A mai Le Monde számában megjelent grafika Orbán Viktort náci stílusú egyenruhában ábrázolja. A figura karján karszalag látható, rajta egy-egy betűvel. A hétszeresen ismételt alak karszalagjának betűi egymás mellé rakva Magyarország nevét adják ki franciául.
Orbán Viktor feje felett magyar zászlót lenget a szél, amelyet egy szintén náci egyenruha-szerűségbe öltözött figura tart, és a zászlón a Magyar Köztársaság felirat látható, amelyen a Köztársaság szó át van húzva pirossal.
A grafika jobb felső sarkában egy kéktollú, EU-s csillagokat a hátán viselő strucc a homokba dugja a fejét. A strucc a tőle jobbra lévő kisebb madártól azt kérdezi, hogy "Szavazzunk Le Pen-re?" mire a válasz: " Ne, a magyarokra!" A strucc erre azt feleli: "Megijesztettél! "
A kép a hírneves grafikus Plantu műve, aki a Le Monde-ban először publikált magyar témájú grafikát.
Címlapra kerültünk a BBC-nél
http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-16387117
Vezető anyagként szerepel a brit közszolgálati csatorna, a BBC internetes oldalán a hétfő esti, az Operaház előtti demonstrációról szóló beszámoló.
A lap a tudósításában egy kommentár nélküli videót is közöl a tüntetésről, amelyről azt írja, több tízezren tüntettek az új alkotmány ellen egy nappal annak életbelépése után.
A BBC idézi az AFP hírügynökségnek nyilatkozó Szanyi Tibor MSZP-s képviselőt, aki azt mondta, "Orbán és szolgái Magyarországot egy ígéretes helyből Európa legsötétebb pontjává változtatták".
Az összefoglaló felidézi, melyek az alaptörvénynek és az elfogadott sarkalatos törvényeknek azon főbb pontjai, amelyeket kifogásolnak: a BBC szerint ilyen a nemzet szellemi egységét deklaráló preambulum, amely feszültség forrása lehet, az olyan társadalmi kérdések alkotmányban való rendezése, mint a magzatok védelme a fogantatástól, a férfi és nő közötti házasság, és az életfogytiglani börtönbüntetés meghatározása, valamint az új választási rendszer, amely a kritikusok szerint a Fidesznek kedvez.
A megmozdulásról szóló hírek mindegyike kiemeli, hogy hétfő este Budapesten több tízezres tömeg gyűlt össze a Magyar Állami Operaház előtt, ahol a magyar kormány és a Fideszhez közeli közéleti személyiségek az új magyar alkotmányt ünnepelték. A BBC vezető – és kedd reggel kilenc körül a legolvasottabb – anyaga emlékeztet, hogy a kétharmados többséggel áprilisban elfogadott alaptörvény felszámolja a fékeknek és az ellensúlyoknak azt a rendszerét, amely a kommunizmus 1989-es bukása után került be az alkotmányba. Magyarországot az EU és az Egyesült Államok is az alaptörvény visszavonására kérte fel, hatályba lépése pedig kétségessé teszi, hogy megszületik a megállapodás az IMF-fel és az unióval az ország pénzügyi támogatásáról – írja a brit közszolgálati médium, amelynek tudósítója, Nick Thorpe felidézi, eddig a kormány minden gazdaságélénkítési kísérlete kudarcba fulladt. A hétfői demonstráción az ellenzék egyik szónoka, Kónya Péter a Titanichoz hasonlította a kormányt, amelyet az ellenzék jéghegyként süllyeszt el – írja kommentárjában Thorpe.
Szintén budapesti riportjában az amerikai New York Times megjegyzi, hogy az új, „többségi” alkotmány korábban nem látott egységbe tömörítette az ellenzéki pártokat és a civil szervezeteket, miután az elmúlt egy év során önállóan többször is tüntettek. Elégedetlen magyarok ezrei özönlöttek az Andrássy útra, miközben a Fidesz az Operaházban extravagáns gálával ünnepelte az új alkotmány hatályba lépését. Az amerikai napilap egy Kollár Tamás nevű férfit megszólaltatva – „még a köztársaságot is elvették tőlünk” – emlékeztet, hogy Magyar Köztársaság helyett a hivatalos országnév immár Magyarország. A szélsőjobboldali Jobbik jelezte, hogy nem vesz részt ezen a tüntetésen, de párhuzamos megmozdulásra szólította fel híveit, amely a New York Times szerint a 2006-os zavargásokat kísérő félelmeket ébresztett fel.
A Szabad Európa Rádió – amelynek a magyar demokratikus intézményrendszer leépülése miatt valószínűleg újraindul a magyar nyelvű adása – hírügynökségekre támaszkodó jelentésében arról ír, hogy a magyar kormány intézkedései növelték a befolyást a igazságszolgáltatás, a jegybank, az egyházak és a média felett is, a Fidesz támogatottsága pedig „20 százalék alá esett” a múlt hónapban. (A Reuters ennek kapcsán keddi riportjában arra hívja fel a figyelmet, hogy az ellenzék nem tudta a maga javára fordítani a helyzetet, és mivel a választók 54 százaléka nem tudja, melyik pártra szavazzon, az alulról induló kezdeményezéseké lehet a jövő.)
Az Irish Times budapesti tudósítója, Daniel McLaughlin írásában megemlíti, hogy az egyik szervező szerint százezer ember gyűlt össze hétfőn az Opera előtt az alkotmány elleni tiltakozásra, az új alaptörvény pedig a korábbi belga miniszterelnök, Guy Verhofstadt szerint „egy tekintélyelvű politikai rendszer trójai falova, amely az egypárti uralmat akarja állandósítani.” José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a jegybanktörvény, levelében Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pedig általában a demokratikus intézményrendszer miatt fejezte ki aggodalmait a közelmúltban – idézi fel az Irish Times.
Az AP az ellenzéki demonstráció szónokai közül első helyen Majtényi Lászlót idézi, aki szerint „ma este az Opera a képmutatás, az utca pedig az alkotmányos elvek hazája.” A tüntetők gyakorta a „Bóvli! Bóvli!” jelszót skandálták, utalva Magyarország hitelintézetek általi leminősítésére – írja az amerikai hírügynökség, külön kitérve arra, hogy olyan egykori ellenzéki személyiségek, mint Demszky Gábor, Haraszti Miklós vagy Konrád György egy nemrég kelt levélben azt írták, a kommunizmus bukása, az 1989-es rendszerváltás óta nem volt példa ekkora hatalomkoncentrációra Kelet-Európában, amivel Magyarország alkotmányos rendszere „kritikus helyzetbe” került.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése