Nagyon érdemes elolvasni az Átlátszó mai cikkét arról, hogy milyen társadalmi feszültségek vannak egy leszakadó kistérségben az indiai vendégmunkások miatt.
Miközben Sorostól és az általa vezetett migránshadseregtől sikeresen megvédjük magunkat, távoli vidéki járásokban (egyáltalán nem csak Bácsalmáson) lassan általános lesz, hogy van pár száz indiai, bangladesi, afrikai vagy latin-amerikai vendégmunkás.
Miért? Mert kell a munkaerő. Miért nincs helyben? Mert aki kicsit is képzett, az kihasználva az EU-n belüli szabad mozgást, elmegy több pénzért, jobb körülmények közé dolgozni Nyugati-Európába. Mivel az oktatást-szakképzést folyamatosan verik szét, a szociális rendszerrel együtt, az nem képes a hátramaradókat (főleg a cigányságot) a megfelelő szintre felhozni. Akit meg igen, az megy a többiek után nyugatra.
Viszont akkor ki pucoljon kacsát? Húsz éve még egy ilyen környék polgármestere azt mondta a befektetőnek: majd az "asszonyok" megcsinálják a sok kétkezi munkát. Az "asszonyok" a környék nagyvárosába ingázó ipari munkások vagy a környék földjein dolgozó TSZ-tagok feleségei voltak, akikre az egykor erős magyar könnyűipar épült. Ők mára nyugdíjasok, a férjeik közül jó sokan meghaltak.
De kiöregedett az a polgármester is, aki valamiféle menedzser szemlélettel akart a falu lakosságának valamiféle tartós megélhetést csinálni, legyen az bicikligyár, kacsapucoló vagy falusi turizmus. A csökkenő lakosság mellett a magyar vidék másik problémája, hogy a mai polgármestereknek annyi önállósága sincsen, mint régen a tanácselnöknek. A falusi polgármester a Képviselő Úr csicskája, retteg tőle, hogy a Képviselő Úr kinyírja. A Képviselő Úr tudta és beleegyezése nélkül tárgyalni? Ugyan.
A Boldog István-ügy mutatja meg, hogy a helyi polgármester szerepe az, hogy a Képviselő Úr által szervezet lenyúlási hálózatban tegye a dolgát. Hogy az unokatestvére németbe' dolgozik és szólt hogy ott van egy könyvkötészet amelyik eladja a régi gépeit, és azt be lehetne hozni, és akkor csinálni otthon a faluban könyvkötő üzemet, harminc-negyven dolgozóval? Ezek harminc éves modellek, és nem tudni egyáltalán visszahozhatóak-e. Úgy, ahogy a rendszerváltás első tíz évében működtek vagy működhettek volna, biztosan nem.
De nem is akarja senki, a divatos megoldás az egy-két szinten feljebb eldöntött vállalkozás, amely megkapja a megfelelő hiteleket, a megfelelő pályázati pénzeket, és amelynek megkönnyítették, hogy munkaerőt hozzon be. Ennek megvannak az előnyei: a sok pénzből felhúzott, olcsó munkaerővel üzemeltett üzem sokkal versenyképesebb lesz, mint bármi más.
Ugyanakkor megvannak a hátrányok is. Ezek az üzemek idegen testek a környéken, nem épülnek be a környék társadalmába. Nincs az, hogy anyu ott dolgozik, apu sofőrként hord oda árut, és még három rokon dolgozik ott, a helyi kisbolt nem épül rá a melósokra, nincs a helyi gyárnak focicsapata vagy asszonykórusa, és így tovább. Mondhatnánk, hogy ezek szentimentális ömlengések. Azok.
Viszont ha az üzem nem illeszkedik a környék társadalmába, akkor csak egy könnyűszerkezetes csarnok, ahol ki tudja mi történik. Főleg igaz ez, ha munkásokat hoznak a világ másik végéről. Nem beszélik a nyelvet. Mivel nem láttak még fehér nőt, megbámulják. Főleg ha az országukban a nőknek csak lepedővel letakarva szabad utcára menni, főleg ha egy férfinek harminc éves korában van esélye nőt lepedő nélkül látni, amikor leperkálta a megfelelő összeget a lány családjának. Aztán a feszültségek eszkalálódhatnak, aminek a vége akár lincselés is lehet.
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nyilván mindenki nyilatkozik, hogy ő csak ideiglenesen állomásozik itt, de nyilván mindenki elképzeli, hogy ha sima csirkenyakazóból fel lehetne lépni sofőrnek vagy karbantartónak, akkor itt lehetne tartósabban maradni, aztán hozni a családot, vagy éppen valahogy meg lehetne itt nősülni, olcsók a házak, mindig van áram, nincs árvíz és nincsenek kobrák a tyúkudvarban...
Persze ez nem magyar probléma, Európa nagy részén ez van, és mindenütt nagyon nehéz rá megoldást keresni és találni. A vidéki kistérségek csak vendégmunkásokkal működőképesek, az elöregedő népesség nyugdíját csak ők bírják kitermelni.
Magyar specialitás az, hogy mi a probléma létét is tagadjuk. Itt nincsenek migránsok, harminckilencezer illegális bevándorlót fordítottunk vissza a kerítéstől. Az meg, hogy a falusi boltos is már tudja hogy van az okosabb turbános indiai (szikh) meg a hangoskodó nem turbános "indiai" (bangladesi) az senkit se érdekel. Még.
https://atlatszo.hu/2020/12/14/onbiraskodas-feszult-helyzetet-teremtett-az-indiai-vendegmukasok-jelenlete-a-kisvarosban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése