Zavarba ejtő az a szűnni nem akaró kormányzati törekvés, amely a nemzet egészséges étkeztetését célozza. A szándék eszköztárába főként adózási és importkorlátozási döntések tartoznak.
Az intézkedésekből azonban eklektikus kormányzati gondolkodásmód bontakozik ki. A hatalom egyik ökle keményen odavág az úgymond (és sok esetben, tényleg) egészségtelen, például nagy cukortartalmú élelmiszerek forgalmazóinak, a másik keze viszont állami készletek piacra dobásával igyekszik leszorítani a hirtelen megugró cukorárakat. Hatalmas adóemeléssel igyekszik az úgynevezett kommersz szeszek fogyasztását visszaszorítani, miközben a népbutítási mértékében attól semmivel sem különböző házi gyümölcspárlat-főzés egyrészt szinte teljes adómentességet kap, másrészt az üzleti pálinkagyártás adója csak tizedével emelkedik a konkurens italokéhoz képest. A legújabb ötlet szerint korlátoznák a fagyasztott importhús élelmiszer-ipari felhasználását, amivel a kiskeresetű emberek asztaláról egy pillanat alatt eltakaríthatnák a párizsit, a baromfi virslit meg a lecsókolbászt – azt a majd nem húst, amelyet ez a réteg még egyáltalán megengedhet magának. Vegyen helyette drágábbat, következésképpen magasabb áfa tartalmút. Mindennek állami kommunikációjában a meghatározó elem azonban az egészséges életmód (igen, még a pálinka ügyében is!), miközben csak a vak nem látja, hogy az egész mögött csupasz költségvetési szempontok húzódnak meg.
Egy Aradról származó nagykereskedelmi menedzser kajánul megjegyezte, neki ez ügyben három évtizeddel ezelőtti szülőhazája sejlik fel. Egy bizonyos Ceausescu nevű diktátor elhatározta, hogy márpedig ő függetleníti magát a gonosz külföldi bankoktól, nem tárgyal megalázó feltételekkel felkínált halasztásról meg más úri huncutságokról, inkább szorít a nép nadrágszíján, és visszafizet minden tartozást. Erre a legkézenfekvőbb megoldást a közfogyasztás drasztikus visszaszorítása kínálta: Romániában ekkoriban gyakran kialudt a villany, a csapokból csak csepegett a víz.
A legmókásabb kormányzati álláspont azonban az akadémikusnak hazudott feleségtől, Elenától származott, aki szerint a román nép (amely egyes térségekben konkrétan éhezett) egészségtelenül sokat és „rossz fehérjeszerkezettel” eszik (értsd: húst töm magába), ezért a kormányzat a háznál, akár lakótelepi erkélyeken is nevelt zöldségfélék felé kívánja elmozdítani a fogyasztást. Merthogy első számú szempont az egészség és az önellátás. Tényleg ismerős...
A párhuzam persze túlzó és szélsőséges talán, de az ügyben illene végre legalább mifelénk őszintén beszélni. Ez az elképzelt szöveg így hangzana: bajban vagyunk, és ott szorítunk, ahol sok a fogyasztás, tehát nagy bevételt remélhet az állam. Cigin, italon, gázolajon, olcsó tömegárun keresünk pluszadót. Megérti ezt az ember, bár egyesek szociális érzékenysége, mások egzisztenciális alapú haragja nehezen tűrné az ilyen nyíltságot. Ám a parasztvakításnál mégis jobb lenne a tiszta beszéd,mert most már nem a lóláb kandikál ki az ájtatos köntös alól, hanem egy egész ménes.
Külföldön - különösen a jó minőségű élelmiszeripari termékeket előállító Olaszországban és Franciaországban - a magyar, és általában véve a kelet-európai mezőgazdasági termékekről, húskészítményekről állítják, hogy silány minőségűek, és tapasztalatból mondom, hogy igazuk van.Mellesleg elég megkóstolni egy hazai Sparban árult német vagy osztrák, Nyugat-Európában igencsak közepes minőségűnek számító terméket ahhoz, hogy belássuk, bizony sokkal jobb ízű és minőségű, mint a konkurens magyar termék.
És ne felejtsük el azt sem, hogy ha mi kitiltjuk a külföldi termékeket a magyar piacról, a mi termékeinket ugyanúgy ki fogják tiltani a külföldi piacokról. Vagy úgy gondolnánk, hogy jól járnánk az önellátással?
Parizer, lecsókolbász adózik. Házi pálesz, almabor nem!
Még emlékszem, a kilencvenes évek elejére, mikor még nem voltak itt a multik. Sorban állás után megvehetted a magyar árut a magyar hentesnél. Amikor meg akartam főzni, olyan büdös volt, hogy kidobtam a szemétbe, patkány szaga volt a virslinek is. Ez többször is előfordult, míg meg nem jött a multi, az óriás üzletével, ahol hasonló áron egész jó szlovák füstölt virsli volt kapható...
Azt kéne már belátniuk sokaknak, hogy a nagy tömegek nem azért vesznek gyenge minőséget és alacsony beltartalmat, mert hülyék, hanem mert nem telik nekik többre.
Olyan ez, mikor egyesek mindig a Józsi bácsi kis magyar két személyes boltját akarják megvédeni, a csúnya multitól, ahol ezrek vásárolnak, van választék, és az árak valamennyire elfogadhatóak. De azért: Hajrá Józsibácsi!
A magyar piacot megvédik, de ki védi azt a csóró magyart, akinek csak teszkó gazdaságos virslire futja? "Vegyen helyette drágábbat, következésképpen magasabb áfatartalmút. " - talán ki kellene állni a minimálbért kereső ózdi munkás elé és elmagyarázni hogy miből. Orbanisztán hajrá!
Senkit ne zavarjon, hogy a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart már rég padlóra tették, a szőlőtőkék és almafák kivágásáért fizetett júdáspénztől a cukor- és csokoládégyárak, konzervgyárak, tejüzemek aljas privatizációján, majd lebontásán át a baromfitenyésztés ellehetetlenítéséig, a gyógynövények termesztésének EU-s korlátozásáig. Műhús, brazil cukor, sajtszerű készítmény, energiaital. Ez van.
A fagyasztott importhús elleni fellépés mögött nem a megszorítás szándéka áll, vagy éppen Ceausescu gondolatvilága, hanem piacvédelem, mert a lejárt szavatosságú fagyasztott húsokkal elárasztják Magyarországot és ezzel padlóra teszik a magyar hústermelést, megszüntetésre kényszerítenek magyar vállalkozásokat és magyar munkahelyeket.
Szóval lehet poénkodni, de lehet sorolni EU tag, agrártermelésben érdekelt országokat, akik hasonló piacvédelmi trükkökkel védik a gazdaságukat, az élelmiszerpiacukat az EU-s szabadkereskedelmi szabályok ellenére.
2011. október 27., csütörtök
2011. szeptember 13., kedd
Hitel, világ, ........
Egy kis hiteles leírás
[A számadatok sematikus, illusztrációt szolgáló értékek, hiszen a valós adatok egyedenként változnak.]
A megtévesztés céljából alkalmazott kifejezések és „magyarázatok” elhagyásával nézzük hogyan is történtek ezek a hírhedté vált CHF „alapú” kölcsönzések!
Rászedett János és Jánosné magyar állampolgárokat az egyik lakóparkokat építő vállalkozás sikeresen megkörnyékezett, Rászedették tehát elhatározták, hogy 14 millió forintért vesznek egy temetőre néző lakást a külső Bécsi úton. Ötletüknek egyetlen szépséghibája az volt, hogy a nagymamától örökölt vidéki házért mindössze 7 milliót kaptak. Szükségük volt tehát 7 millió kölcsönre. Teljesen mindegy melyik bankot keresték fel, mert ott a következőket közölték velük. Jelzálog bejegyzése mellett megkaphatják a hiányzó 7 milliót 20 éves futamidőre, CHF alapon 5 % kamat, HUF alapon 10 % kamat mellett. CHF alap esetén a havi törlesztő részlet 38.600 Ft lesz, míg HUF alap esetén 98.000 Ft lesz. Tekintettel arra, hogy az ügyletnél egyetlen egy darab svájci Frank se jelent meg, se fizikai, se átvitt értelemben, a két, erősen eltérő kamatláb és törlesztő részlet kifejezetten a megtévesztés célját szolgálta. Rászedették természetesen a sokkal vonzóbb CHF alapot választották, magyarul bekapták a horgot. Nézzük mi is történt tulajdonképpen!
A bank Rászedettéknek kölcsön adott kvázi 50.000 svájci Frankot, évi 5 % kamatra. Viszont a lakópark építők nem 100.000 CHF-et kértek a lakásért, hanem 14.000.000 forintot. Ezért Rászedették a kölcsön kapott 50.000 svájci frankot egy füst alatt eladták a banknak 7.000.000 forintért (természetesen vételi árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa). Kifizették a 14 milliót az építőknek és tudomásul vették, hogy havonta 276 svájci frank a törlesztő részletük. Mivel Rászedettéknek a banknál forint számlájuk volt – miért is lett volna más, hiszen az átutalt fizetéseiket forintban kapták – a bank a számláról minden hónapban leemelte a 276 CHF-nek megfelelő forintot (természetesen eladási árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa), azaz a csalinak szánt 38.600 forintot, de csak addig, amíg a CHF árfolyama 140 forinton állt, vagyis legfeljebb egy hónapig. A következő esedékességi napokon a mindenkori 276 CHF vételi árfolyamon kiszámított árát emelte le a forintszámláról, amikor a CHF 150 forint volt, akkor 41.400 forintot, amikor 180 lett, akkor 49.600 forintot, és amikor 240 lett, akkor 66.200 forintot. De nem csak a törlesztő részlet emelkedett, emelkedett a tartozás is. Ugyanis Rászedették nem 7 millió forinttal tartoztak (mínusz néhány havi törlesztő részlet), hanem 50.000 svájci frankkal, aminek időközben a forintban kifejezett értéke 12.000.000-ra emelkedett. Mit számít az, hogy soha senki egyetlen egy svájci frankot se látott, a tartozás svájci frankban volt nyilvántartva, mert azt vették fel. De pénzügyileg mi is történt valójában? Kölcsönügylet? Másodlagosan, de esőlegesen egészen más.
Valójában egyszerű spekulációról van szó. A bank arra spekulált, hogy a svájci frank erősödni fog a forinthoz viszonyítva, míg Rászedették – tudtukon kívül – arra spekuláltak, hogy a svájci frank árfolyama 20 éven keresztül nem fog megváltozni. Akinek egy egészen apró közgazdasági ismerete van, az pontosan tudta, hogy 20 év távlatában a svájci frank egészen biztos erősödni fog a forinthoz képest. Ezt tudva, a Magyarországon működő bankok úgy is spekulálhattak volna, hogy 3.000 milliárd forintért vesznek CHF-et a 140 HUF/CHF árfolyamon, és akkor most eladhatnák 240 HUF/CHF-nél, kaszálva ezzel 2.142 milliárdot. De mennyivel kényelmesebb volt virtuálisan spekulálni nem létező pénzekkel.
Persze, most a bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs. 2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz húszszorosát kölcsönözhetik ki. Minden 5 forint tényleges pénz mellett 95 forint virtuális pénzt is kölcsönadhatnak. Az állampolgárok csőbehúzása olyan jól sikerült, hogy a bankoknak 2008 végére likviditási gondjaik lettek, vagyis túlkölcsönözték magukat. A „likviditás” ugyanis azt jelenti, mennyi szabad tőkéje van a banknak, olyan szabad tőke, amit kikölcsönözhet. És akkor tegyük hozzá, hogy ennek a „szabad” tőkének 95 százaléka virtuális, nem létező. A világgazdaság begyűrűző válságára hivatkozva a MNB a kötelező tartalékrátát lecsökkentette egy nevetséges 2 százalékra, (jegyezzük meg, hogy „békeidőben” a nyugati bankok kötelező tartalékrátája általában 10 %) lehetővé téve, hogy a bankok további virtuális forintokat kölcsönözzenek ki, természetesen CHF alapon. A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének. [a legújabb WikiLeaks feltárás szerint ő táviratozta az USA-ba, hogy „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat"]
Foglaljuk össze, mi történt jogi értelemben. Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakósságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetet, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztő részlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a súlykot, ha a csalás bűntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak. A büntetőeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerződések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra.
Befejezésül meg kell jegyeznem, hogy CHF alapú hitelek esetében a csalásnak – az én szerény véleményem szerint – egy különös minősített esete áll fenn, mert hatalmas tömegeket szedtek rá, jelentős összegekben, szervezetten bűnszövetkezésben. A végső kár ezermilliárdokban mérhető, ami már veszélyezteti a nemzetgazdaságot is. Éppen ezért, végső soron levezethető a hazaárulás is.
Tanácsot nem adok, de leírom mit tennék, ha nekem lenne CHF tartozásom.
Haladéktalanul benyújtanék egy keresetlevelet az illetékes bírósághoz, vagyis ahol a hitelt nyújtó bank székel. Nem fogadnék ügyvédet, mert az is pénzbe kerül és egyes ügyvédek máris meglovagolják a CHF konjunktúrát és egy szabvány kereset levél megírásáért van pofájuk 100 rongyot kérni. Ezek a nyomor vámszedői, aljas banda. (Tisztelet a kivételnek)
A keresetlevélben kérném a szerződés érvénytelenítését és az eredeti állapot visszaállítását a következő indoklásokkal:
1) A 38.000 – 98.000 Ft törlesztő részlettel meg voltam tévesztve. E témában a bank magyarázata hamis, ezt a hatalmas különbséget semmi nem indokolja.
2) Az egyoldalú szerződés megváltoztatás lehetőségével lényegében lemondta jogaimról, ami ütközik a Ptk. 8. §. (3) bekezdésével, amely kimondja: „A jogképességet korlátozó szerződés semmis.” Igaz esetenként van helye bizonyos jogokról történő lemondásnak, de a Ptk. 207. §. (3) bekezdése kimondja, hogy: „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.”
3) Szerződéskötéskor a bank megszegte a Ptk. 205. § (4) bekezdését: „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően ,is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” Hamis az a banki érvelés, hogy ők se látnak a jövőbe. Minden gazdasági szakembernek tudnia kell, hogy a svájci gazdaság messze túlszárnyalja a magyart, ezért hosszútávon (20-30 év) a CHF:HUF arány igen kedvezőtlenül fog alakulni az adós részére. Arra is fel kellett volna hívni a figyelmet, hogy csak abban a pénznemben ésszerű hitelt felvenni, amelyikben a jövedelem érkezik.
4) A Ptk. 209. §. (1): „Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.” Már pedig a kamatláb, és kezelési költségek, valamint a kockázati felár önkéntes megváltoztatása kifejezetten tisztességtelen.”
5) A Ptk. 210. §. (1): „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerte.” – (4): „Akit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja.
[A számadatok sematikus, illusztrációt szolgáló értékek, hiszen a valós adatok egyedenként változnak.]
A megtévesztés céljából alkalmazott kifejezések és „magyarázatok” elhagyásával nézzük hogyan is történtek ezek a hírhedté vált CHF „alapú” kölcsönzések!
Rászedett János és Jánosné magyar állampolgárokat az egyik lakóparkokat építő vállalkozás sikeresen megkörnyékezett, Rászedették tehát elhatározták, hogy 14 millió forintért vesznek egy temetőre néző lakást a külső Bécsi úton. Ötletüknek egyetlen szépséghibája az volt, hogy a nagymamától örökölt vidéki házért mindössze 7 milliót kaptak. Szükségük volt tehát 7 millió kölcsönre. Teljesen mindegy melyik bankot keresték fel, mert ott a következőket közölték velük. Jelzálog bejegyzése mellett megkaphatják a hiányzó 7 milliót 20 éves futamidőre, CHF alapon 5 % kamat, HUF alapon 10 % kamat mellett. CHF alap esetén a havi törlesztő részlet 38.600 Ft lesz, míg HUF alap esetén 98.000 Ft lesz. Tekintettel arra, hogy az ügyletnél egyetlen egy darab svájci Frank se jelent meg, se fizikai, se átvitt értelemben, a két, erősen eltérő kamatláb és törlesztő részlet kifejezetten a megtévesztés célját szolgálta. Rászedették természetesen a sokkal vonzóbb CHF alapot választották, magyarul bekapták a horgot. Nézzük mi is történt tulajdonképpen!
A bank Rászedettéknek kölcsön adott kvázi 50.000 svájci Frankot, évi 5 % kamatra. Viszont a lakópark építők nem 100.000 CHF-et kértek a lakásért, hanem 14.000.000 forintot. Ezért Rászedették a kölcsön kapott 50.000 svájci frankot egy füst alatt eladták a banknak 7.000.000 forintért (természetesen vételi árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa). Kifizették a 14 milliót az építőknek és tudomásul vették, hogy havonta 276 svájci frank a törlesztő részletük. Mivel Rászedettéknek a banknál forint számlájuk volt – miért is lett volna más, hiszen az átutalt fizetéseiket forintban kapták – a bank a számláról minden hónapban leemelte a 276 CHF-nek megfelelő forintot (természetesen eladási árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa), azaz a csalinak szánt 38.600 forintot, de csak addig, amíg a CHF árfolyama 140 forinton állt, vagyis legfeljebb egy hónapig. A következő esedékességi napokon a mindenkori 276 CHF vételi árfolyamon kiszámított árát emelte le a forintszámláról, amikor a CHF 150 forint volt, akkor 41.400 forintot, amikor 180 lett, akkor 49.600 forintot, és amikor 240 lett, akkor 66.200 forintot. De nem csak a törlesztő részlet emelkedett, emelkedett a tartozás is. Ugyanis Rászedették nem 7 millió forinttal tartoztak (mínusz néhány havi törlesztő részlet), hanem 50.000 svájci frankkal, aminek időközben a forintban kifejezett értéke 12.000.000-ra emelkedett. Mit számít az, hogy soha senki egyetlen egy svájci frankot se látott, a tartozás svájci frankban volt nyilvántartva, mert azt vették fel. De pénzügyileg mi is történt valójában? Kölcsönügylet? Másodlagosan, de esőlegesen egészen más.
Valójában egyszerű spekulációról van szó. A bank arra spekulált, hogy a svájci frank erősödni fog a forinthoz viszonyítva, míg Rászedették – tudtukon kívül – arra spekuláltak, hogy a svájci frank árfolyama 20 éven keresztül nem fog megváltozni. Akinek egy egészen apró közgazdasági ismerete van, az pontosan tudta, hogy 20 év távlatában a svájci frank egészen biztos erősödni fog a forinthoz képest. Ezt tudva, a Magyarországon működő bankok úgy is spekulálhattak volna, hogy 3.000 milliárd forintért vesznek CHF-et a 140 HUF/CHF árfolyamon, és akkor most eladhatnák 240 HUF/CHF-nél, kaszálva ezzel 2.142 milliárdot. De mennyivel kényelmesebb volt virtuálisan spekulálni nem létező pénzekkel.
Persze, most a bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs. 2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz húszszorosát kölcsönözhetik ki. Minden 5 forint tényleges pénz mellett 95 forint virtuális pénzt is kölcsönadhatnak. Az állampolgárok csőbehúzása olyan jól sikerült, hogy a bankoknak 2008 végére likviditási gondjaik lettek, vagyis túlkölcsönözték magukat. A „likviditás” ugyanis azt jelenti, mennyi szabad tőkéje van a banknak, olyan szabad tőke, amit kikölcsönözhet. És akkor tegyük hozzá, hogy ennek a „szabad” tőkének 95 százaléka virtuális, nem létező. A világgazdaság begyűrűző válságára hivatkozva a MNB a kötelező tartalékrátát lecsökkentette egy nevetséges 2 százalékra, (jegyezzük meg, hogy „békeidőben” a nyugati bankok kötelező tartalékrátája általában 10 %) lehetővé téve, hogy a bankok további virtuális forintokat kölcsönözzenek ki, természetesen CHF alapon. A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének. [a legújabb WikiLeaks feltárás szerint ő táviratozta az USA-ba, hogy „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat"]
Foglaljuk össze, mi történt jogi értelemben. Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakósságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetet, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztő részlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a súlykot, ha a csalás bűntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak. A büntetőeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerződések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra.
Befejezésül meg kell jegyeznem, hogy CHF alapú hitelek esetében a csalásnak – az én szerény véleményem szerint – egy különös minősített esete áll fenn, mert hatalmas tömegeket szedtek rá, jelentős összegekben, szervezetten bűnszövetkezésben. A végső kár ezermilliárdokban mérhető, ami már veszélyezteti a nemzetgazdaságot is. Éppen ezért, végső soron levezethető a hazaárulás is.
Tanácsot nem adok, de leírom mit tennék, ha nekem lenne CHF tartozásom.
Haladéktalanul benyújtanék egy keresetlevelet az illetékes bírósághoz, vagyis ahol a hitelt nyújtó bank székel. Nem fogadnék ügyvédet, mert az is pénzbe kerül és egyes ügyvédek máris meglovagolják a CHF konjunktúrát és egy szabvány kereset levél megírásáért van pofájuk 100 rongyot kérni. Ezek a nyomor vámszedői, aljas banda. (Tisztelet a kivételnek)
A keresetlevélben kérném a szerződés érvénytelenítését és az eredeti állapot visszaállítását a következő indoklásokkal:
1) A 38.000 – 98.000 Ft törlesztő részlettel meg voltam tévesztve. E témában a bank magyarázata hamis, ezt a hatalmas különbséget semmi nem indokolja.
2) Az egyoldalú szerződés megváltoztatás lehetőségével lényegében lemondta jogaimról, ami ütközik a Ptk. 8. §. (3) bekezdésével, amely kimondja: „A jogképességet korlátozó szerződés semmis.” Igaz esetenként van helye bizonyos jogokról történő lemondásnak, de a Ptk. 207. §. (3) bekezdése kimondja, hogy: „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.”
3) Szerződéskötéskor a bank megszegte a Ptk. 205. § (4) bekezdését: „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően ,is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” Hamis az a banki érvelés, hogy ők se látnak a jövőbe. Minden gazdasági szakembernek tudnia kell, hogy a svájci gazdaság messze túlszárnyalja a magyart, ezért hosszútávon (20-30 év) a CHF:HUF arány igen kedvezőtlenül fog alakulni az adós részére. Arra is fel kellett volna hívni a figyelmet, hogy csak abban a pénznemben ésszerű hitelt felvenni, amelyikben a jövedelem érkezik.
4) A Ptk. 209. §. (1): „Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.” Már pedig a kamatláb, és kezelési költségek, valamint a kockázati felár önkéntes megváltoztatása kifejezetten tisztességtelen.”
5) A Ptk. 210. §. (1): „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerte.” – (4): „Akit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja.
2011. szeptember 12., hétfő
Elektronikus Közigazgatás v.s. Linux? Szemét banda..........
Elektronikus Közigazgatás v.s. Linux??
Sziasztok!
Az a kérdésem lenne, hogy van-e valakinek a fenti témában tapasztalata? Azaz intéztetek-e valamit az amúgy nagyon kevés interneten keresztül intézhető okmányigénylésekből Linuxon?
Regisztráltam az Ügyfélkapura, és megörültem, hogy lehet Erkölcsi Bizonyítványt is elektronikusan igényelni.Kicsit kevésbé voltam lelkes, amikor azt láttam, hogy ehhez (valamiért) az APEH által fejlesz(tet)ett ABEV program szükséges.Nekiugrottam a telepítésének. Némi olvasgatás után, harmadik nekifutásra sikerült is feltelepítenem a Java-s változatot. De hogy semmiképpen ne legyen alacsony küszöbű a szolgáltatás, még mindig van egy léc, amit meg kell ugrani: az igénylő formulát ugyanis egy harmadik helyről, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala weblapjáról kell letölteni.
Itt viszont persze csak a Windows-os felhasználókra gondoltak (nyilván):csak exe formátumban van fent az igénylőlap. Ne kérdezzétek, hogy ez így miért logikus? Hogy miért nem tudják egy olyan formátumban feltenni, amit az ABEV program importálni tud(na)...?
Linux felhasználóként az ember átélheti, hogy milyen lehet kerekesszékesként közlekedni a világban... Hogy egy csomó olyan küszöb van, amit észre sem veszel, amíg te nem kerülsz ilyen helyzetbe...
Kittus2 –
Az én tapasztalatom:Amikor utoljára használtam az Ügyfélkapu nevezetű szörnyszülöttet, akkor kis híján sikítógörcsöt kaptam. A vége az lett, hogy írtam egy meglehetősen terjedelmes e-mailt a la ügyfélszolgálat és ügyfél elégedettség mérő izémiazmának, amiben dicsértem az alkotók felmenőit és kretén hozzáállásukat a dolgokhoz, illetve megemlítettem az oldal -10000 pontos használhatatlanságát is. Az ominózus eset óta magánszemélyként nem vagyok hajlandó az államigazgatás felé online küldeni semmit sem. Kizárólag a jó öreg pennával kitöltött lapokat használom, kizárólag postán küldve, e-mail címet mellőzve. Ha ilyen kretének, akkor én nem fogom megkönnyíteni a dolgukat és nem fogom használni ezt a "nagyszerű" szolgáltatást. Nem mellesleg sosem feledem el a nekem nyújtott felejthetetlen felhasználói élményt, és "villámgyors' ügyintézést (egy hétig próbálkoztam szabadidőmben) és azóta "dicshimnuszokat" zengek eme nagyszerű szolgáltatásról. Mint az kitűnhet soraimból azóta is véres posztóként tekintek eme kreténség fellegváraként emlegetett pénznyelő bizgerére, használhatatlan bürokrata kreációra, amely - amúgy alaphelyzetben meglehetősen derűs és nyugodt kedélyállapotomat - képes néhány pillanat alatt tomboló perszónává változtatni. Levelem vmilyen furi oknál fogva megválaszolatlan maradt...
salvadorbali –
Hát igen. Lehet, hogy én is erre fogok jutni. De én is voltam elég naív/idealista/öntudatos álompógár ahhoz, hogy írjak én is egy levelet állambácsinak. Imé:
"Tisztelt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala!
Így e-mailben lépek önökkel kapcsolatba, remélve, hogy a nevükhöz híven, e-mailben választ kaphatok Önöktől. Regisztráltam az Ügyfélkapura, remélve, hogy Erkölcsi bizonyítvány igénylésemet elektronikusan el tudom intézni.
Lelkesedésem némi csalódásba csapott át, amikor azt láttam, hogy az APEH áltat fejlesz(tet)ett nyomtatványkitöltő szoftver is szükséges ehhez, ugyanis én Linux operációs rendszert használok. Nagy nehezen átverekedtem magam a telepítés nehézségein, és a Linux felhasználók segítségével feltelepítettem a nehézkesen működő programot.
A következő lépésben az Önök oldaláról kellene letöltenem a Hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérőlap -ot, amit viszont valamiért csak .exe formában tesznek elérhetővé, nem gondolva a nem Windows operációs rendszert használók egyre népesebb táborára.
Kérdezném, hogy elérhető-e valahol az űrlap nem .exe formátumban (pl. az ABEV program által importálható bármely egyéb űrlapformátumban)? Ha igen, hol?
A mielőbbi válaszukban bízva, állampolgári tisztelettel:
*itt a nevem*nem-Microsoft-pártoló, de egyébként teljes értékű magyar állampolgár"
Választ természetesen én sem kaptam. Azért nagyon bosszant. Linuxosként is bosszant, hogy diszkriminálva vagyok, állampolgárként pedig felháborít, hogy ilyen színvonalon van Magyarországon az elektronikus közigazgatás (vagy KÖZIZGATÁS??) . Amiről mostanában lépten nyomon pofáznak a politikusok, és amire több milliárd forintot elvertek már. No mindegy, nem akarok politizálni, de szerintem a Linux használó közösségnek valahogyan ki kellene kényszerítenie a fejlesztőkből, hogy ne csak Windowsosok tudják használni az elektronikus szolgáltatásokat.
Úgy értem, hogy inkább ne törődjünk bele, hogy nem megy.
Üdv,
SalvadorBalí
salvadorbali –
Úgy döntöttem, hogy nem hagyom annyiban. Felhívtam őket telefonon, hogy megkérdezzem tőlük élőszóban, amire nem válaszoltak e-mailben.
Azt mondta a csávó, aki természetesen egyáltalán nem értette, hogy mi lehet a bajom (szemmel láthatóan nem tudott azzal az információval mit kezdeni, hogy nem csak Windows nevű operációs rendszer létezik),hogy azt tudom Önnek tanácsolni, hogy legyen türelemmel, biztosan fog majd választ kapni miután az illetékes szakfőosztálytól, ahová továbbították a levét, kivizsgálta az ügyét.
Mondtam, hogy ezt nem kétlem. :)
Kittus2 –
Hát minden elismerésem!Az én levelem sokkal hosszabb volt. És kevésbé tényszerű... :) Részlet a blogomból:
Történt ugyanis, hogy szerettem volna időpontot kérni onlány a helyi okmányirodában rendezni útlevél lejárati ügyemet. Egész pontosan annak meghosszabbítását. Na, de ehhez szükséges egy azonosító. Gondoltam regisztrálom magam. 5 perc és lesz időpontom. Ühüm, meg ahogy én azt gondoltam! Először is kell hozzá egy titkosító plugin. Gondoltam letöltöm, telepítem. Itt máris némi probléma adódott, ugyanis olyan nincsen, hogy majd én letöltöm és telepítem azt a nyamvadt plugint, mert olyan nincsen, hogy letöltés szekció. MIt lehet tenni, barátom a gugli, megkeresem. Kb fél órás keresgélés után rábukkanok a "gyártó" cég honlapjára, ahol minden le van írva, csak az nem hogy honnan a fészkes fenéből tudom letölteni azt a nyamvadt plugint. Végül a Nyugdíjbiztosító oldaláról sikerült letöltenem a kritikus plugint, DE! installálás után közli a kis "édes", hogy ő biza csakis és csakis Internet Explorer alatt hajlamos a működésre. (Nem, nem jó ha átkeresztelem a böngészőt!) Na, hát ha ilyen kretének vagytok, akkor gyorsan feldobom az ie4linux egy verzióját és de tök jó lesz! Ühüm, meg ahogy én gondoltam... Az nem jó, mert az Active-X vezérlő az nem működik alatta kifogástalanul. Elértem a kritikus tömeget. Homlokomon erős vörös fénnyel villog a DANGER EXPLOSIVE felirat. Na jó még egy próba. VBox elővesz, a letiltott XP-t leporolom, majd engedélyezem neki az internethez való csatlakozást. Legalább ez működik. Mármint a VBox. A ziXPé az vmit molyol magának, majd hülyeségeket firkál, de legalább elindul, ha nagysokára is. Erre kezdem az egészet elölről a zInternet Explorer böngészővel. Magyarország.hu-ra fel ügyfélkapu regisztrál, majd vmi felugrik, hogy azt ő telepíti. Reflexből lelövöm, mert pop-upra nincs szükségem. Feldobom a letöltött plugint majd elküldeném a regisztrációt, erre megint bekrepál, mert az Active-X lósz@r nincs engedélyezve. Engedélyezem a vírusmágnes alkalmazás scriptjeinek meg egyéb hülyeségeinek futását. Erre nem csinál semmit. Na itt majdnem tettlegességig fajul a dolog. Helyette kapcsolat fül. Kisregény születik, nem épp cizellált szavakkal illetve az ügyfélkapu használhatóságát és annak le- és felmenő szüleit. Elküld gomb lenyomása után sátáni kacaj, majd kitöltöm a bevallásom személyi részét pennával, elhelyezem a borítékban. Persze papíron kérem az értesítést és papíron is fogom beadni. Fulladjanak csak bele a papírba ha ilyen használható, ügyfélbarát e-rendszert "fejlesztenek". Csak a fákat sajnálom! :(
Útlevél nem lett onlány, és a bevallás is kézzel íródott meg. És ez egy elég moderált változat. :) Ekkor már jobbára lehiggadtam...
E-nélkül-nem-megy –
Egy próbapert megérne, csak sajnos senkinek nincs rá ideje/pénze.
Köszi a leírást! nekem már sikerült az AbevJava-t fölszenvedni a gépemre, a problémám más.
Az ABEVJava programot (aminek már valami ÁNYK a neve) másra is lehet(ne) használni, mint Apehes adóbevallási papírok kitöltésére. Elvileg néhány okmányirodás papír/igazolás is kikérhető lenne így, pl. az erkölcsi bizonyítvány, amire nekem most pont szükségem lenne.
Az ezt igénylő űrlapok azonban sajnos egy harmadik oldalról, az Elektronikus Közigazgatási Hivatal oldalairól tölthetők le, és nem az APEH-nél megszokott űrlap-formátumban (amit viszonylag könnyen meg lehet etetni a programmal), hanem .EXE állományként! :(
Ezzel nem tudom, hogy mit kezdjek. Wine-nal próbáltam, el is kezdi megnyitni, de aztán csak egy hibaüzenetet kapok, hogy előbb telepítsem fel az ABEV-et. Magyarán a Wine nem érzékeli, hogy már fent van a gépemen a (javás) ABEV, és nem próbálja meg abba betölteni az adott fájlt.
Valami ötlet?
Üdv,
Salvador
lariol –
Szia!
Nem is fog vele menni, mivel nem ÁNYK-s, hanem Abev2006-os nyomtatvány (tudtom szerint az Apehen kívül minden más még ezt használja).
Innen letöltöd, majd telepíted wine alá, utána jöhet a nyomtatvány telepítése.
efsanyi –
Spanyolországban máshogy gondolják....
http://www.youtube.com/watch?v=Xbchq-Il0_w
Ja, ott a metró építési költsége is harmada az itteninek...Szar, korrupt ország vagyunk, inkább a ms-nak fizetünk....
E-nélkül-nem-megy –
Bár, szorosan nem feltétlenül kapcsolódik a hozzászólásom, a többiekéhez, de nekem alapvetően az egész ügyfélkapu felépítése... finoman szólva, egy dzsumbuj.
Néhány napja kellett egy APEH-os adat róla,...a vége a 189-es telefonszám lett, ahol még az ügyintéző is, első körben rosszul mondta el a telefonban, hogy hol keressem.
Második nekifutásra már megtalálta a megoldást - elmondta- meglepő volt, hogy hova dugták el.
Ügyfélkapu....inkább "No comment". Operációs rendszertől függetlenül.
younfox –
Nem csak hogy minden tender előre le van zsírozva, hanem a megvalósításban is hasonlóképpen folynak:(figyelem a következő nevek csupán fiktív, kitalált személyek, bármely hasonlóság a valósághoz, csupán a véletlen szüleménye lehet)
-Nyurgoványszkij Feri-magas rangú élmunkás, azt mondja: "Te figyejjé mán. Én tudok neked egy szakembört. Ín magam kezeskedem hozzáértése felűl. Add az én Józsi barátomnak aztat a milijárdos munkát, mert 4 általánossal(2 első és 2 második, én meg majdhogynem éhezem...) ő ért a legjobban a mikronanokicsiteknológia használatával mutatott webfejlesztíshez..."-és a munka az ővé lett...majd megszületett az Ajtó a kuncsaftoknak...-Colompare Vittorio-nagyvezír azt mondja: "Először is, a család nem felejt. Másodszor, nem választjuk szét a Vörös-tengert, hogy átkeljen a nép rajta. Lá Fámíliám épít nekik utat. Hogy elkerüljük azt a veszélyt, hogy a nép pénze ne egy ismeretlen idegen külföldi kizsákmányoló birodalom zsebében tűnjön el, az én Pádrém fogja szállítani hozzá az alapanyagot..." és a Pádré szállította, mikor megpróbálta más, a család meg is gátolta, hogy célba jussanak a mások. Bár több még nem történt... de ne feledd, mert a család nem felejt...
Így hova akarunk mi jutni? Mit akarunk mi elérni? Szabadszoftveres közigazgatást? Abban ŐK nem laknak jól...tehát nem egyhamar lesz...(kíváncsi vagyok más országokban hány féle formátumban elérhetőek, pl EU összes...)
ez egy SZVSZ volt...
bobi64 –
Hát nem kell messze menni, itt vannak a zosztrákok a szomszédban. azok már rájöttek a közigazgatásban a frankóra.
younfox –
Most egy normálisabb, egyszerű kérdés. Mi lenne ha minél többen írnánk nekik levelet? vajon több-százas számot is semmibe néznek? Netán ha sikerül elérni egy ezres nagyságrendet, akkor is?
Csak kíváncsi lennék, hogy akkor is jel/nyom nélkül marad-e?
bogil99 –
Szerintem egyszerűen az egyenlő bánásmód hivatalához, és/vagy az állampolgári jogok országgyűlési biztosához kellene egy mail-t esetleg postai (ajánlott!!!) levelet küldeni. Valami csak történne!? Valaki bevállalja?
Sziasztok!
Az a kérdésem lenne, hogy van-e valakinek a fenti témában tapasztalata? Azaz intéztetek-e valamit az amúgy nagyon kevés interneten keresztül intézhető okmányigénylésekből Linuxon?
Regisztráltam az Ügyfélkapura, és megörültem, hogy lehet Erkölcsi Bizonyítványt is elektronikusan igényelni.Kicsit kevésbé voltam lelkes, amikor azt láttam, hogy ehhez (valamiért) az APEH által fejlesz(tet)ett ABEV program szükséges.Nekiugrottam a telepítésének. Némi olvasgatás után, harmadik nekifutásra sikerült is feltelepítenem a Java-s változatot. De hogy semmiképpen ne legyen alacsony küszöbű a szolgáltatás, még mindig van egy léc, amit meg kell ugrani: az igénylő formulát ugyanis egy harmadik helyről, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala weblapjáról kell letölteni.
Itt viszont persze csak a Windows-os felhasználókra gondoltak (nyilván):csak exe formátumban van fent az igénylőlap. Ne kérdezzétek, hogy ez így miért logikus? Hogy miért nem tudják egy olyan formátumban feltenni, amit az ABEV program importálni tud(na)...?
Linux felhasználóként az ember átélheti, hogy milyen lehet kerekesszékesként közlekedni a világban... Hogy egy csomó olyan küszöb van, amit észre sem veszel, amíg te nem kerülsz ilyen helyzetbe...
Kittus2 –
Az én tapasztalatom:Amikor utoljára használtam az Ügyfélkapu nevezetű szörnyszülöttet, akkor kis híján sikítógörcsöt kaptam. A vége az lett, hogy írtam egy meglehetősen terjedelmes e-mailt a la ügyfélszolgálat és ügyfél elégedettség mérő izémiazmának, amiben dicsértem az alkotók felmenőit és kretén hozzáállásukat a dolgokhoz, illetve megemlítettem az oldal -10000 pontos használhatatlanságát is. Az ominózus eset óta magánszemélyként nem vagyok hajlandó az államigazgatás felé online küldeni semmit sem. Kizárólag a jó öreg pennával kitöltött lapokat használom, kizárólag postán küldve, e-mail címet mellőzve. Ha ilyen kretének, akkor én nem fogom megkönnyíteni a dolgukat és nem fogom használni ezt a "nagyszerű" szolgáltatást. Nem mellesleg sosem feledem el a nekem nyújtott felejthetetlen felhasználói élményt, és "villámgyors' ügyintézést (egy hétig próbálkoztam szabadidőmben) és azóta "dicshimnuszokat" zengek eme nagyszerű szolgáltatásról. Mint az kitűnhet soraimból azóta is véres posztóként tekintek eme kreténség fellegváraként emlegetett pénznyelő bizgerére, használhatatlan bürokrata kreációra, amely - amúgy alaphelyzetben meglehetősen derűs és nyugodt kedélyállapotomat - képes néhány pillanat alatt tomboló perszónává változtatni. Levelem vmilyen furi oknál fogva megválaszolatlan maradt...
salvadorbali –
Hát igen. Lehet, hogy én is erre fogok jutni. De én is voltam elég naív/idealista/öntudatos álompógár ahhoz, hogy írjak én is egy levelet állambácsinak. Imé:
"Tisztelt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala!
Így e-mailben lépek önökkel kapcsolatba, remélve, hogy a nevükhöz híven, e-mailben választ kaphatok Önöktől. Regisztráltam az Ügyfélkapura, remélve, hogy Erkölcsi bizonyítvány igénylésemet elektronikusan el tudom intézni.
Lelkesedésem némi csalódásba csapott át, amikor azt láttam, hogy az APEH áltat fejlesz(tet)ett nyomtatványkitöltő szoftver is szükséges ehhez, ugyanis én Linux operációs rendszert használok. Nagy nehezen átverekedtem magam a telepítés nehézségein, és a Linux felhasználók segítségével feltelepítettem a nehézkesen működő programot.
A következő lépésben az Önök oldaláról kellene letöltenem a Hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérőlap -ot, amit viszont valamiért csak .exe formában tesznek elérhetővé, nem gondolva a nem Windows operációs rendszert használók egyre népesebb táborára.
Kérdezném, hogy elérhető-e valahol az űrlap nem .exe formátumban (pl. az ABEV program által importálható bármely egyéb űrlapformátumban)? Ha igen, hol?
A mielőbbi válaszukban bízva, állampolgári tisztelettel:
*itt a nevem*nem-Microsoft-pártoló, de egyébként teljes értékű magyar állampolgár"
Választ természetesen én sem kaptam. Azért nagyon bosszant. Linuxosként is bosszant, hogy diszkriminálva vagyok, állampolgárként pedig felháborít, hogy ilyen színvonalon van Magyarországon az elektronikus közigazgatás (vagy KÖZIZGATÁS??) . Amiről mostanában lépten nyomon pofáznak a politikusok, és amire több milliárd forintot elvertek már. No mindegy, nem akarok politizálni, de szerintem a Linux használó közösségnek valahogyan ki kellene kényszerítenie a fejlesztőkből, hogy ne csak Windowsosok tudják használni az elektronikus szolgáltatásokat.
Úgy értem, hogy inkább ne törődjünk bele, hogy nem megy.
Üdv,
SalvadorBalí
salvadorbali –
Úgy döntöttem, hogy nem hagyom annyiban. Felhívtam őket telefonon, hogy megkérdezzem tőlük élőszóban, amire nem válaszoltak e-mailben.
Azt mondta a csávó, aki természetesen egyáltalán nem értette, hogy mi lehet a bajom (szemmel láthatóan nem tudott azzal az információval mit kezdeni, hogy nem csak Windows nevű operációs rendszer létezik),hogy azt tudom Önnek tanácsolni, hogy legyen türelemmel, biztosan fog majd választ kapni miután az illetékes szakfőosztálytól, ahová továbbították a levét, kivizsgálta az ügyét.
Mondtam, hogy ezt nem kétlem. :)
Kittus2 –
Hát minden elismerésem!Az én levelem sokkal hosszabb volt. És kevésbé tényszerű... :) Részlet a blogomból:
Történt ugyanis, hogy szerettem volna időpontot kérni onlány a helyi okmányirodában rendezni útlevél lejárati ügyemet. Egész pontosan annak meghosszabbítását. Na, de ehhez szükséges egy azonosító. Gondoltam regisztrálom magam. 5 perc és lesz időpontom. Ühüm, meg ahogy én azt gondoltam! Először is kell hozzá egy titkosító plugin. Gondoltam letöltöm, telepítem. Itt máris némi probléma adódott, ugyanis olyan nincsen, hogy majd én letöltöm és telepítem azt a nyamvadt plugint, mert olyan nincsen, hogy letöltés szekció. MIt lehet tenni, barátom a gugli, megkeresem. Kb fél órás keresgélés után rábukkanok a "gyártó" cég honlapjára, ahol minden le van írva, csak az nem hogy honnan a fészkes fenéből tudom letölteni azt a nyamvadt plugint. Végül a Nyugdíjbiztosító oldaláról sikerült letöltenem a kritikus plugint, DE! installálás után közli a kis "édes", hogy ő biza csakis és csakis Internet Explorer alatt hajlamos a működésre. (Nem, nem jó ha átkeresztelem a böngészőt!) Na, hát ha ilyen kretének vagytok, akkor gyorsan feldobom az ie4linux egy verzióját és de tök jó lesz! Ühüm, meg ahogy én gondoltam... Az nem jó, mert az Active-X vezérlő az nem működik alatta kifogástalanul. Elértem a kritikus tömeget. Homlokomon erős vörös fénnyel villog a DANGER EXPLOSIVE felirat. Na jó még egy próba. VBox elővesz, a letiltott XP-t leporolom, majd engedélyezem neki az internethez való csatlakozást. Legalább ez működik. Mármint a VBox. A ziXPé az vmit molyol magának, majd hülyeségeket firkál, de legalább elindul, ha nagysokára is. Erre kezdem az egészet elölről a zInternet Explorer böngészővel. Magyarország.hu-ra fel ügyfélkapu regisztrál, majd vmi felugrik, hogy azt ő telepíti. Reflexből lelövöm, mert pop-upra nincs szükségem. Feldobom a letöltött plugint majd elküldeném a regisztrációt, erre megint bekrepál, mert az Active-X lósz@r nincs engedélyezve. Engedélyezem a vírusmágnes alkalmazás scriptjeinek meg egyéb hülyeségeinek futását. Erre nem csinál semmit. Na itt majdnem tettlegességig fajul a dolog. Helyette kapcsolat fül. Kisregény születik, nem épp cizellált szavakkal illetve az ügyfélkapu használhatóságát és annak le- és felmenő szüleit. Elküld gomb lenyomása után sátáni kacaj, majd kitöltöm a bevallásom személyi részét pennával, elhelyezem a borítékban. Persze papíron kérem az értesítést és papíron is fogom beadni. Fulladjanak csak bele a papírba ha ilyen használható, ügyfélbarát e-rendszert "fejlesztenek". Csak a fákat sajnálom! :(
Útlevél nem lett onlány, és a bevallás is kézzel íródott meg. És ez egy elég moderált változat. :) Ekkor már jobbára lehiggadtam...
E-nélkül-nem-megy –
Egy próbapert megérne, csak sajnos senkinek nincs rá ideje/pénze.
Köszi a leírást! nekem már sikerült az AbevJava-t fölszenvedni a gépemre, a problémám más.
Az ABEVJava programot (aminek már valami ÁNYK a neve) másra is lehet(ne) használni, mint Apehes adóbevallási papírok kitöltésére. Elvileg néhány okmányirodás papír/igazolás is kikérhető lenne így, pl. az erkölcsi bizonyítvány, amire nekem most pont szükségem lenne.
Az ezt igénylő űrlapok azonban sajnos egy harmadik oldalról, az Elektronikus Közigazgatási Hivatal oldalairól tölthetők le, és nem az APEH-nél megszokott űrlap-formátumban (amit viszonylag könnyen meg lehet etetni a programmal), hanem .EXE állományként! :(
Ezzel nem tudom, hogy mit kezdjek. Wine-nal próbáltam, el is kezdi megnyitni, de aztán csak egy hibaüzenetet kapok, hogy előbb telepítsem fel az ABEV-et. Magyarán a Wine nem érzékeli, hogy már fent van a gépemen a (javás) ABEV, és nem próbálja meg abba betölteni az adott fájlt.
Valami ötlet?
Üdv,
Salvador
lariol –
Szia!
Nem is fog vele menni, mivel nem ÁNYK-s, hanem Abev2006-os nyomtatvány (tudtom szerint az Apehen kívül minden más még ezt használja).
Innen letöltöd, majd telepíted wine alá, utána jöhet a nyomtatvány telepítése.
efsanyi –
Spanyolországban máshogy gondolják....
http://www.youtube.com/watch?v=Xbchq-Il0_w
Ja, ott a metró építési költsége is harmada az itteninek...Szar, korrupt ország vagyunk, inkább a ms-nak fizetünk....
E-nélkül-nem-megy –
Bár, szorosan nem feltétlenül kapcsolódik a hozzászólásom, a többiekéhez, de nekem alapvetően az egész ügyfélkapu felépítése... finoman szólva, egy dzsumbuj.
Néhány napja kellett egy APEH-os adat róla,...a vége a 189-es telefonszám lett, ahol még az ügyintéző is, első körben rosszul mondta el a telefonban, hogy hol keressem.
Második nekifutásra már megtalálta a megoldást - elmondta- meglepő volt, hogy hova dugták el.
Ügyfélkapu....inkább "No comment". Operációs rendszertől függetlenül.
younfox –
Nem csak hogy minden tender előre le van zsírozva, hanem a megvalósításban is hasonlóképpen folynak:(figyelem a következő nevek csupán fiktív, kitalált személyek, bármely hasonlóság a valósághoz, csupán a véletlen szüleménye lehet)
-Nyurgoványszkij Feri-magas rangú élmunkás, azt mondja: "Te figyejjé mán. Én tudok neked egy szakembört. Ín magam kezeskedem hozzáértése felűl. Add az én Józsi barátomnak aztat a milijárdos munkát, mert 4 általánossal(2 első és 2 második, én meg majdhogynem éhezem...) ő ért a legjobban a mikronanokicsiteknológia használatával mutatott webfejlesztíshez..."-és a munka az ővé lett...majd megszületett az Ajtó a kuncsaftoknak...-Colompare Vittorio-nagyvezír azt mondja: "Először is, a család nem felejt. Másodszor, nem választjuk szét a Vörös-tengert, hogy átkeljen a nép rajta. Lá Fámíliám épít nekik utat. Hogy elkerüljük azt a veszélyt, hogy a nép pénze ne egy ismeretlen idegen külföldi kizsákmányoló birodalom zsebében tűnjön el, az én Pádrém fogja szállítani hozzá az alapanyagot..." és a Pádré szállította, mikor megpróbálta más, a család meg is gátolta, hogy célba jussanak a mások. Bár több még nem történt... de ne feledd, mert a család nem felejt...
Így hova akarunk mi jutni? Mit akarunk mi elérni? Szabadszoftveres közigazgatást? Abban ŐK nem laknak jól...tehát nem egyhamar lesz...(kíváncsi vagyok más országokban hány féle formátumban elérhetőek, pl EU összes...)
ez egy SZVSZ volt...
bobi64 –
Hát nem kell messze menni, itt vannak a zosztrákok a szomszédban. azok már rájöttek a közigazgatásban a frankóra.
younfox –
Most egy normálisabb, egyszerű kérdés. Mi lenne ha minél többen írnánk nekik levelet? vajon több-százas számot is semmibe néznek? Netán ha sikerül elérni egy ezres nagyságrendet, akkor is?
Csak kíváncsi lennék, hogy akkor is jel/nyom nélkül marad-e?
bogil99 –
Szerintem egyszerűen az egyenlő bánásmód hivatalához, és/vagy az állampolgári jogok országgyűlési biztosához kellene egy mail-t esetleg postai (ajánlott!!!) levelet küldeni. Valami csak történne!? Valaki bevállalja?
Matolcsy: Magyarország újra kockázatos helyzetbe került
MTI
2011. szeptember 12., hétfő 11:18
Magyarország újból a térség egyik legkockázatosabb helyzetébe került, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezőtlen szerkezetű államadósság mellett érte el az országot - közölte Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány tudatában van a válságnak és válaszol arra.
A miniszter a parlament gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén beszélt. A válaszok közé sorolta, hogy a kormány folytatja a Széll Kálmán Tervet, az idei költségvetés 100 milliárd forintos intézkedéscsomaggal javítja, és a jövő évi államháztartási hiányt 2,5 százalékra csökkenti a GDP arányában.
Úgy vélekedett, hogy a kabinet a hatékony és szokatlan gazdaságpolitika következtében kikerült az unió közvetlen válsághelyzetéből, de az elmúlt 6 hétben kiderült, hogy itt van az eurózóna új pénzügyi válsága, amelyről nem tudni, hogy erőteljesebb, fenyegetőbb, kockázatosabb lesz-e, mint az előző, de erre is sok jel mutat.
Nem hát, kezdődik már az előremenekülő mosakodás!
2011. szeptember 12., hétfő 11:18
Magyarország újból a térség egyik legkockázatosabb helyzetébe került, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezőtlen szerkezetű államadósság mellett érte el az országot - közölte Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány tudatában van a válságnak és válaszol arra.
A miniszter a parlament gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén beszélt. A válaszok közé sorolta, hogy a kormány folytatja a Széll Kálmán Tervet, az idei költségvetés 100 milliárd forintos intézkedéscsomaggal javítja, és a jövő évi államháztartási hiányt 2,5 százalékra csökkenti a GDP arányában.
Úgy vélekedett, hogy a kabinet a hatékony és szokatlan gazdaságpolitika következtében kikerült az unió közvetlen válsághelyzetéből, de az elmúlt 6 hétben kiderült, hogy itt van az eurózóna új pénzügyi válsága, amelyről nem tudni, hogy erőteljesebb, fenyegetőbb, kockázatosabb lesz-e, mint az előző, de erre is sok jel mutat.
Nem hát, kezdődik már az előremenekülő mosakodás!
2011. szeptember 6., kedd
Megy a további nyomulás! Eladhatóvá teszi a Fideszt a TV2
Eladhatóvá teszi a Fideszt a TV2
Hétperces Orbán-epizód a koraesti Tényekben, riport a sportos Szijjártóról az Aktívban, Rogán Antal pedig önmagát alakítja a Jóban Rosszban című szappanoperában. Két nap mérlege a Fidesz és hívei által egykoron "balliberális" lakájmédiumnak titulált TV2 műsorkínálatából, de ez csak csepp a tengerben.
Hétperces Orbán-epizód a koraesti Tényekben, riport a sportos Szijjártóról az Aktívban, Rogán Antal pedig önmagát alakítja a Jóban Rosszban című szappanoperában. Két nap mérlege a Fidesz és hívei által egykoron "balliberális" lakájmédiumnak titulált TV2 műsorkínálatából, de ez csak csepp a tengerben.
2011. szeptember 5., hétfő
2 rövid hír: Uj Péter lemondott, Tóta W. távozik az indextől Állami kontroll az index.hu-n?
Csak egy kis ízelitő:
-Politikai ok miatt került le cikked, blogbejegyzésed az index címlapjáról?
-Nem volt ilyen. És azért jöttem el, hogy ne is legyen.
-Volt rá sansz?
-Jó, persze felháborító, ami zajlik, de lojalitásból, vagy miből nincs kedvem úgy kinézni, mint aki katapultált és onnan szarik vissza. Bőven volt.
-Beszélhetsz őszintén az indexről?
-Mert?
-Tiltja esetleg a szerződésed, az ízlésed, bármi?
-A jó ízlés szab határt.
-Úgy tudom, egyszer magától Spéder tulajdonostól kaptál fegyelmit. Hogy volt?
-Tőle személyesen vettem át a dokumentumot. Ott ismerkedtünk meg.
-Mi volt a fegyelmi indoklásában?
-Hogy olyan csúnya dolgot írtam Szalai Annamáriáról, ami az elfogadható humor keretén kívül esik, és a továbbiakban legyek szíves visszafogottabban tréfálkozni. De Szalai csak utolsó csepp volt a pohárban.
-Éri kormányzati befolyás az indexet?
-Éri.
Tóta W. egész cikk
Uj Péter távozik
Uj Peter tavozik az indextol
-Politikai ok miatt került le cikked, blogbejegyzésed az index címlapjáról?
-Nem volt ilyen. És azért jöttem el, hogy ne is legyen.
-Volt rá sansz?
-Jó, persze felháborító, ami zajlik, de lojalitásból, vagy miből nincs kedvem úgy kinézni, mint aki katapultált és onnan szarik vissza. Bőven volt.
-Beszélhetsz őszintén az indexről?
-Mert?
-Tiltja esetleg a szerződésed, az ízlésed, bármi?
-A jó ízlés szab határt.
-Úgy tudom, egyszer magától Spéder tulajdonostól kaptál fegyelmit. Hogy volt?
-Tőle személyesen vettem át a dokumentumot. Ott ismerkedtünk meg.
-Mi volt a fegyelmi indoklásában?
-Hogy olyan csúnya dolgot írtam Szalai Annamáriáról, ami az elfogadható humor keretén kívül esik, és a továbbiakban legyek szíves visszafogottabban tréfálkozni. De Szalai csak utolsó csepp volt a pohárban.
-Éri kormányzati befolyás az indexet?
-Éri.
Tóta W. egész cikk
Uj Péter távozik
Uj Peter tavozik az indextol
2011. július 12., kedd
Once in a lifetime. (HÁ-BORÚ) Még egyszer és utoljára?
Közel 3 éve tört ki a Lehman-válság, és most minden mai hír szerint megint itt vagyunk egy másik küszöbén. Ha egy pillanatképet nézünk, teljesen ugyanaz a látvány fogad minket. Most a német kötvényeket veszik mint az aranyat, az olaszt meg szórják (a jó pénz kiszorítja a rosszat, most itt van, csak időbe telik). Az olaszok ráadásul nagyobb falatok, rájuk nem lehet egy mentőcsomagot fabrikálni.
A piacokról egy szó: Pánik! A pszichológiai spirál beindult, ezt elvágni csak drasztikus, nem várt mélységű intézkedéssel lehet. Itt nem elég, hogy betiltják a "short-eladást", itt alapkezelők adnak el, akiknek VAN papírjuk, azt meg elvileg nem tudják tiltani. Az EKB-nak nincs fegyvere. Egy Porshe Trabi motorral. A sok vásárolt „disznós” PIIGS (portugál, ír, olasz, görög, spanyol) kötvény miatt elolvadt a saját tőkéje, így lassan oda is kéne nyomni pár száz milliárdot, ha ez így megy. A sok politikus meg jobbról-balról beleszólogat.
Választás elé lesznek az euro-s tagállamok állítva: minden ország szavaz majd róla, hogy bent akar-e maradni az euróövezetben, vagy sem. Ha igen, KÖZÖS fiskális politika lesz az ára, ha nem, akkor mehet ki merre lát saját pénzzel, csőddel, leértékeléssel. Vagy egy még szorosabb integráció, súlyos adókkal (biztos vagyok benne, hogy ez esetben jön a gazdagokra az adó - attól lehet elvenni, akinek van), vagy a szétesés. Emellett egy DRASZTIKUS spórolás kell Brüsszelben. Az összes fizetést, juttatás meg kell vágni, a támogatásokat felül kell vizsgálni és befagyasztani a költségvetést. Utópikus gondolat, nem?
Egyesek szerint el is lehet inflálni az adósságot, ami nem vezet semmire, ugyanott fogunk kikötni, hogy szétesik az eurozóna.
A vicc az egészben, hogy ez megint a CDS-spreadekkel indult. Lehet itt mondani, hogy úgy is eladták volna, de ha ott villog a bróker üzenete, melyben az olasz CDS +30bp minden nap, akkor az pszichológiai hatással bír. Ha valaki elad (szigorúan véve belevesz) erre, még jobban kimegy, és aki nem adott el bepánikol és elad... Elhitetik veled, hogy gond van, és ezért a pszichológia miatt az is lesz. Persze, van gond, de az egész GYORSASÁGA olyan rémisztő, hogy reagálni nem tudsz ennyi idő alatt. A CDS-árak vezetik az egész piacot.
Még egyszer: vannak gondok, ismertek, de a CDS-piac felgyorsítja az eseményeket, és hozzájárul a pánik hangulathoz. Nem beszélve az újságokról, melyek kizárólag szenzációhajhász, agyonhangoztatott, egyre extrémebb sztorikkal, spekulációkkal állnak elő. (Itt csak felhívnám a figyelmet a napokban Angliában kirobban lehallgatási botrányra.)
De ez van. El kell fogadni, ha engedik a gyereket játszani a gyufával, és ő felgyújtja a házat, akkor nem a gyerek a hibás...
A forint meg relatív erős. Na ennek aztán végképp semmi értelme. Meg annak sem, hogy az olasz euróhozamok a magyarral egy szinten vannak! Az ország sokban függ az eurótámogatásoktól, ha a piac az olaszokat támadja, és annak a következményeit kicsit végiggondoljuk, akkor mi az EU-s források nélkül nem leszünk képesek kötelezettségeinket fizetni. Mi nettó értéken kapunk az EU-ból és nem adunk.
De ezen a piacon sok mindennek nincs értelme, ha a spirál tovább megy, az nem egy Lehman-esemény lesz, az valami nagyon nagy, szinte már világháború mélységű. Once in a lifetime.
A piacokról egy szó: Pánik! A pszichológiai spirál beindult, ezt elvágni csak drasztikus, nem várt mélységű intézkedéssel lehet. Itt nem elég, hogy betiltják a "short-eladást", itt alapkezelők adnak el, akiknek VAN papírjuk, azt meg elvileg nem tudják tiltani. Az EKB-nak nincs fegyvere. Egy Porshe Trabi motorral. A sok vásárolt „disznós” PIIGS (portugál, ír, olasz, görög, spanyol) kötvény miatt elolvadt a saját tőkéje, így lassan oda is kéne nyomni pár száz milliárdot, ha ez így megy. A sok politikus meg jobbról-balról beleszólogat.
Választás elé lesznek az euro-s tagállamok állítva: minden ország szavaz majd róla, hogy bent akar-e maradni az euróövezetben, vagy sem. Ha igen, KÖZÖS fiskális politika lesz az ára, ha nem, akkor mehet ki merre lát saját pénzzel, csőddel, leértékeléssel. Vagy egy még szorosabb integráció, súlyos adókkal (biztos vagyok benne, hogy ez esetben jön a gazdagokra az adó - attól lehet elvenni, akinek van), vagy a szétesés. Emellett egy DRASZTIKUS spórolás kell Brüsszelben. Az összes fizetést, juttatás meg kell vágni, a támogatásokat felül kell vizsgálni és befagyasztani a költségvetést. Utópikus gondolat, nem?
Egyesek szerint el is lehet inflálni az adósságot, ami nem vezet semmire, ugyanott fogunk kikötni, hogy szétesik az eurozóna.
A vicc az egészben, hogy ez megint a CDS-spreadekkel indult. Lehet itt mondani, hogy úgy is eladták volna, de ha ott villog a bróker üzenete, melyben az olasz CDS +30bp minden nap, akkor az pszichológiai hatással bír. Ha valaki elad (szigorúan véve belevesz) erre, még jobban kimegy, és aki nem adott el bepánikol és elad... Elhitetik veled, hogy gond van, és ezért a pszichológia miatt az is lesz. Persze, van gond, de az egész GYORSASÁGA olyan rémisztő, hogy reagálni nem tudsz ennyi idő alatt. A CDS-árak vezetik az egész piacot.
Még egyszer: vannak gondok, ismertek, de a CDS-piac felgyorsítja az eseményeket, és hozzájárul a pánik hangulathoz. Nem beszélve az újságokról, melyek kizárólag szenzációhajhász, agyonhangoztatott, egyre extrémebb sztorikkal, spekulációkkal állnak elő. (Itt csak felhívnám a figyelmet a napokban Angliában kirobban lehallgatási botrányra.)
De ez van. El kell fogadni, ha engedik a gyereket játszani a gyufával, és ő felgyújtja a házat, akkor nem a gyerek a hibás...
A forint meg relatív erős. Na ennek aztán végképp semmi értelme. Meg annak sem, hogy az olasz euróhozamok a magyarral egy szinten vannak! Az ország sokban függ az eurótámogatásoktól, ha a piac az olaszokat támadja, és annak a következményeit kicsit végiggondoljuk, akkor mi az EU-s források nélkül nem leszünk képesek kötelezettségeinket fizetni. Mi nettó értéken kapunk az EU-ból és nem adunk.
De ezen a piacon sok mindennek nincs értelme, ha a spirál tovább megy, az nem egy Lehman-esemény lesz, az valami nagyon nagy, szinte már világháború mélységű. Once in a lifetime.
2011. június 15., szerda
Kell e-könyv???
Richard Stallman a szabad szoftveres guru szerint a bizniszben érdekelt forgalmazók elfogadhatatlan módon korlátozzák a fogyasztók szabadságát. Az elektronikus könyvek a forgalmazók által alkalmazott megkötések miatt visszalépést jelentenek a nyomtatott könyvekhez képest, számos módon korlátozzák a fogyasztók szabadságát – állítja Richard Stallman. A nemzetközi hírű szabad szoftveres aktivista, a GNU projekt elindítója, a Free Software Foundation alapítója és elnöke az e-könyvek veszélyeire egy kiáltványában hívta fel a figyelmet.
„Egy olyan korban, melyben a vállalatok vezetik a kormányokat és írják a törvényeket, minden technikai előrelépés lehetőség a vállalatok számára, hogy újabb korlátozásokat vessenek ki az emberekre. A technológiák a javunkat is szolgálhatnák, mégis inkább arra használják őket, hogy leláncoljanak bennünket” – írja felvezetésként.
Stallman felsorolja a nyomtatott könyvek mellett szóló érveket:
– egy papírkötetet készpénzzel, névtelenül megvásárolhatunk, és ezzel a tulajdonosává válunk
– nem írja elő senki, hogy olyan feltételeket fogadjunk el, melyek korlátozzák a felhasználási lehetőségeket
–„a formátum ismert, semmiféle zárt technológiára nincs szükség ahhoz, hogy el tudjuk olvasni a könyvet”
– gyakran még a szerzői jogi törvények is lehetővé teszik, hogy fizikai másolatokat készítsünk a kötetekről
– senkinek nem áll hatalmában megsemmisíteni a tulajdonunkban lévő könyvet.
Ezekkel állítja szembe az Amazon.com e-könyv-árusítási gyakorlatát, mely „meglehetősen tipikusnak mondható”. Ebben a modellben:
– a fogyasztónak azonosítania kell magát, ha vásárolni akar, egyes országokban pedig ezt követően sem válik a digitális könyv tulajdonosává
– a cég megköveteli egy, a felhasználást korlátozó licenc elfogadását
– a formátum titkos, kizárólag zárt, a felhasználót korlátozó szoftverrel olvasható
– a kötet másolása az alkalmazott DRM és a licenc tiltó rendelkezése miatt lehetetlen
– az Amazon egy hátsó ajtó segítségével távolról törölheti a könyveket a vásárló eszközéről, ahogy 2009-ben meg is tette néhány ezer felhasználónál George Orwell 1984 című regényével.
Stallman szerint a fogyasztói szabadság e korlátai miatt el kell utasítani az e-könyveket mindaddig, amíg a helyzet nem változik. Az e-könyv-kereskedők azt mondják, hogy a korlátozásokra a szerzők érdekében van szükség. A szabad szoftveres guru azonban úgy gondolja, hogy a jelenlegi szerzői jogi rendszerek nem a szerzők, hanem a vállalatok érdekeit szolgálják. Ahelyett, hogy erre hivatkozva a szabadságunkat nyirbálnák meg, más módon kell támogatni a szerzőket, a megosztást pedig legalizálni kell.
A szerzők anyagi támogatására Richard Stallman két módszert javasol – egyébként nem most először. Az egyik egyfajta kulturális vagy internetadó bevezetésével számol. Az ebből befolyó bevételeket egy arra felhatalmazott szervezet osztaná el a szerzők között úgy, hogy azok a népszerűségük arányában részesednének belőle. (Az igazságosabb elosztás érdekében Stallman a köbgyök-elvet alkalmazná: e szerint például ha egy szerző vagy előadó munkáit ezerszer többen olvassák, hallgatják, mint másét, nem ezerszer, csak tízszer annyi pénzt kapna.) A másik pedig annak a lehetőségnek a megteremtése a rendszerben, hogy a felhasználók anonim módon, önkéntesen tudjanak pénzt küldeni a szerzőnek.
(Barna József–itcafe.hu)
„Egy olyan korban, melyben a vállalatok vezetik a kormányokat és írják a törvényeket, minden technikai előrelépés lehetőség a vállalatok számára, hogy újabb korlátozásokat vessenek ki az emberekre. A technológiák a javunkat is szolgálhatnák, mégis inkább arra használják őket, hogy leláncoljanak bennünket” – írja felvezetésként.
Stallman felsorolja a nyomtatott könyvek mellett szóló érveket:
– egy papírkötetet készpénzzel, névtelenül megvásárolhatunk, és ezzel a tulajdonosává válunk
– nem írja elő senki, hogy olyan feltételeket fogadjunk el, melyek korlátozzák a felhasználási lehetőségeket
–„a formátum ismert, semmiféle zárt technológiára nincs szükség ahhoz, hogy el tudjuk olvasni a könyvet”
– gyakran még a szerzői jogi törvények is lehetővé teszik, hogy fizikai másolatokat készítsünk a kötetekről
– senkinek nem áll hatalmában megsemmisíteni a tulajdonunkban lévő könyvet.
Ezekkel állítja szembe az Amazon.com e-könyv-árusítási gyakorlatát, mely „meglehetősen tipikusnak mondható”. Ebben a modellben:
– a fogyasztónak azonosítania kell magát, ha vásárolni akar, egyes országokban pedig ezt követően sem válik a digitális könyv tulajdonosává
– a cég megköveteli egy, a felhasználást korlátozó licenc elfogadását
– a formátum titkos, kizárólag zárt, a felhasználót korlátozó szoftverrel olvasható
– a kötet másolása az alkalmazott DRM és a licenc tiltó rendelkezése miatt lehetetlen
– az Amazon egy hátsó ajtó segítségével távolról törölheti a könyveket a vásárló eszközéről, ahogy 2009-ben meg is tette néhány ezer felhasználónál George Orwell 1984 című regényével.
Stallman szerint a fogyasztói szabadság e korlátai miatt el kell utasítani az e-könyveket mindaddig, amíg a helyzet nem változik. Az e-könyv-kereskedők azt mondják, hogy a korlátozásokra a szerzők érdekében van szükség. A szabad szoftveres guru azonban úgy gondolja, hogy a jelenlegi szerzői jogi rendszerek nem a szerzők, hanem a vállalatok érdekeit szolgálják. Ahelyett, hogy erre hivatkozva a szabadságunkat nyirbálnák meg, más módon kell támogatni a szerzőket, a megosztást pedig legalizálni kell.
A szerzők anyagi támogatására Richard Stallman két módszert javasol – egyébként nem most először. Az egyik egyfajta kulturális vagy internetadó bevezetésével számol. Az ebből befolyó bevételeket egy arra felhatalmazott szervezet osztaná el a szerzők között úgy, hogy azok a népszerűségük arányában részesednének belőle. (Az igazságosabb elosztás érdekében Stallman a köbgyök-elvet alkalmazná: e szerint például ha egy szerző vagy előadó munkáit ezerszer többen olvassák, hallgatják, mint másét, nem ezerszer, csak tízszer annyi pénzt kapna.) A másik pedig annak a lehetőségnek a megteremtése a rendszerben, hogy a felhasználók anonim módon, önkéntesen tudjanak pénzt küldeni a szerzőnek.
(Barna József–itcafe.hu)
2011. május 31., kedd
Phatch - kötegelt képfeldogozás Linuxon
Phatch - kötegelt képfeldogozás Linuxon
simple to use cross-platform GUI Photo Batch Processor
Csoportos képfeldolgozás Ubuntu Linuxon. A Phatch program gyakorlatilag meglepően sok funkcióval rendelkezik, akár lehetne fizetős is :-).
Új szerűségét a funkcionalitáson és tudáson kívül, a működésében látom. A használatához elsőként a filtereket kell elhelyeznünk valamint a mentést, az opciókra kattintva beállíthatjuk a kívánt paramétereket, vagy választhatunk az előre legyártottakból. Az elkészült filtereket menthetjük, később felhasználhatjuk őket. A feladat futtatásakor választhatjuk ki a forrás mappát a célt a mentési filternél kell beállítani.
Hivatalos honlap: http://photobatch.stani.be/ vagy letöltés.
Telepítés: apt-get install phatch
simple to use cross-platform GUI Photo Batch Processor
Csoportos képfeldolgozás Ubuntu Linuxon. A Phatch program gyakorlatilag meglepően sok funkcióval rendelkezik, akár lehetne fizetős is :-).
Új szerűségét a funkcionalitáson és tudáson kívül, a működésében látom. A használatához elsőként a filtereket kell elhelyeznünk valamint a mentést, az opciókra kattintva beállíthatjuk a kívánt paramétereket, vagy választhatunk az előre legyártottakból. Az elkészült filtereket menthetjük, később felhasználhatjuk őket. A feladat futtatásakor választhatjuk ki a forrás mappát a célt a mentési filternél kell beállítani.
Hivatalos honlap: http://photobatch.stani.be/ vagy letöltés.
Telepítés: apt-get install phatch
Kazam: Linuxon videó prezentáció készítése, asztalvideó rögzítése
A Kazam nevű szoftver egy rendkívül hasznos eszköz Linuxon videó prezentáció készítéshez. A program segítségével felvételt készíthetünk az munkaasztalunkról ami tartalmazhat hanganyagot is. Magyarán egy komplett oktató videót is elkészíthetünk vele, játszi könnyedséggel. A szoftver ingyenes és rendkívül egyszerű használni.
Linux screencasting tool
Amiért említésre kerül az nem más, mint az újszerűsége. A kész videót kapásból feltölthetjük videó megosztó oldalakra vagy szerkeszthetjük videó editorokkal.
Telepítése:
1. sudo add-apt-repository ppa:and471/kazam-daily-stable
2. sudo apt-get update
3. sudo apt-get install kazam
Ha esetleg nem sikerülne a telepítés küzdjük le a függőségeit. Telepítés után a hang és videó menüpont alatt lesz az indító ikonja.Leállítani a felső menüsávban lehet!!
Linux screencasting tool
Amiért említésre kerül az nem más, mint az újszerűsége. A kész videót kapásból feltölthetjük videó megosztó oldalakra vagy szerkeszthetjük videó editorokkal.
Telepítése:
1. sudo add-apt-repository ppa:and471/kazam-daily-stable
2. sudo apt-get update
3. sudo apt-get install kazam
Ha esetleg nem sikerülne a telepítés küzdjük le a függőségeit. Telepítés után a hang és videó menüpont alatt lesz az indító ikonja.Leállítani a felső menüsávban lehet!!
hipervideo converter sourceforge.net letöltés
Hang és Videó anyagok átalakítása Linuxon<
Videó átalakító eszköz Linux / Ubuntu rendszerekre Gnome és KDE asztali környezethez. Külsős átalakító eszközökre támaszkodó, mint FFMPEG, MEMCODER, -ekhez grafikus falhasználói interfész.
Gyakorlatilag a binárisok paraméterezését egyszerűsíti le UI-val, és ezekből létrehozott profilok kezelésére, videó anyagok konvertálására szakosodott.
Telepítés:
1.Töltsük le a hivatalos deb csomagot
2.Majd megfelelő jogosultság birtokába telepítsük fel, vagy egyben gdebivel innét:
3.A menüben az Alkalmazások / Hang-és Videó / Hyper Videó Converter helyen lesz
A beállításainkat menthetjük egy-egy profilba így később már csak a profilt kell megjelölnünk beállítási forrásnak.
Gyakorlatilag a binárisok paraméterezését egyszerűsíti le UI-val, és ezekből létrehozott profilok kezelésére, videó anyagok konvertálására szakosodott.
Telepítés:
1.Töltsük le a hivatalos deb csomagot
2.Majd megfelelő jogosultság birtokába telepítsük fel, vagy egyben gdebivel innét:
3.A menüben az Alkalmazások / Hang-és Videó / Hyper Videó Converter helyen lesz
A beállításainkat menthetjük egy-egy profilba így később már csak a profilt kell megjelölnünk beállítási forrásnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)