézkedései növelték a befolyást a igazságszolgáltatás, a jegybank, az egyházak és a média felett is, a Fidesz támogatottsága pedig „20 százalék alá esett” a múlt hónapban. (A Reuters ennek kapcsán keddi riportjában arra hívja fel a figyelmet, hogy az ellenzék nem tudta a maga javára fordítani a helyzetet, és mivel a választók 54 százaléka nem tudja, melyik pártra szavazzon, az alulról induló kezdeményezéseké lehet a jövő.)


Az Irish Times budapesti tudósítója, Daniel McLaughlin írásában megemlíti, hogy az egyik szervező szerint százezer ember gyűlt össze hétfőn az Opera előtt az alkotmány elleni tiltakozásra, az új alaptörvény pedig a korábbi belga miniszterelnök, Guy Verhofstadt szerint „egy tekintélyelvű politikai rendszer trójai falova, amely az egypárti uralmat akarja állandósítani.” José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a jegybanktörvény, levelében Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pedig általában a demokratikus intézményrendszer miatt fejezte ki aggodalmait a közelmúltban – idézi fel az Irish Times.

Az AP az ellenzéki demonstráció szónokai közül első helyen Majtényi Lászlót idézi, aki szerint „ma este az Opera a képmutatás, az utca pedig az alkotmányos elvek hazája.” A tüntetők gyakorta a „Bóvli! Bóvli!” jelszót skandálták, utalva Magyarország hitelintézetek általi leminősítésére – írja az amerikai hírügynökség, külön kitérve arra, hogy olyan egykori ellenzéki személyiségek, mint Demszky Gábor, Haraszti Miklós vagy Konrád György egy nemrég kelt levélben azt írták, a kommunizmus bukása, az 1989-es rendszerváltás óta nem volt példa ekkora hatalomkoncentrációra Kelet-Európában, amivel Magyarország alkotmányos rendszere „kritikus helyzetbe” került.