Tiszta Argentína! Vagy Izland? Vagy csak szimpla magyar csőd?

Nem kívánok magunknak hasonlókat, mint ami Argentínában volt, mert a 80-as évek második felét csak egy-két éve tudták igazán kiheverni. Jelenleg az argentin gazdaság – szerintem – növekedési pályán van, ez több mint 25 évükbe került! (Meg egy óriási ország, sok természeti tartalékkal, erőforrással.) Az akkori „műsort” mindenki megsínylette az országban, az infláció az egekben volt, a munkanélküliség hatalmas, s az argentin pesónak nem volt értéke (csak a „zöldhasú” számított!).

Mi szerencsére még nem értük el azt a „szintet”, azonban én nem vagyok derűlátó. Orbánék eddig sem hallgattak senkire, ma már az országnak nincs sok lehetősége a nemsokára esedékes adósságtörlesztés megkezdésére:

1. Számomra az látszik ma, hogy az IMF-fel, az EU-val nem tudnak/akarnak megállapodni, tehát külső kölcsönlehetőség nincs, nem hiszem, hogy a jelenlegi körülmények között akadna jelentős külföldi befektető, aki hozzánk hozná a pénzét.

2. Bankokra nem lehet számítani, ilyen nagyságrendben egyébként sem.

3. Marad a nyugdíjalap, ebből lehetne lenyúlniuk a nyugdíjak általános csökkentésével.

4. MNB tartalékai.

5. Köztisztviselők fizetéscsökkentése (nem jelentős összeg, és a képviselő hölgyek és urak is „beleesnének”).

6. Csőd és/vagy honfitársaink itthoni betétállományai, ez jelentős összeg, (bár az eurohitelek törlesztésében nem segít) lenyúlása viszonylag könnyen megoldható (ld. magánnyugdíjpénztárak).

Természetesen fentieknél a politikai kockázatokat nem vettem számításba, nem érintettem a hatalom kérdését és a reagálást.

Fentiek alapján reális veszélyt látok arra, hogy a kormányzó pártok a 6. pontot léptessék életbe (már csak azért is, mert saját embereiket előzetesen figyelmeztetve bizonyos tömegbázist még magukénak tudhatnak).

Ehhez kapcsolódik a következő két cikk:


A magyar miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz lehetőség, pusztán annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget - véli a MarketWatchon megjelent elemzés szerzője, Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója aki szerint ezen az úton könnyen követőkre találhat Orbán Viktor.

Magyarország, akárcsak Görögország olyan kicsi, félperifériás ország, amelyről az átlagos pénzpiaci befektetők azt gondolhatják, hogy életük során nem sokat fognak foglalkozni vele. Lakossága kissé tízmillió alatt van, GDP-je kevesebb, mint 200 milliárd dollár - az Apple piaci kapitalizációjának nagyjából fele -, ezért normál esetben aligha érdekli a befektetőket - kezdi elemzését Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója a MarketWatchon megjelent írásában.
Mindennek ellenére Magyarország a következő pénzügyi vihar középpontjába kerülhet - állítja Lynn, aki nemrégen publikálta The Long Depression: The Slump of 2008-2031 (A hosszú depresszió: A 2008-2031-es pangás) című könyvét. Az ország a csőd szélére került. Az tekintélyelvű, populista miniszterelnök, Orbán Viktor visszautasítja, hogy belemenjen az IMF-fel folytatott játékba.
Magyarország önmagában nem számít
A kötvényhozamok az egekben, a hitelpiac kiszáradt, így Magyarország lehet az első nagyobb ország, amely akár a következő hetekben fizetésképtelené válhat. Ez jelentős, bénító hatású veszteséghullámot indíthat Európa, sőt akár a világ bankrendszerében.
Magyarország azonban önmagában nem számít - se nem nagy, se nem gazdag eléggé ehhez. Ízelítőt adhat azonban arról, ami előttünk áll. A piacok egyre több megszorítást akarnak a kormányoktól, ám a politikusok visszavághatnak, elutasíthatják ezt. Magyarországot számos további ország követhet a csődbe, újabb fájdalmat okozva a piacoknak.
Az IMF takarítsa el a szemetet
Mostanra teljesen világossá vált, mit akarnak a piacok. Miután kipukkadt az elmúlt évtized magán- és állami eladósodásból finanszírozott növekedési buborék, azt várják, hogy jöjjön az IMF, és takarítsa el a szemetet. Így a befektetők pénzüknél maradhatnak, az utca embere viszont kemény megszorításokra számíthat.
A magyaroknak azonban más elképzelésük van erről. Orbán kormányfő nem akar az IMF szabályai szerint játszani, a tárgyalások újra és újra megszakadnak. Legújabban a jegybanktörvény a konfliktus tárgya, ám valójában a megszorítások elvetéséről van szó. Úgy tűnik, a végeredmény az lesz, hogy az ország alárendelődik a tekintélyelvű jobboldalnak, és a parttalan alkudozás végén csődbe megy.
Orbán egy kellemetlen ember, de...
Orbán meglehetősen kellemetlen ember, potenciálisan egy újabb Vlagyimir Putyin, ezért nehéz szimpatizálni vele, ám az IMF terápiái nem hoztak gyógyulás más országok esetén. A görög gazdaság továbbra is több mint ötszázalékos ütemben zsugorodik, és semmi jele a kilábalásnak. Írország visszacsúszott a recesszióba - ha ez az ára az IMF támogatásának és a kötvénypiacok megnyugtatásának, akkor nem csoda, hogy sok magyar köszöni, nem kér ebből.
A lázadás 2012 folyamán tovaterjedhet, a politikusok szembe fordulhatnak a megszorítások politikájával és a piacok követeléseivel. Aligha képzelhető el Görögországban, hogy tartósan fenntartható a 30-as éveket idéző recesszió, hiába ültet az EU technokratákat a vezetői posztokra. Ugyanez igaz Spanyolországra és Olaszországra.
Izlandnak bejött a csőd
Mindenki tudja, miért kell helyreállítani a kötvénypiacok bizalmát, miért kell a hitelezőket kifizetni. Azért, mert el kell kerülni a bankok összeomlását, mivel magukkal rántanák az egész gazdaságot. Ez azonban a Lynn szent nem igaz.
Gazdag ember csődje, szegény ember csődje
A válság előtt, 2007-ben Izland a világ hetedik legtermelékenyebb országa volt (GDP/lakosság mutatója 54,9 ezer dollár volt), illetve a világ ötödik legtermelékenyebb országa a GDP vásárlóerején számolva (40,1 ezer dollárral) - derül ki a Wikipedia adataiból. Az ország három legnagyobb bankjának együttes adóssága 2008. őszi bedőlésük előtt nagyjából az akkori 19 milliárd dollár körüli GDP hatszorosa volt. Az állam természetesen nem vállalhatta ennek visszafizetését. A jobboldali kormány belebukott a válságkezelésbe, a visszaesés nyomán az ország lakosságának több mint fél százaléka egyszerűen Norvégiába menekült. 2005-ben 293-an költöztek át, míg 2009-ben 1625-en.

Izland lakossága 318 ezer, Magyarországé 9,979 millió. A szigetország becsült 2010-es GDP-je 11,8 milliárd dollár, egy főre vetítve 36 620 dollár, Magyarország 2011-es GDP-je 196,2 milliárd dollár lehet, egy főre vetítve 19 600 ezer dollár.
Izland csődbe ment, és gazdasága most ismét növekedési pályán van. Jobban teljesít, mint sok ország, amely adósságai visszafizetésével küszködik. Mindez olyan politikusok megjelenéséhez vezethet, akik a tartozások egy részének leírását követelik. Ennek a folyamatnak Európa lesz a középpontja, de megjelenhet a színen az USA is, amely valószínűleg szintén megengedhetetlenül nagy adósságot halmozott fel, valamint a hasonló helyzetben lévő Japán.
Sokáig fog fájni
A hitelbuborék hátrahagyott szemetének eltakarítása sokáig fog tartani, és sok fájdalommal fog járni mindenkinek. A piacok úgy gondolják, hogy az egyszerű embereknek kellene lenyelniük a békát, a bankokat és a kötvénytulajdonosokat meg kell kímélni a veszteségektől.
Magyarország példája azonban azt mutatja, hogy ez utóbbi nem mindig lehetséges. Orbán miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz opció, egyszerűen annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget. Nem valószínű, hogy ő az utolsó politikus, aki erre a következtetésre jut...
Mindenki fizetni fog, kérdés: ki, mennyit
Az elmúlt évtizedben nyújtott hitelek nagy részét nem fogják visszafizetni. A befektetőknek veszteségeket, a gazdaságnak megszorításokat kell vállalniuk. Egyik vagy másik fél egyoldalú áldozatvállalása középtávon nem elfogadható a vesztes félnek.
Magyarország lehet az első ország, amely rámutat ennek az érvelésnek az igazságára. Ugyanakkor bizonyára nem lesz az utolsó - véli Matthew Lynn.

Kibicnek semmi sem drága, többek szerint Orbán Viktor időhúzással arra játszik, hogy csődbe kormányozza az országot, amit ő személy szerint kevésbé talál rossznak, mint a hitelfelvételt, a Nemzetközi Valutaalap tanácsainak a betartását.

A valóságban azonban az államcsőd nagyon rossz lenne, sokkal rosszabb, mint az IMF-re és az Európai Unióra hallgatni, hiába próbálják ennek az ellenkezőjét elhitetni. OVi-ék mégsem hajlandók a külföldi szakértőkkel tárgyalni, inkább hazardíroznak. Az ország pedig a fizetésképtelenség határán áll, külföldi és magyar szakértők szerint is mi lehetünk a következő hetek újabb áldozata.

A magyar kormány tudatosan játszik az államcsődre - állítja Szelényi Iván, az amerikai Yale Egyetem professzora, aki szerint a Matolcsy-Orbán duónak jól átgondolt és következetes, egyben igencsak kockázatos a stratégiája. Mint a HVG-ben fogalmazott, nem irracionális őrültek kapkodása az első 18 hónap politikája, hanem konzekvens, bár feltehetőleg csak a legszűkebb belső kör által ismert "mestertervet" követ a kormányzat.

Csak örülhetünk annak, ha igaznak bizonyulnak a professzor tézisei - mondták a lapunk által megkérdezett szakértők -, hiszen amit az Orbán-kormány elhatároz, az nem szokott bejönni. Az államcsődről pedig sok mindent el lehet mondani, de azt semmiképpen sem, hogy a magánemberek vagy a vállalkozások jól járnának vele. A lakosság 30-35 százaléka jelenleg is a szegénységi küszöb alatt él - írta az egyik blogger, hozzátéve: ha bekövetkezne a Szelényi professzor által vizionált esemény, akkor ez a kör megduplázódhat.

"Az ország olcsón felvásárolható lesz, na ki által? Nem, kedves polgártársaim, nem a külföldi, hanem a belföldi fideszes karvalytőke által. Az állampolgárok mozgását és szabadságát a bevezetendő szükségállapot korlátozni fogja, a jobban élők életszínvonala is zuhanni fog, az argentin és az 1981-es lengyel úgynevezett menedzselt államcsőd eredményeképpen az életszínvonal a korábbi 25 százalékára zuhant. Nem lesz kaja, üzemanyag, viszont lenne devizazárlat és importkorlátozás, az energiakorlátozás miatt fűtés és áramszolgáltatási kiesések várhatóak. A megtakarítások értéküket vesztik. Ezt nem akarhatja senki. Ha mégis, az hazaárulás."

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke el is zárkózott az elől, hogy az államcsőd következményeiről beszélgessünk, mert - mint mondta -, nem szabad riogatni, a társadalom éppen eléggé pánikban van. Így is, úgy is tudja mindenki, hogy ha államcsőd lesz, akkor az azt jelenti, hogy nagy bajban leszünk. Az elkövetkező tíz évben elképesztően romlanak az ország fejlődési perspektívái, a gyerekeink és a nagymamák helyzete durván rosszabbodik. Meg vagyok győződve egyébként - mondta Vértes András -, hogy Magyarországot nem fenyegeti államcsőd, mert azt kormányváltás előzi meg. Szerinte kizárt, hogy egy politikai erő szándékosan államcsődbe vigyen egy országot. Az a probléma, hogy totális bizalomhiány van, jogbizonytalanság és kiszámíthatatlanság. A kormány fő bűne nem is az, hogy a gazdaságot szétzilálta, hanem az, hogy elhitette a világgal: ez az ország bármelyik pillanatban meg tudja változtatni a jogrendet, ilyen helyre pedig egy árva fillért nem visznek be a tőkések. A hazai és a külföldi, a kicsi, a közepes a nagy befektető egyaránt menekül az ehhez hasonló körülmények elől. Magyarország magának okozta a bajokat, de ezt lehet korrigálni, annak ellenére, hogy az elmúlt 18 hónap alatt durván romlott a helyzet, összegezte véleményét Vértes András.

Ugyanakkor Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója tegnap azt írta: a kötvényhozamok az egekben, a hitelpiac kiszáradt, így Magyarország lehet az első nagyobb ország, amely akár a következő hetekben fizetésképtelené válhat. A Market Watchon megjelent elemzésében leszögezte: Magyarország a következő pénzügyi vihar középpontjába kerülhet. Az ország a csőd szélére került. A tekintélyelvű, populista miniszterelnök, Orbán Viktor visszautasítja, hogy belemenjen a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködésbe. Mindazonáltal szerinte is a fizetésképtelenségi helyzet előidézésére játszik a magyar miniszterelnök, aki szerint ez nem is olyan rossz lehetőség. Orbán meglehetősen kellemetlen ember - írta -, potenciálisan egy újabb Vlagyimir Putyin, ezért nehéz szimpatizálni vele. Úgy tűnik, a végeredmény az lesz, hogy az ország alárendelődik a tekintélyelvű jobboldalnak, és a parttalan alkudozás végén csődbe megy.

Kutasi Gábor, a Corvinus Egyetem adjunktusa sokat mondó statisztikával támasztotta alá a magyar államadósság-kockázat (CDS) mértékét. Míg nálunk 700 bázispont feletti a kockázati felár, addig Csehországban körülbelül 150 bázispont, Lengyelországban 280, Romániában 450. A német államadóssághoz képest több mint 7 százalékkal magasabb kamatot fizet Magyarország az államkötvényeire, ennyivel rizikósabbnak tartják a befektetők.

Az államcsőd veszélye fenyeget az MSZP szerint is, olyan helyzetbe kormányozta a szocialisták szerint Orbán Viktor az országot. Svájcban szintén a magyar fizetésképtelenségről beszélnek. A UBS bank szerint az év meglepetése egy euróövezeten kívüli ország csődje lesz, ezek között Magyarországot, Pakisztánt, Ukrajnát és Horvátországot említették az 5 éves CDS-felárak alapján állítják. Az a meglátásuk, hogy Magyarország kifejezetten aggasztó helyzetben van magas GDP-arányos államadóssága és gyenge növekedési kilátásai miatt. Emellett hazánknak a legmagasabb a külső adósságrátája a feltörekvő országok között. A Nomura elemzőház szintén riasztó magyar válság kialakulásáról ír kommentárjaiban.

Utolsó pillanatban rántotta el a kormányt a Fidesz

December elején még úgy tűnt, hogy a Fidesz hajlandó lesz az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bizonyos feltételekkel járó segítségét elfogadni az ország finanszírozásának biztosítására. Később kiderült, hogy csak félszívvel akarhatták az EU/IMF megállapodást, hiszen az EU határozott tiltakozása ellenére a parlament elfogadta a jegybanki függetlenséget nyirbáló és az egykulcsos szja-t kétharmados törvénybe iktató törvényeket az év utolsó napján. Ez jelentősen megkeményítette az EU és az IMF álláspontját, a magyar küldöttség egy jó ideig zárt kapukat döngetett az év elején - így összegezték álláspontját tegnap az ING Investment Managament.szakértői.

Magyarország számára az IMF megállapodás továbbra is kulcsfontosságú. Ameddig az európai adósságválság helyzete nem javul, az ország nem lesz képes a piaci finanszírozást fenntartani. Az IMF jelenléte stabilabb, kiszámíthatóbb környezetet teremthet a magyar gazdaságpolitikában, és kikényszerítheti a tervezett, de nem végrehajtott reformokat, ami hozzájárulhat az ország 2012-es jobb megítéléséhez.

A kormány látványos visszavonulót fújt, bár a tapasztalatok alapján soha nem lehet tudni, hogy mikor következik be egy újabb 180 fokos fordulat. Az IMF/EU feltételek kemények lesznek, és túlmehetnek a szokásos gazdasági kérdéseken, ami presztízsveszteséget okozhat a kormánynak és ez elhúzhatja a megállapodás megkötését. A kormány költségvetési tartalékai a nyugdíjpénzből egyelőre még tetemesek, ezért nem sürgető a totális fegyverletétel.

A forint a kormány tárgyalási szándékának hírére közel 10 forintot erősödött 315 forintig, és tegnap is 312 forint alatt zárt. Továbbra is a kötvénypiac jelenti a leggyengébb láncszemet, a forint fundamentálisan erős. A fizetési mérleg egyenlege pozitív, az EU forrásokat továbbra is kapja az ország, a tartalékok szintje kivételesen magas. A jegybankkal történő kormányzati egyeztetés eredménye is lehetett, hogy a jegybank intervenciókkal is támogatja a forintot. Ennek most már van racionalitása is, tekintve, hogy a forintgyengülés méregfogát - a csődhelyzetet - a kormány az IMF megállapodással végképp kihúzhatja. A forint középtávú erősödése mellett szól az is, hogy a jegybank várhatóan tovább emeli majd az alapkamatot, amennyiben tovább gyengül a hazai fizetőeszköz. A kötvénypiacon már más a helyzet, az IMF megállapodás ellenére a kormány törekedni látszik a piaci finanszírozás fenntartására.

Az Állam-adósság Kezelő Központ kötvénykínálata jelentős lesz, ha a piaci kereslet megfelelően alakul. Bár a forintos hozamok jelentősen estek, a 11 százalékról már a 9,5 százalékos szintre, az eurós kötvények hozama még mindig bőven 10 százalék felett jár.

Összefoglalva az ING Investment Managament szakértői úgy vélik, hogy az IMF/EU megállapodás hazánk számára szükségszerű és elkerülhetetlen lesz. Az oda vezető út rögös lehet, de amennyiben a kormány tartja magát ahhoz a kijelentéséhez, hogy gyors és feltétel nélküli megállapodást szeretne a hitelezőkkel - és a szakemberek úgy gondolják, hogy a jelen helyzetben nincsen más választása -, akkor várhatóan sem a forint, sem a magyar csődkockázati felár nem fog jelentősebben a múlt heti csúcsok fölé emelkedni. A kormányfő múlt pénteki, a bankbetétek biztonságát hangsúlyozó kijelentésétől függetlenül sem gondoljuk, hogy a bankbetéteket vagy egyéb megtakarításokat veszély fenyegetné.

Az IMF/EU hitel-megállapodás eleve szükségtelenné tenne egy ilyen drasztikus lépést, de a politikai költségei is olyan magasak lennének egy ilyen intézkedésnek, amit talán valószínűtlennek tarthatunk.

Apps for Android, ezek kellenek minimum

Adobe Flash Player 11.1-111102059.apk
Advanced Task Killer Free-92.apk
ApacheFileManager-35.apk
AppBrain App Market-47.apk
ASTRO-218.apk
Battery Indicator-48.apk
Bluetooth File Transfer-54.apk
Compass-57.apk
Data counter widget-56.apk
Docs.apk
Facebook.apk
FreeMP3Droid-5.apk
Gmail-171.apk
Google Search-112064376.apk
JustReader JRBéta 1,50
Maps-511001802.apk
Market-8009011.apk
MOTONAV-1.apk
Opera Mini-13.apk
PoliceLight-27.apk
QuickMark-32.apk
RssDemon-2020.apk
Shush! Ringer Restorer-91.apk
Silent Boot-12.apk
Skype-33882272.apk
SMS Backup & Restore-58.apk
Sparse rss-69.apk
Stats Free-12.apk
Street View-16006.apk
TeamViewer-140.apk
TeamViewer Downloader-2.apk
Translate-50.apk
Uninstaller-19.apk
VirtualRecorder-21.apk
Wifi Analyzer-63.apk
Wifi Connecter Library-10.apk
YouTube-2216.apk

Orbán Viktor vs UTCA Több tízezren az utcán!

Tízezrek tiltakoztak az új alaptörvény és az elmút év törvénytelenségei ellen, miközben az Operaházban a hivatalos ünnepség zajlott. A rendszerváltozás óta Orbán Viktor volt az egyetlen politikus, akinek sosem kellett szembesülnie azzal, hogy az utca ellene fordul. Egészen mostanáig.

Orbán Viktor volt az egyetlen politikus a rendszerváltozás óta, akinek sosem kellett szembesülnie azzal, hogy az utca ellene fordul. Egészen hétfőig. Mert ha a választásokat el is veszítette, az utcát sosem. 2002-ben úgy bukott meg, hogy közben olyasmit sikerült elérnie, amit sem előtte, sem utána senkinek: négyéves ciklusának végén jelentősen több embert tudott megmozgatni, mint annak kezdetén. A Testnevelési Főiskolán, a Kossuth téri "kétmilliós" nagygyűlésen és a Millenárison ráadásul az ország legelkötelezettebb politikai közössége alakult ki, amely egészen a 2010-es választási győzelemig biztosította a Fidesznek a közterek feletti uralmat.
Az ember hajlamos úgy gondolni a modern tömegdemokráciák politikusaira, mint szívtelen és lelketlen manipulátorokra, akik a tömeggyűléseken mindvégig józanok maradnak, miközben híveiket szuggerálják. Hogy egy-egy ilyen rendezvény tömegélményt csak a tömegnek adhat, a szónoknak nem. Pedig annak a megtapasztalása, hogy valakinek a hívására visszatérően tízezrek mennek azonnal az utcára, és az az élmény, hogy ezek az emberek őszinte lelkesedéssel mind-mind egyetlen nevet skandálnak, senkit nem hagyhat hidegen. De mi történik akkor, ha valaki folyamatosan csak ezt tapasztalja? Ha az utcára csak olyan tömegek vonulnak, akik a riválisokat fütyülik ki, de őt magát soha? Hogyan lehet felfogni azt, ha valaki annak ellenére veszít el választásokat, hogy az "emberek" nagyon látványosan őt akarják, hogy a "haza" vele van, és nem az ellenfelekkel? A politika pszichológiai összetevőit természetesen nem szabad túldimenzionálni - de ugyanígy a racionális tervezés jelentőségét sem, ami sokkal gyakoribb hiba. Az ellenben biztos, hogy hétfőn, illetve korábban december 23-án a magyar miniszterelnök egy teljesen új tapasztalattal gazdagodott, egy olyan élménnyel, amiben több mint két évtizedes politikai pályafutása során még nem volt része.

És most egy olyan Orbán Viktor kapott elég nagy pofont az utcától, aki az elmúlt években egyre látványosabban bezárkózóvá vált. A szóbeszéd szerint a magyar miniszterelnök csak egy szűk körre hallgat, miközben azok a tanácsadói és bizalmasai, akik ellentmondanak, hamar a körön kívül találják magukat. Az országot elsötétített mikrobusszal járja, és egy felcsúti parasztházba elvonulva rendeli magához beosztottjait eligazításokra. A modern kommunikáció eszközeitől (telefon, számítógép és internet) hírhedten idegenkedik, olyannyira, hogy nemrég még saját pártigazgatója és pártjának fiataljai is kigúnyolták, illetve kinevették ezért. A klasszikus tömeggyűléseket és a nyílt szerepléseket, amiben pedig annyi tapasztalata van, az elmúlt egy évben meghökkentően kerülte; a nyilvános fellépéseire rendre válogatott és szűk baráti közönség előtt kerül sor; az ország jövőjéről szóló vízióit és terveit is előszeretettel fejtegeti a Parlament helyett hazai terepen, különféle jobboldali alapítványok és műhelyek rendezvényein. A valaha dinamikusnak, fiatalosnak és a világra nyitottnak tűnő miniszterelnök vonzereje sem maradt természetesen érintetlen ettől a változástól: míg 2002-ben gimnazista fiúk és lányok százai siratták a Fidesz választási vereségét a Millenárison, 2011-ben már 1500-2000 forintért kellett fiatal diákmunkásokat toborozni Orbán Viktor köré a március 15-ei ünnepségre.

A miniszterelnök tehát egy egyre zártabb és mesterségesebb környezetben hozza meg döntéseit, amelyről kritikusai pontosan azt állítják, hogy nem veszi figyelembe a gazdasági és világpolitikai realitásokat. Mintha a külvilág ingerei vagy el sem érnének a miniszterelnökhöz, vagy nem lenne senki, aki segítene neki azokat lehetőleg minél objektívebben mérlegelni. Orbán Viktor 2012. január 2-án is az öncsalásnak és a tudatlanságnak ebben a furcsa burokjában készült megünnepelni, hogy az országot végre teljesen ízlése és akarata szerint alakíthatta át, ám saját szemével kellett látnia és saját fülével kellett hallania, hogy az a tömeg, amelyik kint vár rá, már egyáltalán nem az a tömeg, amelyik őt idáig eljuttatta. Vajon melyik lehetett a félelmetesebb: arra rájönni, hogy az ellenséges és őt szidalmazó tüntetők jelensége számára teljesen ismeretlen, vagy arra, hogy a sorfalat álló rendőröké túlságosan is ismerős?

Persze lehet, hogy még a hétfői kormányellenes tüntetés sokkja sem volt elég, és a miniszterelnök még az után sem akarja megérteni, hogy baj van, hogy már az utca is ellene fordult. De azok a hívei, akiknek a rendőrök azt mondták, "ha arra mennek, szétszedi magukat a tömeg", minden bizonnyal megértették. Reménykedjünk, talán majd ők végre elmagyarázzák Orbán Viktornak is.

Itt tartunk!! Döbbenetes karikatúra Orbánról a Le Monde-ban; Címlap a BBC-n

Döbbenetes karikatúra Orbánról a Le Monde-ban

A mai Le Monde számában megjelent grafika Orbán Viktort náci stílusú egyenruhában ábrázolja. A figura karján karszalag látható, rajta egy-egy betűvel. A hétszeresen ismételt alak karszalagjának betűi egymás mellé rakva Magyarország nevét adják ki franciául.

Orbán Viktor feje felett magyar zászlót lenget a szél, amelyet egy szintén náci egyenruha-szerűségbe öltözött figura tart, és a zászlón a Magyar Köztársaság felirat látható, amelyen a Köztársaság szó át van húzva pirossal.

A grafika jobb felső sarkában egy kéktollú, EU-s csillagokat a hátán viselő strucc a homokba dugja a fejét. A strucc a tőle jobbra lévő kisebb madártól azt kérdezi, hogy "Szavazzunk Le Pen-re?" mire a válasz: " Ne, a magyarokra!" A strucc erre azt feleli: "Megijesztettél! "

A kép a hírneves grafikus Plantu műve, aki a Le Monde-ban először publikált magyar témájú grafikát.



Címlapra kerültünk a BBC-nél

http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-16387117

Vezető anyagként szerepel a brit közszolgálati csatorna, a BBC internetes oldalán a hétfő esti, az Operaház előtti demonstrációról szóló beszámoló.

A lap a tudósításában egy kommentár nélküli videót is közöl a tüntetésről, amelyről azt írja, több tízezren tüntettek az új alkotmány ellen egy nappal annak életbelépése után.

A BBC idézi az AFP hírügynökségnek nyilatkozó Szanyi Tibor MSZP-s képviselőt, aki azt mondta, "Orbán és szolgái Magyarországot egy ígéretes helyből Európa legsötétebb pontjává változtatták".

Az összefoglaló felidézi, melyek az alaptörvénynek és az elfogadott sarkalatos törvényeknek azon főbb pontjai, amelyeket kifogásolnak: a BBC szerint ilyen a nemzet szellemi egységét deklaráló preambulum, amely feszültség forrása lehet, az olyan társadalmi kérdések alkotmányban való rendezése, mint a magzatok védelme a fogantatástól, a férfi és nő közötti házasság, és az életfogytiglani börtönbüntetés meghatározása, valamint az új választási rendszer, amely a kritikusok szerint a Fidesznek kedvez.

A megmozdulásról szóló hírek mindegyike kiemeli, hogy hétfő este Budapesten több tízezres tömeg gyűlt össze a Magyar Állami Operaház előtt, ahol a magyar kormány és a Fideszhez közeli közéleti személyiségek az új magyar alkotmányt ünnepelték. A BBC vezető – és kedd reggel kilenc körül a legolvasottabb – anyaga emlékeztet, hogy a kétharmados többséggel áprilisban elfogadott alaptörvény felszámolja a fékeknek és az ellensúlyoknak azt a rendszerét, amely a kommunizmus 1989-es bukása után került be az alkotmányba. Magyarországot az EU és az Egyesült Államok is az alaptörvény visszavonására kérte fel, hatályba lépése pedig kétségessé teszi, hogy megszületik a megállapodás az IMF-fel és az unióval az ország pénzügyi támogatásáról – írja a brit közszolgálati médium, amelynek tudósítója, Nick Thorpe felidézi, eddig a kormány minden gazdaságélénkítési kísérlete kudarcba fulladt. A hétfői demonstráción az ellenzék egyik szónoka, Kónya Péter a Titanichoz hasonlította a kormányt, amelyet az ellenzék jéghegyként süllyeszt el – írja kommentárjában Thorpe.

Szintén budapesti riportjában az amerikai New York Times megjegyzi, hogy az új, „többségi” alkotmány korábban nem látott egységbe tömörítette az ellenzéki pártokat és a civil szervezeteket, miután az elmúlt egy év során önállóan többször is tüntettek. Elégedetlen magyarok ezrei özönlöttek az Andrássy útra, miközben a Fidesz az Operaházban extravagáns gálával ünnepelte az új alkotmány hatályba lépését. Az amerikai napilap egy Kollár Tamás nevű férfit megszólaltatva – „még a köztársaságot is elvették tőlünk” – emlékeztet, hogy Magyar Köztársaság helyett a hivatalos országnév immár Magyarország. A szélsőjobboldali Jobbik jelezte, hogy nem vesz részt ezen a tüntetésen, de párhuzamos megmozdulásra szólította fel híveit, amely a New York Times szerint a 2006-os zavargásokat kísérő félelmeket ébresztett fel.

A Szabad Európa Rádió – amelynek a magyar demokratikus intézményrendszer leépülése miatt valószínűleg újraindul a magyar nyelvű adása – hírügynökségekre támaszkodó jelentésében arról ír, hogy a magyar kormány intézkedései növelték a befolyást a igazságszolgáltatás, a jegybank, az egyházak és a média felett is, a Fidesz támogatottsága pedig „20 százalék alá esett” a múlt hónapban. (A Reuters ennek kapcsán keddi riportjában arra hívja fel a figyelmet, hogy az ellenzék nem tudta a maga javára fordítani a helyzetet, és mivel a választók 54 százaléka nem tudja, melyik pártra szavazzon, az alulról induló kezdeményezéseké lehet a jövő.)


Az Irish Times budapesti tudósítója, Daniel McLaughlin írásában megemlíti, hogy az egyik szervező szerint százezer ember gyűlt össze hétfőn az Opera előtt az alkotmány elleni tiltakozásra, az új alaptörvény pedig a korábbi belga miniszterelnök, Guy Verhofstadt szerint „egy tekintélyelvű politikai rendszer trójai falova, amely az egypárti uralmat akarja állandósítani.” José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a jegybanktörvény, levelében Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pedig általában a demokratikus intézményrendszer miatt fejezte ki aggodalmait a közelmúltban – idézi fel az Irish Times.

Az AP az ellenzéki demonstráció szónokai közül első helyen Majtényi Lászlót idézi, aki szerint „ma este az Opera a képmutatás, az utca pedig az alkotmányos elvek hazája.” A tüntetők gyakorta a „Bóvli! Bóvli!” jelszót skandálták, utalva Magyarország hitelintézetek általi leminősítésére – írja az amerikai hírügynökség, külön kitérve arra, hogy olyan egykori ellenzéki személyiségek, mint Demszky Gábor, Haraszti Miklós vagy Konrád György egy nemrég kelt levélben azt írták, a kommunizmus bukása, az 1989-es rendszerváltás óta nem volt példa ekkora hatalomkoncentrációra Kelet-Európában, amivel Magyarország alkotmányos rendszere „kritikus helyzetbe” került.

Együnk! Egészségesen!

Zavarba ejtő az a szűnni nem akaró kormányzati törekvés, amely a nemzet egészséges étkeztetését célozza. A szándék eszköztárába főként adózási és importkorlátozási döntések tartoznak.

Az intézkedésekből azonban eklektikus kormányzati gondolkodásmód bontakozik ki. A hatalom egyik ökle keményen odavág az úgymond (és sok esetben, tényleg) egészségtelen, például nagy cukortartalmú élelmiszerek forgalmazóinak, a másik keze viszont állami készletek piacra dobásával igyekszik leszorítani a hirtelen megugró cukorárakat. Hatalmas adóemeléssel igyekszik az úgynevezett kommersz szeszek fogyasztását visszaszorítani, miközben a népbutítási mértékében attól semmivel sem különböző házi gyümölcspárlat-főzés egyrészt szinte teljes adómentességet kap, másrészt az üzleti pálinkagyártás adója csak tizedével emelkedik a konkurens italokéhoz képest. A legújabb ötlet szerint korlátoznák a fagyasztott importhús élelmiszer-ipari felhasználását, amivel a kiskeresetű emberek asztaláról egy pillanat alatt eltakaríthatnák a párizsit, a baromfi virslit meg a lecsókolbászt – azt a majd nem húst, amelyet ez a réteg még egyáltalán megengedhet magának. Vegyen helyette drágábbat, következésképpen magasabb áfa tartalmút. Mindennek állami kommunikációjában a meghatározó elem azonban az egészséges életmód (igen, még a pálinka ügyében is!), miközben csak a vak nem látja, hogy az egész mögött csupasz költségvetési szempontok húzódnak meg.

Egy Aradról származó nagykereskedelmi menedzser kajánul megjegyezte, neki ez ügyben három évtizeddel ezelőtti szülőhazája sejlik fel. Egy bizonyos Ceausescu nevű diktátor elhatározta, hogy márpedig ő függetleníti magát a gonosz külföldi bankoktól, nem tárgyal megalázó feltételekkel felkínált halasztásról meg más úri huncutságokról, inkább szorít a nép nadrágszíján, és visszafizet minden tartozást. Erre a legkézenfekvőbb megoldást a közfogyasztás drasztikus visszaszorítása kínálta: Romániában ekkoriban gyakran kialudt a villany, a csapokból csak csepegett a víz.

A legmókásabb kormányzati álláspont azonban az akadémikusnak hazudott feleségtől, Elenától származott, aki szerint a román nép (amely egyes térségekben konkrétan éhezett) egészségtelenül sokat és „rossz fehérjeszerkezettel” eszik (értsd: húst töm magába), ezért a kormányzat a háznál, akár lakótelepi erkélyeken is nevelt zöldségfélék felé kívánja elmozdítani a fogyasztást. Merthogy első számú szempont az egészség és az önellátás. Tényleg ismerős...

A párhuzam persze túlzó és szélsőséges talán, de az ügyben illene végre legalább mifelénk őszintén beszélni. Ez az elképzelt szöveg így hangzana: bajban vagyunk, és ott szorítunk, ahol sok a fogyasztás, tehát nagy bevételt remélhet az állam. Cigin, italon, gázolajon, olcsó tömegárun keresünk pluszadót. Megérti ezt az ember, bár egyesek szociális érzékenysége, mások egzisztenciális alapú haragja nehezen tűrné az ilyen nyíltságot. Ám a parasztvakításnál mégis jobb lenne a tiszta beszéd,mert most már nem a lóláb kandikál ki az ájtatos köntös alól, hanem egy egész ménes.

Külföldön - különösen a jó minőségű élelmiszeripari termékeket előállító Olaszországban és Franciaországban - a magyar, és általában véve a kelet-európai mezőgazdasági termékekről, húskészítményekről állítják, hogy silány minőségűek, és tapasztalatból mondom, hogy igazuk van.Mellesleg elég megkóstolni egy hazai Sparban árult német vagy osztrák, Nyugat-Európában igencsak közepes minőségűnek számító terméket ahhoz, hogy belássuk, bizony sokkal jobb ízű és minőségű, mint a konkurens magyar termék.

És ne felejtsük el azt sem, hogy ha mi kitiltjuk a külföldi termékeket a magyar piacról, a mi termékeinket ugyanúgy ki fogják tiltani a külföldi piacokról. Vagy úgy gondolnánk, hogy jól járnánk az önellátással?

Parizer, lecsókolbász adózik. Házi pálesz, almabor nem!

Még emlékszem, a kilencvenes évek elejére, mikor még nem voltak itt a multik. Sorban állás után megvehetted a magyar árut a magyar hentesnél. Amikor meg akartam főzni, olyan büdös volt, hogy kidobtam a szemétbe, patkány szaga volt a virslinek is. Ez többször is előfordult, míg meg nem jött a multi, az óriás üzletével, ahol hasonló áron egész jó szlovák füstölt virsli volt kapható...
Azt kéne már belátniuk sokaknak, hogy a nagy tömegek nem azért vesznek gyenge minőséget és alacsony beltartalmat, mert hülyék, hanem mert nem telik nekik többre.
Olyan ez, mikor egyesek mindig a Józsi bácsi kis magyar két személyes boltját akarják megvédeni, a csúnya multitól, ahol ezrek vásárolnak, van választék, és az árak valamennyire elfogadhatóak. De azért: Hajrá Józsibácsi!
A magyar piacot megvédik, de ki védi azt a csóró magyart, akinek csak teszkó gazdaságos virslire futja? "Vegyen helyette drágábbat, következésképpen magasabb áfatartalmút. " - talán ki kellene állni a minimálbért kereső ózdi munkás elé és elmagyarázni hogy miből. Orbanisztán hajrá!
Senkit ne zavarjon, hogy a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart már rég padlóra tették, a szőlőtőkék és almafák kivágásáért fizetett júdáspénztől a cukor- és csokoládégyárak, konzervgyárak, tejüzemek aljas privatizációján, majd lebontásán át a baromfitenyésztés ellehetetlenítéséig, a gyógynövények termesztésének EU-s korlátozásáig. Műhús, brazil cukor, sajtszerű készítmény, energiaital. Ez van.
A fagyasztott importhús elleni fellépés mögött nem a megszorítás szándéka áll, vagy éppen Ceausescu gondolatvilága, hanem piacvédelem, mert a lejárt szavatosságú fagyasztott húsokkal elárasztják Magyarországot és ezzel padlóra teszik a magyar hústermelést, megszüntetésre kényszerítenek magyar vállalkozásokat és magyar munkahelyeket.
Szóval lehet poénkodni, de lehet sorolni EU tag, agrártermelésben érdekelt országokat, akik hasonló piacvédelmi trükkökkel védik a gazdaságukat, az élelmiszerpiacukat az EU-s szabadkereskedelmi szabályok ellenére.

Hitel, világ, ........

Egy kis hiteles leírás

[A számadatok sematikus, illusztrációt szolgáló értékek, hiszen a valós adatok egyedenként változnak.]

A megtévesztés céljából alkalmazott kifejezések és „magyarázatok” elhagyásával nézzük hogyan is történtek ezek a hírhedté vált CHF „alapú” kölcsönzések!

Rászedett János és Jánosné magyar állampolgárokat az egyik lakóparkokat építő vállalkozás sikeresen megkörnyékezett, Rászedették tehát elhatározták, hogy 14 millió forintért vesznek egy temetőre néző lakást a külső Bécsi úton. Ötletüknek egyetlen szépséghibája az volt, hogy a nagymamától örökölt vidéki házért mindössze 7 milliót kaptak. Szükségük volt tehát 7 millió kölcsönre. Teljesen mindegy melyik bankot keresték fel, mert ott a következőket közölték velük. Jelzálog bejegyzése mellett megkaphatják a hiányzó 7 milliót 20 éves futamidőre, CHF alapon 5 % kamat, HUF alapon 10 % kamat mellett. CHF alap esetén a havi törlesztő részlet 38.600 Ft lesz, míg HUF alap esetén 98.000 Ft lesz. Tekintettel arra, hogy az ügyletnél egyetlen egy darab svájci Frank se jelent meg, se fizikai, se átvitt értelemben, a két, erősen eltérő kamatláb és törlesztő részlet kifejezetten a megtévesztés célját szolgálta. Rászedették természetesen a sokkal vonzóbb CHF alapot választották, magyarul bekapták a horgot. Nézzük mi is történt tulajdonképpen!

A bank Rászedettéknek kölcsön adott kvázi 50.000 svájci Frankot, évi 5 % kamatra. Viszont a lakópark építők nem 100.000 CHF-et kértek a lakásért, hanem 14.000.000 forintot. Ezért Rászedették a kölcsön kapott 50.000 svájci frankot egy füst alatt eladták a banknak 7.000.000 forintért (természetesen vételi árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa). Kifizették a 14 milliót az építőknek és tudomásul vették, hogy havonta 276 svájci frank a törlesztő részletük. Mivel Rászedettéknek a banknál forint számlájuk volt – miért is lett volna más, hiszen az átutalt fizetéseiket forintban kapták – a bank a számláról minden hónapban leemelte a 276 CHF-nek megfelelő forintot (természetesen eladási árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa), azaz a csalinak szánt 38.600 forintot, de csak addig, amíg a CHF árfolyama 140 forinton állt, vagyis legfeljebb egy hónapig. A következő esedékességi napokon a mindenkori 276 CHF vételi árfolyamon kiszámított árát emelte le a forintszámláról, amikor a CHF 150 forint volt, akkor 41.400 forintot, amikor 180 lett, akkor 49.600 forintot, és amikor 240 lett, akkor 66.200 forintot. De nem csak a törlesztő részlet emelkedett, emelkedett a tartozás is. Ugyanis Rászedették nem 7 millió forinttal tartoztak (mínusz néhány havi törlesztő részlet), hanem 50.000 svájci frankkal, aminek időközben a forintban kifejezett értéke 12.000.000-ra emelkedett. Mit számít az, hogy soha senki egyetlen egy svájci frankot se látott, a tartozás svájci frankban volt nyilvántartva, mert azt vették fel. De pénzügyileg mi is történt valójában? Kölcsönügylet? Másodlagosan, de esőlegesen egészen más.

Valójában egyszerű spekulációról van szó. A bank arra spekulált, hogy a svájci frank erősödni fog a forinthoz viszonyítva, míg Rászedették – tudtukon kívül – arra spekuláltak, hogy a svájci frank árfolyama 20 éven keresztül nem fog megváltozni. Akinek egy egészen apró közgazdasági ismerete van, az pontosan tudta, hogy 20 év távlatában a svájci frank egészen biztos erősödni fog a forinthoz képest. Ezt tudva, a Magyarországon működő bankok úgy is spekulálhattak volna, hogy 3.000 milliárd forintért vesznek CHF-et a 140 HUF/CHF árfolyamon, és akkor most eladhatnák 240 HUF/CHF-nél, kaszálva ezzel 2.142 milliárdot. De mennyivel kényelmesebb volt virtuálisan spekulálni nem létező pénzekkel.

Persze, most a bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs. 2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz húszszorosát kölcsönözhetik ki. Minden 5 forint tényleges pénz mellett 95 forint virtuális pénzt is kölcsönadhatnak. Az állampolgárok csőbehúzása olyan jól sikerült, hogy a bankoknak 2008 végére likviditási gondjaik lettek, vagyis túlkölcsönözték magukat. A „likviditás” ugyanis azt jelenti, mennyi szabad tőkéje van a banknak, olyan szabad tőke, amit kikölcsönözhet. És akkor tegyük hozzá, hogy ennek a „szabad” tőkének 95 százaléka virtuális, nem létező. A világgazdaság begyűrűző válságára hivatkozva a MNB a kötelező tartalékrátát lecsökkentette egy nevetséges 2 százalékra, (jegyezzük meg, hogy „békeidőben” a nyugati bankok kötelező tartalékrátája általában 10 %) lehetővé téve, hogy a bankok további virtuális forintokat kölcsönözzenek ki, természetesen CHF alapon. A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének. [a legújabb WikiLeaks feltárás szerint ő táviratozta az USA-ba, hogy „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat"]

Foglaljuk össze, mi történt jogi értelemben. Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakósságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetet, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztő részlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a súlykot, ha a csalás bűntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak. A büntetőeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerződések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra.

Befejezésül meg kell jegyeznem, hogy CHF alapú hitelek esetében a csalásnak – az én szerény véleményem szerint – egy különös minősített esete áll fenn, mert hatalmas tömegeket szedtek rá, jelentős összegekben, szervezetten bűnszövetkezésben. A végső kár ezermilliárdokban mérhető, ami már veszélyezteti a nemzetgazdaságot is. Éppen ezért, végső soron levezethető a hazaárulás is.

Tanácsot nem adok, de leírom mit tennék, ha nekem lenne CHF tartozásom.
Haladéktalanul benyújtanék egy keresetlevelet az illetékes bírósághoz, vagyis ahol a hitelt nyújtó bank székel. Nem fogadnék ügyvédet, mert az is pénzbe kerül és egyes ügyvédek máris meglovagolják a CHF konjunktúrát és egy szabvány kereset levél megírásáért van pofájuk 100 rongyot kérni. Ezek a nyomor vámszedői, aljas banda. (Tisztelet a kivételnek)
A keresetlevélben kérném a szerződés érvénytelenítését és az eredeti állapot visszaállítását a következő indoklásokkal:

1) A 38.000 – 98.000 Ft törlesztő részlettel meg voltam tévesztve. E témában a bank magyarázata hamis, ezt a hatalmas különbséget semmi nem indokolja.

2) Az egyoldalú szerződés megváltoztatás lehetőségével lényegében lemondta jogaimról, ami ütközik a Ptk. 8. §. (3) bekezdésével, amely kimondja: „A jogképességet korlátozó szerződés semmis.” Igaz esetenként van helye bizonyos jogokról történő lemondásnak, de a Ptk. 207. §. (3) bekezdése kimondja, hogy: „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.”

3) Szerződéskötéskor a bank megszegte a Ptk. 205. § (4) bekezdését: „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően ,is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” Hamis az a banki érvelés, hogy ők se látnak a jövőbe. Minden gazdasági szakembernek tudnia kell, hogy a svájci gazdaság messze túlszárnyalja a magyart, ezért hosszútávon (20-30 év) a CHF:HUF arány igen kedvezőtlenül fog alakulni az adós részére. Arra is fel kellett volna hívni a figyelmet, hogy csak abban a pénznemben ésszerű hitelt felvenni, amelyikben a jövedelem érkezik.

4) A Ptk. 209. §. (1): „Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.” Már pedig a kamatláb, és kezelési költségek, valamint a kockázati felár önkéntes megváltoztatása kifejezetten tisztességtelen.”

5) A Ptk. 210. §. (1): „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerte.” – (4): „Akit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja.

Elektronikus Közigazgatás v.s. Linux? Szemét banda..........

Elektronikus Közigazgatás v.s. Linux??
Sziasztok!
Az a kérdésem lenne, hogy van-e valakinek a fenti témában tapasztalata? Azaz intéztetek-e valamit az amúgy nagyon kevés interneten keresztül intézhető okmányigénylésekből Linuxon?
Regisztráltam az Ügyfélkapura, és megörültem, hogy lehet Erkölcsi Bizonyítványt is elektronikusan igényelni.Kicsit kevésbé voltam lelkes, amikor azt láttam, hogy ehhez (valamiért) az APEH által fejlesz(tet)ett ABEV program szükséges.Nekiugrottam a telepítésének. Némi olvasgatás után, harmadik nekifutásra sikerült is feltelepítenem a Java-s változatot. De hogy semmiképpen ne legyen alacsony küszöbű a szolgáltatás, még mindig van egy léc, amit meg kell ugrani: az igénylő formulát ugyanis egy harmadik helyről, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala weblapjáról kell letölteni.
Itt viszont persze csak a Windows-os felhasználókra gondoltak (nyilván):csak exe formátumban van fent az igénylőlap. Ne kérdezzétek, hogy ez így miért logikus? Hogy miért nem tudják egy olyan formátumban feltenni, amit az ABEV program importálni tud(na)...?
Linux felhasználóként az ember átélheti, hogy milyen lehet kerekesszékesként közlekedni a világban... Hogy egy csomó olyan küszöb van, amit észre sem veszel, amíg te nem kerülsz ilyen helyzetbe...
Kittus2 –
Az én tapasztalatom:Amikor utoljára használtam az Ügyfélkapu nevezetű szörnyszülöttet, akkor kis híján sikítógörcsöt kaptam. A vége az lett, hogy írtam egy meglehetősen terjedelmes e-mailt a la ügyfélszolgálat és ügyfél elégedettség mérő izémiazmának, amiben dicsértem az alkotók felmenőit és kretén hozzáállásukat a dolgokhoz, illetve megemlítettem az oldal -10000 pontos használhatatlanságát is. Az ominózus eset óta magánszemélyként nem vagyok hajlandó az államigazgatás felé online küldeni semmit sem. Kizárólag a jó öreg pennával kitöltött lapokat használom, kizárólag postán küldve, e-mail címet mellőzve. Ha ilyen kretének, akkor én nem fogom megkönnyíteni a dolgukat és nem fogom használni ezt a "nagyszerű" szolgáltatást. Nem mellesleg sosem feledem el a nekem nyújtott felejthetetlen felhasználói élményt, és "villámgyors' ügyintézést (egy hétig próbálkoztam szabadidőmben) és azóta "dicshimnuszokat" zengek eme nagyszerű szolgáltatásról. Mint az kitűnhet soraimból azóta is véres posztóként tekintek eme kreténség fellegváraként emlegetett pénznyelő bizgerére, használhatatlan bürokrata kreációra, amely - amúgy alaphelyzetben meglehetősen derűs és nyugodt kedélyállapotomat - képes néhány pillanat alatt tomboló perszónává változtatni. Levelem vmilyen furi oknál fogva megválaszolatlan maradt...
salvadorbali –
Hát igen. Lehet, hogy én is erre fogok jutni. De én is voltam elég naív/idealista/öntudatos álompógár ahhoz, hogy írjak én is egy levelet állambácsinak. Imé:
"Tisztelt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala!
Így e-mailben lépek önökkel kapcsolatba, remélve, hogy a nevükhöz híven, e-mailben választ kaphatok Önöktől. Regisztráltam az Ügyfélkapura, remélve, hogy Erkölcsi bizonyítvány igénylésemet elektronikusan el tudom intézni.
Lelkesedésem némi csalódásba csapott át, amikor azt láttam, hogy az APEH áltat fejlesz(tet)ett nyomtatványkitöltő szoftver is szükséges ehhez, ugyanis én Linux operációs rendszert használok. Nagy nehezen átverekedtem magam a telepítés nehézségein, és a Linux felhasználók segítségével feltelepítettem a nehézkesen működő programot.
A következő lépésben az Önök oldaláról kellene letöltenem a Hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérőlap -ot, amit viszont valamiért csak .exe formában tesznek elérhetővé, nem gondolva a nem Windows operációs rendszert használók egyre népesebb táborára.
Kérdezném, hogy elérhető-e valahol az űrlap nem .exe formátumban (pl. az ABEV program által importálható bármely egyéb űrlapformátumban)? Ha igen, hol?
A mielőbbi válaszukban bízva, állampolgári tisztelettel:
*itt a nevem*nem-Microsoft-pártoló, de egyébként teljes értékű magyar állampolgár"
Választ természetesen én sem kaptam. Azért nagyon bosszant. Linuxosként is bosszant, hogy diszkriminálva vagyok, állampolgárként pedig felháborít, hogy ilyen színvonalon van Magyarországon az elektronikus közigazgatás (vagy KÖZIZGATÁS??) . Amiről mostanában lépten nyomon pofáznak a politikusok, és amire több milliárd forintot elvertek már. No mindegy, nem akarok politizálni, de szerintem a Linux használó közösségnek valahogyan ki kellene kényszerítenie a fejlesztőkből, hogy ne csak Windowsosok tudják használni az elektronikus szolgáltatásokat.
Úgy értem, hogy inkább ne törődjünk bele, hogy nem megy.
Üdv,
SalvadorBalí

salvadorbali –
Úgy döntöttem, hogy nem hagyom annyiban. Felhívtam őket telefonon, hogy megkérdezzem tőlük élőszóban, amire nem válaszoltak e-mailben.
Azt mondta a csávó, aki természetesen egyáltalán nem értette, hogy mi lehet a bajom (szemmel láthatóan nem tudott azzal az információval mit kezdeni, hogy nem csak Windows nevű operációs rendszer létezik),hogy azt tudom Önnek tanácsolni, hogy legyen türelemmel, biztosan fog majd választ kapni miután az illetékes szakfőosztálytól, ahová továbbították a levét, kivizsgálta az ügyét.
Mondtam, hogy ezt nem kétlem. :)

Kittus2 –
Hát minden elismerésem!Az én levelem sokkal hosszabb volt. És kevésbé tényszerű... :) Részlet a blogomból:
Történt ugyanis, hogy szerettem volna időpontot kérni onlány a helyi okmányirodában rendezni útlevél lejárati ügyemet. Egész pontosan annak meghosszabbítását. Na, de ehhez szükséges egy azonosító. Gondoltam regisztrálom magam. 5 perc és lesz időpontom. Ühüm, meg ahogy én azt gondoltam! Először is kell hozzá egy titkosító plugin. Gondoltam letöltöm, telepítem. Itt máris némi probléma adódott, ugyanis olyan nincsen, hogy majd én letöltöm és telepítem azt a nyamvadt plugint, mert olyan nincsen, hogy letöltés szekció. MIt lehet tenni, barátom a gugli, megkeresem. Kb fél órás keresgélés után rábukkanok a "gyártó" cég honlapjára, ahol minden le van írva, csak az nem hogy honnan a fészkes fenéből tudom letölteni azt a nyamvadt plugint. Végül a Nyugdíjbiztosító oldaláról sikerült letöltenem a kritikus plugint, DE! installálás után közli a kis "édes", hogy ő biza csakis és csakis Internet Explorer alatt hajlamos a működésre. (Nem, nem jó ha átkeresztelem a böngészőt!) Na, hát ha ilyen kretének vagytok, akkor gyorsan feldobom az ie4linux egy verzióját és de tök jó lesz! Ühüm, meg ahogy én gondoltam... Az nem jó, mert az Active-X vezérlő az nem működik alatta kifogástalanul. Elértem a kritikus tömeget. Homlokomon erős vörös fénnyel villog a DANGER EXPLOSIVE felirat. Na jó még egy próba. VBox elővesz, a letiltott XP-t leporolom, majd engedélyezem neki az internethez való csatlakozást. Legalább ez működik. Mármint a VBox. A ziXPé az vmit molyol magának, majd hülyeségeket firkál, de legalább elindul, ha nagysokára is. Erre kezdem az egészet elölről a zInternet Explorer böngészővel. Magyarország.hu-ra fel ügyfélkapu regisztrál, majd vmi felugrik, hogy azt ő telepíti. Reflexből lelövöm, mert pop-upra nincs szükségem. Feldobom a letöltött plugint majd elküldeném a regisztrációt, erre megint bekrepál, mert az Active-X lósz@r nincs engedélyezve. Engedélyezem a vírusmágnes alkalmazás scriptjeinek meg egyéb hülyeségeinek futását. Erre nem csinál semmit. Na itt majdnem tettlegességig fajul a dolog. Helyette kapcsolat fül. Kisregény születik, nem épp cizellált szavakkal illetve az ügyfélkapu használhatóságát és annak le- és felmenő szüleit. Elküld gomb lenyomása után sátáni kacaj, majd kitöltöm a bevallásom személyi részét pennával, elhelyezem a borítékban. Persze papíron kérem az értesítést és papíron is fogom beadni. Fulladjanak csak bele a papírba ha ilyen használható, ügyfélbarát e-rendszert "fejlesztenek". Csak a fákat sajnálom! :(
Útlevél nem lett onlány, és a bevallás is kézzel íródott meg. És ez egy elég moderált változat. :) Ekkor már jobbára lehiggadtam...
E-nélkül-nem-megy –
Egy próbapert megérne, csak sajnos senkinek nincs rá ideje/pénze.

Köszi a leírást! nekem már sikerült az AbevJava-t fölszenvedni a gépemre, a problémám más.
Az ABEVJava programot (aminek már valami ÁNYK a neve) másra is lehet(ne) használni, mint Apehes adóbevallási papírok kitöltésére. Elvileg néhány okmányirodás papír/igazolás is kikérhető lenne így, pl. az erkölcsi bizonyítvány, amire nekem most pont szükségem lenne.
Az ezt igénylő űrlapok azonban sajnos egy harmadik oldalról, az Elektronikus Közigazgatási Hivatal oldalairól tölthetők le, és nem az APEH-nél megszokott űrlap-formátumban (amit viszonylag könnyen meg lehet etetni a programmal), hanem .EXE állományként! :(
Ezzel nem tudom, hogy mit kezdjek. Wine-nal próbáltam, el is kezdi megnyitni, de aztán csak egy hibaüzenetet kapok, hogy előbb telepítsem fel az ABEV-et. Magyarán a Wine nem érzékeli, hogy már fent van a gépemen a (javás) ABEV, és nem próbálja meg abba betölteni az adott fájlt.
Valami ötlet?
Üdv,
Salvador

lariol –
Szia!
Nem is fog vele menni, mivel nem ÁNYK-s, hanem Abev2006-os nyomtatvány (tudtom szerint az Apehen kívül minden más még ezt használja).
Innen letöltöd, majd telepíted wine alá, utána jöhet a nyomtatvány telepítése.

efsanyi –
Spanyolországban máshogy gondolják....
http://www.youtube.com/watch?v=Xbchq-Il0_w
Ja, ott a metró építési költsége is harmada az itteninek...Szar, korrupt ország vagyunk, inkább a ms-nak fizetünk....
E-nélkül-nem-megy –
Bár, szorosan nem feltétlenül kapcsolódik a hozzászólásom, a többiekéhez, de nekem alapvetően az egész ügyfélkapu felépítése... finoman szólva, egy dzsumbuj.
Néhány napja kellett egy APEH-os adat róla,...a vége a 189-es telefonszám lett, ahol még az ügyintéző is, első körben rosszul mondta el a telefonban, hogy hol keressem.
Második nekifutásra már megtalálta a megoldást - elmondta- meglepő volt, hogy hova dugták el.
Ügyfélkapu....inkább "No comment". Operációs rendszertől függetlenül.
younfox –
Nem csak hogy minden tender előre le van zsírozva, hanem a megvalósításban is hasonlóképpen folynak:(figyelem a következő nevek csupán fiktív, kitalált személyek, bármely hasonlóság a valósághoz, csupán a véletlen szüleménye lehet)
-Nyurgoványszkij Feri-magas rangú élmunkás, azt mondja: "Te figyejjé mán. Én tudok neked egy szakembört. Ín magam kezeskedem hozzáértése felűl. Add az én Józsi barátomnak aztat a milijárdos munkát, mert 4 általánossal(2 első és 2 második, én meg majdhogynem éhezem...) ő ért a legjobban a mikronanokicsiteknológia használatával mutatott webfejlesztíshez..."-és a munka az ővé lett...majd megszületett az Ajtó a kuncsaftoknak...-Colompare Vittorio-nagyvezír azt mondja: "Először is, a család nem felejt. Másodszor, nem választjuk szét a Vörös-tengert, hogy átkeljen a nép rajta. Lá Fámíliám épít nekik utat. Hogy elkerüljük azt a veszélyt, hogy a nép pénze ne egy ismeretlen idegen külföldi kizsákmányoló birodalom zsebében tűnjön el, az én Pádrém fogja szállítani hozzá az alapanyagot..." és a Pádré szállította, mikor megpróbálta más, a család meg is gátolta, hogy célba jussanak a mások. Bár több még nem történt... de ne feledd, mert a család nem felejt...
Így hova akarunk mi jutni? Mit akarunk mi elérni? Szabadszoftveres közigazgatást? Abban ŐK nem laknak jól...tehát nem egyhamar lesz...(kíváncsi vagyok más országokban hány féle formátumban elérhetőek, pl EU összes...)
ez egy SZVSZ volt...
bobi64 –
Hát nem kell messze menni, itt vannak a zosztrákok a szomszédban. azok már rájöttek a közigazgatásban a frankóra.
younfox –
Most egy normálisabb, egyszerű kérdés. Mi lenne ha minél többen írnánk nekik levelet? vajon több-százas számot is semmibe néznek? Netán ha sikerül elérni egy ezres nagyságrendet, akkor is?
Csak kíváncsi lennék, hogy akkor is jel/nyom nélkül marad-e?
bogil99 –
Szerintem egyszerűen az egyenlő bánásmód hivatalához, és/vagy az állampolgári jogok országgyűlési biztosához kellene egy mail-t esetleg postai (ajánlott!!!) levelet küldeni. Valami csak történne!? Valaki bevállalja?

Matolcsy: Magyarország újra kockázatos helyzetbe került

MTI

2011. szeptember 12., hétfő 11:18

Magyarország újból a térség egyik legkockázatosabb helyzetébe került, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezőtlen szerkezetű államadósság mellett érte el az országot - közölte Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány tudatában van a válságnak és válaszol arra.

A miniszter a parlament gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén beszélt. A válaszok közé sorolta, hogy a kormány folytatja a Széll Kálmán Tervet, az idei költségvetés 100 milliárd forintos intézkedéscsomaggal javítja, és a jövő évi államháztartási hiányt 2,5 százalékra csökkenti a GDP arányában.

Úgy vélekedett, hogy a kabinet a hatékony és szokatlan gazdaságpolitika következtében kikerült az unió közvetlen válsághelyzetéből, de az elmúlt 6 hétben kiderült, hogy itt van az eurózóna új pénzügyi válsága, amelyről nem tudni, hogy erőteljesebb, fenyegetőbb, kockázatosabb lesz-e, mint az előző, de erre is sok jel mutat.

Nem hát, kezdődik már az előremenekülő mosakodás!

Megy a további nyomulás! Eladhatóvá teszi a Fideszt a TV2

Eladhatóvá teszi a Fideszt a TV2
Hétperces Orbán-epizód a koraesti Tényekben, riport a sportos Szijjártóról az Aktívban, Rogán Antal pedig önmagát alakítja a Jóban Rosszban című szappanoperában. Két nap mérlege a Fidesz és hívei által egykoron "balliberális" lakájmédiumnak titulált TV2 műsorkínálatából, de ez csak csepp a tengerben.

2 rövid hír: Uj Péter lemondott, Tóta W. távozik az indextől Állami kontroll az index.hu-n?

Csak egy kis ízelitő:
-Politikai ok miatt került le cikked, blogbejegyzésed az index címlapjáról?
-Nem volt ilyen. És azért jöttem el, hogy ne is legyen.
-Volt rá sansz?
-Jó, persze felháborító, ami zajlik, de lojalitásból, vagy miből nincs kedvem úgy kinézni, mint aki katapultált és onnan szarik vissza. Bőven volt.
-Beszélhetsz őszintén az indexről?
-Mert?
-Tiltja esetleg a szerződésed, az ízlésed, bármi?
-A jó ízlés szab határt.
-Úgy tudom, egyszer magától Spéder tulajdonostól kaptál fegyelmit. Hogy volt?
-Tőle személyesen vettem át a dokumentumot. Ott ismerkedtünk meg.
-Mi volt a fegyelmi indoklásában?
-Hogy olyan csúnya dolgot írtam Szalai Annamáriáról, ami az elfogadható humor keretén kívül esik, és a továbbiakban legyek szíves visszafogottabban tréfálkozni. De Szalai csak utolsó csepp volt a pohárban.
-Éri kormányzati befolyás az indexet?
-Éri.

Tóta W. egész cikk

Uj Péter távozik

Uj Peter tavozik az indextol

Once in a lifetime. (HÁ-BORÚ) Még egyszer és utoljára?

Közel 3 éve tört ki a Lehman-válság, és most minden mai hír szerint megint itt vagyunk egy másik küszöbén. Ha egy pillanatképet nézünk, teljesen ugyanaz a látvány fogad minket. Most a német kötvényeket veszik mint az aranyat, az olaszt meg szórják (a jó pénz kiszorítja a rosszat, most itt van, csak időbe telik). Az olaszok ráadásul nagyobb falatok, rájuk nem lehet egy mentőcsomagot fabrikálni.


A piacokról egy szó: Pánik! A pszichológiai spirál beindult, ezt elvágni csak drasztikus, nem várt mélységű intézkedéssel lehet. Itt nem elég, hogy betiltják a "short-eladást", itt alapkezelők adnak el, akiknek VAN papírjuk, azt meg elvileg nem tudják tiltani. Az EKB-nak nincs fegyvere. Egy Porshe Trabi motorral. A sok vásárolt „disznós” PIIGS (portugál, ír, olasz, görög, spanyol) kötvény miatt elolvadt a saját tőkéje, így lassan oda is kéne nyomni pár száz milliárdot, ha ez így megy. A sok politikus meg jobbról-balról beleszólogat.


Választás elé lesznek az euro-s tagállamok állítva: minden ország szavaz majd róla, hogy bent akar-e maradni az euróövezetben, vagy sem. Ha igen, KÖZÖS fiskális politika lesz az ára, ha nem, akkor mehet ki merre lát saját pénzzel, csőddel, leértékeléssel. Vagy egy még szorosabb integráció, súlyos adókkal (biztos vagyok benne, hogy ez esetben jön a gazdagokra az adó - attól lehet elvenni, akinek van), vagy a szétesés. Emellett egy DRASZTIKUS spórolás kell Brüsszelben. Az összes fizetést, juttatás meg kell vágni, a támogatásokat felül kell vizsgálni és befagyasztani a költségvetést. Utópikus gondolat, nem?

Egyesek szerint el is lehet inflálni az adósságot, ami nem vezet semmire, ugyanott fogunk kikötni, hogy szétesik az eurozóna.

A vicc az egészben, hogy ez megint a CDS-spreadekkel indult. Lehet itt mondani, hogy úgy is eladták volna, de ha ott villog a bróker üzenete, melyben az olasz CDS +30bp minden nap, akkor az pszichológiai hatással bír. Ha valaki elad (szigorúan véve belevesz) erre, még jobban kimegy, és aki nem adott el bepánikol és elad... Elhitetik veled, hogy gond van, és ezért a pszichológia miatt az is lesz. Persze, van gond, de az egész GYORSASÁGA olyan rémisztő, hogy reagálni nem tudsz ennyi idő alatt. A CDS-árak vezetik az egész piacot.

Még egyszer: vannak gondok, ismertek, de a CDS-piac felgyorsítja az eseményeket, és hozzájárul a pánik hangulathoz. Nem beszélve az újságokról, melyek kizárólag szenzációhajhász, agyonhangoztatott, egyre extrémebb sztorikkal, spekulációkkal állnak elő. (Itt csak felhívnám a figyelmet a napokban Angliában kirobban lehallgatási botrányra.)

De ez van. El kell fogadni, ha engedik a gyereket játszani a gyufával, és ő felgyújtja a házat, akkor nem a gyerek a hibás...

A forint meg relatív erős. Na ennek aztán végképp semmi értelme. Meg annak sem, hogy az olasz euróhozamok a magyarral egy szinten vannak! Az ország sokban függ az eurótámogatásoktól, ha a piac az olaszokat támadja, és annak a következményeit kicsit végiggondoljuk, akkor mi az EU-s források nélkül nem leszünk képesek kötelezettségeinket fizetni. Mi nettó értéken kapunk az EU-ból és nem adunk.

De ezen a piacon sok mindennek nincs értelme, ha a spirál tovább megy, az nem egy Lehman-esemény lesz, az valami nagyon nagy, szinte már világháború mélységű. Once in a lifetime.